Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

ben tévő milliókat mozgósítjuk. Az új szakasz ce^ai a népi demokrácia mmaen tö­meg szervezetének, de eisosorban a gaa-KszcrvezeteKn&K odaado, jó munkáját Követéül! meg. Ezért is nibat követ ei az az t-v társunk, am nem nyújt m-.g- feieiő támogatást a szakszerve- Beteknek, nem gondoskodik a szakszervezeti munka meguecsu- Icseroi, jeien tusegenek, tudatosí­tásáról. A hibákat e téren tehát gyorsan ki keu . javnatu. 1 án-szervezeteimt az edaigi- r.üi iühozoiuujo meiaekoeii tá­mogassak íLULLüenúui a szak­szervezeteket, vonjak De joo- ba.. a munkába, kérjék ki ta­nácsaikat es auják meg nekik mindazt a segítségei, ameiy munkájukat elősegíti. X'ari- s-uj..uük, eisősoiuan a .,öza- bad Nép’" logtamozzon iou­tiét a szakszervezetek kérdé­sevéi, jeiemoSegever és mun­kájával és lepjen íei minden Piyan jeionseg ellen, ameiy zavarja a szakszervezetek munkáját, s anoiyett, nogy erősítene, gyengm a párt es a szakszervezet közti egeszse- ges viszonyt, -gáriiukoiain- kon töbpet keli tanítani a fontos szerepet, ameiy a \ szocializmus epítéseoen a szakszervezetekre hárul és fel keli lépni az ellen, hogy a szakszervezeti munkát íeoe- csüijek, masődranguuak tart­sak. Szervezetten gon­doskodni keit arm, hogy a szakszervezeteket es funkcio­náriusaikat bevonják a munkába mindenütt, anolar­ra _ szükség van, ahol arra mód és lehetőség nyílik. •Pártbizottságaink vessék fel a szakszervezetekhez való vi­szonyuk kérdését, vizsgálják meg. hogy nincs-e ezen a.téren javítanivalójuk és ha hibákra akadnak, gyorsan küszöböljék ki azokat. Meg vagyunk róla győződve, az elvtársak így hamarosan ta­pasztalni fogják, hogy a szakszervezetek aktivizálá­sa a part és a szakszerveze­tek viszonyának megjavu- lása, munkájuk megjavulá- eában fog jelentkezni. Azokat a nehézségeket, ame­lyek iparunk és termelésünk mostani átállításának átme­neti velejárói, sokkal gyor­sabban fogjuk leküzdeni, ha erre a célra mozgósítani tudjuk a szakszervezetek mil­liós tömegeit Különösen fontos ez jelenleg, amikor a/ elmúlt öt hét rossz időjárás1 viszonyai, a nagy hideg, fi hófúvások erősen zavarták és hátráltatták az 1954-es év ter melésének beindítását. szr> katlan időjárás, amely Euró paszerte nagy károkat oko­zott nálunk is komoly akr. dályokat gördített a vasú* A nvu**atnémetors7ági munkanélküliek küldöttsége V. M. Molotov szovjet külügymiuissrter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyengülnek Megjelent Lenin müveinek 7.köfete A Szikra kiadásában meg­jelent Lenin müveinek 7. kötete, amely Leninnek 1903 szentembere és 1904 decetnbe- re között írt munkáit tartal­mazza. A kö*et magában fog­tálja az -,Egy lépés előre, két lépés hátra’* című munkát is. A kötetben , megjelent többi írás javarészt Lenin­nek a mensevikek elleni har eát tükrözi. (MTI) Emelkedik a közszükségleti cikkek ára Jugoszláviában Üdvözlő távirat a Koreai Néphadsereg ünnepe alkalmából COI EN GEN ELVTARSNAK., a KOREAI NÉPI DEMO KRATU4US KÖZTÁRSASÁG MUNiSZlfcRüNfaJi P h e n j a n A Koreai Néphadsereg ünnepe alkalmából a magam és Ä Magyar Néphadsereg egesz szemeiyt adomanya neveuen őszinte testven üdvözletemet es jókívánságaimat Küldöm Önnek és a baiau Koreai Nepnadser,eg minden harcosánál!, tisztjének és táöoraoKanax, Kívánom, hogy a harcokban megedzett Koreai Néphadsereg további sikereket erjen el a katonai és ponti Icai kiképzésben a hő» koreai nép orszagépítő munkájának biztosítására. KATA ISTVÁN altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisül ere» A berlini érié néz leiről Moszkva. A »Za Szoctjaüsz- ticsku Jugosziaviju" írja: A jugoszláv vezetők két hó­nappal ezelőtt a választási elő­készületekké! kapcsolatban ha­tározatot hoztak a textíliák árá­nak leszállítására. A jugoszláv sajtó természetesen széitében- hosszában díesérte és magasz­talta a kormánynak ezt a lépe­sét, amelynek célja szerintük a »dolgozók életszínvona’ának az emelése és a piac megszilárdí­tása.« Mi történt azonban a valóság­ban? Az egész kampányból amely a választási demagógia ■egyik eszköze volt nota maradt munkája elé, hátráltatta a uányaszok muhkájat, zavarta a viliamosenergia termelését s ezzel kihatott egész ter­metesünkre. Most, hogy Kifelé megyünK a téiboi egyik legtouiosabb felada­tunk, ameiynek végrehaj.á- aaban a szakszervezetekre ts nagy szerep hárul, hogy potoijuK a Kiesest, ameiy az esztendő első öt hetében ipar, termelésünkben keletkezett. Derék bányászaink, hős vasutasaink ezekuen a hetek- oen számtalan tanujele, aduik helytállásuknak és áldozatos mniikajUKKai mutattáK meg, hogy legyőznek minden akadályt. _ amikor a szo­cializmus építéséről van szó. Elsősorban hozzájuk fordu­lunk s arra kérjük őket, hogy az eddigi jo munkájukat úgy iQiytassák, és fokozzák, hogy az elmaradást behozzák és ezzel ne csak példát adjanak az egesz munkásságnak, de .eneiove tegyék, hogy egye­bütt is behozzák az elma- rauast, ameiyet a szeu- üiany, az arammauy okozott. Mindnyájunk háláját és elis­merését érdemelték ki azok a dolgozók, akik ezekben a napokban oüaadóan, példa­mutatóan, türelmesen teijesi- rették kötelességeiket a mun­ka frontján. Azt a munkalendületet, meiy az 1954-es esztendő .vfczdetét jellemzi, nem tör­ték meg az időjárás okoz­ta nehézségek. Ellenkezőleg: áz MDP III. kongresszusá­nak tiszteletére megindult munkaversenyen kívül új kezdeményezések, új építő mozgalmak keletkeztek, mi­közben a párt és kormány azokon a rendszabályokon dolgozik, melyeknek célja, hogy jövőre ne ismétlőd­jenek meg azok a ne hézségek, ámelyek ezen a télen a szén- és energia- ellátás terén mutatkoztak, a dolgozók a maguk részéről szintén munkához láttak. Csorba István Kossuth-dí.j'is fűtő felhívása a kazánfűtők­höz, hogy takarékos tüzelés­sel támogassák a tervek tel­jesítését, azonnal országos visszhangot kelteti Loy elv­társ, Tajkov elvtárs vállalá­sai szántermelési tervük túl­teljesítésére szerte az ország­ban hasonló teljesítményekre serkentik derék bányászain­kat. A Vörös Csillag Traktor­gyár megmutatta, hogy az áramhiányon bátor kezde­ményezéssel. a tartalékok mozgósításával, takarékos­sággal jelentékeny mérték­ben segíteni lehet. Üzemeink rövid néhány nap alatt meg­szervezték az ország összes gépállomásainak patronálá- sát, így járulnak hozzá, hogy Merlin (MTI) Sz. Gyengint, a Szovjetunió németországi főbiz­tosának berlini képviselőjét feb­ruár 4-én nyugatnémetországi munkanéikü’iek és nyugdíjasok Küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a követ­kezők voltak: W. Idler, a nyu­gatnémetországi munkanélkü­liek bizottságának elnöke, M semmi. Ugyanis amint a tények bizonyítják — semmiféle árle­szállítás nem történt, sem a textíliák, sem más közszükség­leti cikkek terén. Ellenkezőleg: A »Vjesnik" című zágrábi lap beismerése szerint, a textíliák ára az utóbbi néhány héten lé­nyegesen magasabb volt, mint az emjített határozat hozata a- kor. Míg a gyermekhansnyák ára az »árleszállítás" előtt ál di­nár volt. ma 135 dinár. A flane. ára 237 dinár volt, most 280 di­nár. A klott ára 429 dinár voit, ma 500 dinár. Ezenkívül más közszükségleti cikkek, különö­sén az éle rniszerek éra is emel­kedik, (MTIi .a tavaszi munkáik megindu­lásakor a mezőgazdaság sza mara a gepek üzemképes tu- idpotoan legyenek. r,z a kez- ueinenyezes nemcsak a varos es falu összefogásának, köl­csönös segítésének uj formá­ja, nemcsak erősíti a muuKds- tmraszt szövetséget, nanejn egyben mutatója, milyen el­terjedt es meiy mar az a leustneres, ameiy egész né púnk — benne az ipari mun jAassug joiübcuCii ejuioiESü»c — elsősorban a mezőgazdaság tejioszieseben látja, A szakszervezetek fontos és hálás feladata, hogy be- kapcsoloujanak ezekoe és a számos hasonló uj kezdemé­ny ezés be. xámogassak mia­uén erűvel a kongresszusi tu unka versenyt, es adjanak uj lendületet azoknak a moz­galmaknak, amelyek a mun­kások közt a kieses pótlásá­ra, á takarekossagra. a tar­talékok mozgósítására, a ter- i leteken ység megjavítására, az önköltség csökkentésére, a munkafegyelem megjaví­tására. _ a tervek íenetlon teljesítésére es túlteljesítésé­re megindultak. A szakszervezetek soronlévő feladata az új szakaszban főleg a dolgozók anyagi, szo­ciális es kulturális helyzeté­nek további javítása. De e feladatok jó megoldása közben na feledkezzenek meg arról, hogy a dolgozol^ élet­színvonala emelésének elen­gedhetetlen alapfeltétele a termelés fokozása, a terv tel­jesítése és túlteljesítése. A felsorolt új kezdeményezések:, melyek átmeneti nehézsé­geink legyőzésére irányul­nak, mutatják, hogy ipari dolgozóink tudatában van. cak a ténynek, A fala is tel­jes erővel készül a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szakszervezeteken a sor, hogy tovább fokozzák ezt a lendületet. A felszabadu­lás óta eltelt 9 év alatt pártunk vezetésével a ma­gyar dolgozó nép minden nehézségen úrrá tudott lenni, ö utána megerősödve foly­tatta munkáját. Most, ami­kor erős szocialista iparunk­ra támaszkodva irányt vet­tünk dolgozó népünk jólété­nek, életszínvonalának gyor­sabb emelésére, még inkább le fogjuk gyűrni az átmeneti nehézségeket. Ennek a fárad­ságos, de hálás feladatnak jó megoldásában nagy szerep vár a szakszervezetekre. Biz­tosítjuk az elvtársakat, hogy pártunk az eddiginél foko­zottabban ad meg minden támogatást, minden segítsé­get abhoz. hogy a szakszer-, vezetek a munka rá ja késő részét minél sikeresebben elvégezhessék. Wiibaeh, ugyanennek a bizott­ságnak az aleinöke, F. Schoop az essem munkanélküliek bizott ságának elnöke és I. Harter, o bajorországi munkanélküliek b1- zottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet külügyminiszter részére emlék iratot nyújtott át Sz. Gyengin nek. Az emlékiratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogas­sa á négyhatalmi értekez.eten a nyugatnemet munkanoitüliek Következő követelését: egységes demokratikus Németország meg­teremtése, igazságos békeszerző­dés kötése, a megszálló csapatok kivonása. Kelet- és Nyuggt-Nä- metocsZág képviselőinek meg­hallgatása. y Gyengm kijelentette, hogy át­adja a nyugatnémet, munkanél­küliek emlékiratát a berlini ér­tekezleten részvevő szovjet kü’.- döttségnék. Nyugat-Berhn ame­rikai, brit és francia várospa­rancsnoka nem voit hajtánd' fogadni p munkanélküliek kül­döttségét. iái TI) Berlin (MTI) Amióta a kül­ügyminiszterek ertekezieten a nemet Kernes vitája toly,K, gyakran karul szooa az »eum- pai veaeimi közösség" Kérdésé. z\ világ írunaen táján e—smero Egyennet kei tett tvroiotov szov­jet ku.ugy miniszter nagyszerű crveiese, ameuyei bebizonyítot­ta, nogy ez a »közösség" kárté­kony szerepet tOitene oe, s egy új náboru előkészítését szolgai­na. S mivel íVtOiOtov szavai kü­lönösen a német és francia Ha­zafiak körében találtak ie-kes togadtatusra, egyes nyugati kö­rök most uj manőverekkel pro- öaikoznak. Igen erdekes ebből a szem- pontooi lan f raser-nek, a »heu­ten1" oeriint tuuosuojanak egyik megjegyzése. Ebből ugyanis ki tűnik, nogy azok a naborura számító nyugati körök, ama.yen mar jóeiore a bérűm értekezlet kudarcát jósolgatták, most a tár­gyalásokon eddig ieimerU.lt ne­hézségekre hivatkozva igyekez­nek pebizonyitant a íranctm«- szagt és a nyugatnémeturszagi ingadozóknak: semmi érteimé «mes várakozó álláspontra he­lyezkedni arman a reményben, pogy az Oroszországgal vaio megegyezés revén az európai vedeitru közösség szükségteien- ne vaihat. Azaz: a Szovjetunió­vá. nem -ehet megegyezni, tehát nincs más kiút, mint a háborús tömbök összetákoiása. Az említett körök sűrűn hi­vatkoznak arra, hogy Nyugat- Nemet ország népe szívesen ven­ne részt egy nyen »közösség­ben", tehat eleve szüksegteien megtartani a szovjet Küldöttség által javasolt népszavazást. Az Ilyen állítások azonban nem egyebek gyáva kibúvónál. Lás­suk csak, mit ír a »Die Tat» cí­mű svájci burzsoá .ap, amely semmiképpen sem nevezhető szovjetbarátnak. »A bonni és párizsi szerződésekre vonatkozó népszavazás megtartásának gon­dolata kétségteieniii jó és ne- lyes. Ezt a gondolatot el kell fogadni. A nyugati hataimak re­akciója a népszavazásra vonat­kozó javaslatra igen sokatmon­dó. Világosan kitűnt, hogy a ja­vaslatot elutasítják, érveik azon­ban igen gyengéknek bizonyu.- tak.« Ezek az érvek — mint a lap a továbbiakban rámutat — -arról tanúskodnak, hogy a nyugati hataimak nem óhajtják a németek közvetlen megkérde­zését, mert félnek, hogy a? egyesített Németország aligna támogatja az 1952. évi (vagyis a bonni és párizsi) szerződéseset." Az -európaizá’ás" gondolata a nyugati államok közül Nyugat- Németországön kívül nindenek- eiőtt Franciaországban népsze­rűtlen és ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Bidáu.’t a külügyminiszteri értekez eten — népének akaratával szemben — segítséget igyekszik nyújtani a német müitarizmus' fel támasz» tásahoz. Hadd idézzük Poijaoo» vöt, az »Izvesztyija» Derűm tu« dosHOjat: »franciaorszagot ss »tarsuias formu.ajának" segítse-« gevei ma a bonni revansistáis karjai Köze akarják taszítani« noiiiap pedig az »egybeo.vadas formuláját« alkalmazva kivan« ják majd a francia áharnot tel­jesen megsemmisítem es a nyu­gatnémet nad.gepezet függvé­nyeve változtam!." Ebbői termeszelesen — amint a t ranciaorszagbói orisezö hí­rek is tanúsítják — nem Kernels a franciak. A »Combat" peidaui kerieies ne.küi kijelenti: »az eu­rópai védelmi közösség fe.osz­lásra van ítélve, még mielőtt egyáitaiaban létrehoztak vomit, A »Le Monde« parlamenti szerrueirója arroi ír, hogy a t utoDDi napokban — numegy * nj ugati Kü.ugyminiszterek ál* laapontjánaK tamogatasara — Scnuman, .valamint Teitgen mi- msztereinöklieiyettes különösei* éies támadást indított a2 »euró­pai hadsereg" kérdésében inga­dozó képviselőkkel szemben, Ä »Le Monde" ezt a köveikeztetés# vonja te: »na az egyezmény szo- szdioi az utonbi időben Kü.önó- sen nagy aktivitással kezd teil működni, ez azt jeienfi, hogy a szaaadas veszé.yét érzik." Va-óban, a polgári pánok kép­viselői is mindinkább szembe.-i fordulnak az »európai hadse­reg" gondolatával. Párizsi jelen­tés szerint Gaston Paiewski, tt nemzetgyűlés aleinöke a külügyi bizottság sürgős összehívásán kérte, elégedetlenségét fejez va ki amiatt, hogy a nyugati kül­ügyminiszterek — köztük Bi­dault is — biztosra veszilt a« »európai védelmi közösség« meg­teremtését. Paiewski, a vois gauüeiSta így fejezi be levelét-) »ifrahciáország csatlákozása sei európai véde.mi közösséghez, Franciaország háttérbe szorítá­sát vonná maga után egy né­met Európában." Az a gyűlés pedig amelyet néhány napja tartottak Sainí Denis-ben, Párizs kü.városában, híven kifejezi a becsületes fran­cia hazafiak egyöntetű elutasít!) álláspontját. A gyűlésen, ame­lyen az »európai hadsereg* meg-) teremtése ellen tiltakoztak, fel­szólalt Denis képviselő, az MRP volt tagja, Jacques Dueios, a Francia Kommunista Párt titká­ra és több más különböző párt- állású személyiség. A- részvevőki élesen elítélték' a nyugati kül­ügyminiszterek mindazon. javas­latait, amelyek lehetővé akar­ják tenni, hogy létrejöjjön as» »európai Védelmi közösség". A német és - francia nép egy­séges áliásfoglalasa intő szó a megegyezés kudarcára számító egyes nyugati körök felé. Ezek­nek a köröknek rá kell ébred­niük, hogy háborús terveiket fe­nyegeti az igazi kudarc. (MTI) A földművelésjgy! minisztérium közleménye o téli gépjavításokról Az állami gazdaságok közül1 február 5-ig 253 fejezte be- a ta­vaszi munkákhoz szükséges' erá- és munkagépek javítását. Az ál­lami gazdaságok főigazgatósáaa- nak igazgatóságai közül az Északmagyarországi Gyümölc* termelési, a törzsá"attenyé5zí" a Déldunánfúli, az Északdunán-. üli. a Dunántű.i gyümöicste: iíieiú igazgatóság, á p<áiti§zán­túil és a Duna-rTiszaközi. igaz- zajósáa va'amennyi . gazdaságai befejezte, a munkát. A gépállomás) igazgatóságai közül élenjárók: Zala, Győr- Heves. : A gépjavító vállalatok közűi »'enjárdk: a budapesti, a hód- nezővásárhe'vi és a nyíregyházi javító váiUiat. ÍMT5).

Next

/
Thumbnails
Contents