Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

"Gr* ^ ■ *> , várinak nyújtani a német népnek, hogy felkészülhes­sen életének demokratikus és békés alapon történő ujjú- szervezésére. Ha a nemet uep erőfeszítései állhatatosan e célra fognak irányulni, ak­kor idővel lehetségessé vá,i.i, hogy elfoglalhassa helyét a világ szabad és békés népei között.*’ Ugyanezt a gondolatot még 39-12-bea kifejezte J. V. Ezíalin, emlekezetes sza­vaival: „A történelem tanul­sága az, hogy hitierek jönnek és mennek, de a nemet m-p, de a német állam marad.” Érvényben vannak e most ezen a Németország íej.oue- seneií bekeszeretó es demo­kratikus útjáról szóló ha.aro- zalok'i Erről nem lehet két ve.emeny. Aliiul a szovjet tiepneii, mind r Tanciaország, Anglia és az Egyesült Álla­mon népemen azon nemz^ikü- zi egyezmények értelmében kell natátozuiot hozuio- a ne met kérdésről, amelyeket Anglia, az Kgyesiilt Államok és a bzovjeamió kormánya elfogadott és amelyekhez ira nciaország kormánya csatlakozott, a Jaltában elfo­gadott határozatoknak, a potsdami egyezményeknek és az e határozatokba a német kérdésre vonatkozó alapvető céloknak keil megmutainiok azt a fő irányt,, amelynek meg kelt felelnie a berlini értekezlet határozatainak a német kérdésről. Akkor az európai népek közötti kapcso­laton, beleértve a német nép­pel való kapcsolatokat, normálisan, a nemzetközi együttműködés megszilárdí­tása útján fognak fejlődni. A háború után kiaiaku t eu­rópai nemzet teljesen alátá­masztja, tiogy ezen a na'd:áza­tok, amelyek előírják, hogy sziLtség van a német kérdésnek -az európai biztonság Köve’.e,me­nyemen megfe.eiö rendezésere. •— heiyesek. Ebből következik, hogy Németország egysege uj- játeremtesénen és az ósszrémet kormány megalakításának kér­désé e.szakímatatian kapcsolat­ban van azzal a kérdéssel, váj­jon békeszeretö, demokratikus áliam iesz-e az egysages Német­ország, avagy újbó. mit.taris a és agresszív állammá válik. Eb­ből Következőleg megengedne- tetlen, hogy egesz Németorszá­got, vagy Németország va.a- meiyik részét bevonják az -eu­rópai vedeimi közösségeié.e csoportosulásba. Az -európai vé­delmi közösség« ugyánis az eu­rópai országon egy ik cs ipuríjá- nan katonai tömbje, Európa más aUamai ellen. Hogy pe.óáu. Nyugat-Nemetörszagnak az -eu­rópai vedeimi közösségDe“ tör­ténő bevonása összeegyeztethe­tetlen az európai biztonság lenn- tartasa íe.adatanak megoMasá- val, az mar abból is niiumn. hogy államok ilyen Katonai tömbjének rnega.aKitasa nem- csan lehetetienne teszi Német­ország nemzeti egysegénes új- játeremtesét, de eikerü.hetetie- nűi arra vezet, hogy komo.yap fokozódik az új európai 'laborn vesze.ye. Erre tanít bennünket b XX. század tortensUiieii.-A u pasztaiata is, hiszen senkinek közü.ünn nincs ona ketemedn abban, hogy az újjátei erntet’ nemet militanzmus e.őab vag« utóbb, de feltétlenül daraoeluv tép minden oiyan nemzetköz,' megállapodást, amely néz mos*1 jelenlegi képviselői hozzájárul nak. Ezek csak arra válnak, hogy elfogadják az -európai hadsereg- mega.akitásárol szók határozatot. Aki mostanában illúziókban ringatja magát, azt illetőé i hogy a német militanzmus meg­tartható az úgynevezett -euiópai hadsereg“ eredeti terveinek ke- 'retei között, az talán nesőbt majd megbánja ezt, <Je aknor mar késő lesz. Ha a nt*n.;t m,- iitarizmus előtt megnyUk új­jászületésének útja, annor — amint erről két világháb ír j tör­téne mi tapasztalata tanúst-, din — az új világháború veszélyé kérie.he,et.enne, reálissá es e.- kerüihetetlenné válik. £ ppen ezési rom meglepő, hogy Európa népeit igen nyugtalanítja az a kérdés, milyen úton halad Né­metország további fejlődése, — az egységes demokratikus Né­metországnak más országokkal Co.ytatandó békés együttműkö­dése útján-e, avagy az új világ­háború eiőkészítésénen és kirob­bantásának útján, olyan úton, amely egyúttal maguk a neme­tek Közötti testvérgynKos hábo­rúra is vezet. Gondolni kell a német muitarizmus újjáieiem- tese politikájának más tsemoiy követKezményeire is. Az úgyne­vezett -európai hadsereg« meg- a.anitása, azaz he.yesebbea szói­vá, nénany nyugateurópai állam oiyan hadseregének mega.aki- tása, amelyben a fő katonai erő a revansista, agresszív eeiokat követő nyugatnémet hadsereg lenne, előidézheti más európai á.iamok vedeimi szóvetsegeneK megdiakítasat az utóbbiaK biz­tonságának fenntartása érdeké-, ben. Ebben az esetben, ahe.yeit, nogy a2 európai népek az euró­pai beKe és biztonság közös tenntariasarói gondosnoda.mak, két, egymással szembenálló ka­tonai auamcsoportusu.asi'a s/.a- kadnánaK. Ez pedig feuét'enül az új európai háború i/eszaiyé-' nek fokozódására vezet. Az í.yen veszélyes európai he.yzet kiaiaku,ásávai Kü.önó- sen oiyan szarazfö.dt európai urszágoKnak Kell számo.mok, mint a Szovjetunió és Francia- ország. Teljesen érthető, hogy Franc.aországban növenszm az -európai nadsereg« ellenie.eineK szama, hiszen ebben a hadse­regben uralnodo heiyet t ig.aina e. a nyugatnémet hadsereg, élen hitiensla tábornokokkal, akut megmutattán ábrazatukat. mint Franciaorszag területének nem régi megszállói is. A Szovjetunió terü.etéiiok je lentűs részét négy éven at meg­szállva tartotta a hitlerista had sereg. A szovjet nép óriást a.- dozatot hozott mind emoerben mind anyagban a Németország elieni háboruDan, ezért fe.tétl.' nüi minden esznözzei gondosku dm jövendő biztonságának sza vato.ásarol. Meggyöződesünn, hogy a szovjet népnek ezek az érdeket azonosak mind Ftancia- orszag, mind Len gye.or.ízág, m.na Anglia és Beig.um, mim Csensziovama és a többi béke szerető európai nép — és r.em- csan az európai népek — ér­dekeivel. Ezért a Szovjetunió éppúgy, mini a többi eurósai or­szág, mindenekelőtt a Németor­szággal szomszédos á.iamok — jogosan veti fel azt a problé­mát, nogy a nemet kérdés meg- oidásanaK meg kell felelnie a- európai b.ztonság köve’e me­ny einen. Ezt csan abban az eset­ben lehet elérni, ha Németor­szág újraegyesítését békés es demokratikus a.apon hajtják vegre, ha megakadaiyozzaK ag­resszív erönént va.ó feltámadá­sát. A nemet kérdésnek csan ilyen megoldása fele. meg az európai népen érdekeinek és egyúttal a német nép letérde­lteinek is. Mas meguidás nem­zeti öngyilkossággal fenyegető útra tere.ne a nemet népet. Nem nehé2 megértem: e fel­adat megoldása azt követeli, hogy szü.tséges intézkedéseket tegyenek az o.yan he.yzet meg- anadáiyozasára, amelyben Né­metország sorsát ismét milita­risták és revansisták ragadnák magunhoz, intézkedéseket tegye nek annak érdekében, nagy el­zárják a nataiom feié vezető utat Németország Oiyan eiemei eiől, anik már most sem t,tnol- ják agresszív és revans.s’a eu­rópai terveiket. Ezzel kapcso.at­ban em.ékeztetm kell néhány fontos nemzetközi jelentőségű okmányra. Érvényben van a né­met militanzmus új agresszív cselekményeinek elhárítására kötött francia-szovjet szerződés. E célokat szolgálja az 1942. évi ango.-szovjet szerződés is. Érvényben van az 1947. évi francia-angol szerződés is, ame.ynen ugyanez a rendelte­tése. Végül, nem szabad lebe- csü.ni a német kérdésre vr nat- kozo potsdami határozatok je­lentőséget. Vájjon, rmndez nem szo,gá;hat-e és nem nell-e nogy a tápul szo.gá.jon olyan kon­krét. intézkedések együttes meg­tételéhez, amelyek megtelelné- nen az európai nepek tartós bé­kéje es biztonsaga fenntartása érdekeinek? ' Mint ismeretes, a négy hata­lom a potsdami egyezményben kötelezettséget vállalt, hogy megköti a békeszerződést olyan német kormánnyal, ame,yét »e célból Németország megfelelő kormányának« tekinthet, «ami­dőn iiyen kormány mega.akui.“ — Németország e cérnák rriígie- iGiö Kormánya csakis a beke normanya tehet, nem pedig a háború Kormánya. O.yan kor­mány, ame.y békés kapcso.atok fenntartására törekszik a nemet nép és Europa mas népei Kö­zött, nempeaig az agresszió es a revans-kormány, nem oiyan kormány, amely egy ideig az eszanaLanti Katonai tömő esz­köze tenne, majd pedig fegyver­rel a kezében .epne fei a tiatár- modosnás érdekében, követke­zésképpen az új világháború ki­robbantása érdekében. Szeret­ném kifejezni azt a reményün­ket, hogy eppen az európai béne es b.ztonság fenntartásá­nak ezen magasztos és nemes céljaira törekszik majd a jelen­legi tanácskozáson képviselt va.amennyi áliam, hiszen csaK ezen az utón .ehet megtaialm az igazi európai biztonság fenn­tartása fe.aaatanan meg..,.oásat. Eimen érdekében meg Kellene egyezni arra vonatkozóan, nogy ne húzódjék tovább az ezzel kapcsolatos, Németország.a vo- uaikozo iőkérdésettnek — a Né­metországgal vaió békeszerződés megkötésének és az egyseges német ái.am demokratikus és békeszeretö a.apokon történő új- iáteremtéséneK — megoldása. Az elmondottak megmutatják, m.iyen szorosan kapcso ódik össze a német kérdés az európai biztonság problémájával. Az európai oiztonsag kérdése viszont szorosan kapcsolatban van napjaink a.apveto feladatá­val — a nemzetközi feszü.tség enyhítésének leiadatával. A három hata.om kormányai és a Szovjetunió kormánya közti jegyzc'kvá.tás során nem történt megegyezés arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaság részvéteiévé, összehívják az ót hata.om tanácskozását a nem­zetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedések kérdésé­ben. E heiyett lehetségesnek m.nősitettén, hogy a je.emegi tanácskozáson visszatérünk erre a kérdésre. A szovjet kormány felfo­gása szernu a bérűm er.eke>.- teten ezt a kérdést a leg­komolyabb figyelemben kod részesíteni. Ezzel kapcsolat­ban kifejezzük készségünkét, hogy megfelelő konkrét ja- uisiatot terjesszünk eió az öt, hatalom tanácskozásának összehívására vonatkozóan. E tanácskozást a ócr.ini ér­tekezletet követően nemsoká­ra meg lehetne tartani. Az öt hatalom küzügymi' ni sz.őri tanácskozásának ösz- szehívása a Kínai'Népköztár­saság^ részvételével, regiert szükségessé vált. A jelenlegi körülmények között csak az összes nagyhatalmak egyesüt erőfeszítéséi — más államok erőfeszítéseivel együtt — biztosíthatják a feszült­ség enyhülését az egé:z nemzetközi helyzetben és csan ezek az együttes erőfeszíté­sek biztosíthatják megfelelő megegyezések elérését az égető nemzetközi kérdések­ben. Mint ismeretes, az ENSZ biztonsági tanácsára hárul a ..felelősség a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.’* Az is ismeretes, hogy az ENSZ alapokmánya értelmé­ben a biztonsági tanács min den, a nemzetközi béke fenn­tartásával összefüggő hatá­rozatát az öt nagyhatalom. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szov­jetunió és Kína — egyetér­tésével kell meghozni. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmányának eze­ket a fontos tételeit jelenleg márcsak azért sem lehet tel- ‘csíteni, mert a kínai népi kormány, a Muai, nés. egyet­len törvényes képviselője nincs képviselve az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez a helyzet pedig főképpen an­nak következtében alakult ki, hogy az egyik állam, mégpe­dig az Amerikai Egyesi! t Ál­lamok szembeszáll azzal, hogy helyreállítsák a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait. Ennek abnormalitása és megengedhetetlensége _ azon­ban annyira nyilvánvaló, hogy helytelen volna bele- nyugodni a kialakult hely­zetbe. Eppen a jelenlegi körül­mények között volna különö­sen nagyjelentőségű az öt ha­talom külügyminiszterei ta­nácskozásának összehívása. Ilyen tanácskozás ösiz-hívá- sa sokban elősegítené a nemzetközi feszültség enyhí tűsét és következésképpen az általános béke megerősítését. Az öt hatalom tanácskozá­sának összehívása szükséges mindenekelőtt azért, hogy végeívessenelc a fegyverkezé­si hajszának. Ezt feltétlenül meg kell tenni, mert a fegyverkezési hajsza folyta­tása nemcsak a népek szá­mára teszi elviselhetetlenné a fegyverkezés terheit, do a nemzetközi helyzet további kiéleződésére, valamint álla­mok katonai csoportosulásai­nak alakulására vezet mind az egyik, mind a másik olda­lon. Egyetlen állam és köztük egyetlen nagyhatalom sem érhet el a jelenlegi körül­mények között semilyen po­zitív eredményt, ha a fegy­verkezési hajsza politikáját folytatja. A fegyverkezési hajsza politikája azonban alááshatja az ország állami pénzügyeit és gazdaságát, ha továbbra is elhúzódik ennek az agresszív és gazdaságilag tarthatatlan politikának a folytatása. Lehet sok-sok milliárd dol­lárt, újabb és újabb milliárd fontsterlinget felhasználni a fegyverkezési hajsza politi­kájának céljaira és lehet vi­gasztalódni a fegyverkezési hajsza és az „erő politikája** valamilyen eredményeinek látszatával. De mind ennek nincs szilárd alapja és követ­kezésképpen nem biz osithat- ja a kitűzött cél elérését, bár erőfeszítéseit és megfelelő újabb és újabb rendszabályok megvalósítását idézi elő a másik oldalon is. Ilyen ese­tekben elnyeri elvi jelentősé­géi az ismert szabály: az egyik oldalon történt akció megfelelő reakciót keit a má­sik oldalon. Egyes natalmak messze­menő terveket hajtanak vég­re. hogy számos katonai tá­maszpontot létesítsenek ide­gen területen, távol határaik­tól. Közben azt mondják, hogy ezt a védelem érdeké ben leszik, bár ezt nem hi­szik el sem azok, akik ezt mondjak, sem azok, akik o kijelentéseket hallgatják. Másrészről mindenki előtt világos, hogy a jónéhány európai államban, Éazak- A trillában, továbbá egyes közel- és középkeleti államok területén folyó amerikai ka­tonai támaszpont létesítésé­nek semmi köze sincs a vé­delmi célokhoz Nem egy amerikai katonai és nem ka tonai személviség k^re’-en kijelentette, hogy _ az ide­gen területen létesítendő szá mos amerikai katonai íá maszpont m-'-teremtése a Szovjetunió ellen, a Kínai ''épl'öz+á“r,aság’el,en. a néni demokratikus országok elten irányul. Az ilyen politika és az ilyenfajta tervek a népek szemében önmagukat foszt- 'ák meg hitelüktől és elkerül­hetetlen kudarc vár rájuk. Mindebből bÍ7rmvos küvet- kezMéseket kell levonni. Mindenekelőtt el keli ismerni, ho"-y heladéktalrnu’ olyan in+ézkedéK'ket kell tenni, mint ve'amennyi fegyverzett — kiVönören a ra-yha^-'mak fegyverzeté­nek — jelentékeny csökken lése és olyan határozatikat- kell liuzuL mnehrsk az atom­es ît i r? rögén ?e gy ver és mass tömegpusztító fegyverfajták: eltiltását, e tilalmak végre­hajtásának hatékony nemzet­közi ellenőrzését szolgáljak és e felé vezető első lépes­ként el kell ismerni, hogy a kormányoknak le kell inon-* daniok az atomfegyver alkal­mazásáról. Ami az utóbbi kérdést il ’ (éti. a szovjet küldöttség ter ­mészetesen abból a tényből’ indul majd Itt, hogy az atom- kérdésben az utóbbi időben, bizonyos tárgyalási rendet állapítottak meg, amelyet) követni kell. Elsőrendű nemzetközi jelen-' tőségü volna az öt hatalom, tanácskozásának összehívása, és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézne- déseknek — köztük a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé* nek — e tanácskozáson tör­ténő megtárgyalása. Niu" esen olyan nép, nincsen olya« állam, amelynek ne lenne ér­deke, hogy legalábbis az a1 ap­ját megvessék ezen igen fon­tos nemzetközi problémák gyümölcsöző megtárgyalásá­nak. A jelenlegi berliui érte­kezlet a maga részéről te­hetne .valamilyen konkrét lépést annak érdekében, hogv elősegítse a fegyverkéné:! haj. sza megszüntetését. Feltétle­nül megengedhetetlennek kell minősíteni az olyan kérdések további halogatását is, ame­lyek a nagyhatalmak közti kapcsolatok rendezésére vo­natkoznak. Enélkül nem biz­tosítható sok nemzetközi pro­bléma megoldása és nem le bet sikeresen elősegíteni a uemzetkö’7! feszültség további enyhítését. Ezzel kapcsolatban különös» jelentősége van a Kínai Nép- köztársaságra vonatkozó kér­dések rendezésének, beleért­ve a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreál­lítását az Egyesült Nemzetei Szervezetében. Az előrehala­dásnak e téren nagy jelentő­sége volna fontos nemzetkö zi politikai és gazdasági pro­blémák rendezésében, többek között a koreai kérdés meg­oldása szempontjából. Mint ismeretes, magának a koreai politikai értekezletnek az összehívása is komoly ne­hézségekbe ütközik. Mind­eddig nem értek el meg­állapodást még. az érte kéziét részvevőinek ősz- szeleteiéről sem. Más éles ellentétek is vannak a felek között, ami kifejezésre jutott; abban, hogy durván megsej­tették a - fegyverszüneti egyezménynek a hadifogoly­kérdésre vonatkozó feltéte­leit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagyhatalmak között nincse­nek meg a normális kapcso« latok. Nem lehet kétséges, hogy az öt hatalom ér­tekezletének összehívása elő-* segítené számos nehézség el­távolítását, amelyek ma, fennállnak mind a koreai kérdésben, mind néhány más időszerű nemzetközi pro­bléma megoldása terén. Van­nak országok. amelyek még most sem hajlandók ..elismerni*’ a Kínai Nép köztársaságot. De tényék ,el nem ismerése** és még inkább nagy történelmi ese­mények „el nem ismerése” sohasem vezetett pozitív eredményekre. Az Ázs'ábái? végbement, mindenekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kínai Népkö?.fársaság m~g- nlakulásában kifejezésre ju­tott gyökere« változások to­vábbi semmibevevése az álla­mok közötti viszonyok kiéle­ződésére vezet és aW'dálvoz« za a sürgető nemzetközi pro­blémák rendez-s-h ami létér­deke a világ minden nőnének. Már 25 nagy és kis állam, — amelyek lakossága m'n^egy egymilliárd ember — létesí­tett. vagy létesít dip’or-a-iai kapcsolatokat a Kínai Né-n köztársasággal. Az ilyen ál 'amok c”,á.TVJH már kéfszer-sé« re emelkedett volna és e’érto volna már az ötvenet. vagy inég többet, ha ezen a fermé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents