Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

8ÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG PP BXCSKISKUNMEGYEl PMTBIZOTÏSAGANAK LAPJA rx. Évfolyam, 32. szám _______Jra 50 mtér_______1954 február 7. vasárnap A SZOT HL teljes ülése A hadszervezetek Ország •- Tanacsa szombaton tartotta har­madik teljes ü.eset. A vas- es fémipari doigozóK szakszerveze­tének székhazában megtartott intsen megje.ent Rákosi Má­tyás, a Magyar Dolgozóit Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a miniszter­tanács ernÓKe. Resztvettek az ülésén a Szakszervezeti Vuág- vs ;óvetsag hazaimban tartozkjoo képviselői: Luuis Sámánt, fő­titkár és P. F. Kazakov titka;. Kristóf 8stv — A csaknem kétmiinó tagot bzámláió' magyar szakszerveze­teknek az a feladatuk, nogy mmaen erejukke., tenetseguk- kei es tudásuknál segítsek meg­valósítani partunk poétikája:, kormányunk programmjat — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta; e feiaaat teljesí­tése azt követen a szakszerve­zetektől, hogy a do.gvzokkái megértessék a kormány célkitű­zéséit es mozgósítsak ókét a Pro­gramm vegrenajtasara. —■ Eiengeanetenenui szüksó- ges megmagyarázni es tudatosí­tani, hogy a nepjóiét emelése — •a fogyasztási és közszUksegieti s sikkek bőségé, az arak csökken­tése, a reálkereset noveiese — az egesz cioigozo nép munkájá­tól, terveink teljesítésétől, az önköltség csökkentesétől, a ter­melékenység nove.ésétől, a - szi­gorú takarékosság végrehajtásá­tól függ. Kristóf István azután azzal a munkával foglalkozott, ame.yet a magyar szakszervezetek a SZOT U. teljes üiese óta végez­tek, Az eredményekről szólva megeiruílette, hogy a szakszer­vezetek az illetékes állami szer­vekkel együtt javaslatot dolgoz­tak ki a Munka Törvényköny­vének módosítására, ameiy to­vábbfejleszti a dolgozok es a szakszervezetek jogait. Kormányzatunk csaknem 80u milliót fordítóit 1953 második felében bérügyi intezkedesekre. i-~ Mondotta a továbbiakban Kristóf . István. — Ezek kido.- gozasában a szakszervezetek ak­tívan resztvettek es végrehajtá­sukhoz hathatós segítséget nyúj­tottak. Ezután hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyre nagyobb gonddal fog.aikoznait a dolgozok mindennapi kérdéseivel, Javu t az egeszsegvédeimi és a társa­dalombiztosítási mumta is. Kü­lönösen jelentős volt a szakszer­vezeti vezetőszervek köze,mu.t- ban lezajlott újjávaiasztasa, amely segített a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésé­ben. Miután rámutatott az eddig elkövetett hibákra, a továbbiak­ban azokkal a feladatokkal fog­lalkozott, amelyek a szakszerve­zetek előtt állnak az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatban. Az életszínvonal gyorsabb emeiese azt követeli meg. hogy- fokozzuk a munka termelékeny­ségét, jelentős mértékben csök­kentsük az önköltséget, megja­vítsuk a minőséget és gazdagít­suk a választékot — mondotta — jól meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal állandó és gyorsütemű emelése csak akkor lehetséges, ha a népgazdasági tervek teljesítésé­vel megtere-ntjiik ennek íeité- jatíeab A teljes tuest Mehxs József, a vas- és fémipari do.guz^h. szakszervezetének einöae nyi­totta meg, ma,d megkezdődé;.', az eisö napirendi pont tárgy a- .asa: Kristóf István, a SZOT ta­noké tartott beszámolót -A szakszervezetek soron.evö fel­adatai az 1954. évi nepgazda- sagi terv yégrehajtoaaoan, a dolgozók anyagi, szociális es KUituraiis he.yzetének további javításában« címmel, ósi beszéde — Népgazdasági tervünk mennyiség, es minőségi teijesi- tese erdeiteben nagy figyelmei Ken fordítani a szuaseges alap­anyag es nyersanyag biztosítá­sára. Anhoz, hogy a Kormány- progranim sze.iemeDen . több, jobb ruhát, cipót, eiemuszen es egyeb Közszüítsegieti cuutet ter­melhessünk dOigozóinKnák — több szenre, több enecgiara van bZuKség. A doigozóK e.ott isme­retes, nogy a szén- es energia- eiiaias térén vannak átmeneti nenezségemK. Kormány uns. a Közeljövőben hathatos intezke- deseitet foganatosít a nehézsé­géit lenüzdesére. Banya ma nagy erőfeszítéseket tesznek a nép­gazdaságnak szuKseges szen- mennyiség biztosítására. A szen- uányászat termelése 1953-oan 13.6 szazaiékka, volt magasabb, mint az előző évben. Januar hónapban — annak ellenére, hogy a Kemény téi es a nagy hófúvások sok he,yen akadá­ly óztál; a bányák megközelíté­sét — a bányászok teljesítették tervüket, sőt közel húszezer ton­nával többet is terme.tek ter­vüknél. Fejlődő népgazdaságunk­nak azonban — és hozzáteszem — a lakosság fűtési szuksegie telnek kielégítésére is — egyre nagyobbmennyisegű és jobom,- nósegü szénre van szükségé. — Kormányzatunk jeientős intézkedéseket hozott a bányá­szok bérezésének javítására. A kormány gondoskodására a bá­nyászoknak a munkaiegyelem megszilárdításával kell váa- szomiok. A kohászati és gépgyártó üze­mek januári 'tervteijesitésébo knndu.va, a kohász és a vasas szakszervezet oiyan célokat tűz­zön a dolgozók elé a most Ki­bontakozó kongresszusi verseny­ben, amelyek az anyag, a gép és az energia jobb kihasználásai szolgálják. — Pártunk és kormányunk decemberben nagyjeientőségú határozatot hozott a mezőgazda­ság fej.esztéseről. — Mondotta ezután Kristóf István. — A Szakszervezetek Országos Tana- csanak es minden szakszervezet­nek, de különösen a Mező- es Erdőgazdasági Dolgozok Szak­szervezetének nagyon jeion.es feladatai vannak, a határozatok végrehajtásában, a dolgozók mozgósításában. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsának Kü­lön határozatban kell foglalkoz­nia a mezőgazdasag fejlesztésé­vel kapcsolatos határozat végre­hajtásával, amely az egész szak­szervezeti mozgalom és minden szakszervezet elé külön-külön minden munkatéré eten fonás, közvetlen és távolabbi teendőket állít. Kristóf István hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak rend­kívül nagyjelentőségű e határo­zatok végrehajtása, mert köz- üeüsffiül fagy&ánal aa élelmi­szerek bőségéhez, az életszín­vonal emeiesenez. A iYumjuoZ teiaaataira lérve, rámutatott arra, nogy jcien,eg a icgfonto- auoD a ten gepjavnas gyors be­it jez-cse, a tavaszi munkai; eiő- teiteteieinek megteremtése. Az e.muit hettkoen sze.eskö- iu moigci.om bontakozott ki azzai a cénai, hogy ipari üze­meink műszaki segiiSeget nyújt­sanak a gepaiiomasoknaK a gepjavítasi munkák eivegzesére — mondocta. — Felhívjuk a szakS4ervezeti bizottságokat, nogy teljes erejükkel támogas­sak ezt a mozgamaat. Vaiamcny- nyi szakszervezetnek támogatnia Keli minden olyan kezdeménye- zest, ameiy a mezőgazdaság fej­lesztését, jobb munkáját szol­gálja. A MEDCtoz,-nan el ke,, terjesztenie a legkiválóbb me­zőgazdasági dolgozok kezdemé­nyezéseit a famsi dolgozók szo­ciális he.yzetének megjavítására, az iparból a mezogazdsaagba serüió szakemberek megfeieió eiiatására. — Je.entős feladatok állnak az éleiinezesi-, a textil- és ru­házati ipari és a bőripari do.go- zok szakszervezete előtt is. Ver- senymozgaimukban törekedje!, a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére.' — összefog.aiva fe.adatainkat az 1954. évi népgazdasági ter­vek végrehajtásában, megálla­píthatjuk, hogy a szakszervezeti szervek erejét a következő leg­főbb célok megvalósítására ke i összpontosítani: m A szakszervezeteknek _ nagy figyelmet kell f ordítaniuk széntermelésünk mennyiségének és minőségének fokozására, viilamosenergiaellá- tásunk megjavítására, a mező­gazdaság terméshozamának nö­velésére, valamint dolgozóink több es jobb közszükségleti cik­kel történő ellátására. MeS kell javítani a " I szocialista verseny szer­vezését és irányítását. A szocia­lista munkaverseny célkitűzési­nek középpontjába keli állítani a termekek jobb minőségéért, h? anyag- és energiatakarékossá­gért folytatott harcot. jT" Teljes erővel segíteni 1 _j és támogatni kell a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletere <*/ iparban és a mezőgazdaságban Kibontakozó munka versenyt, n. minisztertanács és a Szaksze:- vezetek Országos Tanácsa el­nöksége szocialista munkavei senyre vonatkozó határozatánál, végrehajtásával kell segíteni a Sztahanov-mozga.om e.őtt álló bürokratikus akadá.yok leküz­dését, megteremtve ezzel a Sztahancv-mozga.om tömegessé- tételének feltételeit. Kristóf István ezután rátért a szakszervezeteknek « dolgozok anyagi, szociális és kulturális helyzete további javításában meglévő feladataira. A dolgozók életkörülményei­nek állandó javítási a: demo­kratikus kormány ..ai pro- grammjának fő törekvése. A szakszervezeteknek minden erő­vel tárhogatmok kell a párt po­litikájának és a kormány pro- grammjának megvalósulását, de különösképpen harcolmok kell a dolgozók szociális és kulturá­lis helyzetének közvetlen javí­tását szolgáló intézkedések véa behajtásáért. A Szakszervezetek. A MAI SZÁMBAN Baïotai őrjárat. — Á Kecskeméti Épületlakatos* ipari Vállalatnál gondoskodnak a dolgozókról. — ! A bajai járás földművesszövetkezetei a dolgozók jobb áruellátásáért. — Váljanak tanácsaink a - i falusi kultúrélet igazi gazdáivá. Országos Tanácsa megköveteli az összes szaKszervezeti szervez- tői, hogy ne tűrjék a dolgozok törvény Den biztosított jogamaK megsértését. É.niöi; kell azoi-ma. a jogaikkal, amelyekre a Muri­sa Törvénykönyve felhatalmazta őket. A továbbiakban a munkavé- de.mi beruházások emelkedésé­vel foglalkozott Kristóf István. — Fokozni kell a szakmai és más megbetegedések ei.eni védekezést is. A szakszerve­zeteknek támogatniok kell az üzemi egészségügy meg­javítását, a szakmai ár­talmak megelőzését, törőd­jenek az üzemek tisztaságá­val. rendjével, fordítsanak különösen nagy gondot a nők, az anyák, az ifjúmun­kások egészségügyi védelmé­re. A szakszervezeteknek, első­sorban .a társadalombiztosí­tási tárnicsoknak hareolniok kell azért, hogy mielőbb megjavuljanak az üzemorvo­si rendelők. Javítani kell az üdültetés munkáját is. Az elmúlt év­ben a szakszervezetek 118 millió forintot használtak fel a dolgozók kedvezményes és ingyenes üdültetésére. A szá­mos üdülési formán kívül újakat is beiktattak, első"or- ban á szanatóriumi üdülést, valamint az éj jeli szanatóriu­Rákosi Mátyás Elvtársak! Pártunk Politikai Bizottsága ismeteiten fog.átkozott az cí­műit fe.évben a szakszervezeten munkájával. Legutóbb, másfél hónappal ezelőtt Politikai Bi­zottságunk tagjai e Kérdésekre, megoeszeiést folytattak a SZOT elnökségével. Ezen a me goes bé­lésen a szakszervezeti eiv társak rámutattak arra: eredményes munkájukat sok helyen gátolja hogy pártszervezeteink és párt- tunKCionáriusaink nincsenek tisztában a szakszervezetek je­lentőségével. Nem becsülik meg'! a szakszervezeti munkát, nem vonják be a szakszervezetek helyi vezetőit és funkcionáriu­sait a munkába. A szakszerve­zetek gyakran nem kapnak elég segítséget a pártszervezetektől vagy nem vonják be őket olyan Kerdesek kido. gozásába, ame- .yeknéi közreműködésük ko- mo.y segítséget jelentene. A pártaktívaértekezletre, amelye­ken gyakran a szakszervezete­ket érintő fe adatokat tárgyal­nak meg, sokhelyütt nem hív­ják meg a szakszervezetek ille­tékes funkcionáriusait. A párt- szervezetek helyenként kisajá­títják a szakszervezetek mun­káját, vagy annyira gyámkod­nak a szakszervezetek felett, hogy azzai gátolják fejlődésü­ket. Mindezek a jelenségek eléggé elterjedtek és nemcsak az üze­mekben, vagy a megyékben fordumak elő. de néha meg pártunk központjában is. Az említett megbeszelesen példau rámutattak arra. hogy amikor pártunk központjában a pétin gógusok kérdésével fog autóztak ebbe a munkába nem vonták öe a pedagógus szakszervezet veze­tőit. Az í.yen jelenségek azt eredményezik, hogy a szakszer- vezeti mun itat nem becsű k meg elégge és az eivtársak nem szívesen mennek szakszervezeti munkára, különösen pártmun­káról nem mert eiéggé elter­jedi köztük «3 « nézet, hogy » mókát Idén újabb szakszer* vezeti szanatóriumokat léte« siteuek és tovább javítják az üdülőkben a szolgáltataso- kát a szakszervezeteknek az elkövetkező időben az eddi­ginél sokkal nagyobb gon- dot keil fordítaniuk a színes tömegek kulturális igényei­nek kielégítésére is. A feladatok végrehajtása* nak fontos eszköze a szak* szervezetek kezében a kollek­tív szerződés, amelyet ezek* ben a hetekben kötnek meg az üzemi bizottságok az igazgatókkal. A kollektív szerződések megkötését fel kell használni a szakszerve­zeti munka színvonalának emelésére és a dolgozók anyagi, szociális és kulturá* lis helyzetének megjaví­tására. — A szakszervezetek előtt álló feladatok megkövetelik s vezetés színvonalának megja­vítását. Kristóf István hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezetek­ben fokozottan érvényre kel! juttatni a kollektív vezetés elvét, majd a szakszervezetek békeharcának ismertetésével fp-T«7tf> T>p beszédét, A SZOT ülésén felszólalt Rá-* kosi Mátyás elvtárs. aki töb*> bek közt a következőket mon* dotta: efatárs beszéde szakszervezeti munka amolyaa másodrendű jelentőségű E heiy- teien nézetek következtébe» gyakran ott sem veszik igény t>3 á szakszervezetek segítségét, ahol arra égető szükség voinaj Maguk a szakszervezetek vi-» szont nem fordu.nak eieggé a párthoz, mert attól tartanak* hogy úgy sem kapnák meg s szükséges támogatást. Mi heiyeseitüK, hogy a szak* szervezetek vezetői szóvá tetteá ezt a helyzetet, s közö.tük, hogy pártunk a maga részéről mm« dent meg fog tenni, hogy ezeltei a hibákat gyorsan kikhszöböije, AzoKnak az e.vtársaknak. 'akik elfelejtették voina a szakszer­vezetek óriási jelentősegét a szocia.izmus építésében, erii éke* zetükbe kell idéznünk Lenmneá es Sztálinnak tanításait a szak­szervezetekről. Lenin a szakszervezeteket a kommunizmus iskolá nak ne­vezte, legfontosabb transzmisz* sziós szíjnak a part és a dolgozó tömegek között. Nem .ehet — mondotta Lenin — megvalósí­tani a diktatúrái' nehány -át­tétel« nélkül, me.y az é.csapat- tól az élenjáró osztály tömegé­hez. ettől a dolgozók tömegéhez vezet.« A szakszervezetekről mint a kommunista párt munka­társairól, Sztálin azt mondotta •>a munkásosztály öntudatos él­csapatának. a Kommunista páti á.tal vezetett áliamhataiomnal; egész gazdasági és politikái munkájában a szakszervezetek kell, hogy a leggyorsabb és .égi Közvet enebb munkatársai te­gyenek.« Ezek a megállapítások a m3 viszony'afamkra is teljes érvé­nyűek. A magyar szakszerveze­tek tag étszama kétmil ió felé közeledik. A .szakszervezetek felölehk az ipán és mezógazia* 6ági munkásság, vaiam nt az értelmiségi do gozók tú nvimá többségét. Nem szorul magya­rázatra. hogy szocialista építé­sünket csak akkor vaiósithafik dög. [*a erre a aTaJcazervezetato

Next

/
Thumbnails
Contents