Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
8ÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG PP BXCSKISKUNMEGYEl PMTBIZOTÏSAGANAK LAPJA rx. Évfolyam, 32. szám _______Jra 50 mtér_______1954 február 7. vasárnap A SZOT HL teljes ülése A hadszervezetek Ország •- Tanacsa szombaton tartotta harmadik teljes ü.eset. A vas- es fémipari doigozóK szakszervezetének székhazában megtartott intsen megje.ent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozóit Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács ernÓKe. Resztvettek az ülésén a Szakszervezeti Vuág- vs ;óvetsag hazaimban tartozkjoo képviselői: Luuis Sámánt, főtitkár és P. F. Kazakov titka;. Kristóf 8stv — A csaknem kétmiinó tagot bzámláió' magyar szakszervezeteknek az a feladatuk, nogy mmaen erejukke., tenetseguk- kei es tudásuknál segítsek megvalósítani partunk poétikája:, kormányunk programmjat — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta; e feiaaat teljesítése azt követen a szakszervezetektől, hogy a do.gvzokkái megértessék a kormány célkitűzéséit es mozgósítsak ókét a Programm vegrenajtasara. —■ Eiengeanetenenui szüksó- ges megmagyarázni es tudatosítani, hogy a nepjóiét emelése — •a fogyasztási és közszUksegieti s sikkek bőségé, az arak csökkentése, a reálkereset noveiese — az egesz cioigozo nép munkájától, terveink teljesítésétől, az önköltség csökkentesétől, a termelékenység nove.ésétől, a - szigorú takarékosság végrehajtásától függ. Kristóf István azután azzal a munkával foglalkozott, ame.yet a magyar szakszervezetek a SZOT U. teljes üiese óta végeztek, Az eredményekről szólva megeiruílette, hogy a szakszervezetek az illetékes állami szervekkel együtt javaslatot dolgoztak ki a Munka Törvénykönyvének módosítására, ameiy továbbfejleszti a dolgozok es a szakszervezetek jogait. Kormányzatunk csaknem 80u milliót fordítóit 1953 második felében bérügyi intezkedesekre. i-~ Mondotta a továbbiakban Kristóf . István. — Ezek kido.- gozasában a szakszervezetek aktívan resztvettek es végrehajtásukhoz hathatós segítséget nyújtottak. Ezután hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyre nagyobb gonddal fog.aikoznait a dolgozok mindennapi kérdéseivel, Javu t az egeszsegvédeimi és a társadalombiztosítási mumta is. Különösen jelentős volt a szakszervezeti vezetőszervek köze,mu.t- ban lezajlott újjávaiasztasa, amely segített a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésében. Miután rámutatott az eddig elkövetett hibákra, a továbbiakban azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a szakszervezetek előtt állnak az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatban. Az életszínvonal gyorsabb emeiese azt követeli meg. hogy- fokozzuk a munka termelékenységét, jelentős mértékben csökkentsük az önköltséget, megjavítsuk a minőséget és gazdagítsuk a választékot — mondotta — jól meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal állandó és gyorsütemű emelése csak akkor lehetséges, ha a népgazdasági tervek teljesítésével megtere-ntjiik ennek íeité- jatíeab A teljes tuest Mehxs József, a vas- és fémipari do.guz^h. szakszervezetének einöae nyitotta meg, ma,d megkezdődé;.', az eisö napirendi pont tárgy a- .asa: Kristóf István, a SZOT tanoké tartott beszámolót -A szakszervezetek soron.evö feladatai az 1954. évi nepgazda- sagi terv yégrehajtoaaoan, a dolgozók anyagi, szociális es KUituraiis he.yzetének további javításában« címmel, ósi beszéde — Népgazdasági tervünk mennyiség, es minőségi teijesi- tese erdeiteben nagy figyelmei Ken fordítani a szuaseges alapanyag es nyersanyag