Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

cA rBáejkiyktiíinieíjijei ^ílífiupÁg ankétjei a kereskedelem munkájáról ? A KORMÁNYPROGRAMM ' r*’ elhangzása óta sok levél érkezett szerkesztőségünkbe. —■ Ezeknek a leveleknek egyrészt? az áruellátás, a kereskedelem terén mutatkozó hiányosságok­kal, problémákkal foglalkozik. Számtalan bátor bírálat, egész­séges javaslat olvasható ki ezek­ből a levelekből. A kereskedel­mi ellátással kapcsolatos pana­szok, hiányosságok késztették arra szerkesztőségünket, hogy december 29-re ankétot hívjon össze, melyen a dolgozók bevo­násával a kereskedelmi szervek vezetőinek jelenlétében tárgyal­ja meg megyénk áruellátásának helyzetét. Az ankéton ipari munkások, dolgozó parasztok, íöldmuvesszövetkezeti ügyveze­tők, kiskereskedelmi dolgozók hallatták szavukat, mondták el megjegyzéseiket, véleményüket a kereskedelem megoldásra vá­ró feladatairól, a kormánypro­gramm megjelenése óla meg­változott helyzetről és arról, ami még nem változott meg, bár megváltoztatása igen idő­szerű lenne a kereskedelem' te­rületén. kolja az egyes helyeken mutat­kozó áruhiányt, Nálunk Kerek­egyházán egy kisebb forgalmú szövetkezeti árudában 70 kilo­gramm praliné várt vásárlóra. Olyan mennyiség volt ez, amely meghaladta a környék felvevő­képességét. A szükségletek fel­mérésével, a feleslegesnek mu­tatkozó készletet máshova kel­lett volna átirányítani. Sérel­mezi azt is, hogy az általa ki­választott áru helyett mást .szál­lítottak. 42—43-as csizma he­lyett 39-est. A felületes áruellá­tást bizonyítja a jászszentlászlói fökirmívesszövetkezet panasza is. Három szállítmány kályha­csövet kapott könyökcső nélkül. Tiszaújfalura viszont csak kö­nyökcsövet küldtek egyenes [üstcső nélkül. j. GÉN SOK PANASZ hang- A zott el, hogy nem kapnak az árudák a nagykereskedelmi vállalattól falporolót, szőnyegpo- rolőt, meszelőnyelet, budai föl­det, porfestéket, paptrfalvédűt, faszenet, olcsó beratválkozó tük­röt, dörzspapírt. Ezek a cikkek tudomásunk szériát nem import ­áruk. És még sem jutnak el a vásárlóikhoz. Nem igen veszik figyelembe kereskedelmi szerveink a?, egyes vidékeken különösen kelendő és a népviselettel összefüggő textilszükségletet. Kiskőrösön, Kalocsán és másutt nehezen, vagy egyáltalán nem lohet kapni olyan ruhaanyagot, amiből az ottani népviselet ké­szül. Bugacon, Szabadszál iáion nem árusítanak kunkalapot. A dolgozó parasztoknak ilyen irá­nyú igényét a helyi földműves- szövetkezetek is kielégíthetnél: helyi ktsz-ekkel, kisiparosokkal készíttethetnék cl a hiányzó cikkeket. Ehhez csupán kezde­ményezőkészség és gyönyörű népszokásaink, hagyományaink liszteietbentartása volna szüksé­ges. A Z ANKÉTON elhangzót* • tak azt is bizonyították, hogy i Z ELSŐ HOZZÁSZÓLÓ- * Lendvai Mihály, a 64,1 Építőipari Vállalat sztahanovis­ta instruktora volt. Elmondot­ta, hogy családja Tiszakécsken lakik. A legutóbbi időkig azon­ban Kecskeméten kellett besze­rezni családja számára a cukrot, rizst, sőt a lisztet is. Nem azért, mert így tartotta a kedve, ha­nem azért, mert a tiszakécskei 1 öl dmű vessző vetkezet i bol tok a t csak a legutóbbi időkben látják el a kereskedelmi szervek meg­felelő készletekkel a legszüksé­gesebb háztartási cikkekből, élelmiszerekből. Pető Péter Pál páhl dolgozó paraszt felszólalása is azt erő­sítette meg, hogy a felsőbb ke­reskedelmi szervek sokszor in­dokolatlanul elhanyagolják < kis íöldművesszövetkezctl bol tok áruellátását. —Nálunk méj nem vezették be a villanyt — mondotta Pető elvtárs. — En­nek ellenére sem viharlámpát sem lampaüveget, sem petróle­umlámpát, vagy éppen zseblám­paelemet nem lehet kapni a köz ségben. Hiányzik az anód-telep is. pedig világos, hogy villany híjján csak telepes rádiót tu­dunk használni a községben. — Hiány mutatkozik fontos mező gazdasági szerszámokból, kisgé­pekből is. Sem okét, sem boro­nát, sem répadasrálót nem vásá­rolhattunk egész éven át. Még iucemavetörnaghoz sem jutot­tunk hozzá. I UDJUK JÖL, hogy egy­* csapásra mindent meg­változtatni nem lehet. Ismerjü, « zsírellátás területén mutatko­zó nehézségeket. De azt nem tudjuk megérteni, miért kcil a napraforgóbe­adás után járó étolajért Kis­kőrösre menni. Azt sem tartjuk indokoltnak, hogy Kiskörösön sokszor napo­kig kilincselünk étolaj után, vagy reggeltöl-eslig kell vár­nunk a kiutalásra. Ilyen hosszú várakozás után lekésünk a vo­natról is és gyakran kénytelened vagyunk hazagyalogolni Páhira. Nem lehetne az olajat Páhira szállítani és ott szétosztani? — teszi fel a kérdést igen helyesen Pető elvtárs. Igen sok szó esett az áruellá­tás zökkenőjéről is. Táborosi Gyula elmondotta, hogy Tisza- kécskén karácsony előtt még előzetes megrendelésre sem kap­tak sokan cukorkaféléket, édes­ségeket. Gondolhattak volna rá az illetékesek, hogy ilyenkor ezek iránt a cikkek Iránt meg­nő a kereslet. És a városban nem volt ilyen hiány. — Galzó József egy mástermé­szetű hibára hívta fel a figyel­met. ami bizonyos fokig indo­a kormányprogramul meg­jelenése óta dolgozó paraszt­ságunk nagy kedvvel bővíti gazdaságát, tervezget, épít­kezik. Helyes volt a MESZÖV-nek és a TÜZÉP-nek az a kezdeménye­zése, hogy 16 fö'.dművesszövet- kezetet jelöl ki építőanyagárusí- tásra. Ez a kezdeményezés azon­ban majdnem, hogy elvérzett a Végrehajtás során. Ma az a helyzet, hogy tégláknál egyebet nem igen kapnak falusi dolgozó­ink. Erre világított rá többek között Patyi Sándor kiskunmaj- sai dolgozó paraszt és Balogh László, a jászszentlászlói föld művesszövetkezet ügyvezetője. Az építkezések mellett a dol­gozó parasztság termelési kedvének növekedését bizo­nyítja az is, hogy mezőgaz­dasági gépekkel kívánja gaz­daságát bővíteni, korszerű­síteni. Ezt az igényt korán felismerte $ MÉSZÖV. Ezért 13 mezőgazda- sági gépeket árusító szaküzletet nyitott. Ez a kezdeményezés is megfeneklett már az elején, mert az üzleteket nem látták el áru­val. A vasnagyke-reskedelmi vál­lalattól nem tudják a szüksé­ges gépeket beszerezni, pedig a dolgozó parasztoknak a tavaszi munka előkészítése érdekében sürgősen szükségük van ekére, boronára, mag takaróra és más gazdasági eszközre. A vasnagy- kereskedclmi vállalat januárra tervezi a mezőgazdasági gépek bemutatóját a táj jellegzetes me­zőgazdasági szükségleteinek fi­gyelembe vételével. Ez helyes, célszerű és szükséges. Azzal azonban már nem érthetünk egyet, hogy nem gondoskodik sürgősen a szükséee* «MSőgaz- ! dasági gépek beszerzéséről. Jel­lemzően fejezte ki ezt Patyi elv- társ a következőkben: — A föld nem vár a nagy­kereskedelmi vállalatra. Feb­ruárban, ha enged a fagy, szántani kell. Már most in­tézkedni kell tehát, hogy a szükséges gépek a talaj meg­munkálásához és a szőlőmű­veléshez való eszközök és szerek időben rendelkezésre álljanak. Az ankét tehát arra is rámu­tatott, hogy a nagykereskedelmi vállalatok fejlődése majdnem el­enyésző a kormányprogramm el­hangzása óta. Nem veszik figye­lembe kellő komolysággal a dol­gozók igényeit, amelyeket a földművesszövetkezetek és a kis­kereskedelem közvetn hozzájuk. Ezt bizonyítják Gyenes Imréné- nek, a kiskereskedelmi vállalat 33-as áruda vezetőjének szavai. Nagy a kereslet 6-os és 7-es gyermekharisnyákbó'. A nagy­kereskedelmi vállalat mégis változatlanul 9—10—11-es nagy­ságú harisnyákat szállít. Kere­sik a flanell férfi alsónadrágot. A nagykereskedelmi vállalat raktárában hatalmas készlet van flanellméteráruban. Csupán a ktsz-ekkel kellene feldolgoz­tatni olyan cikkékké, amelyek a legkeresettebbek. A vállalat mégsem teszi meg ezt. í '‘ ATOLJA a nagykereske- ' J delmi vállalatok munká­ját az újból és újból megélén­külő bürokrácia. A ÜVEGÉRT például egyetlen lépésfo sem tesz a dolgozók szükségleteinek gyors kielégítésére. Kijelentet­te, hogy csak akkor ad üveg­árut n földművesszövetkezetek­nek, ha bejönnek érte Kecske­métre. Cseppet sem fáj nekik, hogy például a 100 kilométerre fekvő csikériai, tompái, vagy kelebiai földművesszövetkezet­nek ilyen körülmények között nincs megfelelő árukészlete. Az egyenletes ütemű áru­ellátást gátolja az itt-ott megjelenő protekcionizmus. Ugyancsak Gyenes Irnréné szá­mol be arról — több földműves- szövetkezeti ügyvezetővel egyet­értésben —, hogy a textilnagyke­reskedelmi vállalat köt-szövölt áruosztályán nem ritka az eféle meg nem engedett módszer. In­dokolatlanul előnyben részesítik az állami kereskedelmet a szö­vetkezeit kereskedelem rová­sára. J ÖBB HOZZÁSZÓLÓ rá- mutatott arra, hogy a protekcionizmus a kiskereske­delem munkájában is elég gya­kori jelenség. Különösen az olyan élelmiszerek, árucikkek elosztásánál üti fel a fejét, amelyből pillanatnyilag még nem rendelkeznék megfelelő mennyiségű készletekkel (sza­loncukor, rizs, stb.) A protekcionizmus meg­szüntetése a kulturált keres­kedelem egyik legfontosabb feladata, éppenűgy, mint a vevőkkel való udvarias bá­násmód. Még sok ridegséggel, felületes­séggel, itt-ott durvasággal is találkozunk kereskedelmi szer­veink munkájában. A nagykereskedelmi vállala­tok, szervek vezetői közül töb­ben tettek megjegyzéseket egy­részt a felmerült vitás, nem. tisztázott kérdésekkel kapcsolat­ban, másrészt a felszólalások­ban említett hibákkal összefüg­gésben. A felszólalásokból azon­ban nem derült fény arra, hogy az áruellátásnak milyen hibái­ban érzik felelősnek magukat megyénk kereskedelmi vezető szervei. Ez komoly hiányossága volt az ankétnek, mert a hibák okainak »megmagyarázása« he­lyet inkább a hibák kijavítása iránti készséget és mély felelős-1 jégérzetet váx-tunk volna el, jog­gal — megyénk áruellátásának parancsnokaitól. Az aukét tanulságai világos­sá tették a részvevők előtt, hogy a dolgozók anyagi el­látásának problémáit alapos és körültekintő vizsgálódás alapján lehet csak és kell megoldani. Megyénk kereskedelmi vezetői­nek és elosztó szerveinek tehát az áruellátás tényleges nehézsé­geinek megszüntetésére kell az eddigieknél sokkal nagyobb energiát íoréRanick. A DOLGOZÓ TÖMEGEK iránti megértés, a szük­ségletek gyors és bürokrácia­mentes kielégítésére való törek­vés — ez legyen rrrnden keres­kedelmi szerv és kereskedelmi dolgozó munkájának vezérfonala. Hogyan öltözködünk 1954-ben ? A divatáru nagykereskedelmi vállalat kiállítást rendezett Bu­daipesten. A gazdag választék­ban kiállított ruhák és ruházati cikkek 1954-ben kerülnek a ru­házati boltokba. A gyermekek részére újfajta napozók, fürdőruhák kerülnek majd forgalomba. Abból a koc­kás anyagból (alperi), amelyből eddig csak férfiinget készítettek, most bakfis-fürdoruhát is előál­lítanak. Újdonság lesz a rágom­bolható felsőrészes short, vala­mint női fürdőruha saját anya­gú kulikabáttal. Megjelenik az üzletekben a kis blúz-sál selyemből 40 forin­tért, selyem vállkendő a hűvö­sebb nyári estékre 100 forintért, masni-sál taft anyagból és for­galomba hoznak taft gallér- és mandzsetta-garnitúrát. Buda­pest nevezetességeit — Lánc­híd, Halászbástya, Vajdahunyaci- vár, stb. ábrázoló sálakat és kendőiket is árusítanak majd 30 60 forintos áron. A dolgozókról vaJó fokozot­tabb gondoskodást visszatükröző értékes kiállítás anyagát elvi­szik minden megyeszékhelyre az ottani kiállításokon mégha gatják a vidék, jaoigozók véle­ményét is és ezek alapjan aid ják ki a megrendelést az ipar­nak. (MTI) wwc vewrmnnrim A BAJAI FÖLDGÁZ LELŐHELYEIN JÁROM a város perem* részeit, as apró kis hú zák utcáit, a bajai föld-, gás lelőhelyeit. Valaki azt mondotta ezekben a hidegre fordult napok­ban: — Boldog emberek azok, öleiknek földgáz ontja lakásaikban a me­leget. Földgáz!f A kutatás, a kérdezösködés alig vezet eredményre. Senki sem emlékezik, hogy valaha is eredményes kutatás nyúlt volna le érte a föM mélyébe. Egyforma a kérdezösk ödés re kapói t válasz: Csak úgy magától jött. Kételkedem benne. Ku­tatom, keresem az első embert, aki földgázra bukkant. Keresem „tör­ténelmi“ múltját. Hiszen azt mondja Schell József: — A második világ­háború előtt már jó pár esztendővel nem egy ba jai lakásban földgázmi fűtöttek. ÍGY jutok el a Korsós- utcába. Az apró kis há eok kertvégei elnyúlnak a Livodáig. A köznyelv nevezte igy el est a terü­letet, mely a Városi Köz- kórház mögött, a vasúti töltés határolta részen osszon húzódik. Vi za­ny ős, lúgos rész. Jóval a második. vi­lágháború előtt az arra- járók arra lellek figyel' mesék, hogy a feltörő víz tükréül olajos részek kép­ződnek. Honnan került ide olaj? Télen aztán újabb megfigyelésük mást is észlelt A jégréteg nem egy helyén apró Ids bu• borékok képződtek. A kí­váncsiak közelről is szem- ügyre vették. Ki tudni ma már megállapítani, 7:i is lehetett az, aki gyufát gyújtott, hogy a buboré­kok képződését közelebb­ről is szemügyre vehesse, fis csodák csodája, — a feltörő buborékok meg­gyulladtak és kéklö Ián j- (jal égni kezdtek. KINCSES Lajos laka­tost ezermesternek is­merték. Itt lakott a Kor sós-utcában. A hír ha­talmába kerítette. Ez földgáz. — állapította meg, és azért ember az ember, hogy hatalmába kerítse. Az egykori aranyásók ti yorndokaiba lépett, a földgáz lelőhe­lyének felkutatására. Fi­gyelte a vizenyős terü’e- tét, követte az olajképzö- ács útját, rákövetkező té­len pedig a feltörő bubo­rékokat. így jött rá arra, hogy a Korsós-utca há - ainak udvarain is biz­ton nyomára lehet majd bukkanni. Saját maga tervezte fú­rócsöveket készített. Le­hatolt a föld mélyébe. Tíz méternél még “csuk vizet talált, Kísérletező rét tovább folytatta. Húsz méternél furcsa morgá­sát hallotta a föld mé­lyének. Egy pár méterre tovább fúrva: elérte a földgázt, mely a csöve­ken keresztül a magasba tört. Meg gyújtotta. Hét- méteres magas lángban égett. Nagy volt az öröm. Ve­zetéket épített és csőháló- ­zaton keresztül bevezette lakásába. À szobákba* fülö'.ték, « földgázzal földgázzal konyhában főztek. ALIG múlt el egy esz­tendő és a Korsós-utcá­ban alig volt ház, ahol n fúrások ne vezettek volna eredményre. A fúrások mindenütt földgázra bukkantak. A fúrások azonban kellő szakértelem nélkül foly­tak. így történt aztán, hogy nem egy helyen a feltörő talajvíz, vagy a könnyű homokból álló rétegeződé» útját állta « feltörő földgáználA föld mélyében keletke­zett földomlások nem okoztak kétségbeesést. Ki­vették a csöveket és az udvar másik helyén fog­tak hozzá a feltáráshoz. CSELÚNYI János már a harmadik fúráshoz készülődik. Az első fú­rás után négy hónapon keresztül bőséges meny- nyicégben ömlött a fő- •síivön keresztül, a meg­épített hálózatba a föld­gáz. A második fúrás is elégséges gázhoz jut faite. Most. éppen elapadóban rmi. Csetényi újítást is alkalmazott a föcsövokbe áramló talajvíz rltdvoU-- lusára. Egy kisebb át­mérőjű csövet kész Jeli l ég szív ai t y úv a !. N upon1 a cnnolz segítségével tá­volítja el g.z esetleg be­hatolt talajvizet. Bohr einer János, Fara­gó János házaiban U földgázzal fűiének. De végig az utca egész sortie az udvaron -megtalálhatói: a földgátvezető főcsöve ?. et ékek. A legbőségesebb föld­gázömlés c Pçtë-tanya* található. A tanya kg? vollen közelségébe* var a Livoddnak. fit ess ten dók óta egyenlő nyomás sál Ömlik a gáz « Mid tótba. A GYALOG-uledba* Ifí. kék is kutatnak földgáz után. Megirigyelték Korsós-utcaiakat. Nem epi­káéban a kutatás siker e is vesetett. A Monostor ülőn is földgázra bukkan tok. Németh Antal ,•??. bó az Atiila-utrdbou hú (ai furutott. Földgáz tö. fel. Csőhálózaton vések < be lakásába. Azok, akik a föld t.iè Igébe hatolva földob után kutatna}:, beszéld, volt egy idő, mikor a ? vos alatt húzódó Prr• dur-ssigeten olaj cs fölt gáz után tudomány * kutatás folyt, A kutak’1' azonban megijedtek a fű ■ás hősben feltöri forrí víztől és az égést kutató munkát, abbahagytál, A Lív odúhoz közel fekvő húzok udvaráén mind' niitl földgéz niât*. hutai­nak. Hol több, hol ke­vesebb sikerrel. A kertslenség senkii sem vs&gges&l. A befagytál l.ivoda Ví.*én még min­dig meg lehet találni « feltörő buborékokat. — VAN ITT még föld (/ás — mondják u bahu , .földgáz-kutatók”. J a mina, ha as airo illaté kés szervei: és svaké'*w lerők megvizsgálnák a ba :ai légnemű fűtőanyag lehetőségeit 6* segítségei nyújtanának föltárásé bon. gazdaságosabb has* ivet*fáséban Ft. L javítsuk; míg megyénk áruellátását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents