Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

Æ vezet ős égváía sst ó taggyűlések tapasztalatai a kiskunfélegyházi járásban Ezekben a napokban párt­tagjaink között sok 'szó esik ar­ról, hogy csak olyan kommunis­ta kerülhet az új vezetőségbe, aki munkájával, magatartásával, n dolgozókhoz való jó viszonyá­val kivívta a párttagság bizal­mát, megbecsülését. Párttagsá­gunk tehát nagy gonddal készül a vezetoségváiasztó taggyűlések­re. Járási pártbizottságunk az­zal igyekszik megkönnyíteni a párttagság készülődését, hogy valamennyien előadást ■ tartunk járásunk községeiben a taggyű­lést mégelőző héten .a párttag­ság jogairól és kötelességeiről. Hadd ismerjék meg a kommu­nisták ezen az úton is mind vi­lágosabban jogaikat, és azt, ho­gyan élhetnek ve.ük. Természe­tesen megvitatjuk azt is, hogy a jogok érvényésítéscvel párhu­zamosan milyen feladatok vár­nak műiden párttagra, milyen kötelességek járnak együtt a jogokkal. Eddig alapszervezeteinknek közel egyiiarmadában zajlottat: le a vezetoségvaiasztó taggyűlé­sek. A tapasztalat azt igazolja, hogy parttagságunk töobsége helyesen érte.mezte a pártde- raokrácxa kérdését — mint a pártélet törvényét. A parttag- í ágnaK 05—100 százaléka jelenik ineg egy-egy aiapszervi taggyű­lésen. Soha ilyen nagy érdeklő­dést nem tanúsított a taggyűlé­sek iránt, — a tagkönyvcsere óta — mint most. Már a tag­gyűléseket megelőzően Kiskun- majsán, Gátéren és számos más alapszervezetben élénk politikai tevékenység indult meg. A párt- csoportbizaimiak összehívják a gondjaikra bízott elvtársakat Megbeszélik velük, hogy a ve- zetőségváiasztás során mik a teendőik. Igyekeznek olyan lég­kört teremteni, melyben valóban a legjobbak kerülnek az alap­szervezetek élére. Voltak azon­ban helyek, ahol inkább szerve­zeti kérdésekkel, a vezetőségvá­lasztáshoz szükséges technikai feltételek biztosításával foglal­koztak és eJianyagolták a politi­kai munkát. így történt ez Al- párcn is, a községi alapszerve­zetben. Pedig lett volna megbe­szélni való. Az alapszervezet éle­tében is súlyos példái mutatkoz­tak a pártdemofcracia megsérté­sének. Magát a függetlenített titkárt is a járási pártbizottság »nevezte ki« a tagság megkér­dezése nélkül. Nem egy esetben még mindig orvoslás nélkül hagyják a dolgozók jogos pana­szait — hogy mást ne említ­sünk. A vezetőségválasztásra való előkészületei: egyik legfon­tosabb mozzanata a beszámoló elkészítése. Ezen a téren hibá­kat tapasztaltunk. Az -alapszer­vezetek vezetőségi tagjai gyak­ran helytelenül értelmezik párt- bizottságunk figyelmeztetését, hogy a beszámolókat — »szín­vonalasan«, az élet eseményeivel szoros összefüggésben kell elké­szíteni. Egyben lebecsülik saját tapasztalataik, önállóságuk érté­két. Legtöbb alapszervezeti veze­tőségünk ugyanis a várakozás álláspontjára helyezkedik. Nem fog hozzá időben a beszámoló összeállításához, mert hiszen a »magas színvonal« — úgy gon­dolják — meghaladja erejüket. Lényegében pedig ott van a hiba, hogy pártbizottságunk tag­jainak segítségén túlmenően nem támaszkodnak a titkár elv­társak a kollektíva alkotó, se­gítő tevékenységére. A pálmo- ncstori Rákosi termelőszövetke­zet taggyűlése előtt például a vezetőség elé olyan beszámoló vázlatot terjesztett a titkár elv­társ, melyben szó sem esett a termelés terén mutatkozó hiá­nyosságokról, eredményelvről, a további tennivalókról. A vezető­ség tagjai azonban hasznos ja­vaslatokkal valóban érdemileg igyekeztek kiegészíteni a beszá­molót. Igen sok függ tehát a vezető­ségi ülések színvonalán. Minde­nekelőtt ezen múlin, hogyan ke­rülnek a beszámolók a párttag­ság elé. Pártbizottságunk felis­merte ezt, ezért már a vezető­ségi ülések előkészítésében, a napirend összeállításában segítsé­get nyújt anélkül, hogy az map- szervezeti vezetők önállóságát csorbítaná. Párttagságunk az eddig lezajlott taggyűlései: tanúsága szerint valóban élt is jógáivá- Ez történt a majsai gépállomás aiapszervezetének taggyűlésen is. A hozzászólók kivétel nélkül rámutattak arra, milyen hiá­nyosságok gátolják munkájukat, hogyan lehet úrrá lenni a hibá­kon. A bírálat-önbírálat egészséges légkörében sok értékes javas.at, tapasztalat került felszínre já- rásszerte. A pálmonostori Keleti Fény tsz taggyűlésén például soi: szó esett a knépett tagok ügyé­ről. Elmondották a feiszóla.ok, hogy teljes mértékben egyetér­tenek a törvényesség szigorú érvényesítésével. Helyesnek es szükségesnek tartják, nagy min­den kilépő tag mánytaianui meg­kapja járandóságait. Az ezen a téren mutatkozó hibásat pedig feltétlenül ki Kell javítani. — Helytelen vo.t azonban az, hogy az elszámoltató bizottság gyak­ran egyoldaman ítélt. Nem vette figyelembe a pártszervezet a ter­melőszövetkezeti vezetők jogos kívánságait. Ez is feszültségei; okoziiat a bentmaradt tagok es a kilépettek között. Bátran bírálták a pártta­gok a lelépő vezetőség munkáját is. Jogosan kérték a pálmonos- tori Rákosi termelőszövetkezet taggyűlésén, hogy a vezetőség tagjai is számoljanak be végzett munkájukról. Persze, ez nem ment Könnyen, mert a titkáron kívül a vezetőség tagjai nem igen foglalkoztak a tagság pro­blémáival. A kollektív vezetés elvének súlyos megsértését lát­ják ebben párttagjaink. Ezért nyomatékosan felhívtál: az aiap­szervi vezetők figyelmet, hogy fokozottabb mértékben támasz­kodjanak egymás tapasztalatai­ra, a tagság kezdeményezéseire. Sok helyen még mindig an­nak a veszélye áll fent, hogy mind a vita, mind a beszarnom, az élettől elszakadva befeléfor­dulva veti fel a problémákat. Még mindig nem kie.égítő a Központi Vezetőség júniusi ha­tározata óta eltelt idő megvüá- gítása. Sok helyen csak annyit mondana!: róla, hogy »azóta alapvető változások történtek a párt politikájában, ami kihatott a párttagság életére« stb. Párt- bizottságunk idejében felfigyelt erre a veszélyre. Igyekszik fel­számolni a befeléfordulást. Ar­ra törekszünk, hogy a pártbi­zottságunkat ért bírálatok fi­gyelembevételével olyan segítsé­get adjunk alapszervezeteink­nek, hogy az elkövetkezendő taggyűlések valóban forduló­pontjai legyenek az alapszerve­zet életének, kormányunk Pro­gramm ja végrehajtásának. Tesch Rezső, jb. titkár, Kiskunfélegyháza. ggSltofencMaiD Egy állattenyésztő tapasztalatai HELYES TAKARMÄNYO- ZÄSRÖL csak helyes gazdálko­dás meüett beszélhetünk. A jó gazdálkodás alapja a virágzó ál­lattenyésztésnek, ami viszont a bő trágyázás lehetőségét, a bő termést, a több húst, zsírt, te­jet biztosítja. . Legfontosabb feladat most a trágya kihordása. Ahogy az idő enged, a kupacokba rakott trá­gyát teregessük és szántsuK fö.djeinkbe. — Hereföídjeinket szórjuk meg érett istállótrágyá­val. Trágyagödreinkből hordjuk ki a trágyalevet, amelyet előző­leg vízzel hígítsunk, hogy 5—7 százaléknál erősebb ne legyen. A jól és helyesen trágyázott búzaföldjeinkre bátran vethe­tünk hereféiéket, rozsvetéseins- be baltacimot, somkórót, árpa- földjeinitre pedig aratás után azonnal másodnövényfédeségnek csalamádét, tarlórépát, ami nö­veli majd a takamiánykészletet. Vetés után alaposan fogasol- junk, ha kell, többször is. Ha szükséges, a hengarezésről sem feledkezzünk meg. Ha kukori­cát vetünk, okvetlenül mély­szántásba vessük és mihelyt Ki- zsendült, lássunk hozzá megka- páiásához. így tehetünk szert bőséges takarmánykészletre. — Akkor könnyű jószágot tartani, ha a pajta tele lesz hereszénával, a góré kukoricával, a verem bur­gonyával és répával, TAPASZTALATOM szerint a szarvasmarha téli takarmányo­zását legjobb így végezni: a si- iótaicarmanybói minőén számos­állatra naponta 20—30 kilót számítva elterítünk 20 centimé­ter vastagon. Tetejére ugyan­csak állatonként 4—5 Kg. here­szénát vagy baltacimot adago­lunk. Ha lenpelyvával rendeiKe- zünk, abból is tehetünk 1—1 Ki­logrammot, ami nagyon ízletes­sé teszi a keveréket. A lehető­séghez mérten takarmányrépa­bál 25—50 kiló, ha ez nincs, áz­tatott cukorrépasze.etböl 7—13 kiló kerüljön a keverékbe. Eh­hez darabonként 2 deka sót is adunk. Az így elkészített keve­réket erjedni