Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI AZ MDP BXCSKISKUNMEGYEI IX. évfolyam, 20. «•’ám. Ára 50 fiber 1954 januAk 24. VASARNAP f -----------------­A MAI SZÁMBAN Az országgyűlés szombati ülése, — Hozzunk létre pártszervezeteink mellett minél nagyobb számú dol­gozóparaszt aktívát. — Az alföldi homokok megművelé­sének és agrotechnikájának tapasztalatai. — A begyűj­tési tervet tárgyalják a dolgozó parasztokkal Kalocsán. — Esti beszélgetések Karászi Jánoséknál. V____________________________________ A dolgozók bizalma—a jó kommunista vezető nagy erölorrasa Megyénk dolgozói eddigi ered­ményedet nagy pártunk /eze- tésévei harcolták ki. Az élet­színvonal emeiéséneit nagy Pro­gramm ja, a mezőgazdasag fej­lesztése feielősscgteijes tenni­valón elé állítja most is partDi- eottságainkat, faiusi aiapszerve- eeteinset. A dolgozó tömegekKel való egészséges, e.szaKi iha ia uan kapcsolat teheti a.apszervezete- Inket, azok vezetőit képessé a pártunk politikájánál végre­hajtására, a szociai.zmus epnese új szakaszának sikeres oetejezé- sére. Igen sok múnk azon, hogy olyan Kommunisták KerüijeneK alapszervezeteink élére, asik bírják a dolgozók Dizaimat, «kik képesek szeretettel, mély­rehatóan fogiai'Kozm megyénk dolgozóival, növelni tudjáK ön­tudatukat, fokozni aktivitásukat »— akik valóban a nép Között élnek, annak igazi szolgálatára, érdekei képviselésére készen ai- kmak. Az a kommunista, aki ismeri ás szereti megyénk, faivaink, üzemeink dolgozó népét, tud és akar a nép, a vezető Kollektíva, az alapszerv kommunistáinak tapasztalataira, erejére, lendüle­tére támaszkodva vezetni, való­ban a feladatok végrehajtásának motorjává teheti a pártszerve­zetet Nem jó alapszervi vezető az, aki nem ismeri a dolgozók pro­blémáit igenyelt, töresveseit. Nem tudhat a Ægszéiesebb dol­gozó tömegekre támaszKodva vezetni, aki íróasztal mellett, csak zárt ablakok mögött szem­léli az életet. Az íróasztal pers­pektívájából látható kép sok­szor egyoldalú, ferde. Aki ennek ez alapján dolgozza fel a ha­tározatokat, mérlegeli a falu fejlődesenek távlatait és közvet­len tennivalóit, az igen sok hi­bát követhet eL Szinte törvény­szerű, hogy az ilyen vezető egyedül marad terveivel, elkép- neiéseivel. Egyedüllétében pa­rancsolgatással, kiskiráiyosko- tdással próbálja keresztülvinni szándékait, terveit, meiyeket nem fémjelzett a dolgo/.o nép bizalma, szakértelme, elismeré­se. Falusi aiapszervezeteink ve- «etésében igen sok példáját le­hetne ennek felemlíteni. Erről a gyökérről táplálkoz­nak azok a súlyos hibák is, melyekre a Szabad Nép egyik közelmúltban megjelent vezér­cikke hívta fel az ország figyel­mét. Bizony megyénk falvai­ban, termelőszövetkezeteiben is «carry* törvénytelenség, jogtip- Bás történt a termelőszövetkeze­tekből kilépett tagokkal Nem adják ki nekik jogos járandósá­gaikat, nem fizetik vissza a be­vitt felszerelések, állatok ellen­értékét. Jogtalan terhekkel ne­hezítik gazdasági megerősödésü­ket — gyakran ellenségként ke- eelik őket Ilyesmiről legtöbb- mcte réiAnalr. «z vezetői, a pártbizottságok tagjai is. De elnézték ezeket a suiyos hibákat. Nem vették fe» enenük a harcot. Mi ez, ha nem a mun- Kás-paraszt szövetség lábbaitip- rása, a párt és a do.gozo töme­gek közötti kapcsolat jelentősé­gének lebecsülése? A tömegekre vaió támaszkodás egyenes következménye az is, nogy a pár evezetek alaposan is­merjék, támogassák a tömeg- szervezetek munkáját. Segíteni kell megerősödésüket, meg kell tanítani őket a tömegek nevelé­sére, mozgósítására. LeDecsüli a tömegszervezetek köz ve iKos te­repét a párt és a dolgozók kö­zött, az a funkcionárius, aki tét­lenül szemlélte a legutóbb .ezaj- ictt DISZ vezetőségválasztáso­kat és nem nyújtott segítséget abban, hogy partunk ifjúsági csapatának élére rátermett, nép­szerű, lelkes, fiatal vezetők ke­rüljenek. Hasonlóan áll ez a té­tel a nőmozgalomra is. Kormá­nyunk határozatai, intézkedései csak a dolgozó nők közreműkö­désével, a nők széles tömegei­nek aktív és lelkes munkájával valósíthatók meg. Megyeszerte a megerősödés útján vannak nő­szervezeteink. Igyekeznek olyan módszereket kialakítani a veze­tésben, amelyek megfelelnek a dolgozó nők igényeinek, érdek­lődésének, törekvése.nek. Eze- Ket támogatni, ezeknek a dolgo­zó nőknek az aktivitására szá­mítani egyet jelent a párt és a tömegek közötti kapcsolat ko­moly megszilárdításával. Nemcsak a népneve lőértekez- ieteken való részvétel, a tanács­üléseken, kisgy üléseken való megjelenés jelenti a pártve2etök számára a tömegek közötti élet minden formáját. Emellett, a tö­megek közötti nevelőmunka közben behatóan, alaposan meg kell ismerkednie minden párt­vezetőnek a dolgozók ügyes­bajos dolgaival, problémaival, panaszaival. Ezek iránti érzé­kenység, a kijavításuk iránti készség nagy tömegeket állít pártunk mellé, olyanokat, akik­kel a múltban igen sok méltány­talanság történt. És akik c-aik a tömegek szolgálatának őszinte kinyilatkoztatásával neve.hetők olyanokká, akik feltétlenül bíz­nak a pártban, államhatalmunk­ban, vezetőinkben. Amikor a vezetőségek újjá- vaiasztására készülődnek a most folyó taggyűléseken alapszerve­zeteink, az alapszervi vezetők véssék párttagjainknak telkébe, nogy ismerjék meg jogaikat Ér­tékeljék, elemezzék, mérlegeljék a jó kommunista vezetőnek azt a nagyszerű tulajdonságát hogy csak a tömegek között, a töme­gekre támaszkodva, azokban fel­tétlenül bízva, szolgálatukra mindig készen vihetik előre a szocializmus építése nagy har­cának Az országgyűlés tanácshozása Törvény a lakosság bejelentéseinek elintézéséről Az országgyűlés pénteki ülé­sén az 1öü4. évi népgazdasági tervről szoió ismertetés tudomá­sulvétele után Házi Árpád elő­adó bejelentette, hogy a jogi bi­zottság a törvényjavaslatot ana- lánosságoan és részieteioen meg­tárgyalta és elfogadta, mija töb­bek között ezeket mondotta: — Népünknek feltétlen joga, nogy részt vánaijon az aliamna- talom heiyi szerveinek munká­jában, hogy észrevételei tei és bírálatává, segítse az aiiamappa- rátus munkájának megjavítását, felhívja a figyelmet az állami és gazdasági éíet kü.önböz’j terüle­tein jelentkező hibákra és fo­gyatékosságokra, ícepiezze a törvénysértéseket, panaszt emel­jen a séreimek ellen és észszerű kezdeményezéseket tegyen a nép vagyonával való takarékos gazdálkodásra, a terme.és foko­zására, a bürokrácia megszünte­tésére. — A lakosság, amikor e jogát gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét teljesíti. Az áiiam szerveinek gyorsan, és máiyrena- toan orvosoir':^k keil az indo­kolt panaszokat, ki kell javua- niok a munkában feltárt hiá­nyosságokat és ha a vizsgálat törvénysertést állapn meg, Ha­ladéktalanul helyre <eLl alina- niok a törvényességet. — A napirenden ievő törvény­javaslat célja, hogy a lakosság részéről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabá­lyozza. — Azok a szabályok, melye­ket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mutatnak ahhoz, hogyan kelt az e téren fennálló hibákat megszüntetni és a munkát az egész nép segítségére és építő bírálatára támaszkodva állan­dóan tökéletesítem. A gyakorlat­ban tapasztalt hiányosságok ta­nulmányozása arra a megáLapi- tásra vezetett, hogy egyes veze­tők nem tanúsítanak kei lő ér­deklődést aziránt, hogy mi a tö­megek véleménye az áitaiuk irányított szerv működéséről és munkatársaikat se neve.ik en­nek következtében a lakosság bírálatának megbecsülésére. — Igen sok szervünk vezető­je nem ismeri fed kellőképpen, milyen személyi felelősség ter­heli azért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tiszteidben tar'.sa a de­mokrácia alapvető követelmé­nyeit. Ezért fontos, hogy a .la­kosság bejelentéseinek intézésé­ről szóló törvény kimondja, hog.v az államigazgatás szerveinek. *7 államhatalom helyi szerveinek valamint a gazdasaga szervek­nek vezetői személyesen telelő sek, azért, hogy az á.le.uk ve zetett és a felügyeletük alá ren deli szerveknél a .akusság be­jelentéseivel va.ó fog.aikozas azok állandó feladatai közé tar­tozzék. — Ahol a vezetők nem for­dítanak figyelmet arra nogyo.* bánik az apparátus a okosság észrevételeivel. je.zése>ve‘.. ott ezek a bejelentések gyakran a bürokrácia útvesztőjébe fuilad- *alE> — Ezek a tapasztalatok tettek szükségessé a törvény javas,at második szakaszaoan íog.alt s/.c báiyokat, meiyek a .gIkíis.nett­les eiienőrzes szervezeti te.'té­teleinek biztosítására vonatkoz­nak. — Ezt a célt szolgálja sz is, hogy azoknál a szerveknél, me­lyeknek tevékenysége közvetle­nül a lakossággal van kapcso­latban, olyan irodákat kell meg­szervezni, amelyeket oarkl köz­vetlenül személyesen is felke­reshet, nogy eszrevde.eit, pana­szait megtegye. Az Íven irodák működésének feltétlenül ki ked terjednie arra, hogy a öejeien- lések elintézésének egész folya­matát figye.emmei kísérjék és azt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsák. A törvényjavaslat fontos sza­bályokat tartalmaz, ama.yek be­tartásával elérhető a vizsga, a- tok gyors, alapos és eredményes efoiy tatása. Csak a legnagyobb felháboro­dással lehet beszélni arról a tűrhetetlen eljárásról, amely ná- lünk, sajnos, még előfordulj amikor egyes ieikiismeiet,eB személyek, ahelyett, hogv meg­szüntetnék a hibákat, amelyek­re a lakosságtól érkező bejelen­tések irányították a ügyeimet, megtorló intézkedéseket alkal­maznak a bejelentőkkel szem-, ben. Az ilyen eljárást a jelen tör­vényjavaslat bűntettnek minő­síti. — Az Itt tárgyalt törvényja­vaslat alkotmányunkban gyöke­rezik és a Magyar Népköztársi ság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásának fontof biztosítékát kepezt. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a tör- vényjavas.atot fogadja el. A törvényjavaslathoz Bar ez* Gyuia és Vajdai Lajosné szólt hozzá. Az országgyűlés ezután a la- kosság bejelentéseinek elintézé­séről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben el­fogadta Napirend szerint következett» Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Népköztársaságunk új bíróság:! szervezete Harrer Ferenc előadó bejelen­tette, hogv a jogi b.zottsag a Magyar Népköz társaság bíró­sági szervezetéről szóló törvény­javaslatot megtárgyalta és álta­lánosságban elfogadta. Megáiia pította, nogy Népköztársasagunk jogi atkotasa elsősorban népi demokráciánkat és kia.asuió szocialista társada.mi rendün­ket, továbbá az al.ampo.garok lógást es érdekeit védi. A tör­vényjavaslat ennek a védelem­nek a szervezeti aiapját teremti meg, minden ezzel kapcsolatos előbbi törvény hatálytalanítá­sával. A javaslat a bírósági s/erve cetet a következőkben állapítja meg: a járásbíróság az álta ános elsőfokú bíróság, a megyei bíró­ság az általános másodfokú bí­róság. Külön bíróságok ítélkeznek első fokon katonai és közleke­dési ügyekben, a Legfelső Bíró­ság pedig másodfokon ítélkezik az első fokon a megyei Oirósa- gok és a külön bírósagok hatás­körébe utalt ügyekben. Valamennyi bíróságnál a kö­vetkező elvek valósulnak meg: minden állampolgár ügyében egységesen, ugyanazok a oíró- ságolt járnak el; a bírák bírói működésűkben függetlenek és csak a törvénynek vannak alá­vetve; a bírói tisztségeket vá­lasztás útján töltik be; hivatá­sos bírónak, vagy népi üinők­nek megvá'asztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte; a bírósági eljárás nyelve magyar, magyarul nem tudó személy azonban anyanyeivét használ­hat)* A népi ülnökök az eljárásba* a bíróság elnöke, által megálla­pított sorrendben vesznek részi s egy évben legfeljebb 1 hónap­ra vehetők igénybe. Munkások­nak és alka.mazottaknak népi ülnöki működésük idejére fize­tésüket folyósítani kell. Mind a hivatásos, mind a népé ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűn­tettet követnek el, kötelességü­ket hanyagul látják el, vagy olyan magatartást tanúsítanak* amely sérti a népi igazságszol­gáltatás tekintélyét. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket meg­választó szerveknek, vagyis a tanácsoknak és a járás, illető­leg a városi kerület lakosságá­nak beszámolni kötelesek. Ezután a bírák fegyelmi fele« lősségéről, a fegyelmi eljárás alapeiveiről, a bírósági határo­zatok végrehajtásáról, valamint a közjegyzőkről szóló fejezetei ismertette az előadó. A bírósági szervezetekről szólő intézkedések 1954. évi feúruár L-en lepnek életbe. A Legfelső Bíróság einökét, elnökhelyette­seit, hivatásos bírált és nép ül­nökeit a? országgyűlés vá.aszt- ja 5 évre; a járásbíróságok el­nökét. hivatásos bíráit es népi ülnökeit a járási tanács, a me­gyei bíróság emökét, hiva'ásos bírált és népi ülnökeit a megyéi tanács választja 3 évre, vala­mennyit az igazságügyminisztef jelölése alapján. A törvényjavaslathoz Mclnáa Erik és Parragi György Kos- suth-dijas újságíró szólt hozzá. Az országgyű és a törvényja­vaslatot általánosságban s rész­eiéiben a bizottság áltai iává- soit módosításokkal elf' áadta* majd a szombati napirend meg­állapítása után a. pénteki üléw «céget éy*-

Next

/
Thumbnails
Contents