Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

MISKÉN TAVASZRA KÉSZÜLNEK 4 berlini értekezletről A hözaunuituan népes gazdagyíues volt Misken. Elénk es tartalmas vita so­rán választónak meg a Köz­ség legjoDo gazaai közűi a termeiesi bizottság tagjait. Minujarc egy sor tontos kér­désben meg is auapi 10 hűk a bizottság tagjai az azonnali tennivalókat. Nem érne ti keszlueiienui a misKei dol­gozó parasztokat a gyorsan közeieuö tavasz. i\Tem marad­hat a községben egyetlen talpalatnyi tóid sem kinasz- náiatianul. Hiszen minden szem gaoona, minden szál takarmány, minden lépés az állatállomány fejlesztése ér­dekében bőségesen megté­rül es eloreviszi az egyeni jólétet, a község fejlődését, az egesz nép ügyét. A községi pánszervezet po­litikai felvilágosító múmiá­ja, gazdasági ellenőrző tevé­kenysége abból táplálkozik, hogy most számba kell ven­ni minden renueikozesre ádó orőt, figyelemmel kell kí­sérni és felkarolni minden becsületes kezdeményezést a növény lerpielés és az ál­lattenyésztés bővítése, kor- szerűsitese. hozamának eme­lése érdekében. A poáliuai tömegmnnka éppen ezért a helyi kérdések megoldásának politikai fel­tételeit ígyeKSzik megterem­teni. Ezekben a napoüban a kisgyüiések. az egyéni be­szélgetések téma ja a község­ben honos gazdálkodási ágak jó tapasztalatainak, helyi eredményeinek népszerűsí­tése. Gutmann Mihaiy dolgo­zó paraszt például kivaló paprika termelő hírében áll. O maga javasolta egy al­kalommal. hogy a paprika rovarkártevőinek leküzdése érdekében használják fel a paprikatermelők az általa kikisórleiezett módszert. Mi is ennek a lényegei A re­gi módszerek szerint a paprikanövóny kártevője el­len a palánta kiültetése után, a kártétel jelentkezése ide­jén indult meg a harc. A vé­dekező szert a paprikatáb­lákra szórták, gyakran két­séges eredménnyel. 8ok vé- dószoTt pocsékoltak el és mégsem bizonyult ez az eljá- rás tökéletesnek. Gutmann Mihály rájött arra, hogy ha a palántát kiültetés előtt ez­zel a védekezőszerrel, illet­ve annak oldatával, több na­pon keresztül permetezi, ez­zel nem árt a növénynek, de üdültetéskor az azonnal je­lentkező kártevők az így pre­parált növényi részek lerá­gása után tömegesen elpusz­tulnak. A községben műkő dó alapszervezetek népneve­lői. kisgyűlési előadói azóta Gntmaim Mihály módszerét is ismertetik a községben. Megmagyarázzák előnyeit és harcolnak a felvilágosítás fegyverével a maradi terme­lési eljárások ellem x A dolgozókat érdeklő he­lyi problémák csoportos és egyéni megbeszélése közben a népnevelők sok értékes ja­vaslatot, megjegyzést, bíráló véleményt közvetítenek a pártbizottsághoz. Elmondták például azt, hogy a paprika­termelők ennek a munkaigé­nyes növénynek gondozásá­hoz nem rendelkeznek meg­felelő kapával. Az a kapa. amit a földmnvesszövetke- zetben ma vásárolhatnak, nem felel meg a paprikaka­pálásra. Kisebb, mintegy 4Ö dekás kapára volna szükség. Jelenleg úgy oldják meg, hogy a nagyobb méretű ka­pákat maguk kicsinyítik a . szükséges méretre.^ Mivél azonban a kapának így kiesi lesz a feje és aránytalanul nagy a nyél, beillesztésére szolgáló nyílása, vastag nye­let kell használniok. Ez pe­dig növeli a kapa súlyát, gyorsan kifárasztja a paprikakapálókat. Javasol­ták, hogy a tanács járjon el megfelelő müvei őeszközök beszerzése iránt Komoly problémák van­nak a csípősségmenies paprikavetőmag' minőségi azonosságával. A termelő a véleménye szerint nem ,io az a módszer, ahogy a termel­tető vállalat jelenleg a paprika vetőmagot beszerzi, neiyesebbnek tartanák, ha állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben küiön táblákban termelnék a feltét­lenül l'ajazonos, cl nem fa.i- zott kaioesai paprikavetőma- got így biztosítani lehetne a jóminőségű termést, nö­velni lehçtne a kalocsai paprika hírét, megbízható­ságát. A termelőknek is ér­dekük ez, mert ők gyakran kisebb parcellákon éppen a vegyes vetőmag miatt meg kevésbbé képesek magasabb áron értékesíthető, jominö- ségü paprikát termelni. Min­dig fennáll az elfajzás vé­szeim, A népnevelőmunka eredménye, hogy ezek a pro­blémák felszínre kerültek. Az agitáció foglalkozik a tavaszi vetőmag előkészíté­sével és a fej trágyázás je­lentőségével is.. A földmú- vesszövetkezet már megren­delte a tanács utasítására a megfelelő, műtrágyát. Jött is 150 mázsa szuperfoszfát, és 150 mázsa péti só az egyé nileg termelő miskei parasz­tok terméshozamának növe­lésére. Az egyéni tervekből, a népuevetomunka közvetíté­sével kirajzolódtak a község tervei, füzeknek a oelki tü­zesei alapjan foiyik az agi­táció. A agy lenuülettei na­iad a gazuasági 1 elszereléseit .juvuusa az egyéni gazdasa- goüban is. A vetőmag eio- iteszuése sem maradt el. Uutmaiin Mihály nais; a; vető­mag előkészítésével kapcso­latosan is vau ter.ioszi.oni való jó tanácsa. Mindem« tudta róla eddig is, hogy akármilyen aszuiyos volt az esztendő, mindig jó ku­koricatermést takarított be Kém boszorkányság mondja üutmann Mihály a kisgyűléseken az egyeni be­szélgetések közben. Egy­szerűen arról van szó, hogy mindig csávázta a vetőma­got. ilzzel növelte a csíra ké­pességet, gyorsabban, erőtel­jesebben fejlődött a növény, nem, támadja meg a kártevő- A népnevelők az ő módszeré­re is hivatkozva magyaráz­zák meg most a községben a vetőmag előkészítés jelentő­ségét. Munkájuk nem si­kertelen. Az utóbbi időben sok szó csík agitaeiós munsa közben arról, milyen vál­tozást hozta it pánunK és kor­mán;* műt iunarozátai a ter­melési kedv xiöveitodési szempontjából a kozsegoen. Az címűit esztendőimen bi­zony nem nagyon törődlek a gazdáit gyumóicsiauiicpi- tóssel. kis meüészeiüit iej- lesztesévei. hók Udvar telje­sen nepiéien von. Jtugy fia baromtit nem lenetett benne taiami. Az idén — mióta partunk nagyjcteutőségu Ha­tározata megjelent, egesz kis mozgalom kezd kialakul­ni az agitátorok buzdításá­val közsegszerte. Kiadták a jelszót a község dolgozói: Minden gazda telepítsen n háza körül, vagy a földjén legalább 5—5 gyümölcsfát! Kerüljön minden ház elé diófa. Minden liazban Jegyen olyan baromfiállomány, amctyik az egyéni szültségie. tét fedezi, jut belőle bőven a beadásra is, no meg a *zh- 1 nadpiacra. Szépen pénzelhet belőle minden miskei házi­asszony. A népnevelők szavai 1 itt sem maradtak hatás női- : ki.il. Tavaly még azt mondtak : a méhészek, például, hogy 1 nem érdemes méhészkedni. Az 1 idén már elhatározták, hogy a ’ Hild melletti erdőbe viszik 1 melleiket jnézet gyűjteni — ’ egy világért el nem adnák. ; Jobban megy a szerződésiéi 1 tés is Magok a népnevelők I a fő szószólói ennek. Ami­kor a tanács felülvizsgálta a szerződéskötéseket, kiderült, hogy minden paprikaterinejüi még legalább 200 négyszögöl­nyi területet tudna leszer­ződtetek Most ezert is har­colnak a népnevelők. Lelkes verseuymozgalom indult meg a földmúvesszövetkezet, a tanács termelési felelőse és előadója között, liogy egyet­len talpalatnyi paprikaföld se maradjon szerződés nél­kül. A pártszervezet azon­ban még ennél is előbbre lát. Az elmúlt esztendőben a paprikaátvételnél sok mél­tánytalanság történt. A ter­melők panaszkodtak, hogy alacsonyabbra minősítik az átvett paprika értéket, mint kellene. Ezzel elvették a szerződők kedvét. És bizony az idei szerződtetéseknél so­kan emiatt nem kötötték le egész területüket. A pártszer­vezet hatékony intézkedése­ket tesz, hogy ez a baj az idén ne ismétlődjék meg. A községi alapszervezet­ben a hónap végéri kerül sor az új vezetőség megvaiasz- tasára. Szép eredményekről számolhatnak be a kom­munisták. Az előbb elmon­dott eredmények azt bizo­nyítják, hogy az élénk po­litikai munka nom volt hiá­bavaló. növekedett a község­ben a termelési kedv, biz­tonságosabb a gazdálkodás. A dolgozó parasztok szépen fejlesztik gazdaságukat. À ínegnövekedett munkakedv kihatott a falu külterületé­re. A járási versenyen a miskei szlovák kultúrcsoport Is szerepelni akar. Javában készülődnek, hogy összemér­jék erejüket a drágszéliek- Kej 'és a homokmógyiekkel. A szép. tiszta kultúrotthon ba­rátságos meleggel várja a dolgozókat, Sokan is fordul­nak meg benne. Álig vau mozielőadás, ahol né lenne telt ház. Külön müsorbizott- ság gondoskodik arról, hogy a dolgozók a nekik tetsző filmeket láthassák. A gazdasági élet fellendü­léséről, a falusi kultúrélct felfrissüléséről számolhat be a lelépő vezetőség. Ebben nagy részüli van a miskei kommunistáknak, a pártszer­vezet bátorhangú agitátorai­nak. Berlin (MTI) A nyugati bur- zsoá sajtót az elmúlt napokban mesterségesen elárasztották a berlini külügyminiszteri érte- Kezlet kudarcának hangulatá­val. Csakhogy az a szellem, me­lyet így kibocsátottak a nagy nyugati hírgyárak méreg palack­jaiból, most felidézőit kezdi fe­nyegetni. így azután több új­ság már azt bizonygatja, hogy az értekezlet lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése felé vezető úton. Ezek a han­gok a nyugati országok közvé­leményének elégedetlenségét akarják elcsúfítani, hiszen Ró­mától Párizsig és Londontól Washingtonig , milliók látják, hogy a berlini értekezleten a szovjet javaslatok irányultak a békés rendezésre, s a nyugati küldöttek nemleges válaszai akadályozták mindeddig a ki­bontakozást. Több ,ap arról ír, hogy újabb értekezletek várhatók a feszült­ség enyhítésére, A «France So­ir« című francia lap úgy véli, hogy -újabb kelet-nyugati kon­ferenciákra kerül majd sor.« Boothby angol konzervatív kép­viselő pedig így ír a »News Of The World« című folyóiratban: -Nem észszer útién az a remény, hogy Berlin előjátéka lesz a két világ közötti értekezletek hosz- szú sorozatának, ami egyszer megvalósítja majd a békét a földön és a jóindulatot az embe­rek között.« Más sajtóorgánumok felvetik a kérdést, ki a felelős az érte­kezleteken felmerült nehézsége­kért. S a válasz — bármily ne­héz is ezt kimondaniuk a nyu­gati burzsoá sajtó cikkíróinak — a nyugati külügyminisztereket marasztalja el. A »Le Monde«, a nyugati külügyminiszterek magatartását olyan »taktikának« nevezi, amely »velejárója a nyu­gat hagyományos politikájának«. Ez a politika »a Szovjetunióra kívánja hárítani a felelősséget a nemzetközi feszültségért. Ez a politika semmiképpen sem irá- nyiil arra, hogy kedvező feltéte­leket teremtsen egy kompro­misszumos megegyezés számára, amely különben is lehetetlennek látszik mindaddig, amíg a Nyu­gat az osztrák kérdést a német kérdéstől függetlenül kívánja megoldani.« A »Le Monde« azonban azt is leszögezi, hogy a közvélemény nyomásara egyes kérdésekben engedéke­nyebb álláspontot kellett a nyugatiaknak elfoglalniok. »Úgy látszik ugyanis — írja, — hogy \x Országos Xtékctauács táviratban tiltakozott Jarques Denis letartóztatása ellen Az Országos Béketanács a következő tiltakozó táviratot in­tézte a francia Kormányhoz: »Felháborodással értesültünk Jacques Denis, a Francia Köz- társasági Ifjúsági Szövetség Végrehajtóbizottsága tagjának jogtaian és koholt vádak alap­ján történt letartóztatásáról. A békeszerető magyar nép milliói, de különösen az ifjú magyar békeharcosok barátjuknak es harcostársuknak tekintik Jac­Bexiin (MTI) Wilhelm Fieck, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnöke a berlini kormany- paiotáhan hétfőn este fogadás' adott V. M. Moiotov szovjet kül­ügyminiszter és a Hegyháta,m, értekezleten részvevő szovjet Küldöttség tiszteletére. A fogadáson szovjet részről megje,ent V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak. első elnökhelyettese, kül­ügyminiszter, A. A. G remiké, a kü. ügy miniszter. első he.yeítese, va .amint a szovjet küldöttség többi tagja. Német részről jelen volt Johannes Dieckmann, a Népi Kamara elnöke, Otto Gro- tewoh, miniszterelnök, Waiter Ulbricht minisztere i nők neiy c t~ ques Demst, a Bélre Világtanács tagját, aki a Demokratikus If­júsági Világszövetség főtitkára, faradhatatlanul küzd-a fiata.ok szabadságjogaiért, boldogabb jö­vőjéért, a békéért. Az igazság és a béke védelmében követeljük Jacques Denis nzortnali szaba­don bocsátását. Követeljük, hogy a francia kormány vessen véget a francia békeharcosok soroza­ta? üldöztetésének! Magyar Országos Rékctanács« tes, továbbá a politikai, gazda­sági és kulturális é.ct képvise­lői. A fogadáson resztvettek a Nemet Demokratikus Köztársa­ságban működő külföldi diplo­maták, vaiatmnt a bel- és kül­földi sajtó képviselői. Tovább tart a francia moteoro.ógusok sztrájkja Párizs (MTI) A francia mete­orológiai állomások dolgozói egy­hangúig elhatározták, hogy to­vább folytatják sztrájkjukat mivel a kormány javaslatait tek esen elfogadhatatlannak tálal­ták. Wilhelm Pieck fogadást adott V. M. Molotov es a szovjet küldöttség tiszteletére a zártkörű ülések során sikerült olyan tárgyalásokat kezdemé­nyezni, amelyek lehetőséget nyújtanak, . hogy diplomáciai úton vagy egy újabb Konferen­cián tárgyalni lehessen oiyar* eszközökről, amelyek végetvet« írének az indokínai háborúnak, Koreában pedig túl lehetne jut ­ni a mostani egyszerű fegyver­szünet sok bizonytalanságot je­lentő szakaszán.« Az angol sajtó sem titkolja# hogy Dulles, Eden és Bidault magatartása visszatetszést kelt világszerte az egyszerű emberek között. A »News Chronicle« egyik çikke az angol hivatalos köröknek a felelősségre vonást*-.; való félelmét tükrözve aggódni a várható fejlemények miatta »Az átlagember, amikor a ku­darc okain töpreng, megkérdezi majd, hogy a nyugati álláspont vájjon valóban olyan méltányos és szükségszerű volt-e, - mint ahogy e szóvivők állítják. S lm azt kérdezi majd, hogy a Nyu­gat miért utasította vissza a Molotov-tervet, akkor ezt nem lehetne majd olyan érvekkel e!« intézni, hogy a kérdező kom* munis taharát.« Richard Grossman munkás­párti képviselő leleplezi Did le i igazi szándékait, a »Sunday Pictoriate-han: »Dulles sohasem kívánta, hogy megtartsák az ér­tekezletet, s most... eltökélte sebtében végrehajtja tervét: Ny u gat - N eme tország fűifcgyvev- zését és bekebelezését a nyu­gati védelmi közösségbe. — írja. majd rámutat, hogy Eden és Bidault meg sem kísérelte a közvetítést az amcriitai és a szovjet küldöttség között, hanem Dullesnak, a nyugati csapat ka­pitányának hűséges segédeként viselkedett. Crossman arra is kitér, milyen nagy befolyása volt a bonni klikknek a nyu­gati külügyminiszterek állásfog­lalására. »Az Adenaucr-fóle kül­döttség — hangsúlyozza — for­ma szerint csak azért ment Bei- linbe, hogy közöljék vele, n, történik az értekezleten. Való­jában azonban ötödik Hatalom­ként működik, s a színfalak mögött hatalmas befolyást gya­korol.« Az angol és a francia sajtó utal arra is, hogy az ameri ka' diplomácia most majd a berlini értekezlet sikertelenségére hi­vatkozva teljes erővei követein; fogja az »európai védelmi kö­zösség« szerződésének ratifikálá­sát. Hozzáteszi azonban, hogy d ratifikálás kilátásai csöppet sem javultak. A »Manchester Gua.- dián« így ír: »Az Egyesült Ál­lamokban sokan azt várják majd, hogy Franciaország és Olaszország azonnal ratifikálja az európai védelmi közösségei szóló szerződést és gyorsan meg­indulhat Nyugat-Németorszá.: felfegyverzése. Ezek csa.ódn. fognak, ami újabb feszültséget Idéz majd elő atlanti viszonylat­ban.« A »Yorkshire Post« beismeri, hogy a nyugati katonai szövete ségek — ellentétben a nyugati külügyminiszterek állításaival agresszív célokat szolgainak. »Az atlanti szövetség és az eu ■ rópai védelmi közösség harcit;? egységek, másként nem lenne semmi értelmük. Igaz — próba magyarázkodni a iap — hogy szándékuk nem támadó, de te­het-e mondani, hogy sohasem fogják őket támadás, céljaira használni?« Arra vonatkozólag pedig, hog. a francia közvéleményben mi­lyen visszhangot keltett a Szór« jetunló biztonsági célokat szol« gáló javaslata, hadd idézzük a »Western Mail« című angol la« pót: »Az a közvetlen hatás, me« lyet Molotov javaslata Francia» országban előidézett, aggasztó volt a többi nyugati hatamima nézve. Franciaország természe­tesen fél a német felfegyverzés» tői és hajlandónak látszik arraj hogy a Molotov-terwei kacér» kodjon, aminek segítségévei megakadó.y, ,zhatná, hogy a né­met f'Ak az égig nőnének.«

Next

/
Thumbnails
Contents