Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

Kornev erővel a mezőgazdaság fejlesztéséért X baromfitenyésztésben alkalmazott Semrég kerfilt nyíl' vánosságraa mezőgazdaság fejlesztésérő] szóló párt- és kormányhatározat. A határo­zat megvalósítása fokozottan teremti meg a jómódú életet, a virágzó mezőgazdaságot, a város és a falu bőséges élelmiszerellátását és meg­erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A jólét további emelése a mi kezünkben van, vagyis rajtunk múlik, hogyan hasz­náljuk fel a párt és az állam adta lehetőségeket ki'ki a maga helyén, a munkás az esztergapad mellett, a dolgo­zó paraszt a földeken, az ér­telmiségünk pedig tollal a kezében harcoljon a programra végrehajtásáért. .1 járási, falusi párt­szervezeteink feladata le­vonni a tanulságot az eddig elkövetett hibákról és követ­nünk kell az élenjáró megyék és járások példáját. Erre lehetőség van a mi járásunk, a kiskőrösi járás területén is. Közel 100 szakemberünk van (technikus, agronómus, bri­gádvezető). Azonkívül még sok termelésben élenjáró dol­gozó paraszt, akiknek a me­zőgazdasági munkákba u sok­éves tapasztalataik vannak és akiket, eddig is követett dolgozó parasztságunk több­sége. Ezeket a szakembereket azonban eddig nem becsültük meg eléggé. Javaslataikat nem vettük figyelembe és tu­dásukat nem is állíthatták a többtermelés szolgálatába. Erre egy jellemző eset*, n császártöltési állami gazda­ságban 1952-ben az öthónápos mezőgazdasági szakiskolát végzetteket még üzemi ko­csisnak sem állították be csupán személyi bosszú­ból. A uie*őgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat nem csupán gazdasági kér­dés. — mint azt már nem egyszer vetették fel vezető elvtársaink — ez dolgozó népünk egész ügye és nem választható el a jtolitikai munkától. A kormányprogramul elhangzása után a mi járá­sunkban is közelebb kerültek ti pártszervezetek a tömegek­hez. A kommunisták elvitték U párt szavát a legtávolabbi tanyákra is és erőt, bizalmat adtak a dolgozó parasztok­nak a feladatok végrehajtá­sához. A növekvő termelési kedvet több tény igazol­ja. Parasztságunk 7000 ka- tasztráüs holddal vetett több gabonát 1953-ban. az előző évi­vel szemben. A kiskőrösi já fásnak egyik fő növényi kul­túrája a szőlő és gyümölcsös. A 22 és fél ezer katasztrális holdnyi területű szőlő, amely valamikor 15, vagy ennél sókkal több hektó bort adott holdanként, azonban az elha­nyagolás következtében az utóbbi években jóval ala­csonyabb átlagot termett, A kormányprogramra meg­jelenése óta 90 katasztrális hold szőlőtelepítésre kértek engedélyt. Az akasztói Arány Kalász termelőcsoport pél­dául 35 holdon létesít halas­tavat. Eat a néhány példa azt mutatja, hogy jelentősen nö­vekedett járásunk területén is a termelési kedv. A járási pártbizottság erre felfigyelt és január 15-ig járási nagy­aktívát hív Össze és az eddig gyűjtött tapasztalatok alap­ján a járás vezetőivel, szak­embereivel, igazgatóival kö­zösen beszéljük meg, hogyan lehet járásunk területén is a helyi sajátosságokat figye­lembevevő fellendíteni a me­zőgazdasági termelést. Ezek- utón majd a végrehajtás ütemtervét készítjük el. Falu­si alapszervezeteinkre és a mezőgazdaságban dolgozó pártszerveinkre pedig az a feladat hárul, hogy mozgó­sítsák járásunk dolgozó pa­rasztságát e nemes cél meg­valósítására. A mezőgazdaság fejlesz­tésére vonatkozó határozat végrehajtása a falusi párt- szervezeteink számára hatal­mas lehetőséget ad a párt és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésére. E megtisz­telő és az egész dolgozó né pet érintő feladat végrehaj­tására mozgósítsák pártszer­vezeteink a falu összes kom­munistáit és pártonkívüli dolgozó tömegeit egyesült erővel járásunk mezőgazda­sági termelésének felvirá­goztatásáért. Papp János, a kiskőrösi járási párt­bizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Szakosított munka — A Mezőgazdasági Gépjavító bajai telepének dolgozói december 30-án befejezték éves tervü­ket. Sikerekben gazdag évet zártak ie, hiszen gép javítási tervükön felül ötven darab szovjet mintájú csemeteültető gépet is gyártottal-:, me­lyek már az ősszel működhettek az erdőgazdasá­gokban. Harmincöt traktor félgenerálozásával is \ égeztek. Eredményeiket elősegítette a munkaverseny, mely Latyak János szerelőt, Petres Sándor esz­tergályost ötéves tervük befejezéséhez is hozzá­segítette. Becker Ferenc szerelő, Márity Mihály esztergályos és Lőrinc Ferenc marós 1954 novem­ber IQ-i tervük teljesítésénél tartanak és a javító­telep dolgozói közül, közel negyvenen jóval a kitűzött határidő előtt hozzákezdhettek 1954. évi te? vük valórav áltásához. A javítótelepen a műszakiak és a fizikai dol­gozók nagy gonddal tanulmányozták a párt- és kormányhatározatot* a mezőgazdaság fejlesztésé­ről. Megvitatták a határozatból rájuk eső felada­tó^ minél sikeresebb valóraváltását. Tervet készí­gyorsabb gépjavítás (ettek a gépjavítások meggyorsítására és hozzá­fogtak annak gyakorlati megvalósításához is. A gépjavítások meggyorsítására felállítottak egy előkészítő műhelyt. Az előkészítő műhelyből 4 feljavított és részben új alkatrészekkel előké­szített traktorok kerülnek a szerelő üzemrészbe. Ez2el jelentős időmegtakarítást érnék el, hiszen a szakosított javítás bevezetésével megszűnt a szükséges alkatrészek igénylése és az azok meg­érkezéséig való. várakozás. Fokozták a forgácsoló­műhely kapacitását is. Az üzemrész munkájának növelésével naponta két traktor esztergamun­káját tudják - az eddigi 1, esetleg másfél trak­tor helyett — elvégezni. A szakosított gépjavítás és a forgácsoló ka­pacitásának emelése egy-egy traktor javítási idő­jét két nappal lerövidíti. A javítótelepen ezidőszertat 49 traktor vár javításra. Huszonhét darab már ott áll a szerelő­részlegekben. A traktorok kijavításával egyidű- ben határidő előtt akarják elvégezni a Vörös Csillag Traktorgyár számára itt készülő tartalék traktoralkatrészek gyártását. Xx építkezéseknél történt megtak» rí «ásol* sokezer forinttal növelik járásunk termelőszövetkezeteinek jövedelmét A KORMÄNYFROGRAMM megjelenése óta járásunk ter­melőszövetkezetei jelentős meg­takarításokat értek el a gazda­sági építkezéseknél. A rendelet értelmében a termelőszövetkeze­tek által az építkezéseknél meg­takarított összegeket a munka­egység növelésére, vagy egyéb célra lehet felhasználni. Szamos termelőszövetkezetnek fizettünk ki jelentős összegeket a megta­karítások után. a kerekegyházi Dózsa termelőszövetkezet 40 férőhe­lyes sertésíiaztatót épített 18.000 forintból. Ez az építkezés vál­lalati úton több mint 200.000 fo­rintba került volna. A termelő- szövetkezet a megtakarítás után 50 ezer forint készpénzt kapott A HELVÉCIÁI TÁNCSICS ermelőszövetkezet 35 férőhelyes tehéhistállót épített saját erőből, saját 'anyagból. Ennek építése vállalati úton 120 ezer forintba került volna. 70 ezer forintot fi­zettünk ki megtakarítás címén. A LAJOSMIZSEI VíiRÖS CSILLAG termelőszövetkezet 300 férőhelyes juhhodályt épí­tett 12.000 forintos állami költ­séggel. 35.000 forintot fizettünk !d a megtakarítás után. az orgoványi alkot­mány termelőszövetkezet 300 férőhelyes juhhodályt épített teljesen saját erőből. 50.000 fo­rintot fizettünk ki megtakarítás címén. LAJOSMIZSÉN A SÁLLÁ! IMRE termelőszövetkezet do­hánypajtát épített, melyhez 3500 forint állami hitelt használt fel. 41.000 forintot ^juttattunk a tsz- nék megtakarítás címén. UGYANCSAK LAJOSMI­ZSÉN A TÖREKVÉS termelő- szövetkezet 600 férőhelyes jun­hodályt épített. 1500 forint álla­mi hiteit vett igénybe, a többit teljesen saját anyagából póto’- ta. 70 ezer forintot kepeit a ter­melőszövetkezet tagsága a meg­takarítás után. A termelőszövetkezetekben megelégedést váltott Ki, hogy kormányunk ilyen kedvezmény­ben részesíti őket. Most sem hagyták abba az építkezést és újabb tervek megvalósításával igyekeznek jövedelmezőbbé tenni 1954. évben a gazdálkodásukat PINCZEL LAJOS, kecskeméti járási tanács. Halasi Pálné jobb áruellátásért küzd Az Állami Áruház köt- szövött osztályán Halasi Pálnéval váltunk néhány szót az elmúlt évről >és at" tói, hogy mit vár az új év­től. —- A kormányprogramra óta a dolgozók vásárlókedvé igen megnövekedőit — mond­ja. — Jóval több férfi, női, gyermekruha fogy el, mint az elmúlt években. A kor­mány programú; és az árle­szállítások óta a város dol­gozói 60 százalékkal több köt-szövötí árut vásároltak. In int az elmúlt években. Bi zonyára az új év első ne­gyedében a dolgozik igényei­nek kielégítésére bővebben tudunk biztosítani férfi, női gyermek bundaalsónadrá­gokat, gyermek mackókat, ki­dől 15 éves korig gyermekek­nek kardigánokat, női kesztyűket, férfi pulóvereket. Ez természetesen elsősorban rajtunk múlik. En azon le­szek, hogy munkámmal elősegítsem a _ dolgozók szükségleteinek kielégítését. eredményes módszerek » Baromfitenyésztésünk fel­lendítéséhez szükséges, hogy a tenyésztés necsak nagy­üzemi gazdálkodással tör­ténjék, hanem foglalkozzanak vele termelőszöyetkezeteink, egyénileg dolgozó paraszt­jaink is. A tenyésztéshez elsősorban a célnak megfelelő fajtát kell választani. Tojáster* meléssel főképpen az állami gazdaságok, vagy nagyobb termelőszövetkezetek foglal­kozzanak. Erre legjobban megfelel a leghorn, vagy egyéb kisebb testű fajta, mi­vel az kevesebb takarmányt kíván, de nagyobb a tojás­hozama. Álás termelőszövet­kezetek, de főképpen az egyé­nileg dolgozó parasztok inkább a kéthozamú fajták tenyésztésével foglalkozza­nak. Mint például a. fehér­sárga-, vagy kendermagos magyar. A keltetéshez szükséges tojás csakis egészséges állo­mánytól származzék. A baromfitenyésztésben ugyan­is a legfontosabb munka a csirkenevelés. Ha nem tu­dunk egészséges, jól fejlett tyúkokat beállítani ősszel, akkor nem várhatunk jó to­jáshozamot. Mielőtt a csirkék a keltető­ből megérkeznek, a nevelőhe­lyiséget jól elő kell készíteni. Legfőbb a tisztaság, csak ez­zel előzhetjük meg a legtöbb betegséget. A padlót, vasta­gon almozzuk. Legjobb tő­zeggel, mert száraz, meleg, a nedvességet jól magába- szívja és nem kell gyakran cserélni. A keltetőből érke­zett csirkéket _ a háztáji baromfitenyésztésben kotló alá, vagy lcét-háromszáz. de legfeljebb ötszázas csoportok­ban műanya alá kell helyez­ni. A csirkéket többféle mód­szerrel tehet nevelni. Legegy­szerűbb. legolcsóbb és a ház­táji nevelésnél legalkalma­sabb kotlókkal. Másik forma a fütött teremben való _ ne­velés, esetleg műanya nélkül. Ez a módszer egyszerű, ke­vés felszerelést kíván és kü­lönösen vágóbaromfi nevelé­sére alkalmas. A terem me* legét a csirkék fejlődésével párhuzamosán kell csökken - leni. A, harmadik módszer a hideg nevelés, amelyhez jól szabályozható műanyák ,szükségesek. Itt a helyiség kissé, vagy egyáltalán nincs fűtve, de a műanyák bizto­sítják a szükséges meleget. Mivel hidegen nevelődnek az állatok, gyorsabban tollasod­nak és erős. edzett baromfia­kat nyerhetünk. Bugacon a nevelőben elhe­lyezett csirkék az első etetés­re kavicsot és faszenet, majd magas fehérjetartalmú szá­raz keveréket kapnak, Azt tapasztaltuk, hogy ez a mód­szer jobb, mint a szokásos. A keverék szárazon mindig az állatok előtt vau és. akkor esznek, amikor akarnak. Ha a régi módszerrel, kor­látozott időben etettünk és utána a takarmányt .elvittük, az erősebb csirkék megrohan­ták az etetőket és a gyengéb­bek nem fértek az ennivaló­hoz. Mindig* jobban elmarad­tak a többitől. A takarmányt azért adjuk szárazon, mert n meleg nevelőházbaii a ned­ves takarmány hamar meg­romlik és emésztési zavaro­kat okoz. A keverék 18—20 százalékos nyersfehérjét tar­talmaz és 7—8 féle takar­mányból van összeállítva. A D-vitamint csukamájolajjal biztosítani kell, bogy angol* kórosak ne legyenek a csirkék, továbbá 2 százalék futort és 0.5 százalék konyha • sót tegyünk a keverékbe. 4—5 nap után zöldtakarmányt -is etetünk és a hatodik héttői kezdve a továbbtenyésztésre szánt állatoknál a fehérjetar­talmat csökkentjük szemete­léssel. Vágóbaromfinál ez nem szükséges, mivel itt a gyors súlygyarapodás a fon­tos, A nevelés folyamán egy háromhetes korig a leg­gyakrabban előforduló beteg­ség a tífusz, vagyis az isme­retes fehérhasmenés. Ez el­len a legjobb védekezés, hogy. csak vérvizsgált állomány - tói keltessünk, valamint a tisztaság, fertőtlenítés és a beteg- állatok eltávolítása, b’égy tizenkéthetes korig több vidéken száraz hasmenés tép fel. Ez ellen az állatorvos tud orvosságot és utasítást adni, de itt is, mint minden más betegségnél a tisztaság a legjobb védekezés. Álás elő­forduló betegségek a nátha, diftéria. himlő, stb„ de ezek leginkább a tartási hibák miatt lépnek fel. A nevelőkben és vándor- ólakban állandóan selejtezni kell a beteg, nem jól fejlődő állatokat. 5—6 hónapos kor ban, mielőtt a tojásrakás megindul, az állományt át kell válogatni, Jó időben el kell végezni a védőoltásokat, és előkészíteni a téli férőhe­lyeket. Keltetni, —■ hacsak lehet -— két-hároméves tyúkok tojá­sait használjuk. Az öregebb tyúkok nagyobb tojást toi nak, s ezeknél már bebizonyo­sodott, hogy ^egészségük és tojáshozamuk megfelelő. Alit kell tudnunk a ba­romfiak takarmányozásáról ? Háztáji baromfitartásban az állatok jól tojnak és fejlőd nek, a legegyszerűbb takar mányokkal is> mert a hiány­zó tápanyagokat kiegészítik az udvaron található róva rokból, magvakból, egyéb hulladékokból. Nagyüzemi baromfitenyésztés esetén a nagyszámú állat rövid idő alatt kiéli a területet. A ter melőszövetkezetek a vándor - ólazással sok takarmányt, ta háríthatnak meg, ha azokat gyakran mozgatják. A baromfiak állati ere- detü takarmányát nemcsak hús-, halliszttel, fölözött tej jel, vagy íróval lehet bizto sítani. hanem Jégyáloatelep. vagy gilisztatelep létesítésé vei is. Zöldtakarmányt biz fosíthatunk lucernaliszttel. A lucernának magas fehérje- és vitamintartalma van. Az utóbbi években több gazda Ságban silót is készítenek lucernából, vagy lóheréből a baromfiak részére. Egyéb zöldtakarmány lehet kerti- hulladék. A vitamin adagolása na gyón fontos. Legtöbb hiba a D-vltamin hiánya miatt fordul elő. A D vitamin ter mészetes forrása a napfény, ezt a téli hónapokban mes terségesen pótolhatjuk csu­kamájolajjal. De mivel ez költséges, pekk adagoló sí vagy a pekkoltást megfele­lően alkalmazhatunk. Az ás­ványok biztosítására a ta karmány tartalmazzon takar mánymeszet (futort) és sói Ezenkívül kavics és faszén állandóan legyén a baromfiak előtt. A baromfinevelésben a leg fontosabb a lelkiismeretes gondozás. Eredményes mun­kát csak az végezhet, aki valóban szereti a baromfit, szívvcl-lélekkpl, dolgozik, fi­gyelemmel _kíséri az állatok fejlődését és féltő gonddal vigyáz rájuk. Harsányt István. a bugaci állami gazdasáfj baromfitenyésztője. Idííjárásjelerités Várható időjárás hétfő estig: erősen felhős idő, sokfelé hava­zás. Élénk délnyugati, tnájd északnyugati szél, hófúvással. A hideg mérséklődik. Várható hó mérsékleti értékek az ország te­rületére; hétfőn reggel Nyuga­ton mínusz 3—mínusz 8. Kele­ten mínusz 11—mínusz 14, dél­ben országszerte mínusz 3—mí­nusz 6 fók között.

Next

/
Thumbnails
Contents