Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

Az Országos liéketunács elnökségének ülése Szerdán délelőtt illést íar- jjt-ott az Országos Béke tanács •elnöksége. Az ülésen résztvett ÍDobi István, a Népköztáysa- Iság .Elnöki Tanácsának elnö­ke, Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke, valumint .Andies Erzsébet, az Országos {Béketonács elnöke, és még mások u tudományos és kulturális élet jelentős személyiségei közül. Az elnökség illését Mihályt) fárnő nyitotta meg, majd Andies Erzsébet számolt be a Béke-Vijágtanáes bécsi ülésszakának munkájáról. Indies Erzsébet beszéde * A napirend első pontjaként Andics Erzsébet, uz Orszá­gos Béketanács elnöke íuou- ootta el beszámolóját a Béke­világtanács bécsi üléséről. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az illés összetételében, szellemében visszatükrözte a békemozgalom rendkívül ki- szélesedését olyan rétegekre, amelyeknek megnyerésére a tavaszi budapesti ülésen még gondolni sem lehetett. Ugyan­akkor annak a meglepő .jelen­ségnek voltak tanúi az ülés részvevői, hogy egy moz­galom, amely egyre jobban szélesedik, új és új rétegek és irányzatok képviselőit öleli lel, egyszersmind egy­ségesebben szilárdul, egyre összeforrottabb lesz. Joliot-Ourlíe beszédére hi­vatkozva arról szólt Andics Erzsébet, hogy a békemoz- galom híveinek ezekben a napokban nagy felvilágosító ínunkat kell végezniük. Az c.gressziós erők hazug jelsza­vak hangoztatásával különö­sen a nagyhatalmak közötti tárgyalások és a lefegyver­zés kérdésével kapcsolatban igyekeznek zavart kelteni. A továbbiakban kifejtette Andics Erzsébet: a bécsi ta­lálkozón az volt az egyöntetű Vélemény, hogy a német kér­dés helyes rendezése Európa biztonságának, de ezen túl­menően a világ biztonságá­nak is alapvető kérdése. Egyöntetű álláspont ala­kult ki, bogy a német kérdést négyhatalmi megegyezés és (tárgyalások útján lehet meg­nyugtatóan rendezni. A tár­gyalások közepette érkezett n hír a Szovjetunió novem­ber 26-i jegyzékéről, amelyet tíz ülés minden részvevője nagy örömmel és elragadla- íássul fogadott, ! Ezután arról beszélt Andics Erzsébet, hogy a Béke-Világ- lanács bécsi ülése az eddig elért nagyszerű eredmények ellenére is a inozgalom to­vábbi kiszélesítésének kérdé­séi ismét egyik főkérdésnek jelölte meg. Beszéde végén kifejtette Andics Erzsébet, bogy a mi oékemozgalmunkban is köz­ponti feladatként kell sze­repelnie a felvilágosító mun­kának. Azzal a felejthetetlen benyo­mással jöttünk el Becsből -- fejezte be beszédét Andics 'Erzsébet, — hogy a népek egyre nagyobb erővel sora­koznak fel a nemzetközi béke­mozgalom mellé és a legna­gyobb bizalommal támogat­ják ezt a mozgalmat. Az a kínai közmondás ju­tott eszembe, amely azt mondja, hogy ha milliókegy­szerre sóhajtanak, abból szél­vihar támad, és ha egyszerre lépnek, abból földrengés lesz. Ha a népek százmilliói talál­koznak össze a békemozgalom soraiban, ez olyan nagy törté­nelmi erő, amely meg fogja változtatni az emberiség fej­lődésének menetét, olyan ha­talmas mozgalom. amely legszebh reményeinket valóra fogja váltani. A beszámoló után Péter .János református püspök szó­lalt fel. Ezután Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára számolt be az elnökség októ­ber 9-i ülésén hozott határo­zatok végrehajtásáról. Ezen HZ ülésen határozták el, hogy ősszel béketalálkozókat ren­deznek. Benke Valéria ezután ar­ról beszélt, hogy a békemoz­galom terén most végzett munkának három szakasza volt, az első szakaszban a ré­gi kisgyülések helyett beszél vetéseket tartottak a béke- harcosok a dolgozókkal, a második szakaszban béke­estek rendezésére került sor. A békeestek általában sike­resek voltak. A harmadik szakaszt a já­rási és a budapesti kerületi béketalálkozók