biztosítására. Anhoz, hogy a Kormány- progranim sze.iemeDen . több, jobb ruhát, cipót, eiemuszen es egyeb Közszüítsegieti cuutet termelhessünk dOigozóinKnák — több szenre, több enecgiara van bZuKség. A doigozóK e.ott ismeretes, nogy a szén- es energia- eiiaias térén vannak átmeneti nenezségemK. Kormány uns. a Közeljövőben hathatos intezke- deseitet foganatosít a nehézségéit lenüzdesére. Banya ma nagy erőfeszítéseket tesznek a népgazdaságnak szuKseges szen- mennyiség biztosítására. A szen- uányászat termelése 1953-oan 13.6 szazaiékka, volt magasabb, mint az előző évben. Januar hónapban — annak ellenére, hogy a Kemény téi es a nagy hófúvások sok he,yen akadály óztál; a bányák megközelítését — a bányászok teljesítették tervüket, sőt közel húszezer tonnával többet is terme.tek tervüknél. Fejlődő népgazdaságunknak azonban — és hozzáteszem — a lakosság fűtési szuksegie telnek kielégítésére is — egyre nagyobbmennyisegű és jobom,- nósegü szénre van szükségé. — Kormányzatunk jeientős intézkedéseket hozott a bányászok bérezésének javítására. A kormány gondoskodására a bányászoknak a munkaiegyelem megszilárdításával kell váa- szomiok. A kohászati és gépgyártó üzemek januári 'tervteijesitésébo knndu.va, a kohász és a vasas szakszervezet oiyan célokat tűzzön a dolgozók elé a most Kibontakozó kongresszusi versenyben, amelyek az anyag, a gép és az energia jobb kihasználásai szolgálják. — Pártunk és kormányunk decemberben nagyjeientőségú határozatot hozott a mezőgazdaság fej.esztéseről. — Mondotta ezután Kristóf István. — A Szakszervezetek Országos Tana- csanak es minden szakszervezetnek, de különösen a Mező- es Erdőgazdasági Dolgozok Szakszervezetének nagyon jeion.es feladatai vannak, a határozatok végrehajtásában, a dolgozók mozgósításában. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Külön határozatban kell foglalkoznia a mezőgazdasag fejlesztésével kapcsolatos határozat végrehajtásával, amely az egész szakszervezeti mozgalom és minden szakszervezet elé külön-külön minden munkatéré eten fonás, közvetlen és távolabbi teendőket állít. Kristóf István hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak rendkívül nagyjelentőségű e határozatok végrehajtása, mert köz- üeüsffiül fagy&ánal aa élelmiszerek bőségéhez, az életszínvonal emeiesenez. A iYumjuoZ teiaaataira lérve, rámutatott arra, nogy jcien,eg a icgfonto- auoD a ten gepjavnas gyors beit jez-cse, a tavaszi munkai; eiő- teiteteieinek megteremtése. Az e.muit hettkoen sze.eskö- iu moigci.om bontakozott ki azzai a cénai, hogy ipari üzemeink műszaki segiiSeget nyújtsanak a gepaiiomasoknaK a gepjavítasi munkák eivegzesére — mondocta. — Felhívjuk a szakS4ervezeti bizottságokat, nogy teljes erejükkel támogassak ezt a mozgamaat. Vaiamcny- nyi szakszervezetnek támogatnia Keli minden olyan kezdeménye- zest, ameiy a mezőgazdaság fejlesztését, jobb munkáját szolgálja. A MEDCtoz,-nan el ke,, terjesztenie a legkiválóbb mezőgazdasági dolgozok kezdeményezéseit a famsi dolgozók szociális he.yzetének megjavítására, az iparból a mezogazdsaagba serüió szakemberek megfeieió eiiatására. — Je.entős feladatok állnak az éleiinezesi-, a textil- és ruházati ipari és a bőripari do.go- zok szakszervezete előtt is. Ver- senymozgaimukban törekedje!, a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére.' — összefog.aiva fe.adatainkat az 1954. évi népgazdasági tervek végrehajtásában, megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti szervek erejét a következő legfőbb célok megvalósítására ke i összpontosítani: m A szakszervezeteknek _ nagy figyelmet kell f ordítaniuk széntermelésünk mennyiségének és minőségének fokozására, viilamosenergiaellá- tásunk megjavítására, a mezőgazdaság terméshozamának növelésére, valamint dolgozóink több es jobb közszükségleti cikkel történő ellátására. MeS kell javítani a " I szocialista verseny szervezését és irányítását. A szocialista munkaverseny célkitűzésinek középpontjába keli állítani a termekek jobb minőségéért, h? anyag- és energiatakarékosságért folytatott harcot. jT" Teljes erővel segíteni 1 _j és támogatni kell a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletere <*/ iparban és a mezőgazdaságban Kibontakozó munka versenyt, n. minisztertanács és a Szaksze:- vezetek Országos Tanácsa elnöksége szocialista munkavei senyre vonatkozó határozatánál, végrehajtásával kell segíteni a Sztahanov-mozga.om e.őtt álló bürokratikus akadá.yok leküzdését, megteremtve ezzel a Sztahancv-mozga.om tömegessé- tételének feltételeit. Kristóf István ezután rátért a szakszervezeteknek « dolgozok anyagi, szociális és kulturális helyzete további javításában meglévő feladataira. A dolgozók életkörülményeinek állandó javítási a: demokratikus kormány ..ai pro- grammjának fő törekvése. A szakszervezeteknek minden erővel tárhogatmok kell a párt politikájának és a kormány pro- grammjának megvalósulását, de különösképpen harcolmok kell a dolgozók szociális és kulturális helyzetének közvetlen javítását szolgáló intézkedések véa behajtásáért. A Szakszervezetek. A MAI SZÁMBAN Baïotai őrjárat. — Á Kecskeméti Épületlakatos* ipari Vállalatnál gondoskodnak a dolgozókról. — ! A bajai járás földművesszövetkezetei a dolgozók jobb áruellátásáért. — Váljanak tanácsaink a - i falusi kultúrélet igazi gazdáivá. Országos Tanácsa megköveteli az összes szaKszervezeti szervez- tői, hogy ne tűrjék a dolgozok törvény Den biztosított jogamaK megsértését. É.niöi; kell azoi-ma. a jogaikkal, amelyekre a Murisa Törvénykönyve felhatalmazta őket. A továbbiakban a munkavé- de.mi beruházások emelkedésével foglalkozott Kristóf István. — Fokozni kell a szakmai és más megbetegedések ei.eni védekezést is. A szakszervezeteknek támogatniok kell az üzemi egészségügy megjavítását, a szakmai ártalmak megelőzését, törődjenek az üzemek tisztaságával. rendjével, fordítsanak különösen nagy gondot a nők, az anyák, az ifjúmunkások egészségügyi védelmére. A szakszervezeteknek, elsősorban .a társadalombiztosítási tárnicsoknak hareolniok kell azért, hogy mielőbb megjavuljanak az üzemorvosi rendelők. Javítani kell az üdültetés munkáját is. Az elmúlt évben a szakszervezetek 118 millió forintot használtak fel a dolgozók kedvezményes és ingyenes üdültetésére. A számos üdülési formán kívül újakat is beiktattak, első"or- ban á szanatóriumi üdülést, valamint az éj jeli szanatóriuRákosi Mátyás Elvtársak! Pártunk Politikai Bizottsága ismeteiten fog.átkozott az címűit fe.évben a szakszervezeten munkájával. Legutóbb, másfél hónappal ezelőtt Politikai Bizottságunk tagjai e Kérdésekre, megoeszeiést folytattak a SZOT elnökségével. Ezen a me goes bélésen a szakszervezeti eiv társak rámutattak arra: eredményes munkájukat sok helyen gátolja hogy pártszervezeteink és párt- tunKCionáriusaink nincsenek tisztában a szakszervezetek jelentőségével. Nem becsülik meg'! a szakszervezeti munkát, nem vonják be a szakszervezetek helyi vezetőit és funkcionáriusait a munkába. A szakszervezetek gyakran nem kapnak elég segítséget a pártszervezetektől vagy nem vonják be őket olyan Kerdesek kido. gozásába, ame- .yeknéi közreműködésük ko- mo.y segítséget jelentene. A pártaktívaértekezletre, amelyeken gyakran a szakszervezeteket érintő fe adatokat tárgyalnak meg, sokhelyütt nem hívják meg a szakszervezetek illetékes funkcionáriusait. A párt- szervezetek helyenként kisajátítják a szakszervezetek munkáját, vagy annyira gyámkodnak a szakszervezetek felett, hogy azzai gátolják fejlődésüket. Mindezek a jelenségek eléggé elterjedtek és nemcsak az üzemekben, vagy a megyékben fordumak elő. de néha meg pártunk központjában is. Az említett megbeszelesen példau rámutattak arra. hogy amikor pártunk központjában a pétin gógusok kérdésével fog autóztak ebbe a munkába nem vonták öe a pedagógus szakszervezet vezetőit. Az í.yen jelenségek azt eredményezik, hogy a szakszer- vezeti mun itat nem becsű k meg elégge és az eivtársak nem szívesen mennek szakszervezeti munkára, különösen pártmunkáról nem mert eiéggé elterjedi köztük «3 « nézet, hogy » mókát Idén újabb szakszer* vezeti szanatóriumokat léte« siteuek és tovább javítják az üdülőkben a szolgáltataso- kát a szakszervezeteknek az elkövetkező időben az eddiginél sokkal nagyobb gon- dot keil fordítaniuk a színes tömegek kulturális igényeinek kielégítésére is. A feladatok végrehajtása* nak fontos eszköze a szak* szervezetek kezében a kollektív szerződés, amelyet ezek* ben a hetekben kötnek meg az üzemi bizottságok az igazgatókkal. A kollektív szerződések megkötését fel kell használni a szakszervezeti munka színvonalának emelésére és a dolgozók anyagi, szociális és kulturá* lis helyzetének megjavítására. — A szakszervezetek előtt álló feladatok megkövetelik s vezetés színvonalának megjavítását. Kristóf István hangsúlyozta, hogy a szakszervezetekben fokozottan érvényre kel! juttatni a kollektív vezetés elvét, majd a szakszervezetek békeharcának ismertetésével fp-T«7tf> T>p beszédét, A SZOT ülésén felszólalt Rá-* kosi Mátyás elvtárs. aki töb*> bek közt a következőket mon* dotta: efatárs beszéde szakszervezeti munka amolyaa másodrendű jelentőségű E heiy- teien nézetek következtébe» gyakran ott sem veszik igény t>3 á szakszervezetek segítségét, ahol arra égető szükség voinaj Maguk a szakszervezetek vi-» szont nem fordu.nak eieggé a párthoz, mert attól tartanak* hogy úgy sem kapnák meg s szükséges támogatást. Mi heiyeseitüK, hogy a szak* szervezetek vezetői szóvá tetteá ezt a helyzetet, s közö.tük, hogy pártunk a maga részéről mm« dent meg fog tenni, hogy ezeltei a hibákat gyorsan kikhszöböije, AzoKnak az e.vtársaknak. 'akik elfelejtették voina a szakszervezetek óriási jelentősegét a szocia.izmus építésében, erii éke* zetükbe kell idéznünk Lenmneá es Sztálinnak tanításait a szakszervezetekről. Lenin a szakszervezeteket a kommunizmus iskolá nak nevezte, legfontosabb transzmisz* sziós szíjnak a part és a dolgozó tömegek között. Nem .ehet — mondotta Lenin — megvalósítani a diktatúrái' nehány -áttétel« nélkül, me.y az é.csapat- tól az élenjáró osztály tömegéhez. ettől a dolgozók tömegéhez vezet.« A szakszervezetekről mint a kommunista párt munkatársairól, Sztálin azt mondotta •>a munkásosztály öntudatos élcsapatának. a Kommunista páti á.tal vezetett áliamhataiomnal; egész gazdasági és politikái munkájában a szakszervezetek kell, hogy a leggyorsabb és .égi Közvet enebb munkatársai tegyenek.« Ezek a megállapítások a m3 viszony'afamkra is teljes érvényűek. A magyar szakszervezetek tag étszama kétmil ió felé közeledik. A .szakszervezetek felölehk az ipán és mezógazia* 6ági munkásság, vaiam nt az értelmiségi do gozók tú nvimá többségét. Nem szorul magyarázatra. hogy szocialista építésünket csak akkor vaiósithafik dög. [*a erre a aTaJcazervezetato