Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

A négy hatalom killägyminiszterei

megnyitása

berlini értekezletének

BERLIN (A TASZSZ külön- tudositojatöi.)

Januai 25-én a volt Szövetségei, Euenorzo fanacs epü teleden megnyílt a Szovjetunió, Fran- ciaorszag, Anglia es az EgyesUi! ÁLamok külügyminiszterének értekezlete.

Az értekezleten résztvesz V. M. Moiotov, a Szovjetunió külügyminisztere, tí. ß.dauit, Franciaország Ku.ugymmisztere, A. ilaen, Angi.a ku.ugymmisztere és J. F. Dunes, az Egyesült Ai- tomok Külügyminisztere.

Az ertekeziet munkájában szovjet reszroi reszt vesz: A. A. Gromiko, J. A. Mánk. tuvaDbú G. N. Zarubin, sz. A. Via gra- dov, G. íVl. Puskin, V. Sz. Szem- jonov, I, I, Iijicsov, A. A. szcDoijev, N. T. Fedorenko; Francia- ország részéről: Parodi, De La Tourne.ie, De Margerie. B.oust- ra. Seydoux. Bayence; angoi részről: Roberts, F. Huyer-Miliar, W. Hayier, Ch. F. C. Cloe- man, A. Nutting; az Egyesült Aiiamok részéről: R. L. O'Connor, D. MacArtnur, Ch. Bohien, R. R. Bowie, D. Bruce, J. Codant, Ch. D. Jackson, C. W. McCaride.

A miniszterek az első ülésen niega.iapodtak abban, nogy a kia.akult rendnek megle elöen sorrendben elnökölnek. Az első ülésen Du lies e.nóköit.

Miután a miniszterek megál- .apodtak a munka reno ,enes kerdeseoen, az emok G. B.oauit- nak adott szót, hogy elmondj.-- ny uatkozatát.

G. Biilauit nyilatkozata

Bidault kifejezte azt a meggyőződését, nogy a oernni erte- keziet eiso lépesül szolgai majd a négy nata-on. közti kapcsü>a- tok tartós megjavításának utján és ujooi megnyitja az uiai az aita.anos renoezes leie, ame.j veget vet a vnag keiteszatv.iuti- saganak. Bidauit ezután rámutatott, hogy az ertekezeten részvevő országok kozott vannak nezeteiteresek, es n*.gy az értekez.etnek minden mego.dat- tan kérdést meg ken vizogamia

A trancia ku.ugyminisztej azt állította, nogy az Egyesült Aua- mok aitai beterjesztett javasatok ænetôve teszik az atomve- Hzéiy keroesenek mego.dasa' es hogy Franciaorszag véleményé szerint a ieszereies kérdésé kapcsolatban an az atomke'desroi folytatandó tárgya.asok ereome- (lyeivei.

Bidault elismerte az ázsiai proo.emak tontussagát és kijelentette, nogy ezeket a iterae- eeket meg keli oidam »n.inei gyorsabban, annál jobb«. Azt állította azonban, nogy -*e terdes mego.dasat nem gyorsiianak meg oiyan kiserietek, Agy a kérdést természetes natara.n túl vizsgálják meg« es Kije.entette, hogy ezt az ertekezietet az európai keroesek megtargy a.asa- nak ken szemeim. *Nem gondolom — mondotta, — nogy Ausztria sorsa Korea sorsaid' függ. Miért keuene összesap- esomi Németország egy esi lese iiek kérdését Kína nenueikoz. státusza meganapitasanak kérdésével?«

A francia külügyminiszter elismerte, nogy Europa fennálló megosziasa -nem egészséges jelenség«, ameiyet az érdeked hatalmaknak meg keli szüntetmoK. Emellett azonban megisrneteite

azt a régen megcáfolt állítást, nogy ezt a megi/sz.ast »rakeny- szeritettek» a ny ugatra, noha az a valóságban a nyugati hatalmak politikájának Következme- nye.

Bidault kijelentette, hogy tartózkodik a törteneimi sorrend minden e.emzesetö, es az elsődleges okokra vaio minden Avat- kozastói. ügy véljük, — mondotta —•, hogy -védelmi pro- gran.munk semmi esetre sem tenet megbeszélések targya«. Bidault ezt azzal -indokolta«, nogy a nyugati nataimatí úgynevezett -védelmi« intézkedéseinek célja biztonsaguk szavatolása. Bidault velemenye szerint a Vita tárgyát a nemet oékéazer- zödésnek es az osztrák a..am- szerzödésnek kell kepeznie. A német kérdést érintve kijelentette, hogy a öékeszerződes előkészítésének fe.tete.eit, mégpedig az egesz Németországot képviselő kormány létrehozását meg nem va.ositották meg es ismét megismételte a nyugati hatalmak ismert állítását, azt, hogy a probléma megoldását úgynevezett -szabad választáson« megtartásával kell kezdem. Bioauit kijelentette, hogy a nemet na- cionanzmus erősödésének és a Németország részéről fenyegető veszeiynek az elhárítása érdekében -ceiszerű Németországot tisztán vedeimi jellegű szervezetbe kapcsolni, ame.yben e csoportosuias természeténél fogva lehetetlen barmeiy tag egyéni és ko.iektiv agressziója.«

Azt állította, hogy -a demokrácia sorsa Németországban Németországnak a nyugattal való társulásától« függ.

Ezután A. Edén, Anglia külügyminisztere mondotta el nyi- iátkoza tát,

A. Edén nyilatkozata

»Ez a berlini értekezlet — mondotta — reményeket kerített az egesz föidkereksegen. A be- keszerető nepek békés munkai várnak tőlünk, nem s/aoaa bennük csalódást keltenünk.«

Eden a tovabb.aKDan azt tnonüutta: Ang.iaban sokan az! remeitek, nogy a náboiu idején kialakult együttmukues a béke éveiben is folytatódik és hogy a brit nép meiyen sajnálja, nogy ez lenetetlennei: oizo- nyuit. Azt állította, hogy Angliának ezzel kapcsolatban -nem volt más választása, minthogy szövetségeseivel egv üttmóködösben cselekedjek, hogy megőrizze biztonságát és fenntartsa a békét Europaban«. Eden e próbálkozás után, amellyel mentem igyekezett a nyugati haia.man tömbjének mega.akitasat és Europa kettészakitasanak politikáját, kijelentette, hogv az értekezletnek azt a célt ken maga elé tűznie, hogy -feljebb emelje azokat a sorompókat, ameiyek Európában fennállnak másodsorban pedig bizalommá, teljesebb kapcsolatokra ösztönözzön a nyugati országok és a Szovjetunió között«.

Az angoi külügyminiszter e' l.enezte a -világproblémák« megtárgyalását. Kijelentette, feogy

az értekezlet többet ér el, lia a minisztereknek sikerül eihari- taniok a feszü.tseg fontos okainak egyikét, vagy mas.kát es -nem targyaijak a feszü isegel elvontan«. -Ez az értekezlet — mondotta — Europa ertekezlete Európáról.« Éppen ezert mindenekelőtt a fő európai problémákkal — Németországgal es Ausztriával — ken fog.aikozma. Eden a továbbiakban egyetértett Bidau.tnak azokkal a megjegyzése, vei, ameiyek a biztonság fenntartására vonatkoznak.-Ofeisege kormánya — mondotta — az Egyesült Nemzetek tagja. Ugyanakkor szerző-lesünk van a Szovjetunióval. Ez a szerződés meg sok évig érvényben marad. Mi rendü.etienüi tartjuk magunkat e köte.ezettsegekhez. Ezek a kötelezettségek oiztusit- ják, hogy sohasem veszünk reszt valamilyen agressziós cselekményben, soha sem fogjuk fenyegetni a Szovjetunió Oiztonsá- gat.« Eden megpmba.ta úgy feltüntetni a nyugati ha-aimas egyezményeit és szerződéseit, m.ntha azok -tisztán vede.mi jellegűek«, a biztonsagot garantáló intézkedések lennének. — Késznek nyilatkozott arra. hogy — ha a szovjet kormány ezt szükségesnek tekinti —. megtárgyalja a Szovjetunióval a Szov- etunió biztonsagának kérdéséi.

Eden utait arra, nogy a Szov- (etuniovai fennálló e.ientétek es az európai nehézségek aiapjat a nemet kérdés es Németország meglevő es mesterséges megoszlása képezi és elismerte, hogy Németország békés egyesitese es a nemet oeiteszerzödes megkötése a tartós oéke uj tav.atait nyitna meg Europaban. E kérdés meguiuasanas utjairó. szo,- va azonóan megisrneteite a nyugati nata.maK kormányainak ismert áditasait arroi, hogy az eisö lépés a nemet kérdés megoldása fe.e anito.ag az úgynevezett -szaóad vá.asztas« egesz Németországban, aim — mint

ismeretes —- Németország megoszlásának jelenlegi körülményéi közepette es az ország nyugati részeben a terrorista tx nn; rendszer fennánasa mellett nem vezethet a nemet nép szabad akaratriynvánitasara és Németország oékes, demokratikus alapon vaiO egyesitesere. Eden javaslata szerint, ha megtiltották ezeket a -szabad választásokat«, — amelyeknek az a valóságos célja, nogy a nemet nép akarata enenere egesz Németországra a bonni rendszert terjesszek ki, — az eisö fe.adat az alkotmány ozo gyűies e.ókeszitöse voi- na, hogy biztosítsak az csszne- met kormány megalakítását. — Eden hozzátette, hogy az ossznémet kormány megalakulásáig egesz Németországban az úgynevezett szövetségi köztársaság közigazgatásának kellene működnie.

Ezután V. M. Molotov, a Szóvá letumo külügyminisztere ínon* dotta el nyilatkozatát.

Ezzel a négy hatalom külügyminiszterei ertekez.etének elsői ülése véget ért.

Dulles amerikai külügynmnisz-* ter kijelentette, hogy az -dó elő- reha.adottsagara vaió tek,mette} a következő ülésén mondja ei nyilatkozatát.

A következő ülést január hő 26-án tartják,

Yc M. Molotov nyilatkozata

a négy hatalom külügyminiszterei benini értekezletének

január 2í5-i ütésén

BERLIN (TASZSZ) Elnök űr, miniszter urak! Franciaorszag, Anglia, az Egyesült Aiianiok es a tjzuvjetumo Ku.ugyminioztwei- nek jeien.egi ertekez.ete magara vonja a sze.es nemzetközi tarsa- damn körök íigye.met.

Eokan fontos ereamenyeket varnak ettől az értekezlettől. Vannak dumiokegyenest e.ien- kezo veiemenyek is. Mint ismeretes, egyes korökoen eieve ki- leientik, nogy a oemm eriekez- let kudarcra van iteive es nogy —- úgymond — mai most, an likőr a Derűm ertekeziet meg uuzza sem kezdett a munkanoz, elő kell ' készíteni a közvéleményt annak eikerümetetien csoojere. Az eleie ve.emenyek természetesen nem olyanoktó, szármáznák, akiket a bérűn; er- cekeziettei kapcsolatban jóakaróknak nevezhetünk.

Ami a szovjet kormányt illeti, nem íogadnatja ei azoknak az auaspoiujat, akik eieve neszek óeienyugodm a berlini értekezlet ei'eamenyteiensegebe. Felteszem, hogy közöttünk, az értekezlet részvevői koziut, az eiruHclt szempont egyaitaiáóan nem ta- uilkozik együttérzéssel,

A berlini értekezletet a jegy- zénva.tas eieg hosszú időszaka előzte meg, ame.ynek során a három kormány — Franciaország, Anglia es az Egyesük Államok ---, vaiannnt a szovjetunió kormánya rco^-eiesen mié; tette véleményét ennek az értekezletnek a ieiaoaiairoi. Ez a ve.emenycsere megmutatta, hogy noha a négy hatalom kormánya egyik-másik kérdésben e.terő anáspontot kép vise-, tejesen megerett annak szükségessege, hogy ezeknek az államuknak képviselői értekezletre jöjjenek össze.

Valóban, emberek milliói várnak va.aszt arra a kérdésre, eiő- segiti-e ez - az ertekeziet a oeke megerősítései, a nemzetközi feszültség enyhülését, vaiamint az európai biztoaság valóságos megteremtései.

Amilyen mértékben megfele, a Derűm értekezlet ennek az aiapvetó feiadatanak, o.yan meriekben iesz majd pozitív szerepe a nemzetközi kapcsolatok további tej.eszieseben.

A jelenlegi tanácskozás napirendjét nein állapítottak meg előzetesen, kitűnt, hogy célszerűbb, ha maga a külügyminiszterek ertekezie.e szabja meg napirendjét. Ann a szovjet kindóitséget illeti, az abból indul ki, hogy a jelenlegi értekezlet napirendjének megállapításánál ezt a kérdést nein formálisán, hanem érdemben kell megvizsgálni. Feltétlenül azt a szempontot kell követnünk, hogy értekezletünk nap _end- jén olyan kérdések szerepeljenek, amelyeknek megtárgyalása elősegítené a béke megszilárdítását és a nemzet közi feszültség további eny hitesét. Ezen a téren az elmúlt évben már születtek bi zonyos eredmények

Valóban nem szabad lebecsülni a koreai háború hete jezeset es a fegyverszünet megkötését, amit mindeneit erőit a Kínai r\ epköztarsasag e» a Koreai _ Népi JDemo kraukus rvuziarsastig Kezue menyezésének eredményeként ériünk el. Ennek az eseménynek pozitív eredményei megmutatkoztak mind Ázsiában, mind iiiurópaban, mind pedig Amerikában.

A megcargyaianuu kérdésén koziu eio.jzor a nemet kérdéssel foglalkozom.

egy tekintnetjuk. a jelenlegi értekezlet valamennyi részvevője egyetert abban, nogy a német kérdést erte kezietünk napirendjére kell tűznünk. Kgyutcai nyilvánvaló az is, bogy a német kérdést nem lehet elszigetelten tárgyalni, hogy e kérdés megvizsgálása elszakíthatatlan kapcsolatban van az európai biztonság megteremtésének altalános kérdésével, hogy a nemet problémának csakis ilyen megoldása iesz tartós és igazságos, oiynin, amely elősegíti az európai beke megszilárdíta- sát.

ismeretes, hogy mind az első, mind a második világod ború kirobbantásáért elsősorban Németország felelős. V ilmos császár korában a néniét miiitarizinus agresszív erői robbantották ki az első világháborút. Bár a német militarizmus kegyetlen vereséget _ szenvedett ebben a háborúban, a hitlerista Németország kirobbantotta a második világháborút, amely még súlyosabb vereséggel végződött.

Az is ismeretes, hogy a második világháború mérhetetlen áldozatokat követelt Európa népeitől. Ezek az áldozatok sok tekintetben felülmúlták azt a szerencsétlen séget és kárt. azt a vért és emberveszteséget, amelyet az ciső világháború okozott. A legnagyobb áldozatokat — nem is szólva a legnagyobb erőfeszítésekről — országunk a Szovjetunió népei hozták. Szovjet családok milliói vesztették el szeretteiket — férjek, fiuk. testvérek pusztultak el. Óriási áldozatokat hoztak a szovjet nők is. A Szovjetunió népei mindezt sohasem felejthetik el.

Teljes mértékben í- igértiük a hitlerista agresszió által sújtott más népek áldozatainak jelentőségét is. Érthető számunkra a német nép érzése is amelyet az agresszív német militarizmus értelmetlenül belehajszolt mind az első, mind a második yi ! ágháborúba és mindmáig érzi a német militarizmus politikájának pusztító következményeit. Mindebből következik: a jelenlegi FTvU’ményck között a német kérdést úgy kell megoldani, hogy kizárjuk azt. a lehetőséget, hogy

a német _ militarizmus újból megpróbál világháborút kirobbantani. Ez azi jelenti» hogy a német kérdés meg- vizsgáiasa elszakicnatatian kapcsolatban all az európai oizeonsag megőrzésével, iumt a történelmi tapasztalat mu- .aija, ennek óriási jemmosé- ge vau a viiágbeke biztosításának szempontjából is.

Külön keli u.aini arra a tény re, nogy iu.ua a második világháború idején, mind pedig annak befejezése után a négy hatalom kormányai, amelyek a jelenlegi ertekez« tétén képviselve vaunak, egy' séges véleményen voltait, közös nézeteket vallottak ebben a kérdésben. Elegendő ezzel kapcsolatban emlékeztetni az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormánya által az 1945 februárjában Jaltában tartott, értekezleten meg-* hozott döntésekre, valamint ugyanezeknek a kormányoknak 1945 augusztusában a potsdami értekezletem kötött megállapodásaira. ,

A jaltai értekezlet határozatai előírják, hogy „szilárd, és megingathatatlan elhatározásunk, hogy segsemmisít- jük a nemet militarizmust és nácizmust s gondoskodunk ar_ ról, hogy Németország soha többé ne zavarhassa a világ békéjét“.

Ezen a határozatok teljes támogatásra találtak mind Franciaországban, mind pedig a többi egyesült nemzet* néL

A potsdami értekezlet részvevő államai az említett jal* .ai határozatokat megerősít* ve a potsdami nyilatkozatban Németországról kijelentették, hogy „a német militarizmust és nácizmust gyökerestől ki' irtják és a szövetségesek megegyeznek abban, hogy most és a jövőben más intezkeuése- ket is foganatosítanak’1, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé no veszélyeztesse szomszédait vagy a világbékét. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozott Franciaország is. E döntések támogatásra találtak a világ minden népénél.

A német kérdésnek az európai biztonság fenntartása követelményeinek megfelelő megoldása nemcsak az európai népek és különösen a Németországgal szomszédos államok érdekeinek felel meg -- ez utóbbi államok több ízben voltak az agresszív német militarizmus áldozatai - hanem megfelel maga- a német nép nemzeti érdekeinek is.

A fent említett potsdami nyilatkozatnak a Németországról szóló fejezete a német kérdés megoldásának ezt az oldalát is előírta. A nyilatkozat ezt mondja: .,A szövetségeseknek nem szándékuk megsemmisíteni vagy rabságba vetni a német népet. A szövetségesek lehetőséget ki-