Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
( ASSZONYOKNAK ) A csecsemő eges&sege Hogyan öltöztessük hát a csecsemői? Az etső két-három hónapban, míg pólyában tartjuk, ne kössük be szorosan es karjait hagyjuk a pó ipán kívül. De meg az első hónapokban naponta nehuny órára egyáltalán ne kössük be a pólyát, hogy a csecsemő szauauon mozog Hasson. In- gccskéje is jó bő legyen, tlururnnónapos koron túl varrjunk neki hálózsákot vaszonoól. kössük at a derekán es takarjuk le véuony pokróccal, vagy nagyobb kendővel. Minor már forogni, mászni, állni próbál, kezeslábast (nadrággal egybevár rótt felsőrészt) kapjon, olyanformát, mint amilyent a munkások hordanak. Állatában ne ouoztessük a csecsemőt túlmelegen, de természetesen tulkönnyen sem. Lia az egészséges csecsemő izzad. ez a helytelen ÖHozietés jele. A kisbaba mozgásának fej lőaéset a helyes Öltöztetés is elősegíti, de más módon is segítségére leiteiünK. otho- napos koron túl, mikor már forogni szokottl helytelen a kocsiban, kosárban, bölcsőben tartani. Ilyenkor már tágasabb, mozgásra több lehetőséget adó kiságyba kell tenni. Fekvőhelye ne legyen iúl puha. Ha dunyhán, vagy párnán fekszik, hála besüpped, nem tud jól aiiordutni. Azért helyes, ha matracon, összehajtogatott pokrócon> vagy akár szaimazsukon fekszik ( mindezeket természetesen vékony mosható anyaggal, lepedővel kelt letakarni), u et-nyolchónapos kortól a legjobb, ha fából készüli jurókuoa helyezzük el. de gondosan ügyeljünk arra, aogy a járóvá fája szálka mentes legyen. Mus fél meter nosszu, 50—60 centimeter mw yas tegyen a járóka oldata: tobe kupaszkoava azutan a, aies i Hamarosan egyedül, minden különösebb segítség nélkül megtanul állni, járni. Hogy ez mikor történik meg, az egyénileg különböző, ügyes ntsoabak már nyolc- uonapos koroan fetáílnau, de ha a baba 12 hónapos korban ált tel először, az sem baj. Járni áltaiaban egyéves koron túl tanúinak meg a gyerekek. l< ontos, hogy ne siettessük, ne erőltessük a mozgás fejlődését. Meg kell várni, míg a baba egyedül kívánja és próbálja az állást, járást. Lilihez pedig a szükséges erősítő e iá g y akoliatokat úgyis megadják az első helyváltoztató mozgások (így például a kúszás, stb.), meiyck elő' készítik az izmokat. Hogyan öltözfessük a gyermekeket? Lehet a gyermekeket csinosan, kedvesen és mégis egyszerűen öltöztetni, csak miu- dig vegyük tekintetbe: a vásárolt, vagy az általunk készített kis Jiolmit mire használja majd a gyermek, A játszóruha például ne gátolja a gyermek mozgását, ne legyen könnyen piszkolódó színű. Anyaga legyen könnyen mosható, fazonja egyszerű és könnyen vasalhat^. Kerüljük a rávarrt díszeket, a sok gombot, mert ezek küny- nyen leszakadnak. Ne legyen bonyolult, vagy hátul gombolódó a játszóruhája négyéves kortól, hogy megtanulja saját ma ga felvenni és levetni a ruhát. hogyan készítsük el a vaatiúst Itt a vadászszezon, sokfelé kerül az asztalra fácán, vagy nyúlhús. Hogy elkészítési módját változatosabbá tehessük, a háziasszonyoknak ehhez ad segítséget a következő két recept. FÁCÁN FRANCIA MÔLÜ4A. A letiE-mott fácánt kívül-belúi megsózzuk, s belülről még kissé meg is fűszerezzük. A iácán »ábait testéhez kötjük, mellére nagyobb dara-o, vekuiiyra v„go . szalonnaszeleteket teszünk, s azt cérnával rákötjük a fácánra. Ezután tepsiben füszer-zöld- seget, hagymát és citromot, vagy szárított citromhéjat pirítunk. Ebbe aztán a fácánt előbb a ménén sütjük, majd a hátán, s közben gyakran öntözgetjük. — Miután atsült, a fácánt kiemeljük a tepsiből s az aboan maradt levet liszttel sűrítjük, maja leszűrjük, s egy kévés vörösbort öntve hozva., ezzel a léve. .eöntve tálaljuk. HAGYMÁN KÉSZÜLT NYÜL A hártyától megtisztított nyu.- hátat szalonnával spékeljük, megsózzuk, majd zsírban, hagymával, fűszerrel, babérlevéllel mindkét oldalán gyors tűzön lesütjük. Azután levét vizzei felöntjük, s gyakori öntözés közben megsütjük. A kész nyulat ecettel, vagy citrommal ízesített levéve! tálaljuk. NYÜLCOiViB SÜTVE: A nyúl combját kicsontozzuk, s a csont ne.yéoe szalonnát teszünk. A szalonnával töltött combot azután összevarrjuk s így sütjük meg. Elkészülte után szépen szeletelhető s ízlésesen tálalható. ló,‘ta tudja a Iiízíísmil. ...hogy ha azt akarjuk, hogy az étel ne fusson ki, *főzés közben az edény peremét zsírozzuk meg. t - " ■ » '■ ' ' ' ♦ ‘ ’ dolgosok jobb ellátásáért A baromfifeldolgozás műhelyében UA VALAKI látta ez- 11 előtt 10 évvel a Kecskeméti Baruevál feldolgozó helyiségeit és most megnézi, röviden csak annyit tudna mondani: ittdolgozni igazán öröm. Az idősebb dolgozók v, laboratóriumnak“ nevezik üzemrészüket El lehet képzelni, hogy a tőkés idejében hogyan nézett ki a gyár belseje. Az akkori tulajdonos, Benedek, ugyanúgy, mint a többi tőkéstársa az asszonyokat lányokat, férfiakat csak eszközöknek tekintette feneketlen pénzeszsákjárFÖTH Istvánnéval kez- A dünk el beszélgetni. Ismeri az üzemet, mint a tenyerét Kérdésünkre elmondja. hogy lényeges különbség a háziasszonyok és az üzemi baromfitisztítás között az. hogy az üzemi munkát a gépek könnyítik me^. felmentik a nehéz munka alól az asszonyokat Mielőtt még a gyors gépi kopasztás munkájának ismertetésére áttér nénk, feltétlenül el kell mondani, hogy a kopasztó helyiségének kivételével bizony hidegebb van bent az üzemrészekben. mint kint a szaKéptink a szortírozok munkáját mutatja be. nak megtöltéséhez, Tíz év óta azonban nagyot fordult a világ kereka Csupán csak annyi történt, hogy az ország igazi gazdája, a nép _ vette kezébe sorsának irányítását. Talán nézzük meg, hogyan fejlődött az üzem. mennyivel könnyebb a munka végzése, miért hangos vidámságtól minden munkahely ? badban. Ez velejárója a baromfi tar " sításájmk. A tulajdonképpen^ munka az áru előkészítésével veszi kezdetét. A „színbe” lévő kövér árut saját lábán, a soványbaromfit rekeszekkel ellátott, kocsival szállítják a vágóhelyiségbe. Itt egy végnélküli futószalag forog állandóan körbe, A baromfit két lábánál fogva felakasztják. A vágó elvágja a nyakát, utána a baromfit 50— 52 fokos forró vízbe teszik. A forró víz hatására a baromfi nagyja tolla leesik, majd ezután kikerül a gépből, majd kézzel tisztítják meg. Innen kerül a belezők- höz, majd a kopasztóba, ahonnan már szállításra kész állapotban kerül át a szorti- rozóba. AZ ITT LEVŐ asztalo- 1 kon különböző iiókok vaunak. Súly és minőség szerint helyezik bele a baromfit. Ugyancsak súly és minőség szerint ültetik rá az ,,ülte tőállványokra“ a már hűtésre szánt baromfit Az ültetőállvány előnye az, hogy I vascsőből készült drótháló- ■ val van ellátva, gumikerekeken szalad, ezért az áru hű' tőbe való szállítása gyors, íiigénikus. Az áru beszállítása után minden esetben forró vízzel lemossák az állványokat. Akik itt dolgoz- i nak bakancsot, mackót, bekecset és meleg teát kapnak, így gondoskodik egészségükről a vállalat vezetősége. a KÉPEN látható áru- átvevő kis asztalnál láthatjuk Mikus Máriát, aki ellenőrzi a minőséget. Agos , ton Erzsébet figyelmesen ügyel arra, hogy a súly pontosan legyen lemérve. Innen azután a baromfi az újonnan épült., korszerű higiénikus előhűtőbe kerül, ahol az eddigi 24 órai tartósításig idő _ helyett ma már a csirkét 2 és fel óra, a kövérbaromfit 3 órai hűtés után lehet csomagolni. Az üzemben — az árutól függően — 8 óra alatt 8000 csirkét3—4000 hízottbaromfit doh goznak fel fogyasztásra. Dinit a Dázia (üldjht Táncoljatok, félidő van — ráér a föld nepe mama, rakjátok ki az örömet ti is végre valahára. Muzsikáljon rá a szivünk, csattogjon a magtarajto — hogy a tanyák kamrájában nem üres már a szakajtó. Döngjöu a láb, hogy a jobbágy Az a szép tánc azt hirdeti, felugrott a nehéz sárból —. az nem volt csak egy álom — kurjantson ki a szabadság de mar dobog, repül, lobog, ezeréves kanásztáncból, mint pántlika a szép lányon. Táncoljatok, félidő van, holnap már az újév köszönt — rakjátok ki, az ángya,át, hadd rendüljön meg a vén föld. VINCZE ANDRÁS. Kepek a Miklóslelepi Szőlészeti Kutatóintézet éleiéből A homoki tömegtermő bor szőlő-fajták kísérletezésé folyik Mikióstelepen a Szőlészeti Kutatóintézet kisérleli leiepén, A kutatóintézet munkája különösen fontossá várt a kormány programul megjelenése óta. Azóta fellendült a termelési kedv a szőlőtermelés vonalán is. A napokban megjelent párt- és kormányhatározat a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről pedig jelentős helyet szentel a gyümölcs- és szőlőtermelés fellendítésének. A kormányhatározat végrehajtásában jelentős szerep jut « kutatóintézet tudományos munkatársainak is. Az alábbiakban néhány képet közlünk az intézet életéből. 1. A keresztezett szőlőfajtákat, vagyis ahogy szaknyelven mondják, a szőlőmagoncokat üvegházban nevelik. A «-fajtajelöltek« innen kerülnek ki a szabad földbe, ahol állandó megfigyelés alatt altnak. A fiatal magoncok az üvegházban gyors fejlődésnek indulnak. Az üvegházra mintegy félmillió forintot költöttek, jövőre pedig még egy szárnnyal kibővítik. 2. A patronálási munka. A nyár folyamán a kutatóintézet munkatársai a hetényegyházi Micsurin termelőcsoportot patronálták. A képen Kurucz András tudományos kutató Káplár Béla szőlészeti brigádvezetőnek magyarázza a peronoszpórajclzőszolgá- lat jelentőségét. A peronoszpóvaveszély előrejelzése igen fontos az eredményes védekezéshez. 3, Adjunk ír rg egy fürtpermetezést — tanácsolja Varga Antal tudományos munkatárs Káplár Be szőlészeti brigádvezetőnek, A védekezés gyakorlati megbeszélésével segítették a kutatóintézet tudományos munkatársai a terroelőísonei-tn* a iobh terméseredmények elérésében.
