Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

r

AZ MDP BXÇSKISKUNMEGYei PMTBIZOfTSXGANÀK I AP JA

UV. évfolyam, 12, szám. Jra 50 UUvr 395^; JANUAR 15. FENTEK

A MAI SZAMBÁN

Beszélgetés a zsanaeresztői Uj Világ termelőszövetkezetben. — Valcsik János bajai dolgozó paraszt jövedelmezőbben akar gazdálkodni. — Jobb munkával pótolhatja a lemaradást a kecskeméti gépállomás. — A Munka Törvénykönyve minden pontját tartsák be a Kiskunfélegyházi Gépgyárban is.

Fokozzuk a talaj termőerejét

A íüözpcníi Vezetőség határozata az alapszervezetí pártvezetőségek és a pártválasztmányok beszámolást kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek újjáválasztásárol és a HL pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról

A Központi Vezetőség köteA. mezőgazdaság: fejlesztéséről szóló határozat kimond' ja: a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapja a talaj termelékenységének növelése: a talaj termőképességének fokozása, termőtalajunk védelme és szüntelen javítása.

A föld termőerejének növelése az egész mezőgazdaság fejlesztésének — nemcsak a növénytermelés, hanem az állattenyésztés fejlesztésének is alapja. Vetésterületeinket nem növelhetjük — ezért a terméshozamot kell növelni. Klihçz mindenekelőtt jobb talaj kell. Állattenyésztésünk növelése elképzelhetetlen bő- ségesebb takarmány bázis nélkül. Ezt sem valósíthatjuk meg' másként, mint a föld növekvő termelékenységének alapján.

A talaj védelméről, termő- erejének fokozásáról hazánkban első ízben gondoskodtunk központilag kormány határozattal. Hazánkban közügyé. a nép ügyévé vált a pusztuló talajok termőerejének fökozása.

A talajerő fokozása leghatásosabb. legismertebb eszköze az 'istállótrágya. Az istállótrágya kezelése és talaj- bajuttatása terén nálunk még sok hiba van. Pedig számos példa igazolja megyénkben is, hogy a szakszerű trágyázással jelentősen növelni lehet a termés- itlagokat, A tiszakécskei (Jj Blet I. típusú termelő- szövetkezet tavaly katasztrá- !is holdanként 200 mázsa is- lállótrágyát szántott be a földbe, ennek köszönhető, begy 220 mázsa átlagtermést ért el cukorrépából. A tassi Petőfi termelőszövetkezet 150 mázsa istállótrágya mellett a fejtrágyázást is alkalmazta a napraforgónál és 11 mázsás átlagtermést takarított be.

Rossz föld nincs, csak rossz gazda — ezt tartja Vyemecz Ferenc lajosmizsei dolgozó paraszt is, aki állan lóan szakszerűen trágyázza földjeit.. Vájsz Péter madaras! dolgozó paraszt 2000 négyszögölön azért ért el 63 mázsa kukoricatermést, mert megfelelően trágyázta a földjét és általában minden munkát időben vég zetf el. Alkalmazta a fejtrá gyázást is a kukoricánál. Ez a dolgozó paraszt most mezőgazdasági. szakkört vezet Madarason, ahol átadja tapasztalatait dolgozó parasztló rsaiuak.

Megyénkben bizony sok jelyen nem » folyik megfelelően a trágyázás, de a, trágyakezelés sem. A kiskunha lasi Vörös Szikra termelő - szövetkezetben például egy 100 férőhelyes tehénistállót ipitettek. de elfeledkeztek a irágyatelep létesítéséről és izanaszét hordják a trágyát, ami által sokat veszít értékéből.

Célszerű, hu kihasználjuk a telet a trágyahordásra. De arra is kedvező a téli időszak. hogy a szakemberek a termelőszövetkezetek ta g ja i- val és az egyénileg dolgozó parasztokkal megismertessék a lielyes trágyakezelést.

Az istállótrágyázás és a trágya kezelésének jelentőségét megyénkben is sokan lebecsülik. Már pedig mélységesen igaz az a paraszti mondás, hogy: „a trágya rút. de szép cipót ad.’1 2 3 4 5 6 * 1 A téli időszak igen alkalmas arra, hogy megtegyük az első. de nagyjelentőségű lépéseket földjeink termőerejének meg- javítására. A földek szélén szarvasba rakjuk a trágyát. Hiszen most a fogatok szabadok és a keményre fagyott dűlőutakon szánnal, vagy kocsival könnyű a közlekedés. Helyes, ha dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeteink egy helyre, trágyatelepeken gyűjtik össze a trágyát. Különösen termelőszövetkezeteinknél vaü lehetőség a szakaszos trágyakezelésre.

Ezenkívül » számos más munka van, amit most kell elvégeznünk, hogy nyáron már növelhessük a termést, így például a rosszul telelt vetések tavaszi fejtrágyázásához szükséges műtrágyát, hacsak lehet már most szerezzük be. A mi megyénkben különösen alkalmas a homokos talajokon a somkóró termesztése. amely kiváló zöld- trágya. Ezt tavasszal kell az őszi rozsvetésre rávetni, vagy a tavaszi árpával kell együtt elvetni. A somkóró vetőmagját is helyes már most beszerezni, mert tavasz- szal a késedelem már kárt okozhat.

Talajaink termőképességének növelése az első és legfontosabb feladatunk most a mezőgazdaság fellendítésére. A határozat kimondja azt is, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben gyorsabban kell rátérni a. helyes, füves vetésforgó bevezetésére, a -mezővédő fapászták létesítésére, Ezek az intézkedések más módszerekkel egy ütt hozzásegítik majd állami gazdaságainkat és termelőszövetkezeteinket a talaj termőerejének növeléséhez.

A talajok termőerejének növelése biztosítja a terméshozamok évről-évre való emelkedését. E lépés kihagyásával nem tudjuk meg valósítani mindnyájunk vagyát. egész dolgozó népünk életszínvonalának emelését.

Nagy munka vár ránk, de szép feladat is. amit meg kell valósítanilezi az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti stb. pártvá- lasztmányokat, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkájukról a párt- taggyűlések és a pártértekezletek előtt.

A párttaggyűlések és pártértekezletek válasszák újjá a pártvezetőségeket, s a vezető párt- szerveket;

1954 február 1-től 1954 március, 13-ig az alapszervezeti vc, A.

V TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ.

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezietre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetenek taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben keli megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségvá- lasztó taggyűlés altkor natáro- zatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott parttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőség- választást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoio-veze- tőségválasztó taggyűlés megtartására.

4. Szavazati joguk van a párt- szervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági Könyvvé, rendelkező párttagoknak, «jak 3 hónapnál Hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági Járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a partszervezetben nyilvántartott és ervenyes tagjeiOJtiga- zolvánnyai rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapná, hosz- szaDb ídó óta nincsenek e.ma- radva a tagsági járulék fizetésevei:

b) a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az aiapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre kihóött- nek választhatók:

a) az alapszervezet nyilvántars7oreplő párttagok;

zetőségeket a párt valamennyi mapszervezetében, taggyűlésen ;

1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a

járási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban é§ intézményekben, ahol 500-nál és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken:

1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a budapesti és a megyei pártértekezleteken; ezeken meg kell választani a küldötteket a párt- kongresszusra is.

b) a területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan parttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hjvatah vagy Intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak;

c) pártértekezietre és kongresszusra küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feietti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politika, vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyetért-e. — Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket tartalmazzon):

b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

3. Az aiapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kitejtett álláspontját a vezetőség elutasítja es ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS ÉS A VÁLASZTÁS

AZ ALAPSZERVKZET

TAGGYŰLÉSÉN

1. A taggyűlés nyilt szavazással megválasztja:

a) a taggyűlés elnökét és a

3—11 tagú elnökséget túzokban a partszervezetekben, ahol a tagok és tagjelö.tek száma összesen 10-en aiu. van, csak e nökötj a tanácskozás vezetesere;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vec) 3—7 tagú jelölőbizottságai a vezetőségbe választandó tagok nak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahoi a tagok és tagjelöltek szama összesen 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani);

d) 3—5 tagú szavazatszerő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedó oizottsag tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan választja;

a) az aiapszervezet vezetésé ■ gét;

b) a szavazati joggal és tae nácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre,

A taggyűlés megválasztja * pártszervezet vezetőséget — a» egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban nem dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feietti vita ee a határozati javaslat elfogadás» után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a telsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és » felsőbb pártszerv pártértekazle' téré hány küldöttet választanak,

5. A pártszervezet lelépő ve- retősége jelöltnévsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja;

a) Azokban az alapszakveze-* tekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a tag* gyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak ör küldötteknek javasoltak névsorát, s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és » határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés emöké- nek. A jeiöiőbizousag javaslatától függetlenül joga van minden párttagnak, illetve tagjelölt-» nek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az einók köteles figyelmeztetni a parttagokat és a tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek álta. javasod jelölteket is a jelöltek névsorába le! venni.

b) Azokban az aJapszerveze- tekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesén nem naladja meg a 30-at: a oe - számoló íe.etti vita és a határozat elfogadása után a taggyű-t lés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jeiö.tekre. Minder, jelenlévő parttag, illetve tagje lölt javasolhat jelöltet vagy je» tőiteket. A parttagok több je.öl* tét is javasolhatnak, mint ahany vezetőségi tagot kell választani, A jeiöiesek lezárására mmd «

(Folytatós ?» S|, oWalor >

f.

íz ula gazer vezetek ben u beszámoló és « pűrtvezetösóvek új jáv altiszt ásu a következőképpen történjék :