hagyjuk, az idő­járástól függően. Ha Keményebb a hideg, több napig tart, anrg az erjedés megindul. Az erjesz­téssel a takarmány tápértéke nö­vekszik. Csuk arra keil vigyáz­ni, nogy az erjesztett takarmány lehetőleg már aznap e.fogyjon, Keverek után adj uni: az álla­toknak számstakarmányt. NE SAJNÁLJUK azonban tő­lük a vakaró! cs gyökerkeféi sem, mert a tisztántartás, a gon­dozás fél abrakkal felér. A TAKARMANYOZASBA.N igen fontos a pontos idő betar­tása. Készítsünk egy istáiio-óra- rendet es ehhez autamaazkodvc végezzük az etetést. Ha réggé 4 órakor kezdjük, akkor de.utat is ugyanebben az időben etes­sünk. Munkánkat úgy osszuk be hogy az etetés időtartama két éí fél óránál tovább ne tartson, ne­hogy feleslegesen csökkentsük állataink pihenőidejét. Jó ivó­vízről gondoskodjunk, mert a rossz ivóvíz ártaimas, befolyá­solja a fejlődést és visszaveti • tejhozamot. Sajnos, sok állat- gondozó van, aki ezze- nem tö­rődik. Úgy gondolkodnak: úgy­sem tudnak beszélni az újatok, nem mondják meg senkinek, ha rosszul látják el őket. Pedig ha benézünk egy istállóba; sós mindent megmutatnak az álla­tok. A TEJHOZAM fokozásánál feltétlenül tudnunk kell, milyen fajta tehén borjait hagyjuk meg tenyésztésre. Legajánlatosabb a magyar tarka. A tejtermelés a borjúkortól való gondos nevelés­től és a lelkiismeretes gondo­zástól függ. A BORJÜT legajánlatosabb mindjárt a mesterséges nevelés­re rászoktatni. Ez azonban ígért lelkiismeretes munkát követel, A tejet tőgy me legen itassuk. —> Első szopásnál 1 litert adunk, amelyet két óra múlva megis- métlünk, majd másnapos kor­ban háromóránként itatjuk, 10» 14 napos korig. Természetesen, az adagolást fokozatosan emelni kell, a borjú testsúlyától füg-> göen. A borjú 14 napos kora után a tehénnél fokozatosan tér­jünk át a'napi háromszori fe­jesre. Urban Mihály, Dávod. NEMZETKÖZI SZEMLE Történelmi jelentőségű javaslatok A berlini értekezlet első két belében a Szovjetunió küldött­ségé megtette javaslatait a nemzetközi helyzet legsürge­tőbb kérdéseinek megoldására. Javaslat hangzott el szovjet részről öthatalmi értekezlet, le­szerelési világértekezlet összehí­vására, előterjesztette a szovjet küldöttség a német békeszer­ződés tervezetét és a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, javaslatot tett azok­nak a terheknek enyhítésére, illetve megszüntetésére, amelye­ket a két részre szakított Né­metországnak a háború követ­keztében viselnie kell. Ha a nyugati külügyminiszterekben lett volna némi hajlandóság a megegyezésre és megfelelően fontolóra vettek volna a szov­jet javaslatokat, az értekezlet munkája sokat haladhatott vol­na előre. A nyugati válasz azon­ban minden szovjet javaslatra ez volt; Nem- Nyugati részről ez­zel szemben Edén vérszegény javaslatán kívül nem hangzott cl egyetlen javaslat sem. A harmadik hét elején a nyugati sajtókórus már az értekezlet »válságáról«, »kritikus napjai­ról« zengett. Minden bizonnyal központi utasításra felmerült az értekezlet berekesztésének kér* dése. A »Sunday Times« című angol lap február nyolcadilri számában odáig ment, hogy ki­fejezte azt a véleményét, hogy »... a Nyugatnak most már az a problémája, miként válhatna meg az értekezlettől anélkül, hogy felelősnek látszanék an­nak kudarcáért«. A szovjet küldöttség azonban korántsem osztotta ezt a véle­ményt. A Szovjetunió küldöttel egy pillanatra sem feledkeztek és feledkeznek meg arról, mi­lyen nagy várakozással tekinte­nek a békét óhajtó népek ennek az értekezletnek a kimenetele clé. A szovjet küldöttség azon fáradozik, hogy a berlini érte­kezlet beváltsa a hozzá fűzött reményeket és valóban elhozza a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Ez indította a Szovjetunió küldöttségét arra, hogy új ja­vaslattal lendítse előre az érte­kezlet munkáját, A történelmi jelentőségű új szovjet javaslatok lényege: va­lamennyi európai állam kollek­tív biztonsági szerződése az eu­rópai béke fenntartása érdeké­ben. A javaslat indítványozza, hogy ebben a kollektív bizton­sági rendszerben vegyen részt mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind . » Némát Szövetségi Köztársaság. Addig is, amíg Németországgal megkö­tik a békeszerződést, vonják kj mind a Német Demokratikus Köztársaságból, mind a Német Szövetségi Köztársaságból a megszálló csapatokat és csal: korlátozott számú csapatkontin­genst hagyjanak ott. Kimondja a javaslat, hogy a szerződéshez csatlakozó európai államok nem köthetnek olyan nemzetközi szerződést, amely ellentmond a kollektív biztonsági szerződés békés szellemének. A három nyugati külügymi­niszter nem tudott érdemleges javaslatot előterjeszteni Európa biztonságának fenntartására. A szovjet javaslat megoldja az európai biztonság kérdését. A nyugati külügyminiszterek szándékai szerint Európát egy­mással szembenálló hatalmi töm­bökre kell bontani. A szovjet javaslat egyetlen békés szövet­ségi rendszerben egyesíti Euro­pa valamennyi államát. A nyugati külügyminiszterek szándékai szerint Európát az államok társadalmi berendezke­dése értelmében kell kettéosz­tani. A szovjet javaslat alapja a két rendszer békés együttműkö­désének eszméje, a Szovjetunió javasolta szövetségi rendszerben résztvennének társadalmi rend­szerüktől függetlenül az összes európai államok. Számot vet a Szovjetunió ja­vaslata a német kérdés megol­dásának eddigi nehézségeivel; Éppen ezért javasolja a tervezet, hogy addig is, amíg létrejön a német békeszerződés, gondos­kodni kell Németországnak — az ott fennálló mindkét állam­nak — a szövetségi rendszerbe való bekapcsolásáról és így ar­ról, hogy ezek az államok köz­reműködhessenek a békés Euro­pa megteremtésében. Nem mu­lasztja el azonban a szovjet ja­vaslat erőteljesen hangsúlyozni, hogy a négy hatalomnak tovább­ra is mindent meg kell tennie a német békeszerződés mielőbbi létrehozása érdekében, minthogy a négy hatalom felelőssége eb­ben a kérdésben e szerződéssel távolról sem szűnik meg. A Szovjetunió javaslatai óriási hatást keltettek az egész vilá­gon. Ez egészen természetes 1», hiszen minden józan eszű, be­csületesen gondolkodó embernek látnia kell. hogy ezek a javas­latok valóban hatalmas lépéssel viszik előre a béke ügyét, E ja­vaslatok még világosabbá teszik, hogy nem az Európa megosztá­sát és Európa államainak társa­dalmi rendszerük különbözősége szerinti szembeállítását jelentő »európai védelmi közösség« je­lenti Európa biztonságát, hanem minden európai állam békés együttműködése. E javaslat egyúttal próbakő is. A nyugati külügyminiszterek állásfoglalása most minden ed­diginél világosabbá teszi majd az egész emberiség előtt, ml Anglia, Franciaország és Ame­rika valódi álláspontja: agres­szív katonai tömböket akar­nak -e, vagy valódi békét és biz­tonságot? Valóban szívükön vi­selik-e Európa békéjét, avagy valóban csftK frázis-e mindaz, amit arról mondanak. A szovjet javaslatok vissz­hangja tekintetében természete­sen hatalmas a különbség a nyu­gati kormányok hivatalos állás­pontja és a nyugati országok né­peinek véleménye között. Külö­nösen áll ez Franciaországra. Bi­dault Berlinben fanyalogva és csaknem mereven elutasítóan fogadta a Molotov elvtárs által előterjesztett nagyjelentőségű ja­vaslatokat. A francia nép azon­ban nem igy reagált. A francia sajtó jelentős része, igen sok polgári lap is, úgy látja, bog? ezek a javaslatok megmutatják a kiutat Franciaország veszélye* helyzetéből, lehetővé teszik, hogy megszabaduljon a Francia- ország függetlenségének feladá­sát jelentő »európai védelmi kö­zösségtől«. Még a javaslatot egyébként ellenséges hangon tár­gyaló burzsoá lapok is úgy vé­lik, hogy a merev elutasítás megbocsáthatatlan hiba lenne, Igy van ez nemcsak Franciaor­szágban, hanem a többi európai országokban is. A javaslatok népi visszhangja világos bizonyítéka annak, bogy a Szovjetunió, mint mindig, most is valamennyi nép békéjé­nek és biztonságának hivatott védelmező-óként állt új javasla­tával a világ elé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents