Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

1952- ben. 1953 második telében a múlt év azonos időszaKához képest a kormány programmnak megfelelően csökkent a tű órák «zárna. A kormány Programm óta löbb cikk minősege javu.t, pl. a se­lyem- és pamutharisnyaé, a térfiöitönyé, a gyermekkabaté, a férfiingé es ferficipőé, az élel­miszeriparban javították a fel­vágottak és kolbászféle« minő­segét. Számos fogyasztási cikk vaiasztéka bővült: a második félévben többek között a cipő- íparoan 26 új modell gyártását kezdtek meg, növelték a női ru­házati cikkek va.asziekat. A fo­gyasztási cikke« minősége es a választék bősége a javu as e.- ienere alta.ában meg néni en ei a dolgozok álfa: megkívánt szín­vonalat. 1953-oan az ipar több új gyártmány termetesét kezdte meg, mint pl. a villamos kézi szenlurógep, szen-rak-idogep, traktoros fűkasza, fejógep. 6Ztreptomicin, vérszegényjég e,- Jeni kristályos vitamin, vala­mint uj ruházati es elelmiszer- cikkek gyártását. Mezőgazdaság 1953-ban a párt- és kormány­határozatok által nyújtott ked­vezmények, vaiamint a jo ter- mésereumenyek jeientős mér­tékben javítottak a mezőgazda- sági termelők he.yzetét. Az egyénileg gazdálkodó pa: asztok es a termelőszövetkezetek kü.ön- bözö juttatások, vaiamint hite­lek és hátralékok e.engedése ré­vén többmilliard forint értékű támogatást kaptak. A növénytermelés hozamai 1953- ban megaöze.ítélték, sőt egyes növényeknél felülmúltak u kiemeikedoen jó 1951. év ered­ményeit. Gabonafélékből or­szágosan több mint 7.2 millió, burgonyából mintegy 7.3 millió, kukoricából 13.9 millió, cukor- répáDól 12.8 mniió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 végén, a juhá.iomány kivételével ala­csonyabb, a hízósertések szama magasabb voit, m nt az eiöző évben. Az áliami gazdasagok nem teljesítettek sertéshús- es Vejtermeiési tervüket. A mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év vé­gén az ország szántóterületének mintegy 32 szazai éka. A kor­mány intézkedéséi következté- Den a tartaiekiö.deket bérbead­ták, illetve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1953-ban többszörösét tette ki az előző évinek. Egy munkaegységre közel kétszer- annyi kenyergabonat, három és félszerannyi kukor.cát és egyeb terményt, masíe.szerannyi kész­pénzt osztottak ki a tagok kö­zött, mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szö­vetkezetekbe tömörült paraszt­ság termelési kedve a mezőgaz­daságnak nyújtott fokozott se­gítség eredményeként a máso­dik féiévoen nagymértékűén megélénkült. Ennek következ­tében az előző évinél gyorsabo ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasagi munkákat. A búza és rozs vetesterülete 1953 őszén közei félmillió hold­dal volt több, mint egy évvel előbb. »Minőségi vetőmaggal je­lentősen nagyobb terű.etet ve­tettek be, mint 1952-ben, 1953-ban a gépállomások több mint négymillió kát. hold Kü.ön­féle szántási munkát végeztek, 30 százalékkal többet, mint egy évvel előbb, azonban nem nyúj­tottak kellő segítséget a terme­lőszövetkezeteknek a nnvény- épolási munkák eivégzésene,. A gépállomások mélyszántás] ter­vüket nem teljesítették es az egyénileg dolgozó parasztok szá­mára még mindig keveset szán­tottak. 1953-ban 124.000 kát. hold er­dőt telepítettek, többet, mint az előző évben. Az á.lami erdőgaz­daságok az elmúlt évben mint­egy 11 000 vagon tűzifával töb­bet adtak a népgazdaságnak, mint 1952-ben, Köz’ekedé9 A vasút 1953 ban 12 7 szá­zalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsi- foriluló átlagos ideje félnap­pal rövidebb volt, mint a megelőző évben. A hajón szállított áru mennyisége 13 százalékkal volt több, mint 1952- ben, Tehergépkocsin 1953- ban 41.1 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel azelőtt: a gépkocsiállo­mány egy év alatt 13 szá­zalékkal emelkedett. Vasúton 1953'ban 2 százalék­kal többen utaztak, mint 1952-ben, távolsági autóbu­szon 37 százalékkal többen. Az autóbuszállomány az elő­ző évhez képest 33.5 százalék­kal emelkedett, nőtt a vasúti személykocsik száma is, mindamellett a személyszál­lítás terén a helyzet nem ki­elégítő. Áruforgalom A párt és kormány határo­zatai alapján a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a beadási kötelezettség csök­kentése, a július 1 és a szep­tember 6-i árleszállítás, a békekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátá­sa, valamint a régebbi allem kölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése stb . jelen­tősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1953-ban 10.2 szá­zalékká1 nagyobb volt az elő­ző évinél. A fontosabb éMmiszercik­kek eladása 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalékkal, az ét­olajé és margariné 15 szá­zalékkal, a húsé 23 százalék­kal, az édesipari termékeké 15 százalékkal, a főbb ipar­cikkek közül férfikabátból 23.fi százalékkal, női kabátból 9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 százalékkal, gyermek­cipőből 16.4 százalékkal, fe- hérnemúanyagból 9 3 szá­zalékkal. tűzhelyekből ^ 15 5 százalékkal, rádióvevőké~zii- lékekből 12.1 százalékkal, edényárnból 18.3 százalék­kal, mosószappanból 15.5 százalékkal, moereszappan- ból 37.8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A -forgalom növekedése elsősorban a párt- és kor­mányhatározatok végreha.r fásának eredménye. 1953 első felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a megelőző év első fél­évének forgalmával, mig az év második felében 1952 má­sodik félévéhez képest a for­galom jelentősen emelkedett, így például 1953 második félévében cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból fi millió kilogrammal, húsból 5 millió kilogrammal, bőrcipőből 729 ezer párral, kabátból 125 ezer darabbal, férfi ruhából 59 ezer darabbal, flanrdlból mintegy 290 ezer négyzetméterrel, fésűs gyapjúszövetbő' 215.009 négyzetméterrel, kerékpárból mintegy 15 800 darabbal, tűz­helyből 11.500 darabbal, rádió­ból kb. 24 400 darabbal többet vásároltak, mint 1952 nur ^olik félévében. A lakosság szeptember 6-tól, az árleszál­lítás időpontjától december 91-ig 935 millió forinttá' töb­bet költött ruházkodásra, mint 1952 azonos időszaká­ban. A fogyasztók szeptember 9-tól az év végéig egyedül a k i skeresked e'mi vásárló; ok* nál (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem szá­mítva) mintegy 700 mil'ió fo­rintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmi­szerellátását javította, hogy 1953-ban a falusi termelők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben. PL: zö'dség és gyü­mölcsfélékből 87 százalékkal- baromfiból 23 szóza’ékkal, tej és tejtermékekből 28 szá­zalékkal volt több a felhoza­tal. A piaci árak — fő’eg a zöldség- és gyümölcsféléké — általában lényegesen csök­kentek, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára Va­lamivel magasabb volt, az, 1952. évinél. A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek termelése erdőkében hozott intézkedé­sek következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem nz erősen megnövekedett keres­letnek nem tudott teljes mér­tékben eleget tenni. Hiány van például: egyes fűszer­félékből. gumi és bőrkonfek- eió-árukból, bizonyos építő­anyagokból, mezőgazdasági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból, háztartá­si kisgépekből és egyes edényfajtákból, stb. Elő­fordult, hogy az aruk nem megfelelő területi elosztása akadályozta a lakosság jó ellátását. Az áruk minősége nem volt mindig kielégítő. Panaszok voltak egyes ruhá­zati cikkek, háztartási fel­szerelési tárgyak, a háztar­tási szén és a tűzifa minősé- ére. Az áruforgalom uöve- edésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődőit ará­nyosan, főleg az élelmiszer­bolt kevés. Kereskedelmünk­nek még további erőfeszíté­seket kell tennie a lakosság jó ellátása érdekében. beruházások — építkezések Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 1(1.8 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mint­egy 3 százalékkal haladta meg az 1552 es évit. A kor­mány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdeké­ben egyrészt a minisztériu­mok leszállították a beruná- zások összegét, másrészt az év második felében megvál­tozott a beruházások szerke zete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fo­gyasztási iparokba fektetett valamint a mezőgazdasági és szociális-kulturális beruhá­zások aránya. Az év folyamán több ú.i üzem kezdte meg működését, és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerű­sítettek. Üzembehelyezték a tűzúllóanyaggyár ú5 niagne- zitgyárát, a Kőbányai Gyógszergyár, valamint a Csepel Autógyár új üzem­épületét, a Láng Gépgyár ka- zánszerelő csarnokát, a Wil­helm Picék Vagon- és Gép­gyár présműhelyét, a He jő- csabai Cement- és Mészmű­vek további űj üzemrészeit. Az alumíniumgyártás fej­lesztésére jelentősen bővítet, tők bauxitf eldolgozó üze-_ meinket. így az alnnmfűzitői és mosonmagyaróvári tilű- földgyárakat. A könnyű- és élelmiszer ipar területén a lakos-ág jobb ellátása érdekébe** üzembehelyezték a Zalaeger­szegi Tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debreceni és győri bütőhá zat. Bővítették a Pécsi Bő*" gyárat, a Tisza Cipőgyárat, a Kőbányai Fonóipart, a Székesfehérvári ^Konfekció üzemet és még számos egyéb könnyűipari gyárat. A mezőgazdaság fejlesztő, sére, különösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak a mezőgazdaság gépesítésére. Az év folyamán 1216 kombájn. 670 kévekötő- aratógénet. valamint több­ezer traktort, traktnrekét, traktortárcsát, stb. helveztek üzembe. Nyolcvanegy közsé­get, 33 gépállomás1. 96 állam' gazdaságot és 102 termelő­szövetkezetet villamosítot­tak. Bővítették az öntözéses gazdálkodást, a szocialista szektorokban növelték az ál- 'atférőbelyek számát. Az á 11 atférőhelyek bővítése azon­ban nem tartott lénést a sza­porulattal o-"rf számos he­lyen ez istállók és ólak túl­zsúfoltak. Átadták rendeP^éc-ének a?- ország legnagyobb spOrt- .ét§sítj3jényét. a 80 ezer férő­helyes Néoetadiont. és az új­jáépített 37 ezer férőhelyes Vörös Lobogó Stadiont. Üzembehelyeztek a 135 kw-os balatonszabadi rádiónagy- adót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagymértékben emel­kedett. A vállalatok e beru­házások megvalósítására a párt és kormány határozata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új baíeeetel- hárító- és szellőző bérén; előzéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdóhelyiséget bocsátottak a dolgozók ren­delkezésére és jelentő ;en bő­vítették a bölcsődei kalóza; tot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, számos helyen kezd­ték meg új bölcsődék, üzem- egészségügyi és munkavé­delmi berendezések létesíté­sét. A kormányprogramra • in­tézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán je­lentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952 azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakáso­kon kívül közel 16 ezer lakás építése van folyamatban, il­letőleg megkezdve. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatarozási munkáit. A mi­nisztertanács által előírt 100 millió forintos tatarozá­st programmot az énítőipari vállalatok nem minden rész­letében teljesítették. A/, építőipari vál'alatok az 1953-as évben önköltségcsök­kentési tervüket nem teljesí­tették. A beruházások előkészí­tése és végrehajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási fel­adatokkal nem tartott lépést a műszaki tervezés, az épít­kezések előkészítése és az anyagellátás. Az év második felében a kormány programúi alapján előírt átcsoportosí­tásokat a minisztériumok nem teljes egészében haj­tották végre. Szociális és kulturális eredmények Az év folyamán 800-znl omèlkedett a kórházi ágyak száma, új kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvo­si rendelők létesültek-, a ren­delőintézeti szakorvosi mun­kaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítése ellenére, számos kór­házban és rendelőintézetben zsúfoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és cseesemővéde- lemről szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések szúrna több mint 21 ezerrel emelkedett, a ter­mészetes szaporodás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bö' csődéi férőhelyek szá­ma 40 százalékkal haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidéki bölcsőde ellátottsága in'" nem meg­felelő. Az év folyamán ^ az állam mintegy 74 millió fo­rint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemő­ke] en gy ét. 1953-ban az üzemorvosi WTm'-eórák scoria '2 szá­zalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségűnyi intézmények is, de fejlődésük nem tartott 'epést a biztosítottak számá­nak rohamos növekedésével j a társadalombiztosítás 1953 végén már az összlakosság 62 százalékára terjedt ki. 1953-ban fejlődtek oktatási és kulturális intézményeink* Az általános iskolai tan« termek száma az év folyamán, emelkedett. Budapesten i* XI. kerületben 672 férőhely- lyel. a XVIII. kerületben 88© férőhellyel új általános is­kolákat adlak át rendeltető-» síiknek, bővítették az I. kerü­leti. Attila-utcai általános is­kolát 336 férőhellyel. Az álta­lános iskolai tantermek szá-» ma még nemi elegendő: mint­egy 10 ezer osztályteremben délelőtt és délután is oktat- nak. 19"3-ban átadták a ren­deltetésének Oroszlányban egy 40(1 férőhelyes, Perecesen így 500 férőhelyes vájár- tanuíóiskolát, Özd’on egy 200 férőhelyes vasipari tanmű­helyt. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képesítést, minő a megelőző évben. Felsőfokú képesítést 6100-an szereztek* ezek közül 1800 mérnök és« 1400 általánosiskolai pedagó­gus. A kimutatott művek száma' 25 százalékkal, póMáw ’”áni;:» 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több minő 150 területi kultúrot1 honban és 540 népkönyvtár létesült, A népkönyvtárak könyvállo ­mánya is emelkedett. 1953-ban több új mozgógép- színházat létesítettek, első­sorban falvakban. A hely* arak 33 százalékos leszállí­tása után közel 50 százalék« Icai nőtt a mozilátogntólc száma: az év fo’yanr*" e'érte a 72 milliót. A rádióelőfizetők: száma 1953 végén mintegy 1.089.000 volt. 22 százalékkal több mint 1952 végén. A veze­tékes ^ rúdióelőfizetők száma 81 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak számának és bérének alakulása. Nemzeti jövedelem A munkások és alkalmazot­tak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2.410.000 volt, 175 ezerrel több mint az 1952-es év átlagában. Á munkások és alkalmazot­tak egyes kategóriái bércnek felemelése és a dolgzók __ lét« számának emelkedése követ­keztében a munkások és al­kalmazottaknak kifizetett! összes bérek összegé 1953« ban 14.2 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1952-ben, A párt és a kormány, határoza­tainak alapján végrehajtott, árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békeköl­csön és az egészségügyi- szó. ciális és kulturális célokra! fordított jelentős összegek* valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagymér­tékben hozzájárultak a mun­kások és alkalmazottak élet­színvonalának emelkedése- hez. A munkások és alkalma­zottak reálbére a második, félévben jóval m magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jöve­delem — az előzetes számi-* 'ások szerint kb. 12 százalék­kal ma"etsabb, mint az 7952. évi. 1953-ban a szocialistái, szektor a nemzeti jövedelem­hez lényegében azonos arány­ban járult hozzá, mint^ 1952« ben, a tőkés szektor részese­dése egy százaikra c^ökkmit, a kisárutermelőké a jó mező« Gazdasági termés következté­ben magasabb, mint 1952-ben. KÖZPONTI STATISZTIKAI H1VATAG Egészért beadásom teljesítésével köszöntőm a III. pártkongresszust Mint pártonkívüli egyénileg tlo'gozó paraszt, aki sokat kö­szönhet a párt segítségének, tá­mogatásának, beadásom teljesí­tésével akarom köszönteni a III. pártkongresszust. Egészévi ba­romfibeadásomnak 23* száza­lékra már eleget tettem most pedig vállalom, hogy legkésőbb április 15-re egészévi tojás-, sér­tés- és élőállatbcadásomnak ele­get teszek. VALCSIK JÁNOS, Baja,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents