Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

.Il győztes szocializmus alkotmánya A SZOVJETEK VIII. össz- szövetsági kongresszusa 17 esz­tendővé. ezelőtt fogadta cl a Szovjetunió ma is örvényben lévő Alkotmányát. Az alkotmányterve­zetet előzőleg az egész nép megvitatta és jóváhagyta. Az alkotmány visazatükiözto és törvényerőre emelte azt a vi­lágtörténelmi jelentőségű tény, hogy a Szovjetunióban felépült a szocialista társadalom, egyszer és mindenkorra maradéktalanul felszámolták az embernek em­ber általi kizsákmányolását és minden állampolgárnak demo­kratikus jogokat biztosítottak. A SZOVJETUNIÓ a munkások és parasztok állama. Földje, föld­jének mçiye, vizei és erdei, gyá­rai és üzemei, bankjai, vasúti, vízi- és lé|i közlekedése, jiirköz- lési eszközei, közszolgáltatási üzemel, a városi 'lakások nagyré­sze a Szovjetunióban a népé, vagyis a szocialista állam tulaj­dona. A szocialista tulajdon másik formája a szövetkezeti, vagy kol­hoztulajdon, az egyes kolhozok és szövetkezetek tulajdona. EHHEZ TARTOZNAK a<kolh>- zok és szövetkezetek közös üze­mei, jószága és felszerelése, a közös épületek és mindaz a ter­mény, amit a kolhozok és a szövetkezetek tagjai termelnek. A Szovjetunió Alkotmánya elismeri az állampolgárok kisebb háztáji gazdaságát és személyi tulajdonát is. Minden kolhozud­varhoz háztáji gazdaság tartozik. Személyi tulajdoniján van ennek a háztáji gazdaságnak jószága, felszerelése, termése és ez azon épült lakóház. AZOK A PARASZTOK, akik oem léptek be kolhozba, valamint a kézművesek csekély egyéni gazdasággal rendelkezhetnek-, ha az saját munkájukon alapszik és nem mások munkájának kizsák­mányolásán. Az idegen mun­ka kizsákmányolását a Szov- je’unióban törvény tiltja. A szocialista gazdasági rend­szer, amely a Szovjetunióban osztatlanul uralkodik, nem ismer válságokat és munkanélkülisé­get. A SZOCIALISTA TERMELÉS célja a társadalom állandó növek­vő anyagi és kulturális szükségle­teinek maximális kielégítése. Mint a Szovjetunió Alkotmánya leszöge­zi, ha az otezág gazdasági életét állatni népgazdasági terv irányít­ja ,.a közvagyon növelése, a dol­gozók anyagi és kulturális szín­vonalának szakadatlan emelése, az SZSZSZK függetlenségének erő­sítése és védőképességének foko­zása érdekében." A Szovjetunió Alkotmánya leszö­gezi a szovjet állampolgárok (lepvető jogait. GAZDASÁGI TÉREN az alkot­mány minden állampolgárának biz­tosítja a jogot a munkára, ármun­ka mennyiségének és minőségé­nek megfelelő bérezésre, az öregségi,' betegségi és rokkantsá­gi biztosításra. A Szovjetunió Alkotmánya elismeri az állampolgárok jogát munkájuk jövedelméből és meg­takarított pénzükből szerzett sze­mélyi tulajdonra. (Saját lakóház és házkörüli gazdaságia, háztar­tási és használati tárgyakra. Biz­tosít jS az alkotmány a személyi tulajdon öröklési jogát is.) POLITIKAI TÉREN az alkot­mány jogot ed minden 18 évet betöltött á.lampolgárnak, függet­lenül fajátói és nemzetiségétől, nemétől és vallásától, iskolai vég­zettségétől és szociális származá­sától, vagyoni helyzetétől, egy­helyben lakásának időtartamaid, és múltbeli tevékenységétől, hogy résztvegyen a dolgozók küldöttei szovjetjeinek megválasztásában. Csak az elmebetegeknek és a bi- róságiteg szavazójoguk.ól meg' foszlottaknak nincs szavazójoguá. A szovjetek kü.döttsuiek megvá- •asztása az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással történik. A NÉPTÖMEGEK politikai aktivitásának kibontakozását elő­mozdítja, hogy az alkotmány min­den áHampo.gárnak biztosítja az egyesülési jogot a szakszerveze­tekben, szövetkezetekben, ifjúsá­gi, 6port, tudományos és kulturá­lis egyesületekben. A mutikás- osztá.y, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség legaktívabb és legöntudatosabb tagjait a Szovjetunió Kommunista Pált ja fogja össze, amely dolgozóit él­csapata a szocialista teniszei megszilárdításáért és fejlesz­téséért vívott harcban, s amely a dolgozók minden szer vezéténél — társadalmi és állami szerveze­teknek egyaránt — irányítómagvit képezi. A SZOVJETUNIÓ Alkotmánya biztosítja az állampolgároknak a szólás- és sajtószabadságot, gyűlő kezesi és felvonulási szabadságot. Az alkotmány elismeri minden állampolgárnak azt a jogát, hogy bármely vallást kövessen, avagy vallásellenes propagandát folytas­son. A szovjet társadalom tagjainak kulturális fejlődését biztosítja az üdülésre és a tanulásra való jog. A NŐK A SZOVJETUNIÓBAN a gazdasági, állami. kulturális társadalmi és politikai élet min­den területén a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az állampolgári jogok sorozata is bizonyítja, hogy a szovjet rend­szer igazán, demokratikus és min­den lehetőséget megad az emberek jómódú és kulturált életéhez. A Szovjetunió Alkotmánya azon­ban nemcsak leszögezi a jogokat, hanem biztosítja gyakorlati meg­valósításukat is. A munkához való jogot például a népgazdaság szo­cialista megszervezése, a szov­jet társadalom termelő erőinek állandó növekedése, a gazdasági válságok lehetőségének kiküszöbö­lése biztosítja. A TANULÁSHOZ való jogot biztosítja a köte ezö és ingyenes tiétéves oktatás, a kiváló főisko­lai tanulóknak juttatott állami ösztöndíjak, az anyanyelven folyó tanítás, a dolgozók ingyenes ter­melési, technikai, agtonóiniai to­vábbképzése az üzemekben, szoy- hozokban, gépállomásokon és kol­hozokban. A Szovjetunió Alkotmánya mélységesen nemzetközi szellemű Mindenben érvényre juttatja a nemzetek egyenjogúságának elvét. Törvény .bünteti az állampolgá­rok jogainak bármilyen közvetlen, vagy közvetett korlátozását, avagy előnyök juttatását faji, vagy nemzetiségi alapon. Törvény bünteti a faji, vagy nemzeti fel­sőbbrendűség, illetve faji, vagy nemzeti gyűlölet és lebecsülés hír dg lését. A SZOVJETUNIÓ .szövetségi állam, amely az egyenjogú Szov­jet Szocialista Köztársaságok ön­kéntes egyesülésén alapul. Mind­egyik szövetséges köztársaság színeién állam, amely önállóan gyakorolja az ájFamiiatevmat azok­nak a kérdéseknek kivételével, amelyeknek irányítását önként át­adta a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének, illetve az SZSZSZK't képviselő legfelső államhatalmi és államigazgatási szerveknek. I.yen kérdések pél­dául: a háború és a béke kérdése, országos népgazdasági tervek összeállítása, stb. MINDEGYIK SZÖVETSÉGES köztársaságnak lehetnek saját fegyveres alakulatai és mindé- ik diplomáciai kapcsolatba léphet ide­gen államokkal. Az orosz nép hatalmas gazdasá­gi és kulturális eegít&éget nyúj­tott és nyújt a mu.tban elmara­dott népeknek. így a Szov­jetunióban teljesen megszűnt a nemzetek gazdasági és kultu­rális egyenlőtlensége. A Szov­jetunió szilárd soknemzetiségű ál­lam, amely minden megpróbál ta­tást kiáll. A Szovjetunió Alkotmánya köte­lességeket is ró az állampolgárok­ra. Ilyenek: a munka, a munkafe­gyelem betartása, a szocialista tu­lajdon védelme és erősítése, a haza védelme, a szovjet törvények megtartása, a szocialista együtt­élés szabályainál..- t'szícletiientar- tása. MINDEN SZOVJET DOLGOZO becsületbeli ügyének tekinti, hogy eleget tegyen ezeknek a köteles­ségeknek. Tizenhét éve van érvényben a Szovjetunió Alkotmánya. À szov jet nép 'azóta hatalmas ered­ményeket élt el a népgazdasági és kulturális téren egyaránt. Győ­zelmesen került ki a fasiszta megszállókkal vívott élet-hs-lá harcból, begyógyította a háború sebeit és ma biztosan halad a kom­munista társadalom építésének ut­ján, N. ALEKSZANDROV a jogi tudományok doktora Uj boltok az ukrán falvakban Ebben az évben több mint löO új bolthelyiséget rendeztek be az ukrán falvakban. Szépen be­rendezett 5—11 eladóval dolgozó üzletek nyíltak a kerületi köz­pontokban. Most újabb 600 bolt­helyiséget építenek és rendeznek be az ukrán falvakban. Egyre növekszik a falusi szaküzletek száma. Az év eleje óta például több mint 100 készruhabolt, cí- pőbolt, bútorüzlet, stb. nyílt a falvakban. Az év végéig továb­bi 50 szaküzlet nyílik. Az ukrán fogyasztási szövetkezet kiskeres­kedelmi forgalma egy félév alatt 18.3 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló idő­szakának forgalmát. A MEGYEI KÖNYVTÁR kulturális programmunkert Megyénk területén ma már 226 népkönyv­tár, 5 járási és egy megyei könyvtár működik. A megyei könyvtár olvasóinak száma már köze; 4000. 1951-ben csak 3—400 olvasó volt. Kecske­mét város népességéhez a könyvtár olvasóinak a száma azonban meg mindig kevés. Célunk az, hogy kitartó és fáradhatatlan munkával könyv­tárunkat még közelebb vigyük városunk dolgo­zóihoz. Az október 4-től 10-ig Kecskeméten megren­dezett ünnepi könyvhét fényes bizonyítéka volt annak, hogy a város dolgozói örömmel olvasnak. A könyvhét tartama alatt 60 új taggal emelke­dett olvasóink tábora. Megyénk könyvtárainak jelentős része hasonló eredményről számolhat be. Könyvtáraink között megindult a verseny­mozgalom. A bajai járási könyvtár a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának tisz­teletére versenyre hívta ki a megye többi járási könyvtárait­Könyvtárhálózatunkat továbbfejlesztjük. A már meglévő öt járási könyvtár mellett a jövő év első negyedében Bácsalmáson, Kiskőrösön ét Kunszentmiklóson járási könyvtárt -élesítünk. —- Ezzel elérjük, hogy népkönyvtáraink a járás könyvtárak irányításával dolgoznak. További lépés, hogy korszerűen fejlesztjük gyermekkönyvtárainkat, a termelőszövetkezeti é.- állami gazdasági könyvtárakat. Arra törekszüns hogy az olvasókkal való foglalkozás a könyvtár munka középpontjába kerüljön. Fontos feladat könyvtárosaink továbbkép­zése. A megyei és a járási könyvtárakba községi könyvtárosainknak egy-két napos gyakorlati munkára való behívása ezt a célt szolgálja, Szívügyünknek tekintjük megyénk kulturá­lis fejlődését, ápoljuk és, bővítjük könyvtárháló­zatunkat, hogy az új szocialista embertípus ki­alakítását elősegítsük. Bővül a kereskedelmi hálózat a Szovjetunióban A Szovjetunió városaiban jelentősen bővül a kereskedelmi háló­zat. Moszkvában, Leningrádban, a szövetséges köztársaságok tő­városaiban és az ipari központokban új, kiválóan felszerelt, tágas üzletek nyílnak. Ezekben a városokban az év első felében, körül­belül 900 új üzlet létesült. Az év végéig ez a szám 1450-re emelt c- dik. — A szovjet építészek és mérnökök előtt nagy feladatok áll­nak. Két számadat világosan elénk tárja az építők előtt álló munka méreteit; az ország a közeljövőben 22 ezer új üzletet és 11 ezer új étkezőt, kávéházat és vendéglőt kap. Ebben is megnyilvánul •» párt és a kormány állandó gondoskodása a szov jet ember jólétéről. A képen: Újonnan megnyílt Karaganda! élelmiszer-áruház egyik osztálya. / U j v í z i c r ő m íí Krasznodár közelében, a tahtamukajszki kerületben vau a s.i»v szugi víztároló, a háborúutáui évek egyik alkotása. A közelmúlt­ban vízierőművet építettek itt, amely több kerület kolhozait látja el villanyárammal. A képen; a sapszugi víztároló és a víztároló főépületének képe. Megyénk népi díszítőművészete Apáról fiúra, anyáról leányra száll évszázadok óta Kalocsán, Kiskunhalason és vidékén, továbbá a Tisza-mentén a népi díszítő- művészet. A népművészek ősei a földesurak parancsára hímeztek és festettek. Később a nemesség Bécs felé fordult és az ottan; francia divatnak hódolt. A gazdagok megvetették mindazt, ami népi. De a nép megőrizte művészetét és azt átvitte saját életébe, ruházkodásába. A múltban nem karolták fel népművészetünket. A híres ha­lasi csipkét, a kalocsai hímzést és egyéb dísztárgyakat a dolgo­zóknak nem állt módjukban megvásárolni. A népművészet nen: hatolhatott be a dolgozók életébe. A felszabadulás új utat nyitott megyénk népművészetének számára is. Míg azelőtt a népművészek kénytelenek voltak há­zalni, ma az állam megbecsüli és értékeli munkájukat. Kalocsa' ♦Népművészeti Házat« rendeztek be számukra. A kisipari termelő- szövetkezet megrendeléssel látja ei a kalocsai »ír óasszony o- aat«, akik a mintákat rajzolják, továbbá a hímzőnőket é- ♦pingáló-asszonyokat«. Nemrég szereztek tudomást arról, hogy Kalocsa mellett az egyik tanyán Mácsai Sándor 80 éves dolgozó paraszt gyönyörűen farag. Művészi székeket, virágokat készít Tehetségével eddig senki nem törődött, most megrendelésekké' átják el. Kiskunhalason a híres halasi csipke hazájában hasonló sze­retet övezi a népművészeket. Itt díszítő szakkört szerveztek, ahol 14 fiatal leány sajátítja el a halasi csipke készítését. Megyénkben sajnos még most sincs jól megszervezve népmű­vészeink munkája. Kecskeméten van ugyan Népművészeti Bolt, de abban megyénk népművészeitől munkát nemigen találunk. Más vidékekről kaphatunk ebben az üz.etben népművészeti- dolgokat, de bácsmegyei népművészeti munkát nem árusítanak. Karoljuk fel megyénk népművészeinek munkáját és teremtsük meg a lehe­tőségeket, hogy művüket általuk előállított széD tárgyakat vásá­rolhassunk. vági Lajosod

Next

/
Thumbnails
Contents