Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

Ságnak — a nemzeti jövedelem 58 százalékát fordítottak, 1954-ben már 10 százalékát,

ami azt jelenti, hogy a lakos, «ág fogyasztására szánt áru alapot a múlt «Miez képest kereken 20 százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon helül 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkek, 34.6 százalékkal a vegyes iparcikkek, és 21.5 százalékkal a kultúr- ci-kkek forgalmát.

Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a, mezőgazdaság fejlesztési programmja- amely az ország élelmiszerre! való ellátásának hatalmas terve — új feladatok elé állítja a kereskedelmet _ és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé.^ Ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket keli tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, az áruelosztás, a szállítás és nem utolsósorban az áruminőség terén,

A lakosság joggal megköveteli a kulturált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóm nőségű árut kapjon, és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy. mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse, Kereskedelmünk fö feladata ezeknek az igényeknek a feltétlen kielégítése.

A. jobb áruellátás érdekében fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot. Budapesten n munkáskerületekben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitni, és a meglévő két tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruválaszték bővítéséről, és ezért h kereskedelemnek befolyást kell gyakorolnia a közszükségleti cikkek termelésére. minőségére és választékára. A termelőiparra ilyen irányban kell hatnia a kereskedelemnek. Általában a kereskedelem kiemelkedő feladata, nemcsak a maga terű létén, az áruforgalomban, hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen es választékon át egészen az eladásig. védelmezni a vásárlók érdekeit.

Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mellett fontos tényező a földművesszövetkezeti bolthálózat, melynek fő feladata a falu — város áru- csereforgalmanak lebonyolítása. Az 1954-es esztendő a szövetkezeti kereskedelem szamara is nagy feladatokat tartogat. A íöldművesszóvet- kezeteket, mint a dolgozó pa. rasztság fogyasztási és értékesítési társulatait, alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezeti élet- oen a demokratikus elvek érvényesítésével, a földműves- szövetkezetek tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit.

A mezőgazdaság fejleszté sének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hoznia a termelés számara szükséges kisgépeket, felszerelést, szerszámot, műtrágyát, stb. Ez is negköveteli a bolthálózat fe jlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztási és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be. Mezőgazdasági szakéteteket kell létrehozni, és mivel a földművesszövetkezetek 1954 folyamán nagymennyiségű építőanyagot _ hoznak forgalomba, a járási telepeken kívül legalább 600 építő- anyaglerakatot kell létesíteni.

Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem területén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi* beszerzésekre, véget kell vetni a rendkívül nagyméretű áru- mozgatásnak,' keresztbeszál Utasoknak, amelyek nemcsak közlekedésünket terhelik feleslegesen és késleltetik az áruszállítást, hanem főképpen az élelmiszereknél növelik a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz.

Kultúrpolitikánk nagy feladatai

Tisztelt országgyűlés!

Az elmúlt hat hónapban munkánk jórészét az ország gazdasági problémáinak rendezése. népgazdaságunk át csoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormány- programmból következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányítsuk. Oktatásunkban a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat az általánosiskolák fejlesztésére kell fordítani.

Beruházásaink, lehetőségeink keretei között, ezt hűen tűk rözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanító anyagi problémáival is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása mellett szaporítanunk kell a tantermek szániát, kiegészíteni felszerelését. Az általános iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, hanem a tanításnak új tartalmat is kell adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar ha gyományokat, őrizni nemzeti nagyjaink dicső emlékét.

A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialista hazafiság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk, és e! is kell érnünk, hogy az általánosiskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása, népoktatásunk legnagyszerűbb. egyben legfontosabb feladata,., »nyelvében él a

nemzet«, népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóra váltani. El kell érni, és ez legyen oktatásunk fö célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps.)

A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a_ szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell tésztvenniök az iskolai nevelés munkájában és elő kell segíteuiök az iskolai fegyelem megszilárdítását.

