Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

A kalocsai járás mezőgazdaságának fejlesztéséért

A KALOCSAI Kísérlett Gazdaságban Jett* t’uár 9-én a járás szakembereinek, termelőszövetkezeti elnökeinek és élenjáró dolgozó parasztjainak részvételével megtárgyalták a járás me- rógazdaságt fejlesztésének kérdéseit.

LAKI ERNŐ, a kalocsai mezőgazdasági technikum tanára és Dimitrov György kutató előadását — a megjelentek vitája követte. Korsós László bátyai dolgozó paraszt elmondta, hogy vannak a járás (erűlétén olyan csatornák, melyeket kis befektetéssel és jó karbantartással öntözésre lehetne felhasználni. így például a Vajas-csatorna vizét, mely alig 800 méterre van « Dunától, egy zsiliprendszerrel szabályozni lehetne és a Duna vizével fel lehetne duzzasztani. Ezáltal hatalmas területek válnak öntözhetőkké, mert a Vajas mederrendszefe behálózza az egész Kalocsa-környéket. Ez nagy előrehaladást jelentene a paprikatermelés vonalán is.

KORSÓS ELVTÁRS a továbbiakban á község állattenyésztésének fejlesztéséről beszélt. — Hiányolta, hogy az apaállatokat csak 8—10 éven- Iként cserélik a községekben, amikor már jártá- nyi erejük sincs. Ez károsan hat a község állatállományának fejlesztésére is.

VARGA ANDRÄS, a mezőgazdasági technikum igazgatója Korsós László hozzászólásához csatlakozva ismertette, hogy a beruházási lehetőségek megvannak a Vajas vizének felhasználására és az 1934-es tervek szerint inár ezen az úton 130 holdat alakítanak át öntözéses területté a csatorna segítségévei. Hozzászólásában elmondta azt Is, hogy szeretnék, ha a környék dolgozó parasztjai a következő Időben is bizalommal fordulnának a technikumhoz, amelynek tanárai szívesen választ adnak a dolgozó parasztoknak

mindazon kérdésekre, melyek a termeléssel kapcsolatban felmerülnek.

KAKONYI FERENC, a Paprikaipari Tröszt termelési felelőse javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy a kísérleti gazdaság az öntözéses termesztés bevezetésére végezzen kísérleteket és azok eredményeit ismertesse szaktanfolyamokon, vagy előadások keretében a környék dolgozó parasztságával. Ugyancsak tegyen a gazdaság sürgős Intézkedést a nemesítés! eredmények köztermesztésre való alkalmazására. A hiba ezen a téren a késedelmességben mutatkozott — umí a termelés minőségének rovására ment. Ezért kéri, hogy a gazdaság a lehetőségekhez mérten bocsásson a termelők rendelkezésére szuper-cditvető- magvakut, olyan vetőmagokat, amelyeknek keveredésmentessége biztosítva van. Ezzel lehetővé válik magasabb átlagtermések elérése. A továbbiakban Javasolta tnég Kákonyi elvtárs, hogy mutassa be a gazdaság a paprikaültetés ésszerűsítésében elért eredményeket. A járásban ültetőgép is van, — tegyék lehetővé, hogy az ültetés idején a gép a csoportok és az egyénileg dolgozók rendelkezésére álljon.

A HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL kitűnt, hogy a környék dolgozó parasztsága nagy és sok segítséget vár a kísérleti gazdaságtól. Azok az igények, melyekkel a ’részvevők felléptek, nagy termelési kedvre vallanak. Közös segítéssel és a helyi adottságok kihasználásával tehetik így ter- rnőbbó a földeket a kalocsai járásban, fejleszthetik tovább a világhírű kalöcsavidékl paprika- kultúrát — és így válnak megelégedettebbé, boldogabbá az emberek. Ezt fejezte ki az értekezlet is, ahol közösen vitatták meg, hogy az elkövetkező időben mhyen segítséget nyújt a kísérleti gazdaság ebben a nagy munkaiján a dolgozó parasztságnak.

A hosszúhegyi állami gazdaság vállalása a pártkongresszus tiszteletére

GAZDASAGUNK csatlakozott a pördeíöldei állami gazdaság pártunk III. kongresszusának tiszteletére tett verseykihívásá- hoz.

DOLGOZÓINK vállalták, hogy 340 hold őszi kalászos területünket 50 százalékban házilag készített szemcsés műtrágyával trágyázzuk le. A fej trágyázás elvégzése után is gondosan ápoljuk őszi vetéseinket és 200 kát. Imid rozson elvégezzük a kétszeri pótbeporzást.

40 HOLD kukoricánkat 100

százalékban négyzetesen vetjük el, káli- és szuperfoszfát fészek- trágyázást végzttnk. A virágzás alkalmával pótbeporzást eszközlünk.

SZÜLÉSZETI vonalon a Már- íkus-brigád dolgozói felajánlották, hogy a nyitási munkákat az igazgatóság által megadott határidő előtt 5 nappal befejezik. Továbbá a részleg azt is felajánlotta, hogy ez év folyamán

2G holdon trágyázás! kísérletet állítanak be, ahol helyi talajviszonyoknak a legmegfelelőbb trágyaféléket kísérletezik ki.

NEMCSAK ez a két brigád — a növénytermelési és szőlészeti — hanem gazdaságunk minden dolgozója, minden brigádja lelkesen csatlakozott a kongresz- szusi versenyhez. A Márfcus- brigád felajánlását követte a gyümölcsösben dolgozó Dózsa- brigád tagjainak vállalása, akik elhatározták, hogy a fiatal fák metszését a beütemezett határidő előtt 5 nappal előbb befejezik és a fák erősítése céljából ez alatt az 5 nap alatt kétszel műtrágyáznak.

az Állattenyésztés dolgozói vállalták, hogy a sertés- hizlalás terén napi 50 dekagrammos sú!ygyarapodást és 20 százalékos daraértékesítést érnek el. Takarmánykonyhánk nincsen, megfelelő hizlaló takarmány sem áll rendelkezésünkre, mégis a nehézségeket leküzdve à következőképpen akarjuk vállalásunkat teljesíteni: a takarmányt malátásltjuk, élesztősítjük, gondoskodunk arról, hogy a sertések langyos vizet ihassanak, az etetési időt pontosan betartjuk. A nyitott hízószállásokat kéthetenként friss homokkal látjuk el. A körülbelül 20 kgos választási malacoknál, Illetve süldőknél a kifutónyílásokat ideiglenesen befalaztuk és deszkaajtóval láttuk el, hogy a megfelelő hőmérsékletet biztosítani tudjuk és naponta alomként friss szalmát használunk.

Matycj István igazgató, Kulmann Gyula párttitkár Grau József ÜB-elnök h. Kiss János íőkertész Bischcf Klára szől.-brig. V. Lcirer Józsefire áll.-brig. v. és a gazdaság többi dolgozója

öt dxHmi tikíuúk a tinuuz küszöbén

Hatalma.- térkép függ a kiskunha-asi erdőgazdaság igazgatójának szobájában. Vastag, piros vonaiak az erdőgazdaság területének határát jelzik. Jókora földdarab ez: Csengődtől Madarasig, keresztirányban Kis- kunmajsától Császár- töltésig terjed. Ezen a területen nyolc erdészet irányításával fo- íyik a természotáta'a- kitó nagy munka: homokot megkötő, éghajlatot megváltoztató, vetéseket védő erdősítés.

Konrád Béla, az erdőgazdaság igazgatója a térkép segítségévei vázolja: milyen feladatok várnak ezévbenaz erdészetekre. Mert a határt — Így az erdőket is — még ho uralja, de a tervek már készek itt is, hogy az első tavaszi napon szervezetten, felkészülve induljon munkába az erdőmunkások serege is.

— Amint kitavaszodik az idő. 534 hektár-'

nyi területen megindul az erdőtisztitás, a vadbozótok, az elburjánzott, túlsürűn nőtt hajtások eltávolítása.

Az erdőgazdaság területén ezévben 1600 hektárt erdősítünk. — 700 hektáron — amely őszre kerül beültetésre — most végezzük cl a talajelőkészítést. Nagy segítséget Várunk ehhez a munkához a gépállomásoktól. A kiskunmajsai eddig is a legjobb munkát végezte számunkra, gépei még a debeáki homokba is eljöttek erdőalá szántani. Reméljük: idén a kiskunhalasi gépállomásra is jobban számíthatunk, mint eddig.

Nagyszabású erdősítési tervünket csak úgy tudjuk végrehajtani, ha elegendő csemete áll rendelkezésünkre. Ebből eredően tehát fő és sürgős követelmény a csemetekertek fejlesztése. Kiskőrösön már folyik a nagyüzemi csemetekert felállítása, a községtől nyolc

kilométerre, az úgynevezett Nyúlásban.

Tervünk szerint itt ötmillió fehórnyár-csc- metét nevelünk fel. Ezzel megoldjuk erdőgazdaságunk egész területén a csemeteszükséglet kielégítését. S ez nemcsak azt jelenti, hogy nem kell drága pénzen más tájakról vásárolni az ültetőanyagot. Jelenti elsősorban azt, hogy a mi területünkön nevelkedett iák magjából, helyi talajban megerősödött csemetéket kapunk, amelyek tehát már fiatal korukban & talajhoz, az éghajlathoz alkalmazkodnak.

A meglévő fiatal erdők ápo.ása 5000. hektáron szerepel tervünkben. Többszáz dolgozónk kézi erejére, lókapákra és gépelne vár ez a nagy munka. Úgy reméljük: u jövőben nekünk is több jul az erdőápolásra kiválóan alkalmas Zeto? rákból, amely mögé 9 kapálóekét i^ kapcsol - hatunk.

Ezzel korántsem ériek véget feladataink, hiszen szerepel tervünkben 25.000 köbméter fa kitermelése is. Ez döntően a keiebiai, tompái, jánoshalmi és harkakötönyi erdészetek munkája, A kemény tél és főleg aso.t hó visszavetette a fa- kitermelést. A tavaszi munkák megindulásával viszont munkaerő- létszámunk csőkké») majd jelentősen. Ezt a nehézséget segít azonban megoldani a tompái állami gazdaság vezetősége azzal, hogy 2—3 hétig, azaz a tavaszi munkák megkezdéséig a nélkülözhető munkaerőt átadja nekünk.

Ha a többi .állami gazdaság is követné ezt a példát, nem okozna különösebb gondot fakitermelés» tervünk teljesítése, azaz az időjárás miatt elveszített idő pótlása. Az erdőgazdaság dolgozói pedig az aratás idején adnák vissza a segítséget, mint eddig is- minden évben tették.

Áz OFFERT vállalat mar most gondoskodik a falusi dolgozók hús- és zsíreüátásárói a nyári hónapokra

A megyei OFFERT vállalat mindjobban .gondoskodik a falusi dolgozók élelmiszerellátásának megjavításáról. Az elmúlt- hónapban több, mint egymillió forint értékű különféle élelmiszert értékesítettek. Többek között 33 mázsa étolajjal, 856 mázsa cukorral, hús- és zsírféleségekkel növelték az árufelhozatalt.

Az élelmiszerek nagyrészét a szomszédos megyék piacain a helyileg kialakult szabad forgalmi áron vásárolja fel áz OFFERT vállalat. Ugyanakkor a mi megyénkben felvásárolt zöldség, gyümölcs és pálinkafclesleget a szomszédos megyék piacain értékesíti. A napokban is 130 hektoliter pálinkát szállított a békésmegyei íöidrnűvosszövétkezeteknek,

Az OFFERT vállalat a szomszédos megyék piacait is felke- resi, ahol az egyes cikkekből a kínálat nagyobb, mint a kereslet, Szolnok megyéből például cukrot, olajat, Csongrád megyéből húst és zsírt hoznak. E héten már 80 mázsa füstölthús, 65 mázsa szalonna érkezik Csongrád megyéből. Ezenkívül tavaszig még 2110 darab hízottsertést vásárolnál: fel a szabadpiacon. Ennek egy- részét frissen értékesítik, a többit pedig a földművesszövetkeze-» tek füstölve tárolják a nyári hónapokra. A friss hús- és zsíreltá- tóst a földművesszövetkezetek hizlalással Is biztosítják. Februárban IG00 darab süldő hizlalását kezdik meg. Ebből június és júliusban közel 2000 mázsa hús és zsír kerül a piacra.

Fagfkárok csökkentése a termőszőiőben

Szélsőséges éghajlatunk alatt szőlőtőkéinket, illetve a szőlővesszők, alsóbb részét vídeni kell a fagy és ólmóseső' elien. A tőkék, illetve a rügyek téli védelmét fedéssel szoktuk biztosítani. De ez a módszer nem ad tökéletes védelmet. Ezért a téli rügypusztuiással bizonyos körülmények között számolnunk kell. A téli rügykár nem gyakori, de néha komoly termés- kiesést okozhat.

A téli rügypusztulás oka lehet;

t. elfagyás,

2. kipállás,

3. ólmóseső.

m

A fagy okozta rügypusz- __tulás igen ritkán fordul (dó. Hiszen a szőlő tapasztalat szerint 20 fokos hideget is kibír, ha a lenyészidő alatt jól fejlődött és vesszői Jól beértek. A szőlőfajták természetesen nem egyformán viselkednek a fagyokkal. szemben. Egyes fajták — mint a rizling , sáuvig- non, tramini — jól bírják a hideget. Mások — főként a kövér fejlődésűek — érzékenyek. A nagy fagyok ellen, — 20 fokon felül — a fedés nem nyújt elég védelmet és a befedett rügyek kisebb-nagyobb része elpusztulhat.

A rügy-kipállás gyakoribb a homoki szőlőkben,

mint a fagykár. Enyhébb, nedves télen okoz komolyabb kárt, vagy akkor, ha a nyitást későn végezzük el. A rosszul beérett vessző itt is érzékenyebb.

I .. I Az ólmóseső okozta rügy- I '*-1 pusztulás szintén ritka és

csak akkor tapasztalható, ha a jégkéreg vastag és több napig marad a Vesszőn.

A 20 fokon aluli hideg és az ólmóseső ellen a szokásos fedés megfelelő védelmet biztosít, de csak akkor, ha a vesszők alján .cgalabb 4 rügy is be van takarva. Az esetleges rügypusztulást ellensúlyozhatjuk azzal, ha tó- kenkint 2-2 darab szálvcsszőt is .ehúzunk fedés előtt.

Hogyan végezzük cl a metszést a téli rügypusztulás esetén?

Amint az időjárás engedi, vizsgáljuk át tőkéinket — fajták szerint — hogy a rügyek nogyan teleltek? Fajtánként legalább 10—10 darab vesszőt szedünk a táblák különböző részéről és a rügyeket felvágva (esetleg vízben, meleg helyen ki hajtatva) megállapítjuk, hogy 100 rügyből hány pusztult eí, tekintetbe véve a -fedett' és fedetlen rügyeket. Hasonlóképpen vizsgáljuk meg a lehúzott szálvesszők rügyeit is.

A rügypusztulás ismeretében a metszést megfelelőéi) módosíthatjuk.

Ha a fedett rügyekben nincs károsodás, a metszést a szokott módon végezzük el.

Ha á pusztulás kisebb mértékű, akkor annyi százalékkal több rügyet hagyunk metszéskor, ahány százalék a pusztulás, figyelembevéve azt a rügymennyiséget, amit egyébként is hagytunk volna.

Ha a pusztulás nagyobb mértékű és a lehúzott szál-» vesszők megfelelően teleltek, eze_ ken hagyjuk meg a szükséges rügymennyiséget, de csak olyan mértékben, ahogy a tőke erőssége megkívánja, illetve megengedi.

S

Ha a fedett rügyekben nagyobb a kár és a fedetlen rügyek épek (ídpállás esetén! akkor a fedetlen vesszőkből hagyunk szálvesszőt,

A felsorolt eseteken kívül előfordulhat az is, hogy olyan nagyarányú a rügypusztulás (főként fagy következtében, amikor az előző évben nagyobb peronoszpóra, vagy jégkár volt), hogy a fenti módszerek köztit egyik sem alkalmas. Ilyenkor alkalmazhatjuk még a zöüdmet- szést. De ilyen esetben számolnunk kell a tőkefej formájának elrontásával, amelynek rendbehozása több évi munkát jelent, A zöldmetszéstől elsősorban » jó erőben lévő, alacsonyan ter» mő fajtáknál számíthatunk megfelelő eredményre.

A zöldmetszést elönwtszés- sel készítjük elő.

Élőmétszéskor megtisztogatjuk a tőkéket a száraz csonkoktól és csicskuráktól. Eltávolítjuk az elpusztult vesszőket tőből, a részben elpusztult vesszők elpusztult részét. Ha még sűrűnek találjuk a meghagyott vessző- mennyiséget, a gyengébbekből még kintkítjuk, de ezeket sár- szemre vágjuk vissza. Végül a meghagyott vesszőket féiszál- vessző hosszúságra vágjuk viasza. Várunk addig, amíg a szőlő kifakad cs az esetleges íiirthozam jól látható. Ekkor végezzük el a zöldmetszést. Arra kell törekedni, hogy a tőke erősségéhez mérten hagyjuk meg a fürtöket, elsősorban a tőkéhez közeli részeken. A tér- mőhajtások mellett a jövőévi termés biztosítására legalább 4 darab sárszemből fakadó hajtást neveljünk. Ezenkívül akár sár- szemből, akár a tőkefejből fakadó néhány hajtásunk is maradjon a jövőévi biztosító csap céljára. A zöldmetszéskor természetesen el kell távolítani minden meddő hajtást, melyre a jövőevi metszéskor nem lesz szükségünk. De szükség esetén jövőévi termőcsap céljára magasabban fakadó hajtást is kénytelenek leszünk megnagyni, vagy pedig — ha fürthozam nem mutatkozik — teljesen kopaszra kell metszeni.

Andrási Elemér. Katonatelep