Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

Januar 21-re »litt u országgyűlést

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa m országgyűlést 1954 január SÍ. napjának 11 érájára

összehívta.

Megkezdődtek a jelölések a Központi Választási Bizottságba

(Folytatás az 1. oldalról.)

Sti-nál több, mind a 30-nál kevesebb taggal és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek taggyűlésen a jelenlévők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az elnök a párttagok, illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni.

7. A jelöltek névsorának ösz- ■zeállítása;

A jelölések lezárása után a2 elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jói megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyílt szavazásra a szavazólapra való felvéte» céljából. Ezután az einök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön-külön vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok es tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozza: megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek a? elnök által vitára bocsátott jelölési javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésén életrajzukat röviden ismertetni-; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jeioit ínauKon távoliéteben az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölesét.

Egy-e„y jelölt feletti vita lejárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra, vagy sem.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavalásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadót' minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az ejti ok intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a partórie- kezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi taget és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a .zavnzó- lapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal lnvó párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett rntnden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva sajátkezűig dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati j.'ggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlálásának idejére az elnök s taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok ösz- szeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és

A.

A PARTËRTEKEZLET ËS A BESZÁMOLÓ

1. A pártváiasztmány beszámolója s újjáváiasztása, valamint a felsőbb pártértekezietre, s a pártkongresszusra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban es intézményekben, ahol a párttagság szama meghaladja az 500-at, s azokbán a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben egy ütt- véve meghaladja a 300-at.

2. A pártértefcezleten a szava- eati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött-igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekez- ieteken tanácskozási joggal megválasztottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi partérte.kezleten részvevő küldöttek száma — a tagsag és a pártszervezetek számának figyelembevételével 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek szama 100-nál ne legyen több (a párt- bizottságok biztosítsál:, hogy le hetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei, s a budapesti pártértekezleten részvevő küldöttek száma 209-400- nál ne legyen több.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg;

b) A budapesti és a megyei pártértekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 tagon alulit nem ken figyelembe venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási joggal rendelkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és vezetőség választó pártértekezletnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártváiasztmány megbízásából általában az'első titkár tartja;

b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekez'e're, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kú.döttek megválasztása a pártkongresz- szusra.

5. A pártváiasztmány beszámolóját a pártválasztmány ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártválasrtnviiiyi

tagnak a. pártválasztmányi üléa tagjelöltek létszáma együttesen a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy műiden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége • megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg.

sen kifejtett álláspontját a pártválasztmány elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti,

B.

A JELÖLES ÊS A SZAVAZÁS A pArtErtekezleten 1 2 3 4 5 6

1. A pártértekezletea nyilt szavazással választják:

a) az elnököt az er te kéziét vezetésére és a 7—13 tagú elnökséget, vaiamint a jegyzőt;

b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártértekezietre küldöttek jelölésére;

c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására;

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok össze- számiálására.

2. Titkos szavazással választják:

a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait;

b) a felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket. A budapesti és a megyei párt- értekczieteken s küldötteket á Magyar Dolgozói: Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb partszerv jóvánagyasa alapján a pártva- lasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezietre

— a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra

— hány küldöttet kell választani.

4. A lelépő pártválasztmány jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti, majd átadja a partértekezlet elnökének. A jelölőbizottság jelölese mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jtgára az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezletet. Az einök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jelölőbizottság által benyújtott névsoron szereplő — valamint a küldöttek áltat javasolt — nevek sorrendjében, egyénenként külön-külön történik.

A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggá, rendelkező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áil a jelöltekhez, vagy a jelölőbizottság el nőkéhez kérdésekét intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek

— felkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jeiölt indokolt távoüétében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát,

6. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból és póttagból átló pártva.aszt- mányt, illetve ahány kü'döttet kell a pártértekezletnek megválasztania; a meghatározott számon fe;ül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki.

( Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunióban megkezdőd tck az előkészületek a Legfelső _ Tanács választásaira. Január 13-án a dolgozók társadalmi szervezetei több városban és községben megkezdték a jelölést a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásaival _ kapcsolatban a Központi Választási Bi zottságba.

Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa Elnökségének ülése, amelyen részt vettek a Szakszervezetek Központi Bizottságának vezető funkcionáriusai.

Az ülésen Nyina Popova, a Szovjetunió Szakszerveze tei Központi Tanácsának titkára javasolta, hogy a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának részé ről a Központi Választási

akik a legkevesebb szavazatot kaptál:.

7. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sok- szorosittatja és lezárható borítékkal együtt szétosztja a szavazati joggal biró küldöttek között. A szavazólapon fe. keli tüntetni, hogy a partértekezlet hány választmányi tagot, illetve hány küldöttet választhat.

8. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggá, bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

9. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazas módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon any- nyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttet választhat a pártertekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha 8 párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. — Emellett minden küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másukét beírni, A bontókba zárt szavazólapot a küldöttek sajátkezűleg dobják a zárt urnába.

Bizottságba N. M. Svernyr két, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnökét jelöljék.

Nyina Popova javaslatát mindenki egyhangúlag támogatta.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének tagjai ülést tartottak/ amelyen Mihail Dubinyin akadémikus mondott beszédet. Javasolta, hogy a Központi Választási Bü zottság tagjainak sorába Alekszandr Nyeszmejauov akadémikust, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája - nak elnökét jelöljék. A' .javaslatot az ülés minden részvevője lelkesen helyeselte. A Szovjetunió Kommunista Pártjának moszkvai szervezete Nyikolaj Mihajlovot, a területi bizottság titkárát jelölte a Központi Választási Bizottságba.

előbb-utóbb változásnak kell bekövetkeznie Kína, ENSZ- beli képviseletében.“

Jebb utalt arra, hogy bar az ENSZ több tagállama különbözőképpen ítéli meg a Kínai Népköztársaságot s annak belpolitikai rendszerét, de — folytatta — .,az a tény, hogy a kínai kom munisták kívülmaradtak a világszervezeten... igen erős feszültséget támaszt a világszervezet kebelében.’1

a jelenlegi viszonyok közepette az ország érdeke, hogy a kormány ne álljon kizárólag kereszténydemokratákból, hogy mindazok a pártok, amelyek felelősséget vállalnak a politikai irányvonalért és a programra meghatározásáért, szintén vegyenek részt a kormányban, amely azért alakul, hogy megvalósítsa ezt a politikai irányvonalat és ezt a programmot«. (MTI)

10. A szavazás után a szava- zatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártválaszt- many megválasztott tagjainak, póttagjainál: és a felsőbb párt- szerv pártértekezletére — a megyei és a budapesti partértekezleten a pártkongresszusra —> megválasztott küldötteknek azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlál ása után a szavazatszedő bízott-* =ág jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártértekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másodpéldányát pedig megküldi » felsőbb pártszervnek,

12. A megválasztott pártváiasztmány a pártértekezlet időpontjától számított egy : héten belül tartja meg első ülését. •—* Nyílt szavazással megválasztja a pártbizottságot és annak titkárait s külön az első titkárt,

A megválasztott pártváleszt- mányt és pártbizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.

A Magyar Do’gozók Pálijának Közoottlí Vezelőséíe

ír.

A beszámoló és a választás a pártértekezletea

Jebb, Nagy»Britannia állandó ENSZ-beli képviselőié- a Kínai Népköztársaság ENSZ-be való felvételéről

Gladwyn Jebb. Nagy-Bri- tannia állandó ENSZbeli képviselője szerdán előadást tartott a Baltimorei John Hopkins egyetemen n egyes nemzetközi kérdésekről. Előadásában ^ a Kínai Nép- köztársaságnak az ENSZ-be való felvételével kapcsolatban kijelentette: „En személyesen nem kételkedem ab1 2 3 4 5 6 ban, hogy ha Koreában nem kezdődnek újra az ellenségeskedések... ebben az esetben

Az olasz kormányválságról

Róma (TASZSZ) Január 13-án Fanfara — mint ismeretes — tagadta Togliattit és Scoccimar- rot, a kommunista párt parlamenti csoportjának elnökeit.

A -Comprno Press« hírügynökség jelentése szerint Togliatti a Fanfarával lefolyt beszélgetés után kijelentette: »részletesen kifejtettük és megmagyaráztuk Fanfaninak: pártunknak az a véleménye, hogy