Kultúrpolitikánk legnagyobb feladata sokoldalú, tervszerű munka a kulturális élet minden területén a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsósorban fejlett filmművészetünk kel a müveletleuség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogy elszakadunk a néptől és kulturális kincseink, kultúrforradal- munk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegének kiváltságává válnak.

Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széleskörű népnevelő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját.

A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza jnegte rém ti az irodalom, művészet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írpk alkotókedve, fokozódott érdeklődésük its élet új problémái, az Időszerű gazdasága és politikai kérdések iránt.

Alkotókedvük és szabadsaguk a szocialista realizmus talaján, komoly ígéret a jövőre.

Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. év fordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalompolitikájához is. hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvec aell ifjúságunk és gyermekeink kezebe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból.

Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi-nemzeti jellegét a régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar dráma sorsával.

A képzőművészet terén nagy lépéseket kell tennünk, hogy az a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé váljék. Az ál lám is fokozottabb gondoskodással kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az alkotási feltételek biztosításává! képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagyl'ontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz.

Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk,

A fizikai ügyességben, a különböző sportágak terén a/, élre törtünk, a legnagyobbak köze, és mint mondani szokták, sport-nagyhatalom vagyunk.

Valóban, a jogos nemzeti büszkeség érzése töltött el bennünket az olimpiai győzelmi sorozat után és példátlan lelkesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:3-as győzelmét. (Taps.) Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén elmaradtunk, csak átvesszük a tudományos eredményeket, ahelyett, hogy újat is alkotnánk. Tudományos kutatóintézeteink, nem egyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat.

A szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képviselői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelemmel cs gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, magasan a magyar tudomány!

A komány. amely raesz- szemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek ^ fejlesztésére, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabadidőt is. Megköveteli ezt a dolgozók ma gánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése- a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja f vezetni hivatalokban, intézményekben az nlka’mazottak kötött munkaidejét,

Tisztelt országgyűlési

Az egészségügy fejlesztése terén, bár történtek a kormány részéről az elmuit hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. 1954- ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 millió formtot ruházunk be. — Mintegy 10 szazaiekaai növeljük a kórnázi ágyak számát és az ev folyamán több uj kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb beiegci- .átás érdekében nyolcezerrel felemeljük a kórhazak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát

A közegészségügy fej .eszlese térén fontos szerepük van a kommunális beruházásodnak, amire 1954-ben 323 millió forintot fordítunk. Ebbői az összegből elsősorban a városok ví2- es rsatornahaiózatát keli bővitem, illetve a meglévőt kijavítani. — 1954-ben tuvabbíoiytatjua az állami lakóházak tatarozását, amire 320 millió forintot irányoztunk elő.

Az áliami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magan-k:sla- kásepítési akciót indít az ev fo lyamán, igen előnyös fizetési feltételek mellett. 1954-ben erre a cetra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyiségű építőanyagot bocsátunk az Sníttetők rendelkezésére.

Az 1954. évi lakásépítési Programm 150 százalékkal haladja meg a múltévit. Az idén a.lanu és magánerőből összesen kerek számban 40 ezer lakas epúi az országban. Ezenkívül további 10 ezer iakas építését kezdjük me», amelyeket 1955-ben fejezünk be.

Ezekután, tisztelt országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövici ismertetésére. Július 4-1 parik- menti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális értékelésével kapcsolatban a feladatot ab ban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a ta karónk ér. Ma ez fokozottabban érvényes, mint fél évvel ezelőtt Államháztartásunkban ez a gazdálkodás irányelve. A legmesz- szebbmonően takarékoskodunk d dolgozók filléreivel és nagyo* megnézzük, hová adjuk. Ezé/* épül fe. az 1954. évi áliami költ ségvetésünk, melynek előirany ícatát a minisztertanács a nun ev végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pénzeszközök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő Össze gének csökkentése. A múlt Övben a költségvetés a beruházásokra az összkiadás 32.4 százalékát irányozta e'ő, m'g az idén csak 26.9 százalékát,

A költségvetési előirányzat alapját a kormányprogramm értelmében kidolgozott és a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott népgazdasági terv képezi és fő feladata, hogy a népgazdasági terv céljait pénz* ügyileg biztosítsa.

f Ennek megfelelően a mc^ zögazdaság fejlesztésére folyósítandó összeg több minő kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 milliard forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken 1 milliárd- dal emelkednek. Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem, szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünk-» ről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés cptt.ő- munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.)

Jellemző vonása a költségvetési előirányzatnak, hogy a bevétetek túlnyomó nagy részét, csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Ez mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vállalatai cs üzemei termelésének fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás viteléhez szükséges anyagi eszközöket.

Az ezévi költségvetést a minisztertanács, alkotmányom felhatalmazas alapjan, a korábbi gyakorlattól eltérőéi« az első félévben terjeszti n parlament elé. Eddig a költségvetést decemberben tárgyalta az országgyűlés, olyan időpontban, amikor a. nép- gazdasági terv még nem voifc jóváhagyva. S mivel a költségvetés elkészítése hónapok munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgazdasági tervvel. Még visszásabb volt a helyzet az állami költségvetés yégrehaj. fásáról szóló jelentéssel, az úgynevezett zárszámadássá).! amely csak egy-két. év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás volt.

A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogy az országgyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdaság! tervvel összhangban, az elő' zo év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő és az Állami Ellenőrző Központ által felülvizsgált zárszámadással együtt kerüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé. Ez ui célszerűség és felelősebb államháztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés ké-» söbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mérték • ben igazol. Ilyen módon 1954- ben már olyan költségvetés kerül a parlament elé- amely minden részletében a minisztertanács által jóváhagyott tervre épül. A költségvetés tárgyalásának új rendje fokozza a népgazdaságban ai tervszerűséget és nagyobb biztonságot nyújt a költség- vetési gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes, As ezt kell megvalósítani.

\ lielyi tanácsok felelőssége, munkája

Tisztelt országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolít]t, a lakosság' mindennapi helyze téré kiható intézkedések, amelyek a kormányprogramm- ból. 1954. éves népgazdasági terveink végrehajtásába, következnek, jóreszben helyi tanácsainkon, azok munkáján kérésziül valósulnak meg. Bendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink minden befolyásuk. tömegkapcsolatam és hivatali apparátusuk mun kajának teljes felhasználásával. az államhatalom súlyával és tekintélyével végezzek a rájukháruló feladatokat. A Kormány egyik legfőbb tenni valója helyi tanácsaink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokkal. Erre most fokozottan szükség van mert a fejlődés új szakaszában a helyi tanácsok szerepe, jelentősége és felelőssége a múlthoz^ képest megnőtt. A párthatározat és a kormánv- programm céljainak meg valnsiilásu 3 tanácsolj liely.es

vagy helytelen, jó vagy rossa munkáján múlik, azon, hu* gyan hajtják végre azokat.

Az uj, nagyszerű feladatos a tanácsokba pezsgő életet, ív hivatal munkájába. friss szellemet visznek. Nagyban nozzájárulnak ahhoz, hogy ív tanácsi választott szervek működéséből kiküszöböljék ai bürokratizmust, az adminisz- iratív módszereket és meg-* szilárdítsák belső eletük demokratizmusát. A túlzott ál- .ami centralizmust, amely fé-* nezte a tanácsok kezdemenye- zesét, a kormány számos in- .ezkedesével már eddig is* csökkentette és megvetett« alapját a tanácsok önállói költségvetésének, hogy fék számolja azt a pénzügyi poli-* .ikát, amely szűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét, *

A konnányprogramm és » párthatározatok a helyi tanácsok talpraállásának népi tömegszervekké való válásának, szilárd államhatalmi és igazgatási szervekké való ki**