Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

BÁCSKISKUNM EGYE I NÉPÚJSÁG AZ MDP 8ÂCSKISKUNMEGYCI PXHTBIZOTJS/tGANAK LAPJA VIII. évfolyam. 380. s/.áir. _________Ara ÖO fillér 1953 DEC. 10. CSÜTÖRTÖK A MA I SZAMBÁN Az Országos Béketanács elnökségének ülése. — Beié- j sltjuk megyénk fátlan pusztáit, megkötjük a homok- j ■ buckákat. — Mezőgazdasági szakemberek a kormány- í programmért. — Egy év munkájának mérlege a fiilöp- ! iakabi Alkotmány termelőszövetkezetben. — A Kecs­keméti Gépgyárban a fegyelem megszilárdítása bizto­síthatja az évi terv teljesítését. . V________________________J Fo rdítsunk nagyobb gondot a népművelésre Amelyik dolgozó paraszt év- röl-évre változatlanul, régi mó­don, százesztendős módszerekkel műveli földjét, neveli jószágát és nem igyekszik a tál aj mű ve­tésben, növényápolásban, állat- tenyésztésben újabb és újabb tudományos eljárásokat elsajátí­tani és alkalmazni, annak gaz­dálkodása egy helyben topog, földje kimerül, jószága leromlik, jómaga elszegényedik. A mező- gazdasági termelés fejlesz lése megköveteli a szakképzettsége). Alaposan képzett, politikailag éj szakmailag egyaránt fejtett szakembereket igényelnek nem­csak egyénileg dolgozó paraszt­jaink gazdaságai, hanem állam: gazdaságaink és termelőszövet­kezeti csoportjaink is. Dolgozó parasztságunk szak­mai képzettségének .színvonalát népünk művelésével tudjuk .,-melni. Különösen a tél alkal­mas arra, hogy a falun népmű­velési és kuitúrmunkát folytas­sunk. A téli oktatást legátfogób- ban a Szabad Föld Téli Esték eiőadassorozata öleli fel, Nézzük meg megyénkben, ho­gyan tanul a Szabad Föld Téu Estéken az idei to.en a falu? A tavaly és tavalyelőtti ta­pasztalatokat felhasználva, az idén 105 községben szerveztéK meg a Szabad Főid Téli Estéket. A megyei tanács népművelési osztálya erre az évre 3000 elő­adást tervezett. Október 31-ig már 3971 előadást tartottak. Az előadások száma emelke­dett ugyan, de a látogatottsága nem. Megyénkben a látogatott­ságnak gatat vet a sok szétszórt tanya. Igen gyakran négy-öt ki­lométereket gyalogol a dolgozó paraszt, ha SZFTE előadáson akar résztvenni. A tanyavi.ág- ban általában 60—120 dolgozó jelenik meg egy-egy előadáson. Nagyobb községekben 300—4.00 a látogatók száma. Általános tapasztalat az, hogy igen kevés előadást tartanak a termelőszövetkezetekben. Még a viszonylag jó bajai járásban is csak hat termelőszövetkezetben tartottak október hónapban is­meretterjesztő előadást. A kis­kőrösi járásban mindössze há­rom termelőszövetkezetben. Miért oly kevés az ismeretter­jesztő előadás a termelőszövet­kezetekben? Azért, mert a tanácsoknál a népművelési előadó és a kultúr- otthonok igazgatói nem keresik a kapcsolatot a termelőszövet­kezetek vezetőivel. Sokhelyütt még folynak az őszi mezőgazda- sági munkák. Emiatt csak ke­vesen látogatják az előadásokat, így Csávolyon csalt 14, Bács- szentgyörgyön pedig nyolc tsz- tag jött el az ismeretterjesztő előadásra. Hiba az is, hogy sem a me­gyei, sem a járási tanács me­zőgazdasági osztályai nem sokat törődnek dolgozó parasztságunk szakmai továbbképzésével. Több községben azért indul­nak vontatottan az ismeretter­jesztő előadások, mert nem biz­tosították a technikai előfeltéte­leket. Sokhelyütt nincs megfele­lő terem, másutt a tanács nem biztosította a tüzelőt. Tanácsa­ink jelentékeny része mellékes­ként kezeli dolgozó parasztsá­gunk téli szakmai oktatását. Nem egy községben hátráltat­ja az előadások megtartását az is, hogy nem eléggé tudatosítják a téli oktatás fontosságát. Az előadások meghirdetésénél a ta­valyi módszereket alkalmazzák, vagyis az iskolás gyermekek füzetébe írják be a meghívást, amit a szülőkkel aláíratnak. —• Nem igen használják a népmű­velési osztály plakátjait. Például a bajai járásban a járási elő­adó a plakátok egyrészét még októberben szétosztotta, a fenn­maradó részről azonban már nem tud elszámolni. A falu dol­gozóinak jelentős része gyakran nem is tudja, hogy hol és mikor tartják az előadásokat. Általában azokban a közsé­gekben nagy a látogatottság, a..ol jól működik az előadói munkaközösség. Megyénk köz­ségeiben mintegy 80 előadói munkaközösséget szerveztek. — Ezenkívül öt városbar\ létesültek még előadói munkaközösségek. A megyei tanács népművelési osztálya megállapította, hogy ezeknek a munkaközösségeknek csak a fele tartja meg a fogla.- kozásokat. Az előadói munkakö­zösség tagjai általában pedagó­gusok, orvosok, állatorvosok, agronómusok és tanácselnökök. Kevés közöttük a tsz-vezető és az egyénileg dolgozó paraszt. De nem egy helyen ritka az agro- nómus is. Az idén az előadói munkakö­zösségek jobb és kielégítőbb munkát végeznek. Ennek tud­ható be, hogy az előadások mi­nősége területén javulás tapasz­talható. Az előadók mondani­valóikat a legtöbb helyen össze­kötik a helyi adottságokkal. Az előadásokkal párhuzamo­san szakköröket is szerveztek. Megyénkben eddig 118 szakkör működik. A legtöbb szakkör a bajai járásban van. A szakkörök munkájánál az a hiányosság, hogy igen keveset foglalkoznak mezőgazdasági problémákkal, to­vábbá sok helyütt nincsenek biztosítva a működési feltételek. Amint látjuk, dolgozó paraszt­ságunk szakmai oktatása me­gyénkben nem mindenütt folyik kielégítően. Fel kell számolni a hiányosságokat, hogy a dolgozó parasztság nagy tömegei elsajá­títhassák a korszerű mezőgazda- sági ismeretek alapelemeit. Fel­adatunk, hogy az idei télen je­lentős mértékben felemeljük dolgozó parasztságunk szakmai képzettségének színvonalát. Megkezdték megyénkben a gazdaiajstroui összeállítását PÁRTUNK javaslatára kor­mányzatunk elrendelte, hogy dolgozó parasztságunk beadási kötelezettségét több gazdasági évre előre állapítsák meg. Ezál­tal minden egyes termelő előre megismeri beadási Kötelezettsé­gét és annak megfelelően állít­hatja össze gazdasági tervét. A begyűjtési kötelezettség megál­lapításának alapjául szolgáinak a gazdalajstromok. Az elmúlt évek gazdalajstromai nem «vol­tak minden esetben megbízha­tók. Egyrészét hibásan állították össze, sók lajstromon pedig nem vezették át a művelési ágaK változását. Ezzel sérelem érte a gazdálkodót, de az államot is, EZEKET a hiányosságokat kí­vánja megszüntetni a Megyei Földművelésügyi Iroda irányí­tásával most folyó újabb össze­állítás. A cél az, hogy a készülő gazdalajstrom reális legyen, a valóságot tükrözze. Jelenleg 56 Községben folyik a gazdalajstrom összeállításának a munkája. — Mindössze 3 községben készült el a kartotéklap és készítették et a munkacsoportok a gazda- lajstrom első részét. A MEGYEI tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen fog­lalkozott az 1954. évi gazdalajst­rom készítésével kapcsolatban felmerült problémákkal. Az ülé­sen megállapítást nyert, hogy a gazdalajstrom készítésének je­lenlegi üteme nem kielégítő, mert így a munka január köze­pére nem készül el. Több köz­ségben nehezíti a földmérési iro­da munkáját az, hogy a helyi tanácsok nem végeznek kellő fel világosító tevékenységet s így a dolgozó parasztok nem isme­rik fel a gazdalajstromkészílés jelentőségét. PÉLDÁS segítséget nyújtott a földmérési iroda munkacso­portjának Kecskemét és Mély­kút községi tanácsa. Ezek min­den segítséget megadtak, hogy a gazda!ajstrom minél pontosab­ban készüljön is. Nem kielégítő a tanácsi segítségnyújtás Sol-> ton, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Jászszentiászlón, Lajosmizsén. Csengődön és Akasztón. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga határozatot hozott, hogy a gazdalajstrom készítésénél -köz­ségi tanácsaink minél nagyoob segítséget nyújtsanak a megye: földművelésügyi iroda munka- csoportjainak. Évi tervünket becsülettel teljesítettük Mi, az Építőgépkarbantartó Vállalat dolgozói december 1-én 12 órakor sikeresen befejeztük évi tervünket. Ez a nagyszerű eredmény arra lelkesített mindannyiunkat, hogy még több es jobb munkát végezzünk ezévben. A havi verseny keretén belül felajánlottuk, hogy december hónapban 230.000 forint értékben fogunk termelni. Dolgozóink lankadatlan szorgalommal, a versenyben vaió ak­tív részvételükkel segítették elő a terv idő előtti teljesítését. Kü­lönösen kiemelkedik Bozsik József, Lévay Péter, Csíkos István, Bognár László, Barta Kálmán és Kuzén Mihály. A fizikai dolgo­zók mellett az üzem műszaki vezetői is derekasan megálltak he­lyüket. Tettekkel bizonyítjuk, hogy sikerre visszük a kormány pro-j grammját, mely mindnyájunk jólétét, az életszínvonal emelését segíti elő, Atkári János párttitkár, Építőgépkarbantartó Vállalat, Kecskemét, GYORS ÜTEMBEN HASZNÁLJAK FEL A MEGTAKARÍTÁSOKAT A megyei tanács kommunális osztálya kimutatást készített, hogy a befejezett létesítmények­nél milyen megtakarítást ért el. Az így elért megtakarításokat még ebben az évben felhasznál­ják. A kecskeméti víz- es csa­tornamű hálózat fejlesztésére 110 ezer forintot bocsátottak rendel­kezésre. A nyárlőrinci és városföldi ta­nács tereprendezésre 13—13.0CC forintot kapott. Jutott a pénzből a kalocsai kertészetnek is. A megyei tanács kommunális osz­tálya ennek a vállalatnak 144 ezer forintot utalt ki. A kerté­szet többek közt kádfürdőt is épít. A kalocsai városi tanács jár­daépítésre 68 ezer forintot, bel­vízlevezetésre pedig 54 ezer fo­rintot kapott. A Bajai Kertészeti Vállalat üvegházat épít. Erre a célra 24 ezer forintról nyitottak hitelt, A kiskunhalasi városi tanács járdaépítésre kért összeget. A megyei tanács erre a célra 60 ezer forintot biztosít. Mindezek a munkák fokozott ütemben ke- t ülnek megvalósításra. Zömét még e-bben az évben befejezik. Jól sikerült tanácsülés Alpáron Alpáron a végrehajtó bizottság tagjai személyesen felkeresték a tanácstagokat, hogy a legközt-* lebbi tanácsülésre meghívjála őket. Meghívtak még több élei:-* járó dolgozó parasztot is. Ezért közül 26-an jelentek meg. A beszámoló és a felszólalók is megállapították, hogy sürgősen be kell vezetni a napközi ott-* honba a vizet. Égető probléma Alpáron továbbá a községi utak rendbehozatala. Határozatot hoztak, hogy fo-* kozni kell a mélyszántás ü’.e-i mét. Megbízták a végrehajtó bi­zottságot, hogy a gépállomástól kérjen gépi segítséget. A tanács­ülésen továbbá elhatározták, hogy a tél folyamán társadalmi úton rendbehozzák a dűlőutakat is. Kiskunhalason a közel 10.000 kötetből álló járási könyvtár mind nehezebben tudja kielégíteni a növekvő igényeket ‘A kiskunhalasi já­rási könyvtárnak helyi kölcsönzésre már 10.000 kötet áll rendelkezésére. 11/. a könyvállomány is mind nehezebben tudja azonban kielé­gíteni a dolgozók ál­landóan növekvő igényét. N emcsa k Kiskunhalason no az olvasók száma, hanem a járás köz­ségeiben is. A járó­ban több mint 40 népkönyvtár van. Ezek forgalma is nap-nap után növek­szik. A felszabadulás előtt a magánkönyv­tárakban és a tár­sadalmi egyesületek könyvtáraiban volt * csupán szűkkörü könyvtári élet. Ezek­nek a könyvtárak­nak az anyaga azon­ban sekélyes volt. A magas kölesöndíj és a hozzáférhetetlen­ség miatt a dolgozók nagyrésze nem is tudta igénybevenni a könyvtárat. A fordulat éve után gyökeresen megválj fozott a könyvtári élet Kiskunhalason. A város 20.000 Ft-ért 1300 példány könyvet vásárolt, ezzel meg­teremtette a mai könyvtár alapját. Akkor még 80—1ÖQ olvasója volt a könyvtárnak. 1950 - lsen újabb fejlődés következett. A ba­jai körzeti könyvtár segítségével. meg­alakult Kiskunhalas központjában a vá­rosi népkönyvtár. Az fij hely és a megnö­vekedőit könyvállo­mány alapján 500-ru emelkedett az ol­vasók száma. Azóta állandóan növekszik az olvasók igénye. Többízben pótolták már a könyvállo­mányt, de ez máig is kevésnek bi­zonyuk mert még mindig nagyobb az igény, mint ameriy nyit a könyvtár ki tud elégíteni. Már 1952-ben olyan nagy volt a könyv­tár forgalma, hogy a meglévő helyiség szűknek bizonyult, A városi tanács ak­kor tágasabb helyi­séget bocsátott a könyvtár rendelke­zésére. Akkor lé tesült a járási könyvtár, amely­nek könyvállománya mind nehezebben tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Martonosi Pál, Kiskunhalas.

Next

/
Thumbnails
Contents