Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

Mao Ce-fung taviraía a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságához és a Szovjetunió Minisztertanácsához munista Pártja központi bizott- ságáhbz és a Szovjetunió Mi nisztertanácsához intézett '.áV- iratát. A távirat így hangzik: Moszkva (TASZSZ) A szom­bati, moszkvai lapok közlik Mao Ce-tungnak a Szovjetunió Kom­»Kedves Elvtársak! Hálásan köszönöm a születésnapom alkalmából küldött üdvözletüket. Kívánom, hogy a szovjet nép a Szovjetunió nagy Kommu­nista Pártjának vezetésével újabb sikereket érjen el a kommu­nizmus építése terén. Peking. 1954 január 4, MAO CE-TUNG.« A Német Egységf Bizottsága tiltakozik n bonni parlamentben tervezett „t.«ídppő-vita“ ellen támadó hadsereg- felfegyver­zését tűzi napirendre. A német Pépnek meggyő' zödése, hogy ».a Véderotür- vénynek-* nincs helye a né­met politika napirendjén, mert a német militarizmus feltámasztása új akadályokat teremthet a Németország- demokratikus újraegyesíté­séhez vezető úton. Ehelyett annak a feladatnak a megol­dását kell napirendre tűzni, hogy a Nyugatnémet Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői részt vegyenek a négy hatalom berlini értekez­letén és Ott a demokratikus, szabad, független Németor- §zág újraegyesítésének és a nemét békeszerződés megkö­tésének kérdésével kapcsolat­ban kifejtsék a német nép ál­láspontját és kívánságait, Adenauer új zavafkeltssí kísérlete riadójel az egész né­met nép számára, A bon­ni parlamentben tervezett véderő-vitának semmiesetre sem szabad megtörténnie. Berlin. (MTI) A ,,Német Egység Bizottsága’* nyilatko­zatot tett közzé, amelyben kijelenti:-A Nyugatnémet Szövetsé­gi Köztársaság kormánya tervbe vette, bogy a bonni parlamentben még a négy­hatalmi értekezlet előtt ke- resztlilha jsZtílja az alkot­mány módosítását és ezzel lehetővé teszi a. hadkötele­zettség bevezetését. A nyu­gatnémet kormány vezetője bebizouÿithatôau mindent megtett a négyhatalmi érte­kezlet létrejöttének meg­akadályozására. Miután ez az igyekezete nem járt siker­rel, most eleve nieg akarja hiúsítani a külügyminiszte­rek tanácskozásának ered­ményességét és Nyugat-Né- metórszág újrafelfegy vérzé­sével kész helyzetet szeretne teremteni. Adenauer Európa békéjének és biztonságának ellenségeként cselekszik, ami­kot Németország újraegyesí­tése helyett a nyugatnémet A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezeti képviselőinek találkozása nyugat* német szakszervezeti küldöttségekkel Berlin (TASZSZ) Aa »ADN« hírügynökség közölte a Szabad Német Szakszervezetek Szövet­sége vezetőségének kommüni­kéjét. A kommüniké közli, hogy ez év január 2-án Berlinben á Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége titkárságának tagjai találkoztak a nyugatnémet szak­szervezeti küldöttséggel. A nyu­gatnémet szakszervezeti küldött* ségben szakszervezeti funkció* tláriusok és különböző iparági Vállalatok üzemi bizottságainak képviselői vettek rését. Ugyanakkor a kohóipart dói* gőzök szakszervezetének köz* pbiiti Vezetősége találkozott á nyugatnémetországi fémipari munkások küldöttségével. A na­pokban Hallebán találkozott a Német Demokratikus Köztársa­ság bányász szakszervezetének központ! vezetősége is a nyugat* néniét bányászok küldöttségé­vel. A kommüniké közli, hogy e találkozások és beszélgetések során a nyugatnémet szakszer­vezetek több képviselője csodá­lattal adózott azoknak a sike­reknek, amelyeket a Német De­mokratikus Köztársaság dolgo­zói a békés építés és a lakosság életfeltételéinek megjavítása te­rén elértek. A küldöttek elítél­ték az Adenauer és a nyugat­német monopolisták által foly­tatott és a Nérhet Demokratikus Köztársaság ellen irányuló l4á- gálomhadjáratot. A kommüniké hangsúlyozza) hogy e találkozások a barátság és a kölcsönös megértés jegyé­ben zajlottak le. (MTI) A minisztertanács határozata személyi igazolványok bevezetéséről A személyi adatok igazolásá­nak fnegköhtiyítése érdekében a irmnisátevtanács elrendelte á 16. életévükéi betöltött állarlipotgá- Irok síeftiélyi igazolvánnyá. Váló ellátását. A személyi igazolvány tartal­mazza a személyazonosságra vo­natkozó összes lényeges adato­kat s ezért annak kiadása után ast állampolgároktól születési és házassági aiiÿakônyvi kivonatot, állampolgársági igazolványt, az állandó és ideiglenes lakás be-, Vagy kijelentést igazoló szelvé­nyeket, valamint munkahelyi igazolást megkövetelni nem sza­bad. A személy! igazolványok be­vezetésé nem érinti a bejelen­tési kötelezettség teljesítésére, válarbiát az egyes helyeken való letelepedés engedélyezéséről szó­ló rendelkezés érvényét. A személyi igazolványokat folyamatosan 1955 június hó 30-ig kell kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisz­térium szervei állítják ki. A néphadsereg tagjait a honvédel­mi miniszter külön igazolvány­nyal látja el. A személyi igazolvány kiállí­tásához szükséges okiratok ille­tékmentesek, a kiállításért járó térítést a belügyminiszter álla­pítja meg. A személyi igazolvány **'■ az­által, hogy az összes fontos adatokat egy okiratban tartal­mazza, egyszerűsíti az eddigi sokféle okmány kezelését, meg­rövidíti az azok beszerzésére fordított időt) csökkenti a sze­mélyi iratok körüli bürokráciát, mindez jelentős könnyeboséget jelent az állampolgárok részére. Külföldi hírek PEKING (Uj Kína) Szufanü- vong, a patet-laói ellenállást kormány elnöke táviratban üd­vözölte Khammuon közeepatet- laói tartomány lakosságát a tartomáhy felszabadítása alkal­mával. A táviratban Szufanuvong az ellenállási kormány, az egysé­ges hemzeti arcvonal és az egész patet-laói nép nevében üdvözli a harcosokat és a Had­sereg szükségleteinek kielégíté­sén dolgozó munkásokat. * SZÓFIA (MTI) Az athéhi rá­dió ]e,entése szerint a görög kormány folytatja áz -állami tisztviselők közötti tisztogatást«. A hírrel kapcsolatban jelenti a -Szabad Görög Rádió«, hogy az év kezdetén a Papagosz-kor- máriy ismét könyörtelen népel­lenes intézkedések foganatosítá­sát kezdte meg. Jahuar e.sején 10,000 állami tisztviselőt tettek az utcára, — Áz adókat is emelték — folytatja a -Szabad Görög Rá­dió« jelentése —, hogy fedezni tudják azokat a katonai potkle­adásokat, amely eltet az atlanti Szövetség követéi Görögországtól támaszpontjai számára. A Pa- pagosz-kormánynak azönknak az amerikai atoihtámaszpontok- hak az építéséhez is pénzre Van szüksége, amelyeket a gőrög- amerikí* katonai megállapodás értelmében kell elkészíteni. Az amerikai lápok athéni tu­dósítói azt jelentették napjaik­nak, hogy -a görög Kormány gazdasági politikája megköny- • nyítette az Egyesült Államok költségvetését,« * STOCKHOLM (TASZSZ) A »My Dag« című svéd lap tudó­sítója jelenti Oslóból, hogy Olaf Hëlset norvég vezérőrnagy le­mondása nagy Visszhangot kel­tett nemcsak azért, mert llelset fontos helyet foglal ei a norvég katonai körökben, hanem azért is, mert. lemondását más, ma­gasrangú norvég tisztek lemon­dása követte. Az »Aftonbiadet« című svéd láp szintért azt írja, hogy több tehetséges norvég tiszt tüntetőén otthagyta szolgálatát. PÁRIZS (MTI) Amint a pá­rizsi rádió közölte, Szón Ven ír, a Li Szin Man-ktikk hadügymi­niszteré bejelentette) hogy »kor­mánya megállapodást kötött' az ENSZ-haderő parancsnokságá­val arra vonatkozólag, milyen legyen a követendő eljárás a még fogságba lévő hadifoglyok szabadonboesátásával kapcsolat­ban, ametÿnèk január 23-án kell bekövetkeznie.« til MOSZKVA (TASZSZ) V. KUdrjaveev, az »IzveszUyija« szombatl számának nemzetközi szemléjében arról ír, milyen hangulatban fogadta a viiagköz­v.élemény az 1934-es évet. A Világ közvéleménye — mu­tat rá a szémieíró —» nem cse­kély reményeket táplál a négy hatalom — az Egyesült Alla mok, Anglia. Franciaország és- a Szovjetunió — külügyminisz­tereinek berlini tanácskozása iránt. Azt várja, hogy a Berlini tanácskozás további lépést je­lent a nemzetközi feszültség enyhítése felé. Ugyanilyen kedvezően reagál a világközvélemény a.rra, hogv az atomenergia kérdésében a legközelebbi jövőben eszmecsere várható az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. — Legyen ez az év a nem­zetközi feszültség további eny­hítésének esztendeje, a tartós és szilárd béke létrehozásában el­ért nagy sikerek éVe az egész Világon! — K. J. Vörosilov újévi beszédének e befejező szavai nemcsak a szovjet nép, hanem a Világ minden népe kívánságát kiféjezik. . Ezzel a kívánsággal Tépett az új esztendőbe az em­beriség túlnyomó többsége —- ír­ja- befejezésül Kudriavcec. NEMZETKŐ Béke« Az új esztendő küszöbén, szo­kás szerint, világszerte sajtó­nyilatkozatok, rádióbeszédek hangzottak el. Az állam- és kormányfők újévi nyilatkozatai között volt egy, amely minden más nyilatkozatot háttérbe szo­rított s amelyet az egész világ­sajtó vezető helyen közölt és méltatott: Malenkov elvtárs nyilatkozata. Ez a nyilatkozat fontos kül­politikai esemény. A szovjet kormányfő nyilatkozatát Kényte­len volt »békeüzenetnek« nevez­ni júnéhány vezető burzsoá lap is, beismerve, hogy ez a nyi­latkozat a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló köVetkeZe- tes törekvést tükrözi. Éppen Malenkov elvtárs nyilatkoznia kapcsán tette fel a kérdést a »Paris Presse l'Intransigeant«! különbözik-e 1954 január I-c más évek január első napjától? »Igen — válaszolt a francia bur­zsoá lap — még hozzá kedve­zően különbözik. Hosszú évek óta első ízben mutatkoznak igen kedvező esélyek a béke megte­remtésére. Azokon a hagyomá­nyos jókívánságokon túl, ame­lyekkel a diplomaták egymáshoz és az államfők népeikhez for­dulnak, első ízben jelentkezik bizonyos remény arra, hogy 19>1 egy új háború utáni időszak­nak, a világ béke időszakának kezdetét jelenti...« Az, hogy az emberiség az új eszteiidö elé reménységgel és bizakodással tekinthet, hogy 1954 item a hidegháború jegyé­ben, hanem a »nemzetközi idő­járás« enyhülésének légkörében kezdődik, a világ békemozgal­mának, mindenekelőtt a Szov­jetunió béfeepolitikájának kö­szönhető. A háború erői pillanatra sem szűnnek meg továbbszOni vér­gőzös terveikét az emberiség ellen *-» de »békés« szólamuk, hazug szavak függönye mögött. Az imperialista farkas azonban hiába igyekszik báránybőrbe bújni. A tények beszélnek: ha jobban szemügyre vesszük az óceánon tül felröppenlett »Hëkë- galambökat«, a szárnytollak he» A patèf*laô A* elmúlt napokban a nyu­gati hírügynökségek táviratai világgá kürtölték, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársaság csapatai »betörtek« Patel-Lábba és elfoglalták Tltakhek városát. Valójában az töríéht, hogy a patet-laói felszabadító néphad­sereg mért súlyos csapást a ffftheia gyarmatosítókra, felsza­badítva á várost. A patet-laói néphadsereg előretörését az im­perialisták megpróbálták fel­használni arra, hogy — a ve­szett fejsze nyelét mentve — elültessék a világközvéiéuieny- bert, elsősorban a francia és ai amerikai közvéleményben ai állítólagos »intervenció« hazug­ságát és ürügyet készítsenek elő egy esetleges későbbi amerikai beavatkozásra. A nyugati pro­pagandisták szándékosan igye­keznek azonosítani a vietnámi és a patet-laói felszabadító had­sereget, amikor a »Vlctittinh* csapatok« gyűjtőnéven nevezik mindkettőt. A tény az, hogy a vietnami forradalmi mozgalom példája lelkesíti Patet-Lao népé­nek szabadságküzdelmét. Ennek a küzdelemnek fontos állomása Thakhek felszabadítá­sa. A város a Patet-Láót Thai­földtől elválasztó Mekortg-fölyó pártján fekszik és uralja a Pa­tet-Lao északi és déli részét összekötő utakat. Mivel a szom­szédos Vietnamnak Fatet-Lao- tól a tengerig húzódó területén a néphadsereg az úr, Tbakhek felszabadítása lényegében azt jelenti, hogy Indokína »dárázs- derekái« — és így a francia ex - pedíeiös hadsereget is — ketté­vágták. Nem kellenek különö­sebb stratégiai ismeretek e tény fontosságának felismeréséhez. Az új év első napjaiban Thak­hek vidéke- is felszabadult,' s NaVarré francia tábornok Göb- betstől tanult frázisokkal közöl» Z! SZEMLE zenei lyén nem nehéz felfedezni — a szuronyokat. Mégis — a tény az, hogy 1953 folyatnáu Koreá­ban elhallgattak a fegyverek, tért hódított a tárgyalások gon ­dolata, nagyobb utat tettünk hie.gr a nagyhatalmak közötti Vitás, kérdések békés megvitatása fe­lé, m.nt azelőtt évek bosszú So­rán. A berlini négyhatalmi ér­tékértet kiharcolása nagy ered­mény. Január 25-ftj BeriiUtter* összeül a négy külügyminiszter, hogy utat keressen a nemet kérdés megoldása felé. A Jiepuk remélik a négyhatalmi értekez­let sikerét, mert nem bonillá­kat, nem új romokat, ha nom életet és boldogságot akarnák­De a népek nemcsak remény­kednek, hanem harcolnak »s » megszületett új reménység" vaióráváltásáért. -* Harcolnak azért, hogy sikerrel járjanak as? atomháború megakadályozáséit célzó tárgyalások is. Érért ío« gadta világszerte helyeslés*'! minden becsületes emocr as szovjet kormány javaslatát* hogy az államok helyezzék tör­vényen kívül á tömegpusztító fegyvereket. Amikor ai jrtierK kai újságíró megkérdezte Ma-* tenkov elvtársat, hogy vélemé­nyé szerint mi lenne a legfon­tosabb lépés, amelyet 1931-ben a világ békéje érdekébeu tenni lehetne, a válasz az egész em­beriség vágyait, valamennyi nép béketörekvését kifejezte; «ilyen lépés lehetne egy olyáh egyez­mény megkötése az állatitok között, amelynek értelmében az egyezmény részvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettségét vál ' falnak arra, hogy nem alkal­maznak atom*, hidrogén- é»- más tömegpusztító fegyvert.« A magyar nép örömmel íid-* vözli ezt az újabb szovjet béke- kezdctnériyezést, örömmel látja, hogy az 1933-ból 1951-bo for­duló zord tél napjaiban — mlh*> Hja ErehbUrg Itta «*• »az em herék százmillióinak szivében kígyóit az a reménysugár, hogy végeiér » mindenki által mee­t hidegháború, hogy eljön fe könnyebb, hyUgodlabb es a/ emberi névhez méltóbb élet.« i győzelem te. hogy *» páncélosokat és ha­difelszerelést hátrahagyva — sikerült rugalmasan elszakadnia a dzsungelben előretörő népi erőktől. A négyszázezer lakosú Thakhek-tartomány gazdag rizs földekkel, ónbányákkal, erdők­ké! rendelkezik és tgy újabb erős ellenállási bázis jött léiét Patet-Laoban. Ez a* új feázl’ máris keresztülhúzta a gyarma­tosítók patet-laói katonai ter­veit, de talán ennél is fontosabb politikai hatása. A francia cxpediclós hadse­reg újabb veresége még éleseb­ben világított íá a francia köz­vélemény előtt a szennyes in-; dokinál háború céltalanságára és hiábavalóságára. A becstelen rablóbátíorut elítéld tömegek mozgalmához mind nagyobb számban csatlakoznak azok a polgári csoportok is, amelyek belátták: a feltámadt nép éféje ellen nem lehet katonai győzel­met elérni indokínában. A »Le Monde« című frátteia burzsoá lap a patet-laói felszabadító csa­patok előretörésével kapcsolat­ban arról ír, hogy ez »alátá­masztja a francia közvélemény azon meggyőződését, hogy Fran­ciaországnak nem lesz más Vá­lasztása, mint a tárgyalások út­jára lépni«. Ezt á józan hangöt mind szé­lesebb burzsoá körökben tapasz­talhatjuk. Kétségtelen, hogy egyedül a tárgyalások menthe­tik meg a francia expedíció» se­reget a további pusztító veresé­gektől, a tárgyalások felelnék meg mind Franciaország, lUlhfl az indokínai társállainok népei érdekeinek: egyedül a tárgyalá­sok olthatják el á háború láng ját s hozhatják meg — Francia- ország valódi nemzeti érdekei­nek megfelelően — a békét és függetlenséget Vietnam és Pó tol- Lao népe számára. . ; . *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents