Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
A négy hatalom killiigyminisztáréinek berlini értekezlete MOSZKVA (TASZSZ) Február 20-án a »Pravda« »A négy hatalom külügyminisztereineK berlini értekezlete« címmel a következő vezércikket közölte: A Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyeseit Államom külügyminisztereinél* tegnapelőtt befejeződött értekezlete majdnem négy héten át az egész világ figyelmének központjában állott. A széled társadalmi körök nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek az értekezletnek és remélték, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek taiaikozója elősegíti a- legfontosabb nemzetközi kérdések rendezését, következésképpen hozzájárul a béke megszilárdításához és a népek közötti együttműködéshez. A berlini véleménycsere hozzájárult az értekezleten képviselt államok álláspontjának helyesebb megértéséhez. A véleménycsere során szembetűnően kirajzolódott az eltérés a kormányok álláspontja között. De ugyanakkor világosabbá vált a nézeteltérések csökkentéséhez vezető út, amennyiben az érdekelt felek valóban törekednek érre. Vitathatatlan, hogy jelentősége van az értekezleten elért konkrét megegyezéseknek is. — Először is elhatározták, hogy az< Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió kormánya lépéseket tesz annas érdekében, hogy elősegítsék a. leszerelés vagy legalábbis a fegyverzet jelentős csökkentése problémájának sikeres megoldását. Másodszor megegyeztek az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a megfelelő kérdésekben közvetlenül érdekelt országok képviselői genfi tanácskozásának összehívásában. Ezt a tanácskozást azért hívták össze, hogy elősegítsék a koreai kérdés végleges rendezését és megvizsgálják az indokínai béke helyreállításának kérdését. Végül a négy miniszter sokoldalú véleménycserét folytatott a német kérdésről, ez európai biztonság kérdéséről és az osztrák problémáról. A miniszterek nem tudtak megegyezést elérni ezekben a kérdésekben, de e kérdések természetesen nem kerülnek le a napirendről. A berlini tanácskozás eredményed természetesen mérhetetlenül jelentősebbek lehetnének, ha a nyugati hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok küldöttsége mindenki és nemcsak az érdekelt felek egyike számára elfogadható megegye- aésok alapján, a sürgető nemzetközi problémák megoldásúra törekedett volna. Ismeretes azonban, hogy az Egyesült Államok Berlinbe induló küldöttsége egyenesen ellenkező utasításokat kapott. Ennek a körülménynek múlhatatlanul negatív hatást kellett gyakorolnia a berlini értekezlet menetére. — Mindenki számára világos, hogy a hírhedt »erő politikájának« nincs esélye, s sikere, ha egyen- Jőjogú független ..államok kölcsönös kapcsolataiban akarják alkalmazni. A szovjet küldöttséget a berlini értekezleten az a törekvés vezette, hogy olyan megegyezéseket érjen el, amelyek nem csorbítják senkinek az érdekeit, elfogadhatók a tanácskozás részvevői számára, megfelelnek mindén nagy és kis nemzet létérdekeinek és biztosítják a békét és a népek biztonságát. A berlini tanácskozásokon a szovjet küldöttség számos javaslatot terjesztett elő, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítéséire és a megoldatlan kérdések rendezésére irányuló széleskörű és konkrét akcióprogram- mot képeznek. A szovjet kormány javasolta, hivják össze Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kinai Népköz- társaság értekezletét a nemzetközi kaocsoíatbk megoldatlan À »PRAVDA« vezércikke kérdéséinek megvitatására, isiinek az értekezletnek az. összehívása kétségtelenül elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését és a koreai kérdés mego>- dásában, valamint más időszerű nemzetközi problémákban jelenben mutatkozó nehézségek kiküszöbölését. Ez a javaslat annak a rendellenes helyzetnek a helyrehozására irányult, amelyben egyes országok — semmibe véve Ázsiában végbement és a Kínai Népköztársaság megalakulásában kifejezésre jutó gyökeres változásokat — úgy próbálnak viselkedni a földkerekség e térségében, mintha még mindig a XIX. században élnénk. Az öt hatalom tanácskozásának összehívásáról szóló szovjet javaslat olyan széleskörű visszhangot keltett az egész világon, hogy a nyugati hatalmak nem találták lehetségesnek teljesen elutasítani és hosszú vita után megállapodtak abban, hogy tanácskozást hívnak össze a Kínai Népköztársaság részvételével Géniben. A »Stampa« című olasz lap, hangsúlyozva o határozat jelentőségét, rámutat; »Ez a határozat óriási fontosságú tény és ez egyedül is elegendő volna a berlini értekezlet igazolására.« A lap a továbbiakban kiemeli, hogy »Ázsia részvétele nélkül nem lehet rendet és békét teremteni a földön« és hogy •Ázsia nem vehet részt ebben Kína néikül«. A Szovjetunió javasolta továbbá, hogy 1954-ben hívjanak ösz- sze vüágértekezletet a fegyverzet általános csökkentesére és hogy a fegyverzet csöKKentésé- nek tervét kapcsolják össze az atomfegyver kérdéséről szóló egyidejű döntéssel. Ennek a szovjet javaslatnak az volt a célja, hogy elősegítse a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver betiltásának kérdésében támadt ama zsákutca felszámolását, amelybe az Egyesült Nemzetek Szervezete jutott az említett kérdéseket éven során összezavaró és bonyolító amerikai diplomácia hibájából. Ennek az értekezletnek a sikeres megtartása kétségtelenül elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését és erősen csökkentené a háborús kiadások terhét, ameiy a kapitalista országéit dolgozóinak vállára nehezedik. Ez a javaslat is minden ország népeinek széleskörű támogatásával találkozott és végűi ás n nyugati hatalmak képviselői, mint fentebb rámutattunk, kénytelen voltak beleegyezni, hogy folytassák a véleménycserét a leszerelés problémája sikeres megoldásának vagy legalább is a fegyverzet jelentős csökkentésének elősegítése érdekében. A szovjet külpolitika békés jellege rendkívül élesen domborodott ki a szovjet kormánynak a német kérdésre vonatkozó javaslataiban. Mindezeken a javaslatokon vörös fonalként vonui végig az a gondolat, hogy az európai békét és biztonságot csak abban az esetben léhet biztosítani, ha megakadályozzák a német militarizmus újjászületését, amely 25 éven belül kétszer sodorta Európát, majd az egész világot háborúba. A szovjet küldöttség kiemelte, hogy a német kérdés megoldása mindenekelőtt a németek Ügye és javasolta, hogy az értekezleten hallgassák meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német * Szövetségi Köztársaság képviselőit, hogy megtudják, mit gondol a német nép Németország egyesítésének halaszthatatlan feladatáról, valamint a német nép részvételéről az európai béke és biztonság biztosításában. Á szovjet küldöttség továbbá javaslatot nyújtott be a német békeszerződés előkészítéséről és a német békeszerződéssel foglalkozó békeértekezlet összehívásáról. Ezzel kapcsolatban a szerződés konkrét tervezetét javasolta megvitatásra. A szovjet küldöttség javasolta. . alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt, bízzák meg az össznémet választások valóban demokratikus jelleget biztosító össznémet választások törvény- tervezetének elkészítésével, és bízzák meg azzal, hogy ezeket a választásokat a valódi szabadság légkörében tartsa meg, amely kizárja, hogy a nagymanopóliu- mok, a fasiszta, militarista es más szervezetek nyomást gyakoroljanak a választókra. Abból a célból, hogy segítsék az össznemet kormányt a rábízott feladatok teljesítésében és megszüntessék a külföldi hatalmak nyomását a választások idején, a szovjet küldöttség javasolta, hogy még a választások előtt vonják ki Kelet- és Nyu- gat-Németország területéről a külföldi csapatokat, bizonyos Korlátozott létszámú egységek kivételével. A tanácskozás végén, amikor világossá vált, hogy a három nyugati hatalom miniszterei nem akarják a német kérdés szeles aiapon történő rendezését, a szovjet küldöttség javasolta, létesítsenek két össznémet bi-’ zottságot a kereskedelem, a pénzügyi elszámolások, a közlekedés, a határügyi kérdések és más, a gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdések összehangolására, valamint a Nyugat- és Keiet-Németország közötti ku.- turális-, tudományos- és sportkapcsolatok fejlesztésére. Java- vasoiták azt is, fogadjanak el határozatot orról, hogy kívánatos a felek megegyezése a kelet- és nyugatnémetországi német rendőrségről, beleértve a rendőr ség valamennyi válfaja létszámának és fegyverzetének kérdését. A szovjet küldöttség — a né- i met nép életkörülményeinek I megjavítására törekedve — le. - h vetette azon pénzügyi és gazdasági terhek könnyítésének a kérdését, amelyeket NemctO"» szag a háború kövéM.ózményéi- vel kapcsolatban vésel. Javasol1 tu, terjesszék ki Nyugat-Nómet- orszúgra azokat az ilyen irányú intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaság irányában megtett. A német kérdés vitája során a szovjet küldöttség rámutatott a Német Szövetségi Köztársaság es a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok létesítésének lehetőségére és célszerűségére is. A nyugati hatalmak képviselői elutasították a német kérdésre vonatkozó valamennyi szovjet javaslatot, bebizonyítva ezzei, hogy nem akarnak hozzájárulni a német kérdés békés rendezéséhez és nem kívánják, hogy a német nép maga oldja meg Németország egyesítésének halaszthatatlan feladatait. Ami a szovjet küldöttséget illeti, február 13-án kijelentette: a szovjet kormány reméli, hogy folytatják a négy hatalomnak a német kérdés kielégítő megoldására irányuló erőfeszítéseit, összhangban az európai béke megszilárdításának érdekeivel. A világ és elsősorban Európa népei nagy figyelemmel fogadták az összeurópai kollektív biztonság megteremtésére vonatkozó szovjet tervet. E terv vitája során teljesen világosan és pontosan kitűnt az agressziv amerikai körök által kigando.t ama tervezet igazi lényege, mely szerint meg kell alakítani hat nyugateurópai ország katonai csoportosulását Nyugat-Német- ország vezetésével, amelyet »európai védelmi közösség« hamis névvel lepleznek és amely különösen veszélyes á béke ügyé- re. A Szovjetunió e tervezettel- szembeállította az.. európai biztonság megteremtéséről szóló, Németország semlegesítését előíró és az összeurópai kollektív biztonsági szerződés tervezetét tartalmazó javaslatait. Ebben a szerződésben egyenlő alapon részt vehetne Németország is, most mint Kelet* 6? NyugatDibelius : A berlini értekezlet eredménye pozitív kezdet Berlin. (MTI) Ottó Dibelius német evangélikus püspök Heidelbergben kijelentette: „A berlini értekezlet eredménye pozitív kezdet. Az evangélikus egyház elítéli azokat, akik bármilyen célból pesszimizmust igyekszenek terjeszteni és ezért azt állítják, hogy a négyhatalmi értekezlet kudarcéul végződött. Ez nem igaz-“ Az Egyesült Államok gazdasági helyzetének rosszabbodása o Moszkva. (TASZSZ) A ,,'i rud” közli A. Özorgejevnek, az -fcigyesült Ai 1 amok gazdasági helyzetének rosszabbodásáról szóló cikkét A külföldi sajtóban,tallózva a szerző a következőket írja: Az utóbbi idők tényei az Egyesült Államok gazdasági életében mutatkozó válság- jelenségek komoly kiéleződésének tanúbizonyságát adják, A polgári célokat szolgáló termelés csökkenése, a közszükségleti cikkek , árának emelkedése, a lakosságra ki; vetett adók emelése, a belső piac felvevőképességének erős szűkülése. — amely , a dolgozók vásárlóképessege esökKenésénok következme- nye — most különösen határozott formában jelentkezik. Szergojev számos adatot közöl, amelyek bizonyítják az Egyesült Államok ipari termelésének csökkenését, mindenekelőtt a békés iparágakban,, a vasutak _ teherforgalmának visszaesését, a drágaság és a munka nélküliség fokozódását. így’például 1953 márciusától novemberéig az Egyesült Államokban , az ipari üzemek kapacitásának kihasználása 6 százalékkal csökkent. Országos viszonylatban a vaskohászatban ez év januárjában a termelési kapacitás alig Ï5 százalékút és a február 13-án végződő héten 74 százalékét használták ki. • , .. A válságjelenségek különösen élesen mutatkoznak aa Egyesült Államok umző-* gazdaságában. A farmorcsti- ládok vásárlóképessége 194/ óta 30 százalékkal csökkent» A néptömegek fokozód« elnyoniorodásának éles ellen-* tétéként a dolgozók életszínvonalának csökkenése árán egyre gazdagodó monopolisták mind nagyobb bevételi zsebelnek be. Hivatalos adutok szerint 1953 első negyedé* ben a korporációk összprofit - ja az adók kifizetése előtt évi átlagra átszámítva 46 milliárd dollárt tett ki, szemben az 1952-es év harmadik negyedében elért 37 milliárd dolláros profittal. A cikkíró befejezésül következőket írja: A militari-* zélás és nyomor politikái« szembetalálja magát a nép* tömegek fokozódó ellenállásával. Amint az „Associated Press“ hírügynökség közölte, az Egyesült Államokban a múlt évben az anyagi kelyzo* tűk megjavítását követel'» dolgozók ötezerszáz sztrájkot tartottak. (MTI) Németország, az egység helyre- állítása után pedig az Egyesült Németország. Az európai kom lekfív biztonsági rendszer megvalósítását elősegíthetnék a nem- europai államok is. A békéért folyó harcban meg kell terém- teni minden ország egységes táborát, függetlenül társadalmi rendjük különbözőségétől. A kollektív biztonság megteremtésének szovjet terve megértésre és támogatásra talált Európában és többek között Németországban. A nyugati hatalmak képvisjg» lói azonban elvetették a kollektív biztonság megteremtésének szovjet tervét. A berlini értekezlet napirendjén szereplő osztrák államszerződés kérdését a szó-szoros értelmében néhány nap alatt, meg lehetett volna oldani, ha a nyugati hatalmak képviselői nem kapcsoltak volna össze az osztrák kérdéssel bizonyos számításokat, amelyeknek semmi közük sincs a béke és a biztonság érdekeihez, valamint az osztrák nép nemzeti érdekeihez. Az osztrák kérdés megoldását megakadályozták a nyugati hatalmaknak Németországra vonatkozó fent említett tervei, amelyek fokozzák a német militarizmus újjászületésének veszélyét. A szovjet kormány azonban a Szovjetunió külügyminiszterének útján megerősítette azt a meggyőződését, hogy a kérdés közeli mego.dásának lehetősége fennmarad. Szükséges, hogy az osztrák kormány figyeiembe- vegye ezt és hogy az osztrák nép e tervet helyesen értelmezze. A megoldatlan nemzetközt kérdések rendezésének pontos és konkrét Programmjával a három nyugati hatalom miniszterei semmit sem tudtak szembeállítani, kivéve a hírhedt »Eden-tervet«, amely lényegében a jelenlegi oonni rendszer egész. Németországra való kiterjesztésének és annak alig leplezett terve, hogy az Egyesült Németországot bevonják a hat nyugateurópai állam zárt katonai csoportosulásába. Az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia külügyminiszterei nem terjesztettek elő saját, programmot a. vitás néni* zetközi kérdések rendezésére1 éa az. értekezleten., egészében vévio negativ áliáspönfof foglaltak el * megelégedve minden szovjet ja» vaslat elutasításával, Tefmésze- tes, hogy a nyugati hatalmak küldöttségének ez a magatartása bírálatot váltott ki Európa lakosságának legszélesebb ke» reiben, ami kifejezésre jutott a sajtó hasábjain is. Kétségtelen, hogy á berlini értekezlet nagyobb szerepel játszhatott volna a nemzetközi feszültség enyhítése’ és a megoldatlan problémák rendezésű terén azokhoz az eredmenyékher képest, amelyeket elértek. A nemzetközt feszültség fenntartó - sában és fokozásában érdekeli amerikai agresszív körök befolyása mogakadályoítá olyan határozat elfogadását, amely au említett problémák és elsősorban a német kérdés leggyorsabb megoldását vonta volna maga után. Mégis, az értekezlet összehívásának és a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok éa a Szovjetunió külügyminiszterei közötti közvetlen érintkezés új* rafeivételének, — mint V. M, Molotov február 18-j nyilatkozatában kiemelte, — »Meghatározott jelentősége van a jelenlegi körülmények között. Elősegítette néhány olyan megérlelődött nemzetközi probléma megtárgyalását, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából .«»Azok; a kérdések — folytatta V. M, Molotov —, amelyek ezen az értekezleten megoldatlanok maradtak, nem kerülnek lé a napi-, rendről. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket és még ólihatato-l sabbau kell törekednünk meg-1 oldásukra,« • . , A szovjet nép egységesen helyesli a szovjet -Küldöttségnek a ; berlini értekezleten elfoglalt1 á! - láspontját és határozottan és erélyesen támogatni’ fogja .továbbra is a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány harcát a nemzetközi feszültség további enyhüléséért és á sürgető nemzetközi- kérdések rendezéséért. (MTIV ■