jelentették. i7il helyen rendeztünk ilyen Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának december 7-i New-York. (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának december 7-i délutáni ülésén India és Brazília küldöttsége a ko­reai kérdéssel kapcsolatban közös határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslatban az áll, hogy .,a közgyűlés elhatározza a köz­gyűlés 8. ülésszakának félbe­szakítását és javasolja a közgyűlés elnökének, hogy az ENSZ tagállamok többségé­nek beleegyezésével újból hívja össze a nyolcadik ülés­szakot, hu a) az elnök véleménye sze­rint a nyolcadik ülésszak összehívását indokolja a ko­reai kérdéssel kapcsolatos események kialakulása, vagy b) az ENSZ egy, vagy több tagú llama a koreai kérdéssel kapcsolatos események alakulásával összefüggésben a nyolcadik ülésszak újbóli összehívását kéri az elnök- tói;’ Lengyelország küldöttsé­ge módosító indítványt ter­jesztett az említett határo­zati javaslathoz és javasolta, hogy töröljék abból „az ENSZ tagállamok többségé­nek beleegyezésével” szava­kat. Több hozzászólás után A. ,7. Visinszkij, a Szovjetunió képviselőié rámutatott azok délutáni ülése aak az állításoknak alapta­lanságára, amelyekkel az Egyesült Államok és néhány más ország küldöttei előho­zakodtak és amelyek szerint a koreai, kérdés közgyűlési megvitatása veszélyeztetheti a pamnindzsonl tárgyaláso­kat és akadályozhatja a tár­gyalások sikeres befejezését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozati javaslat szerzői és a határozati javas­latot támogató egyes küldöt­tek beismerik: a hadifogoly- hazatelepítési kérdésben rendkívül komoly” a hely­zet és hogy a politikai érte­kezlet összehívásának útján komoly akadályok merülnek fel. A közgyűlésnek nem sza­bad figyelmen kívül hagynia a jelenleg kialakult helyzetet. A közgyűlésnek figyelmet kell fordítania a panmind- zsoni tárgyalásokra és a hadi fogol y i í aza te lei ütés i ké r- Hésre és teljesítenie kell kö­telességét. A. J. Visinszkij támogatta az India és Brazília közös határozati javaslatával kap­csolatos lengyel módosító in­dítványt. Ezután szavazásra tették fel a lengyel módosító indít­ványt. amelyet azonban a bi­zottság többsége elutasított, Ezután a többség, elfogadta Brazília és India közös itató - rozati javaslatát.. (MTI) találkozókat — mondotta Bankó Valéria —, amelyekre a békeesteken körülbelül 35 ezer küldöttet választottak. A meghívott vendégekkel együtt összesen mintegy 40 ezer em­ber vett részt a találkozókon. A továbbiakban lien ke Va­léria beszámolt arról, hogy a béketalálkozók megrende­zése során 45 helyen válasz­tottak járási békebizottságot, s ezzel a_ magyar békemoz­galom elérte, bogy az ország minden járásában működik oékebizottság. Ezután az Országos Béke- tanács elnöksége Benke Va­léria által beterjesztett nyi­latkozatot fogadott el: „A Béke-Világtaiiáes ma­gyar tagjai útján üzenet érkezett Bécsből. Válasz né­pűnk jólétet teremtő életéről tanúskodó üzeneteire. Az van benne, hogy a Béko-Vi- iágtanáes tígy fogadta a hófehér lapokra rótt üdvözle­teket, ahogyan mi küldtük: örömmel, nagy szeretettel, az őszinte barátság tanujeleként — hangzik a többi között a nyilatkozat. Amikor átadjuk ezt az üze­netet, jó alkalom nyílik, hogy hozzáfűzzük a mi kö­szöntésünket is. Az Országos Béketanács elnöksége köszönti a magyar békemozgalom derék . mun­kásait abból az alkalomból, hogy a magyar békemoz­galom új megnyilvánulásait, a békebcszélgetéseket és békeesteket a nemzetközi kér­dések demokratikus iskolá­jává tették. Köszönti abból az alkalomból, hogy a Béke­világtanács budapesti és béesl ülésszaka közötti idő­ben 173 béketalúlkozón tet­tek tanúságot népünk béke- akaratáról. Az Országos Béketanáes elnöksége további munkára hívja fel a békemozgalom minden munkását — feje­ződik be a nyilatkozat. — Vi­gyék el a felvilágosítás fé­nyét minden házba, minden ember szivébe és agyába. Legyenek a béke ügyének hírvivői, a felvilágosító mun­ka élenjárói. Gyűjtsék ma­guk köré az embereket, vá­laszoljanak kérdéseikre, ma­gyarázzák meg: mi miért tör­ténik a nagyvilágban, ho-, gyan függnek össze az ese­mények egymással és a mi dolgainkkal. A béketalálkozók nagy si­kere adjon új erőt. a béke- mozgalom egyszerű emberei­nek. Tudjanak egyszerre tanulni és tanítani. Lássák, hogy miért küzdünk, együtt a világ valamennyi békesze­rető emberével: a tartó? békéért, amely soha ennyire nem volt a mi kezünkben, mint most.’“ Az Országos Békotaná"S elnökségének ülése MihályG Ernő zárószavaival ért vé­get. (-MTI) Eisenhower beszédei mondott (MTI) A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke, kedden este. a Bermudákról visszatérve be­szédet tartott az ENSZ-köz- gyűlés előtt, Eisenhower főként az atomerőpyoblépiú- vid l’y dal kozott beszédében s kitért a négyhatalmi kül­ügyminiszteri tanácskozás kérdésére is. Időjárás jelentés Várható időjárás csü­törtök estig: Felhős, párás, helyenként ködös idő, több helyen ködszitálás, vagy esti. 51 é r sé kel t. déli- d é Íny uga 11 szél. a hőmérséklet kissé emel­kedik. Várható hőmérsékleti ér­tékek az ország területére csütörtökön reggel 0, +3, dél­ben 6—!) fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középbőm érsekid Cí-ii törtökön 4 fok felett. A. J. Visinszkijt Lenin renddel tüntették ki Moszkva. (TASZSZ) A. <J. Visinszkijt, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettesét a szovjet államnak tett kimagasló szolgálataiért hetvenedik születésnapján a. Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Leuin- renddel tüntette ki. (MTI) iVaiit írnak, « koi'eai Népi Demokratikus köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata Phenjan. (TASZSZ) Közzé­tették Nam Írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterének nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között a következő­ket mondja: Az ENíSZ-közgyűlés 8. ülés­szaka 1953. december 3-án az Egyesült Államok kormá­nyának nyomására jogsértő határozatot hozott azokról az úgynevezett kegyetlenkedé­sektől, amelyeket állítólag a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntes egysé­gek követtek el az ENSZ- csapatok fogságbaesett ka­tonáival és más koreai sze­mélyekkel szemben. Ezzel kapcsolatban a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának megbízásából határozottan visszautasítom és elítélem az ENSZ-közgyülcs e határo­zatát, ezt a teljesen hazug, törvénytelen, rágalmazó cél zattal, összetákolt határoza­tul, amelyet a koreai kérdés békés megoldásával szembe­helyezkedő amerikai vezető- körök kényszerítettek az ENSZ közgyűlésére. A nyilatkozat ezután azok kai a kegyetlenkedésekkel foglalkozik, amelyeket az amerikai ugresszorok hajtot­tak végre n koreai nép ellen, majd hangsúlyozza: __ Az ENSZ. amely sze-‘ mejkunyt az amerikai ve­zetőkörök koreai bűntettei1 fölött és figyelmen kívül hagyta a koreai nép igazsá­gos követeléseit, ezúttal ne-- yetséges határozatot hagyott ’ jóvá, amely megbélyegzi ;t koreai néphadsereg és a. kínai népi önkéntesek által állítólag elkövetelt ..kegyet­lenkedéseket’1, olyan határo­zatot hagyott jóvá, amely az amerikai kalandorok egy­oldalú hazug és provokációs „anyagain’* alapul. A nyilatkozat így feje­ződik be: A koreai nép. amely a sa­ját tapasztalatából ismeri az Egyesült Államok vesetökö- reinek agresszív és bűnös politikáját, ezért mi ml en jőakaratú emberrel egy tv ti határozottan elutasítja av- ENSZ említett ,határozatát.\ amelyet az Egyesült Államok! vezetőkörei titkoltak össze isi tiltakozik az Egyesült Alla mok kormányköreinek gaztet­tei felett szemetliúnyó, azo­kat elősegítő ENSZ liitsze- gése ellen. Ugyanakkor! luinsúlyozom, hogy a koreai nej) a világ minden békesze­rető népével együtt harcolni ! fog a békéért, a demo kraciáért és a nemzetközi ! együttműküdésért. (MTI) Az amerikai, au^ol és francia sajtó a bermudai értekezletről NEW YORK (TASZSZ) Ame­rikai hírügynökségi tudósítók beszámolnak arról, hogy a ber­mudai értekezleten Franciaor­szágra nyomást gyakoroltak az •európai védelmi közösségről» szóló szerződés ratifikálása és az indokínai háború folytatása ér­dekében. Az ^Associated Press« tudósítója szerint a bermudai ér­tekezleten biztosítékokat köve­teitek Franciaország kormányától arra nézve, hogy »törekedni fog az európai védelmi közösség tervének mielőbbi ratifikálásá­ra. ..« Mint a tudósító »jóltájékozott személyek« kijelentéseire hivat­kozva megjegyzi, Bidault közöl­te, hogy »ha Franciaország be­lép az európai védelmi közösség­be, m„st, amikor egy nemzetek- föiöttl szerv létrehozását irá­nyozzák elő, ez azt fogja jelen­teni, hogy beleegyezik egy olyan státusba, amelynek értelmében helyzetét tekintve alacsonyabban lesz, mint a nagy hármas bár­mely más országa«. Amint az »United Press« hír- ügynökség tudósítója közli, Bi­dault a december 7-i ülésen hangsúlyozta, hogy az indokí­nai háború »rendkívül népsze­rűtlen Franciaországban«, LONDON. Az angol lapok diplomáciai tudósítói kommentá­rokat tűznek a bermudai érte­kezlet befejező szakaszához. A »The Times« kütöntudósító- ja elmondja, hogy az értekezle­ten több bonyolult kérdésre pró­báltak megoldást találni, de •csupán néhánynál sikerült dön tést elérni.« Stanley Priddle a »Reuter« hírügynökség szemleh’óla az ér­tekezlet részvevőinek záróközle­ményét kommentálva azt írja.) hogy ez a közlemény »az előttük: (vagyis a három nyugati hata­lom kormányfői előtt) felvető­dött sok nehézséget tükrözi.« Az egyetlen. szilárd döntés,' amelyet bejelentettek, az a meg­állapodás, hogy megszervezik a három nyugati hatalom külügy­minisztereinek »közeli találkozá­sát« Molotovval, a Szovjetunió külügyminiszterével. . PÁRIZS. Henri Pierre, a »Le Monde« tudósítója jelentette » Bermudákról: »A nagy hármas es külügyminisztereik egye tie" pozitív eredménnyel érkeztek el munkájuk befejezéséhez: a nyu gáti hatalmak hajlandók talaP kozni Berlinben a Szovjetunió képviselőjével.« Charles Ronsac, ? »Franc Ti­reur« hasábjain így ír: »A ber­mudai találkozót az igazolhatja, hogy ott végérvényesen bele­egyeztek a négy hatalom berlini értekezletének összehívásába.« »Ami az európai védelmi kö­zösséget illeti — írja a »l'Auco­re« tudósítója — ki kell emelni annak a követelésnek teljes ku­darcát, hogy Nagy-Britannia is résztvegyen benne (a közösség­ben). Churchill nem volt hajlan­dó megadni a francia küldöttség által követelt biztosítékokat, sót állítható, hogy ebben a kérdés­ben lépéseket. tett visszafelé.« A »Le Monde« »homályos köz­lemény« címmel, szerkesztőségi cikkben foglalkozik a bermudai értekezlettel. A cikk többek kö­zött ezt mondja: »A Bermudá­kon összeült »hármas« az éjt« szakai ülés eredményeképpen megegyezésre jutott a határozat­lanságában párját ritkító közié- mény szövegét illetően...« (MTI) Tények Jugoszláviáról Szófia (MTI) A -Rabotnicsesz- országban 225.000 gyermek nem ko Delo« írja: látogatja az iskolákat. Jugoszláviában az állami küit- ségvetésnek mindössze 0.5 száza­lékát fordítják művelődési cé­lokra. A kevés iskola és a szülök nyomora következtében Horvát­1949-ben az állami költségve­tés 33 százalékát fordították ha­dicélokra. Ez az összeg 1950-ben 51 százalékra, 1951-ben 73 szá­zalékra, 1952-ben 77 százalékra, 953-ban pedig 78 százalékra emelkedett. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents