Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
r BÁCSKISKUNMEGYE! NÉPÚJSÁG AIMDP BACSKISKUNMEGYII PAPTBIZOTTSXGANAKIAPJA IX. évfolyam, 8. szám. Ara 50 fillér 1954 JANUÁR 10. VASARNAl' A MA 1 SZAMBÁN A Német Egység Bizottsága tiltakozik a bonni parlamentben tervezett »véderő vita« ellen. — Külföldi hírek. — A megyei pártválasztmány ülése. — Kiskőrösi emlék. — Asszonyoknak. — Állattenyésztőink tervei megyénk állattenyésztésének megjavítására. —• Egy jól dolgozó női brigád az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. — Helvécia tüzes borának bölcsőjénél. .4 mezőgazdaság dolgozóinak téli oktatása A kormány programra meghirdetése óta eltelt időszak jeien- :őa változást, komoiy es biztató :redmenyeKet hozott a mező- gazdasági termelés feilenuitesé- ben. De mindez csak a kezdet kezdete. A termelési kedv megnőtt, a hibák egyrészet megszüntettük, de a teiadat a maga íagysagában meg előttünk van. Syors ütemben kell fejlesztem a mezogazaasag termeieset, a növénytermelés és az aüatte- ayésztes hozamát. Meg kell szüntetni a mezógazdasagi termetes ösx elmaradottságának maradványait. Az idén a kormányprog ramm után az eddiginél is jelentősebb lépést tettünk előre a szakoktatás fejlesztésében. Az alapfokú téli mezogazdasagi szakoktatás jelenlegi í of or ma ja az úgynevezett mesterkepző tanfolyam. Itt a hallgatók három éven keresztül tanulják a mezőgazdasági termetes egy-egy fő agát, nyakon pedig valamilyen fejlett termelési módszer gyakorlati alkalmazásával növelik tudásukat. Megyénk termelőszövetkezeteiben 73 helyen terveztek " nyen tanfoiyamot, a legutóbbi jelentések szerint azonban csak 63 heiyen indult be az oktatás, 1200 hallgatóval. A mesterkepző tanfolyamokra sok heiyen nem fordítanak elég gondot. A termelőszövetkezetek vezetősége, eagy a tanfolyamvezetők hibájából nem elég tartalmasak ezek a tanfolyamok. A jászszentiász- iói Alkotmány termelősvövétkeiét eluöke például maga sem jelenik meg a tanfolyamokon. Ebbői következik, hogy a tagság sem veszi komolyan az előadásokat, látva, hogy elnökük is hanyagolja a tanulást, szaktudásának gyarapítását. Az alapfokú téli mezőgazdasági szakoktatás megyénkben sok- száz ember szakismeretét növeli ás így igen fontos tényezője a mezőgazdasági termelés fe'ien- dítésének. Kedvező hatasa már a most megkezdődő gazdasági évben, a jövőévi termes betakarításakor, az állattenyésztésben bedig még hamarabb jelentkezik majd. Nem szabad tehát lebecsülni ezeket a szaktanfolyamokat. Vannak még gyengéi is a me z.őgazdasági szakoktatásnak me gyénkben. Ezeket minél előbb meg kell szüntetni, hogy a téli hónapokban mméi több dolgozó iparaszt szakértelmét, hozzáértését növelhessük. Mindenekelőtt •fontos feladat, hogy a szaktanfolyamokra bevont egyenueg dolgozó parasztok számát emeljük. A legutóbbi jelentések szeműit mindössze 205 dolgoza panaszt vesz részt a tanfolyamokon. A terv szerint a dolgozó parasztok továbbképzésének biztosítása érdekében 50 mezőgazdasági szakkört indítanak. Ez a forma különösen alkalmat a dolgozó parasz»' k nagy tömegeinek a tanulásba való oev' násá- m. Medvénkben sddie 17 mezőgazdasági szakkör működik. A szakkör Kevésbbe megnatarozott tananyaga lehetővé teszi, hogy ki-ki érdeklődésének megfelelően egy-egy fontosabb eiőadast meghallgasson, egy-egy fontosabb előadásra a rendes létszámnál sokkai több hallgatót lehet mozgósítani. Ez a tehetőség a mesterkepző tanfolyamon is megvan, de itt az összefüggő tananyag inkább megkívánja a folyamatos részvétéit. Nem elegednetünk meg az eddigi eredményekkel. Sokkal szélesebb Körben szükséges bevonni az egyénileg dolgozó parasztokat is a tanuiasDa. Megyénkben is viszonylag a.acso- nyak a termésátlagok. Ez azért van, mert nem alkalmazzuk megfelelően a mezőgazdaság olyan alapvető módszereit, mint a tragyakezelést és a trágyázást, a helyes vetésforgói, a mélyszántást, a korai vetest, a tarióhántást és így tovább. A szakkörök és a mesterképző tanfolyamok célja ezeknek elsajátítása. Lehetővé teszik, hogy a legtapasztaltabb, a termelés fortélyaiban leginkább járatos, a neiyi viszonyokat leginkább ismerő kiváló dolgozó parasztok necsak hallgatóként vegyenek részt az előadásokon, hanem azok cselekvő részeseiként, hogy Hozzászólásaikkal, tapasztalataik atadasával segítsék a termelés növelését, a szaktudás gyarapítását. Mindenekelőtt a tanácsok feladata tovább dolgozni a szakoktatás sikeréért és kiterjesztéséért. A dolgozó parasztságban megvan a tudásvágy, ezt igazolja például, hogy Baján, aho. 120 dolgozó paraszt előtt ismertették a minisztertanács határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről, az előadás után a nallgatóság kívánalmainak megfelelően növénytermelési tanfoiyamot szerveztek. A részvevők /órésze beiratkozott a mező- gazdasági szakkörökre. A talfá- jai Törekvés termelőszövetkezetben is rendszeresen megtartják g mesterképző tanfolyamot. A termelőszö vet Kezet tagjai jövőre magasabb termést akarnak elérni. Még az 50 éves Tóth néni is szorgalmasan tanul, bár a jegyzete.és még egy kicsit nehéz számára. Ficsor elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke is állandóan résztvesz a tanfolyamon. A csoport tagjai tuaják. hogy tavaly például a 350 mázsás holdankénti takarmanyré- patermést a föld jó megművelésének és rendszeres növény- ápolásnak köszönhetik. Fontos feladat vár mezőgazdasági szakembereinkre. A téli alapfokú mezőgazdasági szakoktatás a falu felemetkedésenek fontos tényezője. Azok, akik most segítenek a szakoiVatás- ban, nemcsak több gabonához, húshoz és több jövede emhez segítik a dolgozó parasztokat, hanem segítenek a falu íel- emetkedésébem is Mit jelent az új begyűjtési rendszer- — mázsáknál! Kiskoroson? .1 kiakóriiti községi ta- nács kiszámította, hogy a tavalyi begyűjtési tervnez viszonyítva mennyivel csökken a termelők kötelezettsége az új begyűjtési törvény alapján. Ileaxéljenek az egyszerű számok: A csökkentés sertésből 175 mázsa — azaz 140 darab, marhából 100 mázsa — azaz 28 darab, tejből 1188 hektoliter, borból 7749 hektoliter, tojásból 12.900 kilogramm, baromfiból 12.900 kilogramm. lent a község parasztságának. De Kiskőrösön sok a szőlő is. $aiilő után nem kell tojás- és baromfibeadást fizetni az új törvény értelmében. Ez pedig további 75 mázsa tojás és ugyanannyi baromfi beadása alól mentesiti a gazdákat. A köaaég éa a járda dolgozó parasztsága mám válaszolt ezekre a kedvezményekre. Ezideig a járás területén 150 hold új szőlő telepítésére kértek engedélyt a gazdák, olyan területeken, ahoi gabonából mindössze 4—5 mázsa termett holdanként és csak 800—1000 forint jövedelmet adott a föld. A dolgozó parasztok számíthatják. hogy ezeken a talajokon a szőlő közepes termés esetén is megad 25—30 hektolitert, ez púdig csak nagyjából számítva is 15—20.000 forint jövedelmet jelent. A* ilyen helyesen tervez' gető gazdák száma pedig nap-* ról-napra szaporodik, mert újabban ismét százop felül van azoknak száma, akik új * szőlőket akarnak telepíteni. Orúgssél és Homokmégy kulturális tapasxmtatc téré je HOMOKMÉGY községben Kenyérgabonából 930 mázsával, takarmánygabonából 010 mázsával csökken a beadási kötelezettség. Ezenkívül a legelőterület nem esik beadás alá, ami további kedvezményt jelent, vagyis kenyér gabonából 225 mázsát, takarmánygabonából 151 mázsát. Összesen tehát 1156 mázsa kenyérgabonával, 761 mázsa takarmánygabonával kevesebbet kell beadniuk az idén ? kiskőrösi dolgozó parasztodnak. A legelőterület persze mentesül a tojás- és baromfibeadás alól is. ami újabb 1000 kg tojást és baromfit jecélkitűzése, hogy földjeink, termőerejét fokozz un, mert ezzei tér. meg F ''etünk alapiát. E feladat végrehajtásában fontos szerep vár gépállomásainkra is. KormányzatunK nagyobb összeget bocsátott rendelkezésre, hogy fejlesszük gépállomásainkat. Megyémc epá.'- lomásai beruházásra 1954-re ’6 millió forintot kaptak. Ebbil az összegből új gépállomásokat épi tünk és továbbfej lesz „Ibi Kisa tanács az elmúlt év legnagyobb részében kevés támogatást nyújtott a kulturális rendezvényekhez. Az utóbbi időben azonban itt is felismerték a kultúrmunka jelentősegét. Felkarolták a fiatalok kezdeményezéseit és aktivahálózatot szerveztek a kultúrmunka támogatására. NEMCSAK A NéVüiLoK. mint Lakatos Ferencné, Flas- kai Istvánne és Rideg And cás segítenek a kultúrmunka^ ban, hanem Regős János körállatorvos is. Ezeknek a dőlkunhalason, K— ..kegyházán. Csátalján, Kalocsán, Tiszakécs- kén, Kisszálláson, Kiskőrösön és Baján gépállomásainkat. Ezek- oen a városokban, Községeiben a gépállomások kapnak műhelyt, fúrott, kutat, traktorszínt, kcmbájnszint, munkáspihen okot, víztornyot és vízvezetéket, derítőt és üzemanyagraktárt. öt gépállomáson tervbe vettek szolgálati lakás építését is. így Kiskunhalason, Csátalján, Kalocsán, Tiszakécskén es Kisszálláson. gozóknak segítségével előadásokat szerveztek Homok aiegyen. AZ EGYIK ILYEN előadásra tapasztalatcserére meghívták: Drágszel vezetőségét. mert ez a község a kultúrmozgaiom fejlesztésében országos viszonylatban is szép sikerrel dicsekedhet. Mezei Erzsébet* Momokmégy. Melegágy* ablakkeret biztosítása A kertészeti termelés fokozásának érdekében a földmű" velési minisztérium az eçyé-* ni kertészek, az I. és IL típusú tszcs-k és a mezőgazdasági tsz-ek részére melegágy! ablakkeretet keszittet központilag. Azok a termelőit és tsz k, akiknek szükségük vaa ablakkeretre, adják be as igénylésüket január 17-ig aa alábbi járási földműves- szövetkezetekhez: Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas. A kereteket a mezőgazdasági tsz-ek hosszúlejáratú hitelre. az 1. és II. típusú tszcs-k és egyéni kertészeb készpénzfizetésre kapják. Megyei tanács mezőgazdasági osztálya. XO millié forint g-epááloniásainb továbbfejlesztésére Kormányzatunk egyik fonti » F E JI Ó D NÉ K TÉGLAGYÁRAINK Ha valaki egy év óta nem. látogatta megyénk téglagj árait és most azokat megnézi, szép fejlődésről szerezhet tapasztalatot. Az utóbbi hónapokban megyénk téglagyáraiban több, mint 1.2 millió forintot ruháztak be. A beruházások egy- része korszerűsítési célokra szoigá.t. A Hajósi Téglagyár égetoüe- mencét, présházat épített. A villanyfény is kígyóit a téglagyárban, villanymotorok búgnak, növelik a termelékenységet. Ez a beruházás közei negyedmillió forintba került. Kecel és Császártöltés két-két szárítószínhez jutott. A Kiskunhalasi Téglagyárba pedig bevezették a vízvezetéket Korszerűsítették a téglagyáraink géoparkját is. A gépek felfrissítésére több, mint 160.000 forintot fordítottak. Ebből a Hajósi Téglagyár 24.00a, a Kecskeméti II. Téglagyár 35.000 forint értékben kapott gépeket. Kályhákra, vastalicskákra, irodai berendezésekre 182.000 forintot fordítottak. Ebből minden téglagyárnak jutott. Munkásfürdőt kapott a Lakiteleki Téglagyár. A Keceli Téglagyár fürdője most van befejezés előtt. A téglagyárak között továbbá 22.000 forint értékű öltözőszekrényeket is szétosztottak. Vájjon milyen beruházásokat eszközö.nek téglagyáraink ebben az évben? Az ezévi beruházási terv l millió forint körű) mozog Tervbe vették, hogy minden téglagyárnál rendbehozzák a kemencéket. Ezzel nemcsak a téglák minőségét javítják, nanetn jobban kihaszná^ák a kemencék hőfokát is. Végeredményben előmozdítják a tüzelőanyaggal való takarékoskodást. A Katymári és a Hajósi Téglagyárak kemencéinek teljesítményét úgy növelik, hogy a kéményeket 7 és 5 méterrel magasítják, így a kemencékoen 15 százalékkal termelhetnek többet. A Kátyúién Tég.agyárat villanyárammal látják ei. A régi gémeskút helyébe ártézikutat fúrnak- Uj kutat kap meg a Kecskeméti II Tég [agyár is. Ezt és a Kecel) Téglagyárat gépesítik is. Téglagyárainkban ebben az évben fokozottabb mértékben gondoskodnak a lakás és kulturális szűkseg- letek kielégítéserői. A Kecskeméti II. leg a- gyár mun káli avasait rendbehozzak, új ajtó- kát, ablakokat raknak a régiek he-yébe. Padlóval látják el a szobákat és kiKövezik » konyhákat. A tég agyár kultúrtermét ped g be- bútorozzák. Szekrényeket, asztalokat °s szé-a keket rendelnek a Kuk tű'-ház részére. Ez ev foiyamán fobb téglagyárnál létesítenek munkásszállásodat is. E célra 200 darab vaságyat vásárolnak. Minden téglagyár kap étkezdét es az ahhoz szükséges tollere- lést. így biztosítják at dolgozók szamára » napi meleg ételt
