Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-10 / 289. szám
i IS<k(Vis8Íjiilí megyénk intima pusztait. megkötjük a homokbuckákat-— HAZÁNK — különösen Alföldünk — éghajlata nagyon szélsőséges. Erősen ki van leve a téli lehűlésnek és a nagymérvű. tartós nyári felmelegedésnek. Ezt az 1932-es évi időjárás is eléggé igazolta. Az áprilisig húzódó télies időre hirtelen nyárias meleg, majd a fagyos májusra és esős júniusra rekkend hőség és tartós, száraz nyár következett. Az ilyen rendkívüli •időjárás nem ritka a magyar medencében, amelynek jelentős részét foglalja el megyénk is. A tartósan fújó, szárító tavaszi szelek évről-évre nagy erővel törnek hazánkra, elpárologtatják a föld téli nedvességét és mozgásba hozzák, magukkal sodorják a könnyebb talajok fele- vényben gazdag értékes felső rétegét. AZ IDŐJÁRÁSNAK ez a kedvezőtiensége károsan hat. megyénk mezőgazdasági termelésére is. Ebbe nem nyugodhattunk bele. Dolgozó parasztjaink, agronómusaink nem várják ölhetett kézzel, hogy az időjárás ilyen befolyással legyen termés- eredményeinkre. Ezért megkeresik a módját annak, hogy befolyásolják megyénk időjárását. Ezt a bevezetőt Kállai Árpád, a földművelésügyi minisztérium erdőt'-’-pítő állomásának vezetője mondotta el, mikor beszélgetésre gyűltünk össze az állomás irodájába. Itt van Berdál László erdő- mérnök és Kujáni István vezető technikus is, akik szintén szíveden adúak felvilágosítást az erdőtelepítő állomás munkájáról. — Célunk elérésére — hangoztatja az erdőtelepílő állomás vezetője — legbiztosabb út a Viljamsz-féle földművelési rendszer bevezetése. A Szovjetunió nagy száraz sztyeppéinek (pusztáinak) ugyanazok voltak a problémái, mint megyénk mezőgazdaságának. Ott is az aszály és a szárító szelek veszélyeztették a termelést. A mezőgazdaság szocialista fejlesztése, a termelékenység emelése érdekében Vii- jamsz szovjet akadémikus élete főművében kidolgozta az aszály leküzdését és az állandóan emelkedő terméseredményekei biztosító földművelésügyi rendszert. Az ő földművelésügyi rendszere forradalmi jelentőségű a mezőgazdaság fejlődésének történetében. A füves vetésforgó létrehozza a talaj morzsás szerkezetét. A mezővédő erdősávok biztosítják a bőséges vízfelvéte’.t és ennek a mezőgazdasági ; övé- nyek számára való tárolását és felhasználását. — A SZOVJETUNIÓBAN iö eves fásítási tervet dolgoztak ki ennek alapján. Mi ettől természetesen még messze vagyunk —- mondja Kállai Árpád, miközben a falon függő képekre mutat, ahol szemléltető rajzokon láthatjuk a szovjet fásítási terveket. — A mi erdőtelepítő állomásunk azonban már megtette a kezdeti lépéseket annak érdekében, hogy a homokos Alföldünkre minél több fát ültessünk. Közel 200.000 holdnyi területet lehet fásítani megyénkben. A tavasszal, telepítési tervünket 312 százalékban teljesítettük. Munkánkban hatalmas segítséget nyújtottak a jól dolgozó legeltetési bizottságok, mint amilyen a jakabszállási, kunpeszéri és így tovább. A fülöpházi Szabadság és Petőfi termelőszövetkezetek is teljesítették fásítási tervüket. Sőt a mátételki kísérlett állami gazdaságban erdősávot is létesítettünk. — FŐCÉLUNK a mezőgazdasági művelésre nem állandóan alkalmas terület, az utak, parkok fásítása, egyes helyeken esetleg erdősávok létesítése. Ezzel az egészségügyi viszonyokat is javítjuk. Az ősz folyamán 1000 holdat szándékozunk fával beültetni, 200 holdat teljesítettünk tervünkből. — Felmerül a kérdés, honnan biztosítjuk az ültetéshez szükséges csemetéket? — folytatja. — A fásítási anyag zömét az állami erdőgazdaságok adják, ezenkívül helyi csemetekerteket létesítettünk. Mintegy 800 ezer csemetét termeltünk ki ezekből, ilyen csemetekert van Lajosnn- zsén, Kunszentmiklóson, Kun- adacson, Bátyán. A csemeték ültetésének zömét kézierövei, kettős traktorekével végezzük, azonkívül kaptunk szovjet csemeteültetőgépeket is. — Érdemes megemlíteni ■— kapcsolódik be a beszélgetésbe Kujáni István vezető technikus —, hogy 1950 óta 7000 hold fásítást végeztünk megyénkben és 50 millió csemetét ültettünk el. — HATALMAS feladatok állnak előttünk, annál is inkább, mert megyénkben feleannyi erdő van százalékban kimutatva, mint az ország többi részében és negyede annak, amennyinek lenni kellene. Nemcsak arról van szó, hogy fákat ültessünk a homokon, az utak mentén, a legelők környékén, hanem azokat meg kell óvni a kártevőktől, az időjárás viszontagságaitól és sok esetben magától az embertől is. Több helyen ezért a tömegszer- vezetek bizottságot alakítottak a fák megvédésére. — A tömegszervezetek a fák ültetésében is nagy segítségünkre lehetnek. Különösen az úttörők. Ezt az eddigi példák is igazolják. A szanki úttörők 30 ezer csemetét ültettek, a kapott pénzből hatnapos budapesti kiránduláson veitek részt. — FELADATAINKAT — hangoztatja az erdőtelepítő állomás vezetője — csak úgy tudjuk megoldani, ha a tömegszervezB- tek az eddiginél nagyobb segítséget adnak nemcsak a faültetésben, hanem a fák ápolásában is. Most az ősz folyamán mintegy 3 és félmillió csemete és 70 ezer suháng elültetésében újabb többszáz holdnyi egyéb művelésre nem alkalmas területet hasznosítunk. A földművelésügyi minisztériumtól összesen 3 szovjet gyártmányú csemeteültetőgépet kapott megyénk. Egy-egy gép napi teljesítménye két és Cél—három hold. Az a célunk, hogy minél több eddig hasznavehetetlen területet legyünk jövedelmezővé. Egy P» munkájának mérlege a Üiiiö|)jukaJ>t Alkotmány toriiiel{$szövetiie%etbcu A napokban tartották a fülöp- jakabi Alkotmány termelőszövetkezet tagjai zárszámadási közgyűlésüket. Az idén már a harmadik éve gazdálkodnak közösen. A termelőszövetkezet élenjár a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásában. így például a keresztsorosan vetett és pótbeporzott területeken 12.00 mázsa volt a rozstermés, szemben a régi módszerrel termeit mennyiséggel, amely 9.60 mázsát adott, A termelőszövetkezet tagjai átlagosan 134 százalékra teljesítették növénytermelési tervüket. Az idén étért eredmények megerősítették a termelőszövetkezetet, növelték a tagok jóléiét, A nyáron új épületeket emeltek, a meglévőket — köztük hat lakóházat — tataroztak. A termelőszövetkezet kifizette a gépállomási tartozásokat és a föld járadékot. Gondoskodott a szocialista alapról is, erre a célra 11.100 forintot tartalékoltak. Nemrégen 10 darab hízott- sertést, 15 darab selojtmar- hát, 360 kiló hízottlibát és 10 hektó bort értékesítettek a szabadpiacon. Ezáltal majdnem másfél forinttal emelték az egy munkaegységre jutó részesedést. A tagok részesedése kenyérgabonából 3.17 kilogramm, árpából 15 deka, kukoricából 50 deka, burgonyá- öól 1 kiló, takarmányrépából 2 kilogramm, borból 4 deci nua- saegységenként. Pénzből 8 forint jutott. A munkában egész éven át élenjárlak a DláZ-l’Utalok. Több mint 40 fiatal van a tagok között. Valamennyiüknek 200-on felül van a munkaegysége. Steiner Anna 360, Dinnyés Klára 3C0 munkaegység után részesült. A fiatalok szép terveket szőnek, ki-ki stafírungot, bútort vesz magának. Steiner Anna például elhatározta, hogy egy szekrény- nyel egészíti ki hozományát. Az élenjárók példáját azonban nem követte a termelőszövetkezet tagjainak egy része. A laza munkafegyelem következtében például tavasztól július közepéig a szövetkezet 80 dolgozója 816 igazolatlan munkanapot mulasztott. Ezidő alatt 65 hold szőlőjüket háromszor permetezhettek volna meg, sőt egyszer meg is kapálhatták volna. Ekkor — ahogy kiszámították — 1040 hl. borral termett volna több. Ez 1 millió forintot jelent a tagok jövedelme szempontjából. A vezetőség munkájának hiányosságára vall, hogy nem osztották fel a területet egyéni parcellákra. Mindezeket Kiss Bálint, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta beszámolójában. Az elkövetett hibákból levonva a tanulságot, a zárszámadási közgyűlésen határozatot hoztak a munkafegyelem megszilárdítására, a munkacgységlazítók felelősségre vonására. A zárszámadási közgyűlésen elhatározták azt is, hogy fejlesztik az egyes üzemágakat, ennek érdekében baromfitelepet, süldőszállást, sertésfíaztatót, 200 férőhelyes juhhodályt építenek, méhészetet és nyúltelepet létesítenek, présházat építenek, öt új kút fúrását is tervbevették. Kétféle munkaszervezés — kétféle eredmény A városföldi Dózsa termelőszövetkezetben is befejeződött az őszi betakarítás. A iól dolgozó tagolt meg vannak elégedve. De bizony vakarják a fejüket az olyanok, akik nem mindig fogták meg a munka végét, mint ifj. Pólyák Ferenc és néhány társa. A termelőszövetkezet 1600 'holdját két brigád művelte. Mun kájuk között igen nagy volt a különbség. Triangel István brigádja ugyanakkora te- i üld en dolgozot t mint. Pólyák Gergelyé. Cukorrépaterülete mindkét brigádnak például 7,5 hold volt. A Trim gél-brigád 100 mázsát, a Pólyák - brigád 215 mázsát termelt holdanként, s a Pólyák-brigádban hat mázsa cukrot osztottak prémiumként. Trungel István, brigádvezető nem követte a Polyák-brigád példáját. ahol a brigádvezető egyénekre ősz tóttá fel a területet. így minden mozgatható erőt be tudott átii tani a munkába. Pólyák Gergely gfo- gadta, hogy jövőre is ilyen munkaszervezéssel dolgoznak. A brigád területét ismét egyénekre bontják és a tavaszi vetéstől a betakarításig így dől goznak a tagok. Ehhez a bevált módszerhez ragaszkodik is az egész brigád tagsága., mert a jó eredményeket is ennek köszönhetik. Ha a Trungel- brigád követi példájukat, jobb eredményeket érnek el ők Is. Ágoston István, városföldi Dózsa tsz Mezőimzdasá"i szakemberek C? Cv a kormányprogram mért Az MDF Központi Vezetőcégének határozatából meg- v.i laposodott előttünk, hogy továbbfejlődésünk kulcskérdése: a mezőgazdaság fejlesztése. Örömmel üdvözöljük az értelmiség' új tömegszervezetét: a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot. Úgy érezzük, hogy a szervezeten belül végzett munkánkkal hathatósan tudjuk támogatói kormányunkat programrajá- ria le megválóéi tásában. A mezőgazdaság fejlesztése számtalan feladatot jelül meg a mezőgazdasági értelmiség számára. A feladat nagysága mellett különösen annak sokrétűségére kell figyelemmel lenni, mert ami-, lyeu sokoldalú a mezőgazdaság, ugyanolyan változatosak a feladatok. Termelő- szövet kezetek támogatása, azok termelési eredményének fokozása, az egyénileg dolgozó parasztság támogatása, -• amely feladatot a párt- határozat hangsúlyozottan jelöli meg' — az állami gazdaságok dolgozóinak nevelése, az ú.j agro- és zootoelmikni eljárások ismertetése, a közösségi munka eredményességének feltárása, a kötelezettség megtartására való nevelés. mind feladata kell, hogy legyen a mezőgazdasági értelmiségnek. Ezek a feladatok azonban csak átfogóan jelölik meg_ munkánkat. Külön, elhatárolt, de mégis az egész társulat munkáját érintő feladatkörét meg kell, hogy találja a növénytermelő — állattenyésztő — zöldség, gyümölcs, szőlő és egyéb mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szakember. A társulat egyik feladata az. hogy Ismeretterjesztő előadásokat tartson, a tanácsadások lehetőségeit megteremtse és a legmesszebbmenőkig lehetővé legge, hogy a mezőgazdaság vonalán dolgozó értelmiség elméleti és gyakorlati tudását a mezőgazdaságban dolgozók széles tömegének átadhassa. Ugyanakkor lehetősége nyílik a mezőgazdasági szakembereknek arra, hogy gyakorlati ismereteit, tapasztalatait bővítve, helyes irányba állíthassa termelést irányító, illetve kutató munkájút. A társulat feladata az, hogy előadások és tanfolyamok tartására, csak olyan szakembert állítson be, aki ' filóbnn otthonos a kérdéses tárgykörben, mert mind az előadások, mind a tanfolyamok és vitaestek csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok hallgatósága mindenegyes előadás után érzi. hogy határozott, gyakorlatban is bebizonyosodott ismeretekkel lett gazdagabb és a szerzett ismereteket munkaterületén eredményesen alkalmazni is tudja. A mező- gazdaság szakemberei, így a mezőgazdasági technikumok' és szakiskolák szaktanárai- uilami, kísérleti és tangazda sági agronómusai és kutatói stb. munkájukon keresztül támogatni fogják a társulat működését és munkahelyükön állandóan készek arra. hogy szaktanácsadások, munkájuk bemutatásával segítsék mimi az állami gazdaságok, mind n tsz-ek, mind pedig az egyénileg dolgozó parasztság munkáját. Az agronómiái szakosztály feladata, hogy az új agro- és zootechnikai eljárások eredményességének bebizonyítására és azok széleskörű alkalmazása érdekében bemutatókat szervezzen. Erre különösen a kísérleti és tangazdaságok alkalmasak. A társulat széles lehetőséget nyújt a mezőgazdasági dolgozók és a mezőgazdasági érti hniség együttműködésére. A társulat rendezvényein a mezőgazdaság fizikai dolgozói rámutatva a gyakorlati nehézségekre. feltárják a mezőgazdasági értelmiség előtt, hol vannak nehézségek. Ezeknek a nehézségeknek legyőzése határozza meg a mezőgazdasági értelmiség munkáját és így a gyakorlat, problémáival foglalkozva az értelmiség munkája nem elvonatkoztatott, hanem a napi életet valóban Segítő munkává válik. A kecskeméti mezőgazdasági technikum szaktanárai többek között azzal is elősegíteni kívánják a társulat eredményes működését, bogy minden érdeklődőnek öröm mól és készséggel adnak szakmai segítséget és kérik is a termelőket, hogy termelési, szervezési, vagy növényvédelmi problémáikkal keressék meg iskolánkat. Gyümölcs- es szőlőtermelés vonalán a legmesszebbmenő részletekig is örömmel és szívesen adunk szaktanácsot szocialista nagyüzemnek és egyénileg dolgozó kisemberek részére. Kérjük is, hogy keressenek fel kérdéseikkel, mert az így felmerült problémákon keresztül technikusokat nevelő munkánk gyakorlatibb és eredménye sebb lesz. A társulat a vázoltak alapján minden lehetőséget meg ad arra, hogy az értelmiségi és fizikai dolgozók között sokszor még mindig tapasz- ta ! ha tó idegenkedés megsz íüt- jék és a közös célért, a töbh- termelésért egymást _ kölcsönösen segítsék. Az értelmiségi és fizikai dolgozók a több kenyér, több zsír. a több gyümölcs? a több ruha, a jobb élet érdekében dolgozva eredményesen erősítik korma - nyunkat és egybekapcsoló- dőlt munkájuk szilárdítani fogja a munkás-paraszt szövetségét. Komlósi László, a kecskeméti mezőgazdasági technikum igazgatója Fürdő és iiltifsőhelyiséf£ épül a Hajai Halta üzemben \ Hajai ’ Ruhaüzem fokozott gondot fordít dolgozóinak szóiéi is gondoskodására. A kultúrterem létesítése után most nagyszabású építkezés indult. uirJö- és öltözőhely kiég létesül. A dolgozók részére tuss- és kádfürdők állnak majd rendelkezés- te. Az építkezést még ebben e; évben befejezik, utána pedig hoz zúkezdenek a szerelés munkáin faihoz. LaÉylBii sokpmekes anyákat jutalmazlak Ladánybenen a tanács az utóbbi időben gondoskodásába vette a sokgyermekes anyákat. Három nagycsaládú anyát terjesztettek fel anyasági pénzjutalomra. Az Elnöki Tanács rövid idő múlva máris folyósította az anyasági segélyt. Özv, Csaba József né, Móra Júnosné és Lakos Józsefné 3400 forint pénzjutalomban részesültek. A kilenc élőgyermekes özv. Csaba Józsefné 1400 forintot kapott. A másik két anya, akinek 7—7 gyermeke van, 1000—1000 forint anyasági jutalomban részesült. Ünnepség keretében adta át 3 tanács az anyasági jutalmakat a nagycsaíádú édesanyáknak.
