Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

építésének alapjait is meg­teremtik. Az új szakasz po­litikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítá­sát tartja szem előtt, a ta­nácsokat a nép tele, a népét a tanácsok felé fordítja, biz­tosítja az állam és a dol­gozó tömegek egységét, ösz- szeforrását. A tanácsok szerteágazó mun­kájában, amely az élet majd minden területét felö.eli, helyt­állásukkal, a haza és a nép iránti szeretetükkel, a neoköz- társaságunKhoz való hűségükkel, egész közéleti szereplésükkel, erkölcsi es politikai megn>ilat- kozasaikkal kiemelkedő es meg­tisztelő szerepűk van a végre­hajtó bizottságok elnökeinek. Munkájukkal, magatartásukkal, äntezkedeseikkei napról napra, újra és újra meg kod nyerniük a széles neprétegek biza mát. Csakis altkor lehetnek a nép ál­lamának méltó képviselői, ha ezt egyetlen pillanatra sem té­vesztik szem elől. A doigozo nép bizalma es megbecsülése olyan követelmény, ami nélkül sem az országot, de egyetlen községet sem leket vezetni. Sem időt, sem faradságot nem kí­mélve, meg ken magyarázni a dolgozóknak a kormány rende­letéit, az előttük nem világos kérdéseket. Nem parancso.gatni keli, hanem meg kell tanulni meggyőzni a dolgozókat a part és a kormány politikájának he­lyességéről. Ezt tartsa szem előtt minden tanacsvezető. Az eimmt félév során e téren komoly icpeseset tettünk előre, bár helyenként még mindig elő­fordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből k,.epett parasztokkal szemben is. Tör­vényeinknek ez a rabbal tipra- sa anná, eiítélendőbb, mert né­hol tanácsi vezetők is részeséi voltak. Törvénytelen eljárásuk nem maradt megtonatlariul. Az ilyen elemeket kisöpörjük az államapparátusból. A törvény­sértők bíróság előtt felemeli bű­neikért. Kemény kézzel veget vetünk az önkényeskedesnek es ér­vényt szerzünk a termelőszö­vetkezetből kilépett parasz­tok törvényben biztosított jogainak. Szigorúan alkal­maztuk és a jövőben is al­kalmazni fogjuk a törvénye­ket, amikor a termelőszövet­kezetek jogos érdekeit kel­lett az ellenük irányuló tá­madások ellen megvedel- mezní. De a törvény törvény marad akkor is, amikor a termelőszövetkezetből annak rendje-modja szerint kilépett parasztok jogos erdekei el­len járnak cl önkényesen. A törvényesség biztosítása az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköz­társaságunk, Kormányunk szilárd alapja a törvényesség, A tör­vénytelen cselekedet népi ha­talmunkat ássa alá, ezért min­den esetben a törvény teljes szigorával kell lesújtani rájuk A helyi tanácsok a törvényesség biztosítására irányuló munkájuk­ban a dolgozók legmesszebb­menő támogatásara számíthat­nak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás, hanem az állam- polgári kötelezettségek tel­jesítésének elmulasztása is törvénysértés, A törvényes­ség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampol­gári kötelezettségek teljesí­tését is meg kell követelni minden leren, adófizetésben, begyűjtésben és egyebütt. I Ä kormány az adófizetés és a (begyűjtés terén nagyarányú ked­vezményeket biztosított mind az adóterhek, mind a beadási köte­lezettségek csökkentésével. A kedvezményeket a kötelezettsé­gek pontos teljesítéséhez kötöt­tük, és fokozottabb szigorúság­gá! megköveteljük. A helyi ta­nácsoknak nemcsak „oguk, ha-, nem állami Kötelességük is a törvények ilyenirányú alkaima- kása, üiormánx sg 1954„ évi adó* terhei a múltévi csökkenteti adó összegében állapította meg üyenmódon a parasztság ma1' most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen ösz- szeget kell fizetnie. A pénzügyi szervek az előírásoknál a leg­közelebbi hetekben írásban ér­tesítik az adózókat, s amennyi- oen jogos panasz felmerül, a já­rási pénzügyi osztálynak gyor­san orvosolnia kell. Az adóíve két az idén mar május 15-ig sézhezkapják a gazdák. Egyéb­ként 1954. évre a kormány az adózás terén, népgazdasági erde írekre való tekintettel, módosító sokat eszközölt. A méhészetbo' eredő jövedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csök­kentettük a növendékállatot tar­tó gazdák adóját. Leszállítottuk az idősebb gazdák adóterhét, megszüntettük a katonai szol­gálatmentességi adót és 22 évre emeltük a gyermekteienségi adó­fizetésre kötelezettek korhatá­rát. Ezek az intézkedések 1954- ben a lakosság részére mintegy 300 millió forint megtakarítást jelentenek. A kormány, pro- grammjának és a párt határoza­tainak alapján megtette a ma­gáét. A parasztságon a sor, hogv péidásan teljesítse állampolgár- kötelezettségét. Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezmök népköztársasagunk törvényéi­nek. Példásan kell megbüntető1 az. árdrágítókat, akik kijátsszák az árleszállítást és tiltott ár­emeléssel vagy rmnoségrontássa' károsítják meg a lakosságot, — Ügyészségeink, bíróságaink, ál­lami ellenőrző szerveink fontos feladata őrködni a kormány ár­politikai intézkedéseinek szigorú betartásán. Gazdasági együttműködés barátaiukkal, kereskedelmi kapcsolatok a tőkés országokkal Tisztelt országgyűlés! A kormányprogramm célkitű­zéseinek eredményes megvalósí­tásában, doigozo népünk rnesz- szemenó eroreszítései mellet!., so­kat köszönhetünk annak a nagy és értékes segítségnek, amelyet a Szovjetuniótól és a barati or­szágoktól kaptunk, valamint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politi­kánk kibontakozásában éreztet­te hatását a nemzetközi feszült­ség enyhülése is, amely bizo­nyos lehetőséget nyújtott a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új területekre való laterjesztésére. Külkeres­kedelmünk e leren számottevő eredményeket ért el. Népgazda­ságunk átállítása, iparunk át­csoportosítása, 1954. évi terve­ink biztosítása, nagy és bonyo­lult feladatokat ró külkereske­delmünkre, export-import terve­ink teljesítésére. Másrészről fej­lett népgazdaságunk számos ágazata széles aiapot és komoiy lehetőséget nyújt a vetünk va.ó gazdasági kapcsolatok íeneszté- sére, amit elősegíthet az, hogy a magyar márka jó hírnevét öreg­bítve, jóminőségű áruval jele­nünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, kapitalista országokkal is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a té­ren kölcsönösen kedvező le­hetőségek állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatos­nak tartjuk ezek hasznosí­tását. A Szovjetunióval és Romániával most kezdődtek meg a kereske- deimi tárgyalások, míg a demo­kratikus tábor országainak leg­többjével már folyamatban van­nak. Kereskedelmünket az utóbbi hónapokban a tőkés országok­ká! tovabbszélesiteitük. 1953 második felében árucsereforgai- tní megállapodást kötöttünk Ausztriával, Hollandiával, Svéd­országgal, Finnországgal, Svájc­cal és Argentínává^. Hasonló tárgyalások vannak folyamat­ban Nyugat-Nemetorszaggai, Olaszországgal és Brazíliával. Érdemes megemlíteni, hegy Brazíliával a felszabadulás óta eisőízben folytatunk kereskedel­mi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodást kötöttünk Paraguay-jal, míg Uruguay-jal megnosszabbítottuk. Fizetési megállapodásra vonatkozó előze­tes tárgyalások folynak Chile vei. A közeid hetekben árucse- reforgaimi tárgyalások kezdőd­nek Norvégiával, Dániával, Irak­kal és Indonéziával. Nemrég te­kintélyes egyiptomi kormányáé legáció járt Budapesten, amely az áruforgalom bővítéséről tár­gyait. Feltehető, hogy Angliával is sor kerül az 1949-ben meg­szakadt kereskedelmi tárgyalá­sok újrafelvételére. Itt említem meg, hogy különböző kormány­szervein k megbeszéléseket foly­tattak az európai gazdasági bi­zottság főtitkárával, Myrdal úr­ral, aki Budapestre látogatott, hogy Magyarországnak a bizott­ság munkájában való tevéke­nyebb részvéteiét biztosítsa. Hazánk mind élénkebben be­kapcsolódik a nemzetközi gaz­dasági élet vérkeringésébe, hogy az egyenlő elbánás és kölcsönös­ség alapján a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésével ellássuk népgazdasagunk importszükség­letét, ugyanakkor piacokat biz­tosítsunk a magyar áruk szá­mára, Békeszerető népünk tiltakozik a német militarizmus feltámasztása ellen Tiszteit országgyűlési Parlamenti ülésszakunk cse- ményteljes időpontban, a négy nagyhatalom külügyminisztere] berlini értekezletének előestéjén ülésezik. Oiyan időpontban, ami­kor a népek békés együttélésé­nek, a fenyegető háborús ve­szély elhárításának, az egész haladó emberiség jövendőjenek tegmagásztosabb ügyéről, & bé­kéről folytatnak fontos tárgyalá­sokat a négy nagyhatalom kép­viselői. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Malenkov elv- társ múlt év márciusában meg­állapította, bogy «-mncs je.emeg olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lenetne bé­kés úton megoldani az érdekeit országok kölcsönös megegyezése dlapjan«. Ez az elv a Szovjet­unió vezette béketábor külpoli­tikai tevékenységének aiapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért a* egesz vilá­gon. (Hosszantartó, nagy taps.) A szovjet kormány november 26-i jegyzékében leszögezte, hogy »a német müitarizmus új­rateremtése és a Nyugat-Nemet- ország újrafelfegyverzése felé ajtót nyitó, úgynevezett -euró­pai iiadsereg« mssteremtésenek. tervei, valamint külföldi katonai támaszpontok létesítése jóné- hány európai állam területen, veszélyeztetik más európai álla­mok biztonságát, összeegyeztet­hetetlenek az európai biztonság érdekeivel«, A szovjet kormány az összes békeszerető népek álláspontját fejezte ki, amikor javaslatokat tett a német kérdés rendezésére, egységes, demokratikus, béke­szerető Németország megterem­tésére. A béke megőrzésére irányúié poiitika másik döntő kérdése, a fegyverkezési najsza megszünte­tése. A háborús veszély elhárítá­sának legfontosabb előfeltétele a fegyverkezés csökkentése és a fegyverek legveszedelmesebb fajtáinak, az atom-, hidrugén- és más tömegpusztító fegyve­reknek a betiltása. A szovjet kormánynak ez az álláspontja nem újkeletű. A második vi.ág­ii á ború befejezese óta a Szov­jetunió következetesen síkra- szállt az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mellett. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében ilyen irányú konkrét javaslatokat te­gyen. A tömegpusztító fegyverek betiltása az egész békeszerető emberiség legfőbb óhaja. Az amerikai imperializmust terhén a felelősség, hogy ez nem való­sulhatott meg. A világ haladó közvéleményének ezt az egyér­telmű meggyőződését nem hagy­hatják fígy e.men kívül azoknak' az országoknak a kormányai sem, melyek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, új háború kirobbantását készíti eiő. Egyre világosabban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak ki­fejezést a német militarizmus feltámasztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tdtako- zásuknak. Ilyen körülmények között ül össze a négyhatalmi értekezlet, amely a békeszerető népek és az egész világ haiadó közvélemé­nye nyomásának eredménye. Tárgyalásai, a nemzetközi poli­tika napirenden lévő legsúlyo­sabb problémái a mi népünket, országunkat is a legközvetleneb­bül érintik. A magyar nép, me­lyet a világuralomra törő né­met imperializmus egy ember­öltő folyamán kétízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, amelyek során fiaink százezrei életüket vesztettéit, s amelyek országunkra nyomort és pusz­tulást, rengeteg szenvedést és nélkülözést hoztak, tudatában van annak, milyen veszélyt je­lent szamara a nemet miiilariz- mus feltámasztása. Éppen ezért országunknak és népünknek mindenek fö­lött álló erdeke, hogy a 800 milliós béketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovjetunió, elérje nagy cél­jait: a nemzetközi feszült­ség enyhülését, a német mi- lilan/nius feltámasztásának megakadályozását, a tegy- verkezes általános csökken­tését es az atom-, hidrogén­éi más tömegpusztító fegy­verek betiltását, A haladó emberiség eme nagy céljaiért világszerte folyó küz- deiemoői nekünk is tevékenyen ki keli vennünk a részünket. A Szovjetunió békepolitikáját min­den erőnkkel támogatnunk kell. A béke nagy ügyének szolgála­tában aktívabb külpolitikával mindenütt fellépünk s haoatjuk szavunkat, ahol a háboríts gyúj­togatok bűnös terveinek, a né­met militarizmus te,támasztásá­nak meghiúsításáról, egységes, békeszerető, demokratikus Né­metország megteremtéséről van 6ZÓ, Nem rajtunk múlik, ftogy, mindeddig nem volt és meg ma sincs lehetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült’ Nemzetek Szervezetében harcol­junk a béke védelmezőinek ol­dalán. Nem szűnünk meg köve­telni, hogy a nyugati nagyhatal­mak tartsák be a békfoZerződés megkötése alkalmával tett ígére­tüket és biztosítsák felvételün­ket az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. De a béke nagy ügyéért min­denütt harcolnunk kell. Az el­következendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé for­dul, ahol a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikája, a béke- világmozgalom ereje és száz- és százmilliós tömegek békeaka­rata a tárgyalóasztal mellé kényszerítette a nyugati hatal­makat és ahol a Szovjetunió ja­vaslatai mögött a világ békesze­rető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, sze­rény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatuk, valamint a kölcsönös meg­értésen és egymás érdekei­nek tisztelctbentartásan ala­puló termékeny együttmű­ködés érdekében minden tő­lünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepoIitiKank fő célja, ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan béke­akarata áll. (Nagy taps.) Tisztelt országgyűlés! Ennyi*’ ben kívántam ismertetni a kor-» mány félesztendős tevékenysé­gét és azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű te'ada­tok, melyeknek eredményén megoldásával tovább ha.adunk előre a párt határozata és a kor­mányprogramm áltail kijelölt úton, hazánk felvirágzásáért, né­pünk jólétéért. Ehhez kérem a tisztelt országgyűlés hathatós támogatását. Fél esztendő van mögöttünk. Ennek tanu.ságai azt mutatják* hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztala­tai alapján jogos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk » ránk váró meg olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé is. A nép bizalommal van irán­tunk, követ bennünket azon ns úton, amelyen békés építőmun­kánk közben, dolgozó népünk­kel eggyéforrva, pártunk vezeté­sével biztos lépésekkel hasadunk magasztos célunk, a szocializ­mus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! A minisztertanács elnökének hosszantartó, lelkes tapssa. fo­gadott beszéde után Rónai Sán­dor elnök az ülést 15 percre fel­függesztette. Ezután Földvári Rudolf, A Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, Darvas József népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti tanács végrehajtó bizottságának e,nök- heiyettese, Horváth Ede, a szo­cialista munka hőse, Lovas La­jos, a túrkevei Vörös Csillag tsz Kossuth-díjas elnöke és Juhász Irmréné országgyűlési képviselő szórt hozza a minisztertanács el­nökének beszédéhez. Az országgyűlés a miniszter-- tanacs elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rá'ert a város és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára, Törvény a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról Nánási László előadó bejelen­tette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta és változtatás nélkül elfogadta. — A kormány Programm gya­korlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul a város- és községgazdálkodásra — mondot­ta Nánási László. — Ennek hi­vatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása, a váro­sok és községek belső közleke­désének lebonyolítása, a be*sö utak, járdák, hidak, fürdők fenntartása, valamint a szenny- vízievezetés, a köztisztaság öiz- tositása, a városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsoiaios,.... feladatok; _ ellá­tása, a városokban és községek­ben zöldövezetek létesítése és a doigozo nép mindennapi szük­ségleteit érintő sok más szolgál­tatótevékenység. Mindezek a feladatok a he­lyi tanácsok tevékenységéhez tartoznak. Ezen a fontos terü­leten a munkát mindezidáig gá­tolta, hogy a város- és község­gazdálkodás szervezetileg igen szétforgácsolt volt, felügyeletét négy minisztérium látta el, a közvetlen irányítást pedig a helyi tanácsok vonalán három osztály végezte. A szétfoiyó irá­nyítás akadályozta a lakosság érdeseinek megfelelő, gazdasa­gok és tssyszecíí munkálj A .vá­ros- és községgazdálkodas, amelynek szervezete csak a megyei és egyes városi taná­csoknál épült ki, nem tudott) eleget tenni a kormány pro* grammból eredő, megnővexede ttí feladatoknak. A minisztertanács tavaly, no-* vember 27-i ülésén határozatod hozott a város- es közseggazdäl» kodás munkájának megjavítása» róL A többi között eilende,te m város- és községgazdálkodás irá* nyitásának összevonását. A vá­ros- és községgazdálkodás fel­ügyeletét 1954 január 1-től a könnyűipari minisztérium vette át. A minisztertanács hataroza- tóaafc megfelelően a, tommuaá*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents