Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

Vaskút pártonkívüli dolgozói táviratokkal üdvözölték a megválasztott új vezetőségeket Több mint ötven mezőgazdasági előadást rendeznek az M8ZBH alkalmából tőségeket: mutassanak számuk­ra továbbra is utat a munka fo­kozásán keresztül további fel- melkedésükhöz. A Kossuth termelőszövetkezet pártonkívüli tagjai azzal köszön­tő ttéik üzemi pártszervezetüket: »Segítsék szövetkezetük további fellendítését, jólétük biztosítá­sát.« A »Dózsa« pártonkívüli tagjai megfogadták, hogy az új vezetőség által mutatott úton Több segítséget kérünk a bajai DlSZ-bizotlságtól A falusi DISZ-szervezetek fia­taljai örömmel vették t udomásui a DISZ XI. ülésén hozott hatá­rozatot, hogy a DISZ paraszt­fiataljai fokozottabban vegyenek részt a mezőgazdaság felvirágoz­tatásában. Pártunk újból kitün­tető megbízást adott a falusi DISZ-fiataloknak. NYELVMŰVELŐ ROVAT Értsük meg egymást! A múltkoriban beszélgettem valakivel a készülő „Nyelvművelő rovat”-ról. Érdemesnek tartottam a beszél­getést arra, hogy föl jegyezzem. Ebből a föl jegy zésből kerekedett ki a rovat első cikke. VASKÚT szövethez-, község­ben a pártonkívüliek is nagy érdeklődéssel fordulta a vezo- tőségújjáválasztó te. gyűlések elé. Élénk figyelemm, Kísértek az előkészületeket. Tu.. ai, hogy a kommunistáik legym^ainak a vezetőségekbe való beválasztása az ő munkájuknak további len­dületét is biztosítani, fogja. Kü­lönös jelentőséggel bírt számuk­ra a vezetőségek újjáválasztása most a tavaszi munka megindu­lása előtt, a több termésért folyó bare küszöbén. A PÂRTONKIVÜLI szövetke­zeti és egyénileg dolgozó pa­rasztok érdeklődését mi sem bi­zonyítja jobban, minthogy a vá­lasztások megejtése után a táv­iratok özönével üdvözölték az újonnan megválasztott vezetősé­geket. Az I. típusú termclőcso- portok pártonkívüli tagjain kí­vül számos távirat érkezett az egyéni parasztok soraiból is. Karsai Jakab egyénileg dolgozó paraszt arra kérte az új veze­A magyar-szovjet barátság hó­napja alkalmából a Magyar- Szovjet Társaság agrártudomá­nyi szakosztálya célul tűzte ki, hogy Viljamsznak, Micsurinnak, Uszenkónak és a többi nagy szovjet tudósnak az egész mező­gazdasági tudományt forradal­masító tanításait minél széle­sebb körben ismerteti. A szak­osztály a Micsurin Agrártudo­mányi Egyesülettel együtt elő­adássorozatokat rendez, amelye­ket három budapesti előadás ve­zet be. Ezenkívül nyolc megye­székhelyen: Szolnokon, Nyíregy­házán, Békéscsabán, Debrecen­ben, Kecskeméten, Szekszáxdon, Zalaegerszegen és Salgótarján­ban egyetemi tanárok és mező- gazdasági tudományos intézmé­nyek munkatársai tartanak elő­adásokat a szovjet mezőgazda- tágban elért eredményekről, ezeknek hazai alkalmazásáról, »A szél, az enyhülés is a tár­gyalások irányába fúj« — ezek­kel a szavakkal összegezte a berlini értekezlet eredményeit a »Les Echos«, a francia pénzügyi körök lapja. A nyugati burzsoá Igen. A négy külügyminiszter berlini értekezlete eredményes volt. Eredményes volt a nyugati külügyminiszterek, s főként Dul­les minden zátonyrafuttató kí­sérlete és a nyugati sajtózenekar által több ízben is eljátszott gyá­szos melódiák ellenére is. A né­met és osztrák kérdésben nem sikerült még kijutni a kátyúból, de biztató cs széles távlatokat nyújtó eredmény a koreai és in-, dokinál kérdésben a népi King részvételével összehívandó genfi konferencia. »ENSZ-körükben úgy vélik, jelenti a francia AFP hírügynökség newyorki tudósí­tója—, hogy a berlini értekezlet fontos eredményeket könyvelhet el. Annak ellenére, hogy sok kérdésben nem értettek egyet, hogy véleménykülönbségek vol­tak — a jég megtört. És ez csak a kezdet. A jövő a két tábor kö­zötti találkozások újabb ígéreté­vel biztat.« Kemény harc folyt Bérünkén ennek az eredménynek az' eléré­séért. Ebben a háromhetes harc­ban a nyugati külügyminiszte­rek, Dulles-szal az élen. a szov­jet javaslatok egyszerű elutasí­tásától kezdve, a mellébeszélés, az ügyvédi érvelés, a szemfény­vesztés, az ájtatoskodó képmu­tatás ezernyi trükkjével próbál­koztak és próbálkozásaikban ha­talmas segítőtárssal rendelkez­tek, a milliós példányszámú ka­pitalista sajtóval. Hogyan harcolta ki Ilyen kö­rülmények közi Molotov és s Hasonló tárgyú népszerű elő­adásokat rendeznek sok más heiyen is, járási székhelyeken, községekben, termelőszövetke­zetekben. Mintegy ötven előadá­son, a -megyék legjobb mezőgaz­dasági szakemberei, az élenjáró szovjet mezőgazdasági és állat- tenyésztési módszerek ismerte­tésével igyekeznek segítséget nyújtani a termelőszövetkezetek­nek s az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározatban foglalt fel­adatok minél eredményesebb megoldásához. Mindezek mellett a Szovjet­unióban járt parasztküldöttsége­ink több tagja is tart beszámoló­kat községekben és termelőszö­vetkezetekben a Szovjetunióban látottakról és arról, hogyan érté­kesítette idehaza az ott szerzett gazdag tapasztalatokat. (MTI) sajtó egészét tekintve többségé­ben ugyanezzel az értékeléssé! találkozunk, ha nagyobb részük nem is fejezi ki magát ilyen nyíltan és félreérthetetlenül. szovjet küldöttség azt az ered­ményt, amelyet a nyugati sajtó se nem mer, se nem tud kétség­be vonni? Úgy, hogy a szovjet javaslatok egybeestek száz- és százmillió egyszerű ember kí­vánságával, megmutatták a kér­dések megoldásának járható út­jait, s úgy, hogy a szovjet kül­döttség a legmagasabbrendű dip­lomáciai művészettel támasz­totta alá a béke megőrzését cél­zó javaslatait. Nézzük csak meg, hogyan vé­lekedik a fenti megállapítások­ról maga a nyugati burzsoá sajtó. A »France Soir« című pá­rizsi lap tudósítója szerint Mo- lotovnak sikerült a berlini kon­ferencián elérnie a szovjet kül­politika három legfontosabb cél­kitűzését. »Az egyik — írja a lap —, hogy bizonyos mértékben si­került enyhíteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztat­ni a diplomácia légkörét. Má­sodszor, hogy ilymódon el lehet jutni a kelet-nyugati kereske­delmi kapcsolatok kiszélesítésé­hez, harmadszor pedig, hogy 3 berlini konferencia megnyitotta az utat a nemzetközi megbeszé­lések és konferenciák egész so­rozata felé.« Tehát egy ilyen lap is olyannak ismeri el a szovjet külpolitika céljait, amely min­den becsületes, békeszerető em­ber érdekeinek megfelelhet. — Folytassuk azonban az említett lap cikkének idézését: »Az a mód, ahogyan Mclotov a tárgya­lásokat vezette, —• állapítja meg a továbbiakban » egy kisas el­egy emberként fognak küzdeni szövetkezetük felvirágoztatásá­ért. A gépállomás pártonkívüli traktorosai üdvözölve a megvá­lasztott új vezetőséget, segítsé­güket kérték a tavaszi mezőgaz­dasági feladatok minél sikere­sebb végrehajtására. AZ ÚJONNAN megválasztott vezetőségeket táviratban üdvö­zölték az MNDSZ, a DISZ, az MSZT és a ktsz tagjai is. , Amilyen kitüntető a megbíza­tás, olyan erőteljes legyen hoz­záállásunk is. Első feladatunk: megszüntetni hiányosságainkat. Vezetőségünk csali papíron léte­zik, mert a valóságban alig fejt ki tevékenységet. Ennek egyik főoka: a járási DISZ-bizottság nem segíti a helyi DlSZ-szerve- zetet. Bürokratikus módon kör­levelekkel érintkezik velünk. Mi úgy érezzük, helyes volna, ha maga a DISZ-bizottság ismertet­né velünk a határozatokat és egyben gyakorlati segítséget is nyújtana számunkra, hogy a bátmonostori DISZ-szervezet fia­taljai is kivehessek részüket a mezőgazdasági termelés fejlesz­téséből. Bogyó Elemér, DISZ-kultúrvezető. Alföldi György vállalása Hercegszántón a délszláv és magyar dolgozó parasztok közül mind többen tesznek vállalást a III. pártkongresszus tiszteletére. Alföldi György vállalta, hogy április hó 18-ig kétévi sertés­beadását fogja teljesíteni. csüggesztettc a nyugati diplomá­ciát és nem engedte szóhoz jut­ni. Valójában a Nyugatnak kel­let volna megtennie a Szovjet­unióhoz hasonló javaslatokat a német kérdés végleges rendezé­sének előkészítésére... Annyi mindenesetre biztos, hogy ezek a javaslatok (a lap a konferen­cia utolsó napjaiban előterjesz­tett szovjet javaslatokra céloz) hatalmas propagandahatást kel­tettek a német nép körében... így azután — összegezi fejtege­téseit a France Soir — Molotov mindenkor kezében tarthatta a kezdeményezést és a tanácsko­zásokat az elsőtől az utolsó na­pig egy kiváló sakkhajnok vir­tuozitásával vezethette. Ezzel szemben ellenfelei a pókerjáté­kosok módszereivel akartak él­ni és mindenkor rajtavesztettek, amikor túlzásba vitték biöífjei- ket. Tévedés lenne persze, ha azt hinnénk, hogy a nemzetközi kérdések rendezésének útja most már megtisztult az akadályoktól és most már semmi sem választ el bennünket az égető nagy pro­blémák végleges megoldásától. A hidegháború politikusai hátrálni kényszerültek egy lépést, de hi­degháborús politikájukat nem adták fel. »Dulles-nak és legkö­zelebbi munkatársainak ugyanis az a véleménye — jelenti az AFP Washingtonból, hogy a nyu­gati hatalmaknak és távolkeleti szövetségeseiknek az erő pozí­ciójából kiindulva kell találkoz­tok Géniben a szovjet és kínai képviselőkkel.« Dulles és társai tehát továbbra is »az erő politi­káját« hirdetik, noha az címűit év tanúbizonysága szerint ez a politika nem sok sikert hozott számukra. Ugyanakkor egyes nyugati la­pok a német és az osztrák kér­dés megoldhatatlanságát újból érvként akarják felhasználni ar­ra, hogy a franciákat meggyőz­zék az európai védelmi közösség ratifikálásának és Nyugat-Né- metorsság gyorsiiíemű felíegy« EN: Hallotta 'inár, hogy a Népújságban„Nyelvművelő rovat“ indul? ö: Hát az meg már mire való? ÉN: Többek közt arra is, hogy az ilyen egyszerű és magyaros kifejezéseket, mint a „mire való’“, „arra való” el ne felejtsük, és bátran használjuk. ö: Ugyan kinek nincs bá­torsága így beszélni? Eu így mondom, mióta az eszemet tudom. EN: így mondja, mert csak éppen megálltunk az utcán beszélgetni, de ha hivatalos írást szerkesztene, vagy nyil­vánosan, értekezleten szó­lalna föl, már a németből for­dított „arra szolgál“, vagy „azt a célt szolgálja” kifeje­zést használná az egyszerű, magyaros fogalmazás he­lyett. U: Van benne valami. Az ember csakugyan sokkal cifrábban beszél és fogalmaz, ba hivatalos dologról van szó, de nem is lehet a hiva­talos ügyeket egyszerűen elő­adni. Az a sok rendelet, szabály, ügyirat — kész fejtö­rés. míg kitalálja az ember, mit is akarnak mondani. ÉN: Sajnos, ez a múlt átkos öröksége. Száz évvel ezelőtt még német volt a hivatalok nyelve. A Bach-huszárok nem akarták, hogy az elnyo­mott magyar nép megértse a rendeleteiket. Hivatalos ira­taikban csak az összeget ír­ták számmal, hogy mennyit kell adóba meg bírságnak fi­zetni, a többi nem tartozott a népre• Később a hivatalok már magyar neylven, de a né­met mintákból fordítva fo­galmazták meg irataikat, azért lett olyan nyakatekert, érthetetlen a magyar hivata­los nyelv. A Horthy-rendszer vérzésének »elkerülhetetlenségé­ről«. Ezekkel a szándékokkal számol­nunk kell. Mindent egybevéve joggal lehet bízni azonban ab­ban, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítését kívánó erők meg tudják hiúsítani a hidegháborús stratégák terveit. Erre mutat a nyugati sajtó nem egy ilyen irá­nyú beismerése is. »Attól lehet félni — írja a francia jobbol­dali »Aurore« —, hogy az ázsiai kérdések megvizsgálása kompli­kálni fogja, vagy esetleg el is odázza az európai védelmi kö­zösség ratifikálását.« A már idé­zett »Les Echos« szerint »A négy kütügyminiszter megegyezése az enyhülés érzését kelti, s arról győzheti meg a francia parla­mentet, hogy Németországnak az elkövetkezendő hónapokban való felfegyverzése megsemmisítené ezt a enyhülést. Hasonlókép vé­lekedik a londoni »Manchester Guardian« is, amikor megálla­pítja: »Az Egyesült Államokban sokan várják majd, hogy Fran­ciaország és Olaszország azonnal ratifikálja az európai védelmi közösségről szóló szerződést és gyorsan megindulhat Nyugat- Németország felfegyverzése. — Ezek csalódni fognak, ami újabb feszültséget idéz majd elő atlanti viszonylatban.