Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
A Kecskeméti Gépgyárban az anyagnormák betartása, a selejt csökkentése legyen továbbra is a tervteljesítés egyik tő tényezője A Kinizsi Konzervgyár dolgozói között is eayre többen takarékoskodnak náltak fel az előírt anya,"normával szemben, ami 320.000 forintos veszteséget jelent népgazdaságunknak. Ennyivel drágult a termékek önköltsége, ennyi fölhasznált anyag után nem történt visszatérítés. Bár meg kell mondanunk, hogy a tervet nagy nehézségek árán és kemény munkával teljesítette a vállalat, de jóval nagyobb anyagfelhasználással. Ezt így szokták mondani: »amit behoztunk a réven, azt elvesztettük a vámon.« AZ ÜZEM komplex-brigádja már ezzel kapcsolatosan is elkészítette tervét, amit ezévbet kíván megvalósítani az anyag- takarékosság biztosítása érdekében is. Ezzel kívánják elősegíteni az életszínvonal emelkedését, mert tudják, hogy az A takarékosság mohéit lehet jóminoscQíí kenyeret is sütni. Üzemeinkben még kevés gondot fordítanak egyes munkatársaink a liszt és tüzelőanyag nor- rnaszennti felhasználására. •— Ezenkívül még nem taxarékos- kcdiiak a villanyenergiával sem. A kenyérfeldolgozásnál energiafogyasztásunk jóval töob, mint amennyit más üzemekben felhasználnak. Egyes dolgozóink úgy vélekednek, hogy nálunk nem lehet takarékoskodni. Ennek megcáfolására többen az egyik nap arról beszélgettünk: hogyan lehetséges és miképpen bizonyítsuk be, hogy a Kenyérgyárban is lehet takarékoskodni villannyal, egyéb segédanyagox- kal s ez nem befolyásolja a ke-1 Csökkentik a húsrakodás idejét a Kecskeméti Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál egyetlen járható út a több É3 jobb munka, az olcsóbb termelés. Különösen sok tennivaló van a kadas-brigádoknái. Egyes brigádok jóval nagyobb anyag- mennyiséget használnak főt a megengedettnél. Több kád 5-10- 15 kilogrammal is súlyosabb az előírtnál. Ezévben döntően javítani kell az anyaggal való gazdálkodásnál. Ugyanis az ezzel vaió helytelen gazdálkodás megdrágítja a termékek önköltségét. Tehát az üzem kommunistáinak, népnevelőinek a sok száz becsületes dolgozónak arról keil szóini, hogy az anyaggal, szerszámmal, energiával való takarékosság, a seiejt csökkentése az, ami előre viszi szekerünket a kormányprogramra útján a boldogabb élet feié. nyer minőségét. Brigádot alakítottunk és egyik legrégibb üzemünkben: a Gáspár András-utcai pékségben gyakorlatilag mutattuk meg a takarékos gazdálkodás lehetőségeit. Mái- az első nap 100 százalékos minőségi kenyeret sütöttünk, nem léptük túl a tüzelőanyag-, energiafelhasználási normánkat. Arra kérjük a párt- és szak- szervezeti vezetőket, hogy minden üzemben terjesszék el az olyan módszereket, ameiyek elősegítik a minőségi munkát, az anyagnormák betartását, Fábik János, Kecskeméti Kenyérgyár, SZOCIALISTA államunk építése megköveteli, hogy saját erőforrásainkkal — a felhalmozás belső felhasználásával — tegyük gazdaggá hazánkat. Ezért egyik legfontosabb feiadat az üzemekben a takarékosság. Nézzük meg, hogyan takarékoskodnak a Kecskeméti Gépgyár vezetői és dolgozói a reájuk bízott anyaggal, mit tesznek azért, hogy az üzem fejlődjék, gazdagodjék, csökkenjen a termékek önköltsége? Az. elmúlt évben az üzem vezetői, kommunisták és becsületes pártonkívüli dolgozók egy- emberként szálltak síkra a seiejt csökkentéséért. Egyénileg elbeszélgettek dolgozótársaikkal és megmagyarázták a mulasztóknak, hogy a selejtgyártás szegyen — a hanyag embert jellemzi — aki kevesebbet tesz 0 kormányprogramm sikeréért, mint amennyi tudásából, szorgalmából telik. A beszélgetések meghozták a várt eredményt. A selejt az 1952. évi 15.62 százalékról 13.16 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel 180.000 kilogramm jó áruval került több 0 piacra, a szükségletek kielégítésére. Különösen kiemelkedő eredmény mutatkozik a szürkeöntvény selejtcsökkenésénél. Az 1952. évihez képest 1953-ban 3.7 százalékkal volt kevesebb a selejtes termék. A LEGJOBBAK újításokkal segítették elő az anyaggal való takarékoskodást. Az elmúlt év negyedik negyedévében 24 Újítást adtak be, mely 9000 forint anyagtakarókosságot eredményezett. A gépműhelyben egyénileg Szmilkó János, Iván István karbantartó lakatosok az ócskavasba dobott alkatrészekből 112.54 kg. tengelyacélt veitek ki, amit a formázó és egyéb gépek javításánál jól hasznosítottak. E nagyszerű eredmények ellenére még nem tettek meg mindent a vezetők és dolgozók az amyagtakarekossági határozat végrehajtásáért, az önköltség csökkentéséért. Mi bizonyítja ezt? Az elmúlt évben 10 vagonnal több vasanyagot has*A Kecskeméti Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozol nemcsak az anyaggal, hanem az idővel is takarékoskodnak. A pártkongresszus tiszteletére Sz. Tóth Antanté megígérte, hogy a napi vágásnál adódó beleket feldolgozzák, a munkaidő jobb kihasználásán keresztül. Sáránál Jánosnó brigádja a gépkocsira való húsrakodásí időt 15 perccel kívánja csökkenteni. — Többen a dolgozók közül seiejt- csökkefltésre tettek felajánlást. Buzsik Pál vállalta, hogy a marhavágásnál a bórveszteségei az országos norma alá szorítja egy százalékkal. Makai István brigádja a vágásoknál előforduló selejt 2 százalékos csökkentésére tette meg felajánlását. A BÜNTETÉS Aíckssei Ixsvcsúnko elbeszélése be. A virágokról méhek gyűjtik A keihozméhéiiz, Miron Be- dusko esténkint, munka után az öreg körtefa alatt szokot üldögélni. Szeme ilyenkor megpihent a takaros kis házalt cseréptetőin, az új tehénistállón, a távolban összefutó táviróoszlopo- kon. Ma azonban Miron komor arccal ment el a körtefa mellett, Rá sem héderített... Minonnal az történt, hogy tegnapelőtt bement a kolhozelnökhöz: — »Elmegyek a kerületi kórházba, kivizsgáltatom ezt a fránya reumámat« — mondta. Útközben aztán betért egy barátjához a szomszéd faluba, hogy megitassa lovát. Éppen egy lakodalom kellős közepébe poty- tyant és hát — ottmaradt vagy két napig. Felesége, Onyiszka majd belebetegedett az izgalomba. Azt gondolta, Miron rosszul lett va- iahol. Nem csoda hát, hogy keresésére indult és mikor megtalálta, egyenesen a vendégek közül cipelte a kolliozelnökhöz. — Itt Van ez a vén naplopó, <— elnök elvtársi Miront azzal büntették meg, hogy a hét végéig eltiltották a munkától. Hát ezért nem volt ma kedve és türelme a körtefa aiatt a kis padra telepedni. Fel-alá járt a kertben, akár a ketrecbe zárt vad. Egyszeresek fetbőgött az istállóban a tehén. »Még mindig nem fejted meg a tehenet, gazdasz- szony!« — ripakodott gondolatban feleségére Miron. Igen, ez jó lesz! Ezt feltétlenül odamond- ja Onyiszkának... Gyorsan elindult az istálló felé és az ajtóban összefutott ez asszonnyal. Onyiszka — kezében tele sajtár — gúnyos pillantást vetett rá. Mitwmak torkán akadt a szó, sarkonfordult és bement a házba. Bent kellemes meleg volt. A kemencében izzott a tőzeg. Miron lefeküdt, de sehogyse jött álom a szemére. Miron szokása szerint korán kelt, gyorsan megmosdott ésfel- öltözöt, de azután nem tudta, mihez kezdjen magával. Zavartan ténfergett ide-oda a ház körül. Onyiszka, már indulófélben, sietősen szólt oda Mironnak. — A sütőben találsz derelyét, a pincében meg tejfelt... Te dolgozó-ó.., — tette hozzá gúnyosan. A kolhozméhész lassú mozdulatokkal szedte elő a sütőből kedvenc ételét; a tejfellel leöntött, pirosra sült túrós defeiyét. De ma ez sem ízlett neki. Bosz- szúsan fakadt ki: — Hát már ez is derelye? Aztán leült az ablak mellé és bánatosan nézte az utat. »Mi jogon tilthatja meg nekem az elnök, hogy dolgozzam? Miért ülök én idehaza? Egyszerűen fogom magam cs munkához látok!« — gondolta haragosan. — KI tilthatja meg;, hogy dolgozzam? — kérdezte hangosan. De csalt a falióra ketyegett válaszul... Útközben Miron nem nézett se jobbra, se balra. Elhatározta, hogy egy csomó gorombaságot vág oda az ciső embernek, aki szóba hozza büntetését. Néhánv perc múlva odaért az új hídhoz. Az alacsony töltést illatos kamilla és sárga oroszlánfos nőtte a mézet. Lehet, hogy éppen az ő méhei! Haragosan zümmögve röpködnek körülötte, csodáikoz- nak, hogy ő itt lézeng, tétiemül. Az egyik út felfelé visz a ko- vácsmühelyhez. Miron betért Szergyuk kovácshoz, Az vidáman köszöntötte: — Jó egészséget, öregapám! Hogy vannak a méheid? Miron máskor mindig szíves választ ad, ma azonban a feje búbjáig elvörösödik mérgében és szégyenében. — Hogy a csudába jut eszedbe, ilyen butaságot kérdezni?! — válaszolt dühösen és már indult is kife;ó. A kovács megcsóválta a fejet. »Hát ezt meg mi lelte« —- tanakodott magában. Û Minél közelebb jutott a kerthez, annál határozatlanabbá váltak léptei, oiyan óvatosan lépkedett, mintha nein szilárd talaj, hanem vékony jégkóreg lelt volna lába aiatt. Amikor a kertet övező palánkhoz ért, tompa méhzümmögést hallott.. Nem volt ereje tovább menni. Miron nem bírta tovább: gyorsan körülnézett, majd átvetette magát az alacsony pa.án- kon. A kerítés másik oldalán egres és málnabokrok húzódtak. A terebélyes cseresznyefáik sora egészen a tisztásig nyúlt, ahol a rnéhkaptárok voltaic. Csalc két napja, hogy nem dolgozott, de úgy tűnt nexi, mintha évek óta nem járt volna erre. Lélekzetét visszafojtva ült le a fűre és csak Ült mozdulata A Kinizsi Konzervgyár üzemrészeiben, a legjobb dolgozók igyekeznek a terv túlteljesítése mellett á reájuk bízott anyaggal helyesen gazdálkodni. A pártkongresszus tiszteletére nem egy dolgosó tett olyan felajánlást, hogy az elfekvő hűl- ladékanyágből közszükségleti cikkeket gyártanak, illetőleg betartják az anyag- normát. A ládaüzem dolgozói például vállalták, hogy 105 kilogramm használt szeg felhassná Ideával, 4^9 darab roncsláda megjavításával 10.720 forintot takarítanak meg népgazdaságunknak. A bádogosmühetyben Gór János elvtárs kende- ményezésére a dolgozók vállalták, hogy 10.500 forint értékben hull-idékanyágból készítenek olajos- és pcl.rólaumos kannákat, A tésztaüsem DISZ- brigádja megígérte, hogy 10 százalékos teljesítményének nö- veléso mellett a selej- tet 1 százalékkal csökkenti. Az üzemben ezenleí- vül lehet takarékoskodni másutt is. Például a negyedik negyedévben 25.000 forint kocsiállás pénzt fizettek ki, Ugyanezen idősről: alatt minőségi kötbér címén .71.000 forintot, az áru késedelmes szállítása következtében 17.000 forintot, egyéb kölbói címén ü3.000 forintot fizettek ki. Ennek kiküszöbj- lése, illetve megszüntetése jó .szervezőmunkát és jó minőségi termékeket isMvá i. A bajai üzemek szakszervezetei a kongresszusi vállalások sikeréért A bajai üzemek szakszervezetei egyre nagyobb gondot fordítanak a versenylendület további kibontakozására, a dolgozók kongresszusi vállalásainak mind sikeresebb megvalósítására. A hosszantartó tél nem egy nehézséget támasztott. Nem egy bajai üzemben átmeneti nehézségek mutatkoztak a szén- és energiaellátásban. A szakszervezetek azonban fokozott figyelmet fordítottak az ezen a téren megmutatkozó nehézségekre és maguk is tevékeny segítséget nyújtottak azok leküzdésére. A Gyapji anöretgyárhan a szakszervezet nagyobb figyelmet fordít az üzemrészlegekben megmutatkozó hibák, a termelést gátló körülmények felszámolására. A do.gozók kungresz- szusl vállalásait nagyban elő tudják segíteni olyan körülmények is, melyek a feldolgozásra váró anyagok, fonalaknak a gépekhez való időbeni eljutását biztosítják. A szakszervezet pé.- dául az üzemrészek megvizsgálása során felfigyelt arra, hogy a fonodában kevés láda és kötött kosár áll rendelkezésre. A vállalatvezetésen keresztül gondoskodott azok pótlásáról. A festődében vontatottan és kedvetlenül haladt a munka. A szak- szervezet figyelmét ez sem kolanul. Egyszerre csak meglátta tanítványát, Szjomkát. A íiatai méhész lassú léptekkel igyekezett a kaptárok felé. Álla kissé meg volt dagadva, megcsípte egy haragos méh. — Szjomka.. » — akarta megszólítani Miron, de aztán behúzta a nyakát, besurrant a bokrok közé és ki ballagott a kertből. Amikor a kolhozvczetőség épülete elé ért, teherautó robogott el mellette. A gépkocsi a magtár előtt állt meg. A magtár ajtajában Onyiszka állt. Miron már messziről meglátta piros fejkendőjét. — Megjött Mentából a rózsakrumpli! — kiáltotta Onyiszka. mintha régvárt vendég érkezett volna. A magtárból fiafal lányok siettek ki. Egyszerre csak ott termett a kolhozelnök is. Amikor észrevette a közeledő Miron szomorú képét, odasietett hozzá. — tnatkozol Miron apó? — kérdezte barátságosan. Míron összerezzent és várakozóan nézett az elnökre. Az Stunden teketória nélkül karonfogta és odavezette a teherautóhoz. — Látod? — kérdezte gyönyörködve az elnök. Az idén vetünk előízben meletaí rózsakrumplit. — Te meg eleget sétáltál már, Miron Sztyopanovics — fordította szigorúra hangját — Itt az ideje, hogy munkához láss! » Hát leltet? kérdezte Miron és megköszörülte a torkát. Szerette volna erősen megölelni az elnököt, de aztán mesterkélt nyugalommal így szólt—- Nahát... Es én azt hittem hogy még két namg nem dolgozhatom. rülte el. A dolgozók elkedvetie -* nedését a gumicsizmák rossa minősége okozta. A behatoló savak és víz, a hozzájárult hides időjárás veszélyeztette a dolgozók egészségét. A szakszarveze i közbelépésére jóminőségű gumicsizmákkal látták el a dolgozókat. A versenyszellem állandó ébrentartására a szakszervezet üzemrészlegenkcnt grafikonoka '•> helyezett el. A fonodában a verseny lendületet az eredményeknek ez a tudatosítása erősíti, Petresevics Andrásné 27 gramm-» perorsó elérésére tett kangresz- szusi vállalását máris 30.x grammperorsóra teljesítette, ugyancsak túlteljesítették vállalásaikat Gilián Józseíné, Ma- rity Mihály. A szakszervezet bizalmi hálózatán keresztül, do azonkívül röpgyüléseken is tudatosítja a kongresszusi verseny jelentőségét, a több és jobb textilanyag biztosítását. Áramke: - látozások idején sem fecsérelik el az időt az üzem dolgozói. A szakszervezet kezdeményezésé:? a dolgozók megbeszélik azokat a feladatokat, melyek a felmerült nehézség okozta kiesést, » jobb és alaposabb felkészültség biztosításával felszámolhatja. — Maguk a művezetők, mint a fonodában Kományi Sándor, a szövődében Haffanscher Ferenc ismertetik a dolgozók előtt a felszámoláshoz szükséges műszakiéi tételeket, a szükséges segédanyagok előkészítését, a gép--, fokozottabb karbantartását. t Ruhaäsemben a szak- szervezet maga is éberen őrködik 0 termelés folyamatosságának biztosításán, mely a dolgozók versenyszellemének klmélyftése mellet, újabb és újabb eredmények elérését biztosítja. A bizalmiakon keresztül folyó felvilágosító munka mellett egyre többet foglalkoznak a dolgozók' mindennapi kérdéseivel, a jogos bérséreimek orvoslásával. —> Az elért eredmények hangos híradón való állandó közlése mellett zeneszámokkat köszöntik a legjobb, a kimagasló eredményt elért dolgozókat. I A Bútorgyárban a dolgozóiról való fokozottabb szociális gondoskodással erősíti a szak- szervezet a kongresszusi verseny egyre emelkedő eredim- nyeit. A szakszervezet rigmus- brigádjai műszakonként a munkatermekben üdvözlik a legjobb eredményt elért dolgozókat. A szociális gondoskodás nemes:::-: az üzemben a munkafeltételek biztosításában nyilvánul meg, de a magánélet nehézségeiben való segítségnyújtással is, Versenyeznek kisiuari termelószövetKezetri n k dolgozói A Dunavecsei Cipész KTSZ-* nél Derzsi Péter tisztasági versenybe hívta Kl a szövetkezés valamennyi dolgozóját. Szűcs Ferenc versenybe lépett Morvái Istvánnal a terv túlteljesítésére. Perjést István fodrász udvarba-- sági versenyre hívta td a fod- «■iszrészleg többi tagjait.
