Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZMÙP BÁCSKISKUNMEGYEl PMTBIZ0T7SAGANÄK LAPJA IX. évfolyam, 21. szám. Ara SO fillér 1354 .TANTJ\R 26. KEDD ✓ -------------------------------: N A MAI SZÁMBAN Molotov elvtárs nyilatkozata a berlini értekezletről. —i Megkezdődött a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet. — Az ígéretek földjén. — A Kiskunhalasi Téglagyár terven felül gyártott tégláiból 40 kétszobás lakást lehet felépíteni. V ________________ J V éget ért a* országgyűlés ülésszaka Fő feladatunk 1051-ben : fokozottabb gondoskodás a lakosság anyagi és kulturális» szükségleteiről Az országgyűlés szombati ülésén felszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Nagy Imre elvtárs beszédének egy részét lapunk január 24ű, vasárnapi számában közöltük. Jelen tudósításunk Nagy Imre elvtárs beszédének folytatásával kezdődik. \ kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az 1954'cs esztendőre a népgazdasági tervezésnek kellett a maga nagy összefüggéseiben, kereteiben és részleteiben is meghatározni. Ki kellett küszöbölni a múlt hibáit', nagyobb körültekintéssel, biztosabb alapon es reálisabban kellett tervezni, mert még egyszer nem szabad úgy hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerülj ük az ország gazdasági életének megrázkódtatását, amivel, a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások elkerülhetetlenül velejárnak. Az ország- erőforrásainak, a lakosság teherbíró képességének, népgazdaságunk fejlettségének, egyes ágazatai teljesítőképességének reális felmérése alapján a fő feladat a lakosság anyagi és kulturális szükségleteiről való fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak termelésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll, a maga sokoldalú szükséglétéivel. Népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocializmus alaptörvényének kell érvényesülnie. Az új itt abban van. hogy összhangba hozzuk a termelőerők további fejlődését a lakosság életszínvonalának további emelésével. Népgazdasági tervezésünk feladata a termelés, a fogyasztás és 9 felhalmozás Ï arányainak és. összefüggéseinek helyes kialakítása. Az 1954. évi tervünkben ezt d munkát is elvégezzük. A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes ; népgazdasági ágak fejlesz- -1 ési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésének irányelvét, amely 'továbbszélesíti az új szakasz gazdaságpolitikájának ala p- .iait, csökkenti a gazdálkodás központosításál, az állam gazdasági tevékenységét, tá- gabb teret biztosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek. Tisztéit országgyűlés! Ipari termelésünk előtt, •mint az 1954-es tervszámok mutatják, nagy feladatok állnak. A közszükségleti cikkek gyártásának fokozásával biztosítani a lakosság, fogyasztási alapjának árufedezetét, kielégíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztő gének ipari szükségletét és mindezen feladatok sikeres megoldásához szükséges inr txiarf anyagok bwioáUásárá. hiánytalanul, határidőre és jó minőségben teljesíteni az ipar, elsősorban a gépipar exporttervéi. De nyugoutan nézünk e feladatok elé, mert nagyszerű munkásosztályunk, amely az elmúlt esztendők során any- nyi erőpróbát fényesen kiállt, odaadó, lelkes munkával párosult magas szakmai képzettségével a szocializmus építésének az ipar terén fennálló minden feladatát kitü nőén meg tudja oldani. (Taps.) Nyugodtan nézünk ipari termelésünk feladatai elé azért is. mert ínagasszm- vonalú képzettséggel rendelkező műszaki értelmiségünk van, amelynek felkészültségét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei igazolják. (Taps.) Az ipari termelés terveinek végrehajtása terén a bányászokkal, kohászokkal, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár az ország a könnyűipar és építőipar dolgozóitól is, .ló mmi bájuktól függ elsősorban programmunk megvalósulása. Az ipari termelés terén messze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányászat, a vaskohászat és a villamosencr- giatermelés terén kell megoldani. A legközelebbi hónapok munkájának e téren döntő jelentősége van. Óriási segítséget nyújt e feladatokhoz a szocialista munkaverseny kifejlesztése, amelynek a termelési tervek teljesítésének eddigi sikereiben felmérhetetlen jelentősége volt. Mindez párosulva a dolgozók mind szélesebben kibontakozó kezdeményezésének felkarolásával, meghozza a tervben kijelölt termelési feladatok sikeres elvégzését. y Beruházásainknak a fenti feladatok anyagszükségletének fedezésén túl legfontosabb, egész iparunk, sőt egész népgazdaságunk további fejlődésére kiható feladata, az ipar alapanyagbázisainak, a szénbányászatnak és a villamosenergiaiparnak u rendbehozása. korszerűsítése. E két döntő iparág fejlődése nem tartott lépést iparosításunk általános ütemével, s bár a követelmények állandóan fokozódtak, a termelés technikai fejlesztése elmaradt. Az áramszolgáltatásban tapasztalható rendellenességek jórészt erre vezethetők vissza. A népgazdaságnak okozott komoly károk mellett ez érzékenyen érinti egyes iparágak munkásait is. Messzemenő erőfeszítéseket teszünk, hogy e téren mielőbb rendet tere rntsünk. Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves tervben bizonyos lélegzetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menetközben be hozza az elmaradást a megelőző kai-Laoilertásbain liajtsa a szükséges javítási és a tervezett felújítási munkákat. .Hiba, hogy üzemeink igazgatói és vezető techniKai személyzete, gyakran maguk a minisztériumok sem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget, íioiovt minumkábo ipari termelésünk kulcskérdésévé válik, mint például a viiia- mosenergtaíparban. Évek mulasztását kell pótolni, amihez a feltételeket most meg kell teremteni. Szigorúbb rendszabályokkal és íoxo- zottabb ellenőrzéssel a minisztériumok vezetőinek biz- tosítaniok kell e fontos feladatok elvégzését. Tisztelt országgyűlés! A kormány a bérből es fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez, emnek keretében néüány területen rendezni kell az alacsony keresetűek bérrendszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak lU százalékkal alacsonyabb alapbérrendszerét. Részoen alapbéremeléssel, részben felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó három kategóriába tartozó segédmunkások keresetét. A nehéz fizikai munkát valamennyi iparágban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy 10 százalékos pótlékot kell rendszeresíteni. Ezen túlmenően február 1-ével a vasipar, a vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a MÁV és a posta területén tervez a kormány bizonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategóriák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az első negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedő:dire a kormány a folyó évben 283 millió forintot biztosított a költségvetésben. A bérügyi intézkedéseken túl, egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-vel. Nem kívánom részletezni. az errevonatkozó rendelet annakidején majd pontosan ismertetni fogja, csupán néhány intézkedés megemlítő, sőre szorítkozom. A régi OTI öregségi és rokkantsági járadékot a (iö évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy ‘29 százalékkal, az idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük fel. A járadékemelés mintegy 80.003 öreg munkást érint. 30.000 bányanyugbéresnek az öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét ü szakképzettséggel rendelkező munkások nyugdíját, és így tovább. A járadék- és nyugdíjemelés évi költségkihatása mintegy 301) millió forint. A dolgozok szociális és kulturális helyzetének megjavítására is széleskörű intézkedések történnek 1954- ben. A munka véd elem re töbo rniut 310 millió forintot bocsátunk rendelkezésre. _ Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954- ben mintegy 26.000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvodák befogadóképességét. Mint csepp vízben & tenger, úgy tüuáözőuik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőob érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok, is, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésével a lakosság ío gyasztásának fokozottabb kielégítését vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is, az állami és társadalmi szerveknek is, az ország népének is a nagy iipinzeti feladat sikeres megválósí tá.sara kell minden képességét, lelkesedését és erő feszítését irányítaniuk. A földosztás óta nem volt még ilyeu egység és szoros összefogás „falu és város, ipar és mezőgazdaság, a társadalom minden rétege között, mint most, a mező- gazdaság fejlesztésének hatalmas programmja alapján. A munkás-paraszt szövetség ezzel a programmal új tartalmat és szélesebb alapot kapott. Ez a záloga az 1954-es mezőgazdasági termelési terv sikeres megvalósításának. A mezőgazdasági Programm végrehajtása már az őszi munkákkal megkezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell _ ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat éppúgy, mint állami gazdaságainkat. Ettől függ idei gabonatermésünk, ettől függ népünk jóléte, az ország ellátása, dolgozóink életszínvonalának emelése. A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatai megvalósításának is most rakjuk le az alapjait. Ezért mezőgazda- sági termelési tervünk teljesítését minden eszközzel és minden körülmények között biztosítani kell. A kormány számos intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág-, főképpen a sertés- hizlalást és biztosítsa a lakosság jobb hús-és zsirçllà- tását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra, hogy március folyamán leszállíthassuk a hús- és zsírárakat. Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sokmilüó forint pnegtaka rí fást iejsaíj elsősorban a városi fogyasztóknak. Tisztelt országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek hiánytalan teljesítése biztosítja az árualapot — közszükségleti cikkekből _ és élelmiszerekből — ami a lakosság fogyasztását va,n hivatva teljes mértékben én jó minőségben kielégíteni, ti ülőn kiemelem a helyi ipar es kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren. Olyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyi ipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság helyi szükségletének kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete a helyi iparon belül a magánkisiparnaki amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték. A kormányprogramra óta! amely a helyi ipar és a ma- gánkisipav _ tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul. többezer fővel emel-' kedett a helyiipari szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több mint 200 fiókkal bővült. A kisipar területén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma jóval meghaladja a nyolcezret* mintegy ötezer iparjogosít- ványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell eri'Q forditaniok és a hosszas, bürokratikus eljárás helye tt* föieg a falun hitelnyújtással* helyiségbiztosítással, a nyersanyag beszerzésének meg-» könnyítésével kell elősegíte" niök a kisiparosok munkáját. Erre annál inkább szükség van. mert 1954-ben mind a helyi ipar, mind a kisipar elptt további nagy feladatok állnak. A helyi iparnak a folyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben mintegy 3 milliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutá- ni szabó- és cipészmühelyek hálózatát kell fejleszteni és a bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket, A helyi iparnak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és fő feladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyi ipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a 'akosság áruellátását, 1953-ban a lakosság közvetlen fogyasztására — nem számítva azt. ami köz reteken keresztül jut a lakó»*
