Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

<T)&ÎQ&zê aigadé dráqjzélitk közúti

A tanácselnöknél

ffópalást alalt szunnyad a táj. A drug- széli házak is hósipkát húztak és úgylátszik, le nem vetik márciusig. Ma nincs olyan hideg, mint az előzó napokban, az óloinszürkc ég felhőboltozata itt-ott megszakadt. A szakadékokon át kivillan a napsugár es a hókristáfyok csillogva verik vissza a gyenge teli napfényt. Azért van némi hatása a februári napnak, mert néhány eresz leveti a jégszakállt. De ez sem tart soká, ■mart mihelyt alkonyodul kezd, ismét jéggé fagy az eresz alól lecsurgó hóiéA drágszéli gazdák azonuan kihasználják a rövid téli napot. Itt-ott szánkó fordid ki a kapukon, trágyával megrakva, viszik a, \földekre. A trágyát a hóra szórva, feiiil- trágyázzák a verseket. Ezt még sohasem csinálták Drágszétcn Mikor először szóbake- rült, hallani sem akartak róla. Bagó Ferenc, 108. házszám alatti dolgozó paraszt és Szombati Gergely ki is- nyilvánították, hogy „nincs annan semmi teteje“. Amikor azonban as egyik Szabad Föld Téli Estén a kalocsai gépállomás agronómusa tudományosan bebizonyította, hogy a fcliiltrágyázással hozzájárulunk a vetések megerősítéséhez, a termés növeléséhez, cizóta Szombati Gergely is trágyát hajszol a községben, mert ő is alkalmazni akarja ezt a módszert az őszi gabonáján.

ff kos, józan gondolkozáséi gazdák lakják Drágszclt Nem is lehet csodálkozni azon, hogy még egy kocsmáros sem élt itt meg a múltban a boreladásból- Ahhoz, hogy megéljen, részesaratni ment nyáron. Nemcsak ezzel lehet ,,alátámasztani'’ a drág- szélick józan, okos gondolkodását. Egész sor példa igazolja ezt. Mindig élenjár a község a mezőgazdasági munuánban, a begyűjtésben. Nemrég rendelet jelent meg arról-, hogy aki az év elején teljesíti a sertésbeadást, annak elengednek a kukoricabeadásból. Ceruzát, papírt veitek elő sok kicsi, házban és esténként a búboskemence mellett számítást tcttc-k. Tóth László í holdas dolgozó paraszt elhatározta, hogy a második negyedévben ideget tesz egészévi sertésbeaddsanak. Jeri István 5 holdas dolgozó paraszt pedig az első negyedévben teljesíti beadását. Úgy gondolják mind a ketten» hogy így jobban járván, mert az ici.cn egyáltalán nem kell kukoricát beadniok, mert az engedmények éppen fölözik a várható kukoricabeadási kötelezettséget és így őszre könnyebben hizlalnak ismét disznót.

rk alán kissé elkalandoztunk, de még

M annyi mindent lehetne mondani erről a kis községről,

Bagó lgnácéknál

A meghitt családi otthon melegében beszélgetünk Ba- góékkal. A fiatalasszony prusziikot varr a nagylánynak. Gyönyörű munka. A hires drágszéli népi művészet bontakozik ki fürge ujjai alatt. Gyönyörű, színes világ, alakokat varr a fehér alapra. A drágszéli népművészetet az egész országban ismerik. Különösén, mióta a ..Villám verseny“ című filmen szerepelt a drágszéli népi együttes. Bagó Ignác maga is táncosa a kultúrcsoport- nak. Na de erről később még részletesebben lesz szó.

A fiatalasszony panaszkodik. Nem lehet elegendő Illa és sötétzöld fonalat kapni, csak ..feketén’1- Ben- des körülmények között 5.60 dekája a himzőfonálnak, de az üzérek csak 30 forintért adnak. Pedig Drágszólen, ahol népviseletben járnak az emberek, nagyon keresett cikk a himzőfonál.

A fiatal gazda éppen befejezte a jószágok etetését. Betér a konyhába. A fiatalasz- »zony ujjai egyre gyorsabban mozognak. A nagyanyo szoknyát .javít a varrógépen.

A csillogó piros bor mellett könnyebben folyik a szó. Koccintunk.

— Készülök estére az iskolába. Uj táncokat próbálunk, készülünk a körzeti bemutatóra — kezdi a beszél- getést a fiatalember.

— Szívesen vesz részt a kultúresoport munkájában 1

— Nagyon. De azért az első a munka. Tudják tavaly is szerepeltünk sokfelé az országban, de alig értünk ha za, első dolgom volt, hogy megnéztem, mennyit nőtt az elmenetelem óta a kenyérnek- való. meg a kukorica. Körüljártam. a földem minden zegét-zugát.

Az üvegből pirosgyöngy- szemként hullik a pohárba a jófajta siller.

«*- Na hogy ízlik! — kérdezi és még hozzáteszi: — Tavaly

A Haladás tsz tervei

Nézzük meg. hogy folyik a munka a termelőszövetkezetben. Kissé cuppog a cipőnk ahogy a tömön öakiat-unk a Haladás termelőszövetkezet székháza felé. Az utcán itt- ott látni egy-ket siető embert, csilingelő szánkót. Arcunkat pirosra csípi a hideg. A járda két oldalán gyerekek csatáznak nagyokat visítva, ha egyiket-másikat keményebben ér a hógolyó, Olyan a falu» mint egy téli tájat ábrázoló festmény,

A szövetkezet székhazában jóleső meleg és ,/t két ezermester”, Farkas Kálmán ■is Nagy László fogadlak bennünket. Rájuk illik az ezermester név, mert ha, valami javítani való van a szövetkezetben, azt. mind ok végzik cl. Farkas Kálmán éppen egy lószerszámot hoz rendbe. Nagy Laci bácsi, aki egyébként raktáros is, nemrég egy jászolt készített a borjúlc- uaJe.

— A többiek a trágyát hordják — mondjaLaci bácsi elkísér bennünket a raktárba. Megmutatja a tavaszi vetőmagot. Mintegy 60 mázsa tavaszibúzájuk van, amelyet a tavasszal elvetnek.

— Tavaly elég jó termésünk volt, mintegy 8 mázsa holdanként.

Az elnököt nem találjuk sehol. Valahol kint van a halárban. A könyvelővel - Demse fgnáccal sikerül később beszélni. Lelkesen mondja el a terveiket.

■— Mi tagadás, sokan kiléplek a csoportból de akik meg- maradtak, szívvel-lélekkel |

‘dei.artrtzn.ak. Az: őszi gabonát

kér észt sor osan vetettük. 50

mázsa pétisót szórunk ki a tavasszal- Jelentős jövedelemre számítunk majd a paprikából, l avaiy S2 ezer fo- untot jövedelmeznünk belőle, Igaz, az idén fele annyi lesz a paprikaveiésünk, mivel hevesebb a taglétszámunk, de ez is jelentősen emelni fog,a a munkaegységre jutó jövedelmet.

Lenézünk a juhokhoz. A csillogó szemű fésűs meri- néiak nagy bógetésscl viszonozzák érdeklődésünket. Úgy - látszik éhesek. Már hozzák is számukra a takarmányt. Nincs is hiba a gondozásuk körül. A juhok leadják álla g osan évente a i kiló gyapjút. Ez jelentős jövedelmet jelent majd az idén is a szövetkezetnek, mivel a gyapjú átvételi árát 36 forintra emelték. Ezenkívül az átadott gyapjú 10 százalékának meg felelő gyapjúfonalat Gs kapnak a termelők, megfelelő terítés ellenében.

Balra van a lóistálló, mellette a sertésól• A szép Cornwall süldőkön látszik a gondos kezelés.

Csak a trágyakezelés körül van baj. A trágyát az istállók mögött egyrakásra dobálják, a baromfiak kapargálják széjjel. Végeredményben az egész udvart elfoglalja. Ez nemcsak egészségtelen, hanem a trágya értékéből is vészit. Nem kerülne nagy fáradságba megfelelő tráayatelepet létesíteni, ahol esetleg szakaszos kezeléssel jóminőségű trágyát tárolhatna a szövetkezet.

Ezen tehát segíteni lehet és kell iskevés termett, de reméljük az idén több lesz.

— Jó zamata van — adjuk meg a választ— x ud.jaa minden attól függ uogyan Kezelik. Nemcsak a szőlőnél van ez így, hanem minden másnál, boxât nyugtalankodtam mar az őszi vetések miatt. Vida József öreg szomszédom kikapart néiiány marék földet a hó alól és a lúiuueu tatait 20 mag köztu 18 életképes volt. En úgy gondolom, hogy feliütrágyázással és fejtrágyázással sokat javíthatunk a vetéseken. Ezt en tapasztalatból tudom, mikor 1942-ben először használtunk pétisót apámmal, bizony a leszórt terület és a nem trágyázott növény között annyi volt a különbség, mint az ajtó és a saróglya között. Ezért hordom én már két napja a trágyát a föl- demvégebe. Veszek 3 mázsa pétisót is.

— Vetőmagból nincs hiány?

— Nincs bizony, sőt a zabból feleslegem is van és mivel tudom, hogy ebből hiány van a községben, eladom olyan dolgozó parasztnak, akinek nincs belőleBeros Ferenc tanácselnök előtt egy jegyzőkönyv fekszik. A legutóbbi tanácsülés; ről szól. Miről is lehetett szó ezen a tanácsülésen? A. jelenlegi egyik legfontosabb kérdésről: a tavaszi munkák előkészületeiről.

— A begyűjtési és a mező- gazdasági állandó bizottság elnökei mintát hoztak be az őszi vetésekből. Megállapítottuk, hogy átlagosan mintegy 20 százalék kár van. Ggy gondoljuk. hogy felültrágyázás- sal és fej trágyázással megjavítjuk a vetéseket és^a kicsírázott magok megerősödnek. Nedvesség most van elég a talajban.

Bizakodóan csillognak a szemei. Kedves mosoly ül arcán beszéd közben.

Még hozzáteszi:

— A fej trágyázásra is felkészültünk. Egy vagon műtrágyát igényeltünk. Már meg is kaptuk.

—• Van-o elegendő vetőmag?-— Csak zabból van hiány. Ezt úgy oldjuk meg, hogy megbeszéltük azokkal a gazdákkal, akiknek feleslegük van: adják el azoknak, akik hiányt szenvednek. Kukoricavetőmagból és vetőbur- gonyából is van elég. Nálam; a nyári ültetési burgonyád veti a szövetkezet Jagiea Sudor volt 15 holdas középparaszt tapasztalatai alapja i. Ö volt ugyanis az első, áld alkalmazta ezt a fajtát és jól bevált.

— A vetőmagvak kitisztítása biztosítva van?

—- Igen, a községben van 18 csigatriőr a gazdáknak. Megbeszéltük velük, hogy kölcsönadják paraszttársak ; -* nak, hogy időre végezzen a falu a vetőmagtisztítással.

Drágszélen tehát felkészültek jól a tavaszra. A törni szét még a téli álmát alusz- sza, de az előkészületek láza ég az egész községben, a termelőszövetkezetekben és a egyénileg dolgozó parav toknál egyarántA kultúrát szerető drásiszéliek

VALAMIVEL több, mint egy éve épült a drágszéli Kultúrhaz — ameiyet 1952 december hó 21-én adtak át a község ma mar országos hírű kultúrcsoportja nak. A kultűrház esténként megtelik tréfáskedvö öregekkel, boldog fiatalokkal. Itt tanultait és tanulják még ma is kedves, jellegzetes népitóncailcat, melyeket nagy gyönyörűséggel néztek végig a bukaresti VIT részvevői vagy a Béke-Világtanács tagjai balalonlellei látogatásul; alkalmával.

Tulajdonképpen 1948-ban alakult meg az együttes magva 24 lelkes kis úttörő gyerekkel, akik a járási kultúrversenyen a második dijat nyerték. Az itthoniak örömmel üdvözöltél; a győztes kis csoportot és ők is kedvet kaptak a kultúrmunká- hoz: megalakult a 30 tagú felnőtt csoport s az azóta megnövekedett csodálatos eredmények vonzóereje több mint 70-re gyarapította az együttes létszámát

AZ EGYÜTTES történetében viharos, erőtprobáló napokra is visszaemlékeznek olykor-olyker

a tagok. Hosszú harcot kellett megvívni, nagy utat keltett megtenni, míg az együttes valamennyi tagja kollektív egyse gé forrott össze. Voltak huzavonák, nézeteltérések, viták, melyekben nehezen találtak a megoldáshoz vezető útra. Az együttes tagjai páidául sohasem felejtik el azt a kísérletet, amely- lyel a község kulákjai közvetít » a bukaresti VIT előtt egy héttel fel akarták bomlasztani aa együttest. Eszközként Bagó M - tyást, a volt DISZ-titkárt has - nálták fel és rávették, hogy •» többi legényekkel együtt lépjen ki a tánccsoportból. Bagó Mátyás itthon is maradt 1—2 legénytársával, de bezzeg nagy volt a meglepetés, amikor a többiek a 3000 forintos jutalom» mai visszatértek Bukarestből.

PERSZE, ez már csak rossa emlék, amelyről beszé.ni sem szeretnek sem a kultúrotthonba i sem másutt. Most a tél hossz;* estéin szorgalmasan készülnek a csoport tagjai, hogy új táncokkal, új dalokkal gazdagítsák a drágszéliek szép népi hagyom;', < nyaát,

A „mátkatojás“ és a „juhásztánc66

I assan besötétedett, mi;

AJ re az iskola felé baktatimü, anol nemsokára kezdődik a kultúrcsoport próbája. Mert Drágszél dolgozó parasztjai nemcsak a tavaszi munkákra készülnek, hanem a Kuuúrcsoportok körzeti bemutatójára is, amely itt lesz a községben. liO- mokmégy, Miske és Drágszél népi kultúrája versenyezik majd ezeu a napon. (Február 21-én lesz a körzeti verseny.)

A drágszéli kultúrcsoport már országoshírű. A Balogh - tanítóházaspár, aki a kultúr- csoportot vezeti a sikerek útján, egy egész ládára való folyóiratot, magyar és idegennyelvű képeslapot és újságot mutat meg, amelyek mind a drágszéiiek lelkes munkájáról írnak. Baloghék fáradhatatlanul gyűjtik a mp, hagyományokat, a nép ajkán élő rigmusokat, népszokásokat és azt dalba, táncba öntve tanulja meg a csoport fíatalja-öregje. Mert a 63 éves Szél József bácsi éppeu olyan lelkes szereplője az esti próbáknak, mint a helyrekis Lakatos Mari.

TJalogbék most kutaíó- munkájuk során két újabb régi hagyományt fedeztek fel: a „mátkatojást'’ és a .iuhásztáneot“.

— Mind a kettőd ma este próbáljuk — mondja a tanító. Na ezt megnézzük- Már összegyűltek az iskolában a fiatalok, az öregek. Kezdődi« a próba. A mátüa- tojás azt a régi kedves szokást örökíti meg. hogy a leányok húsvétkor tojást cseréltek, amelyet mátkatojásnak neveztek. Ezzel a szertartással sírigtartó, hű barátságot fogadtak egymásnak.

Felcsendül a nóta:

Pici piros muskátlinalc

jaj de csipkés- a levele, Ennqk a szép oama lánynak ntnesen igaz saerctöje Szép drágszéli menyecske

kacsingat a legényre.

Azért nincs a lányoknak

igazszivü szeretője.

Ropják a táncot, lebbennek a szoknyák, vidámak az arcok. Még a cigarettaszünetben is táncolnak a vidám fiatalok.

A rffásik jelenet: a juhásztánc, Itt már az öregek szerepelnek. ♦

Szél Jóska bácsi elmeséli a Csovó betyárról szóló szomorú legendát. Ütemesen mozog fehér bajusza, miközben néha-néha kiveszi szájából hosszúszárií pipáját Szavait zümmögő kórus kíséri és utána iön a tu>">idonkér>peni juhásztánc, amelyet az .,öreg juhászok*’ táncolnak asszonyaikkalFz mér* csak az első pró- ba. Bizony itt-ott akadozik a szerep. Az öreg Szél -Táska bácsi javaslatokat tesz

próba közben, hogyan lehetne érdekesebbé tenni a párbeszéd det.

Mindenki élénken figyeli az öreget. Áz ő szavai nyomán formálódik, alakul a szerep.

De nemcsak az ő, hanem minden táncos, minden szereplő javaslatát meghallgatja a próbát vezető Balogh- házaspár. Hiszen mindé u mozdulatra, minden szóra nagyon kell vigyázni, nehogy valamit is változtassanak a régi hagyományokon.

À szünetben beszélgetünk' Szól Józseffel. Elvezettel hallgatjuk ízes, magyaros beszédét.

— Tudják csak egy kérésem volna. írjanak arról« hogy Szél József barátja keresi id- Urbán Flóriánt Ko- cséron. Még az első vi; lágháborúban úgy megszerettük egymást, hogy csali együtt akartunk kimenni a frontra.

Kicsit elhalkul a hangja.

— Már 34 év telt el azóta* de még nem láttam az én öreg barátomat.

Szél Jóska bácsi tehát nemcsak a régi hagyományokat ápolja, hanem a régi barátságot is.

IVÍehéz köd száll a falu-1 ra. Jócskán benyúlik az est az éiszekàba. mire i táncoló, daloló drágszéiiek', fiatalok, öregek nyugovóra térnek.

Kereskedő Sándor.