« Az elmúlt év eseményei 3 berlini külügyminiszteri értekez­let összeülésének ténye, ennek az értekezletnek további megbe­szélésekről szóló határozatai szemléltetően bizonyítják millió cs millió ember előtt; igenis le­het eredményt elérni a békéért folytatott nemzetközi harcban, a tárgyalások útja igenis járható. Az elkövetkező és az esetleges további tárgyalások eredménye nagymértékben függ attól, meny­nyire válik tudatossá újabb és újabb milliókban, hogy a nem­zetközi kérdések rendezéséért folytatott harcukkal, miüdennapi kiállásukkal békéjük és bizton­ságuk érdekében tudják befolyá­solni a világtörténelem menetét. hivatalnokai sem sokat törőd-* tele vele, megérti-e nép, amik róla határoztak. Ma azonban a nép tisztviselőinek köz­érthető ■ és helyes magyar, nyelvet kellene használniuk. Ö: Es mit tesz ennek érdé. kében a „Nyelvművelő ro-: vat1’? EN: Sokat tehet, ha az Me* tékesek is elolvassák, é9 megszívlelik, ami tanácsolt útbaigazítást és néha bírála- tot is kapnak benne. A Nép- újság olvasóit meg felkérjük* hogy ha rendeletekben, hiva­talos iratokban, hirdet* ményekben olyasmit találnak* ami érthetetlen, helytelen* rossz fogalmazáséi, küldjék ba. a rovat vezetőjének a szer­kesztőségbe, hogy közle­ményeinkben a helytelent he­lyessel összehasonlítva nyíl"* vánosságra hozzuk. Ö: Azt hiszem, sok sértődés lesz a dologból. EN: Azt már nem szeret* nem! Nem akarunk mi senkit bántani, hanem őszinte segítő bírálatunkkal a nyelvműve­lés ügyét szolgálva szeret* nénk segíteni mindenkinek* hogy jól és helyesen hasz­nálhassa anyanyelvét. Az c* f ontos, hogy megértsük! egymást! 0: Na látja! Maga is kö-< vet el hibákat. Azt mondtat használhassa, meg megérté sük. Engem már figyelmez* tettek rá, hogy ez helytelen. ÉN: Bizonyosan helytelenül használta. Ezek az igealakok.} használhassa, értsük meg* lássa, olvassa, tudhassa, fe* lejtsük el, tartsuk meg sIb­ii gy ne vezeti felszólító alakok* Ezeket felszólító mondatok* ban és „hogy”-gyal kezdődői mondatokban szoktuk hasz* nálni. En is így használtan» az előbb „hogy jól használ* hassa, „hogy megértsük egy* mástf‘, „hogy el ne felejtsük“4 Egyszerű kijelentést, vagy. kérdést tartalmazó monda* tokban azonban helytelet» volna használatuki azokban, megértjük, használhatjuk* látja, tudhatja, elfelejtjükt síb. alakban kell használnunU az igét. _ .■ Ö: Értem már! En is igyt mondtam „na, látja, nem dig ,.na, lássa”, ahogy as* anyósom szokta. ! ÉN: Nemcsak az anyósa,, nagyon sokan beszélnek úgy* A legelterjedtebb hibája mos­tanában nyelvhasználatunk­nak a felszólító mód helyte­len alkalmazása. Nem min­denki tudhatja (nem tudhas­sa!) a nyelvtani szabályokat, de azért írunk róla az újság­ban, hogy megtanulhassák minél többen. Ö: Tehát helytelen, ha azt mondjuk: ..Most már lássák azok is, akik eddig nem látták“, — de helyes felszólít tásban: „Lássák meg már végre!4’ EN: Igen. Hiba volna azt mondani: „Mi, nevelők az ifjúságot megtanítsuk az anyanyelv helyes használa­tára”, — de helyes: ..Azért vagyunk nevelők, hogy meg­tanítsuk az ifjúságot az anyanyelv helyes használatá­ra“, — vagy „Tanítsuk meg. az ifjúságot..!1 Ö: ügy látom; nem éri ba azzal, hogy az ifjúságot ta-* nítsa, hanem a felnőtteket i* iskolára akarja fogni abban a ..Nyelvművelő rovatban”* ÉN: Hát nem tudja, hogy a mi fejlődő országunkban ma mindenki tanult Ideje, hogy; hozzáfogjunk anyanyelvűnk megtanulásához is. En ma* gam is sokat fogok tanulni4 amíg a nyelvműveléssel fog­lalkozom, ! Ö: Sok sikert az új munka* hoz! A Katona Piroska, í? az Ismeretterjesztő Társu­lat irodalmi szakosztályá­nak munkatársa. A berlini konferencia eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents