Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

Beszélgetés Pólyák Ferenc építésvezető mérnökkel: Öntözési programm a kunszenímíklósi járásban , A SZABADSZALLAS-kerekegyr házi út mentén, ez aíamiulutn-íiid «tövében éideke,s látvány kelti íei h járókelők figyelmét. Az Átok- csatorna csendesen fo’.ydogáló vi /.ében hatalmas kotrógép zúg és Lukul előre iépésrőHépésre. A jgépóríás kanalai egy-egy merítés­i-sí sűrű iszaptömeget hoznak fel- Tüínje. POLYAK FERENC, a Buda­pesti Vízügyi Igazgatóság k'jn- azentmiklóai kirendeltâégéivek épí­vezetője az alábbiak szerint rtómol be a Szabadszálláson 'folyó munka céljáról: ' — 1944-BEN EZEN a csatorna* menti szakaszon hadszíntér, íté­ltet repülőtér voit. Az elvonuló náci ^ csapatok teberauíószámra autdlák 4 csatornába a hadifelsze­relést, robbanóanyagot. A csatorna .'dsó' és iejeoszakaszának kiiisztí- iasa-az elmúlt évek során meg­törtein:, de ezen ;r mintegy két- kiíqmé'.eres-_ szakaszon métere.?, lét üköd ás képződött a mederben, íHitely fenntartotta a lerohanó bel­vizeket. Ezt az akadályt távo- lirjuk el a most folyó munkálatok' knk Hogyan működik a kotrógép? A szakasz kitisztításához «Tí­már sürgetően feladatunkká tette — s már vau is eredmény. A Sári községtől Bajáig húzó­dó 154 kilométeres Duiiavölgvl Főcsatornának — közismert ne­vén: Átok-csatornának a lecsapó* láa lett vo.na a feladata s ezzel a céllal is építették a 30as évek­ben. A csatorna azonban valóban átokká leit. Ha tavaszonként a vi­zek megszaporodtak, a csatorna maga árasztotta cl a környéket. MiJyeu lehető természeti feltételek kitűnőek. Az Átok-csatornát a csepeli Dunaág táplálja a Sári községig megépült DunaTis-za- csatorna közvetítésével. Az Atok- csatorna állandó vízellátását tehát a Dunából biztosíthatjuk. A csa­tornán létesített zsilipek segítsé­gévei pedig a zsilipek közötti szakaszon megvalósíthatjuk az öntözéses gazdaikodist. A fő­csatornával. s?inte, párhuzamosan húzódik az úgynevezett 30-as. csa­torna. n .-.'Beite mintegy 180 km hosszúságú meílékcsatornák hálóz­zák be a járást. A főcsatorna vi­zét ebbe a szétágazó csatorna­rendszerbe vagy motorokkal szi­vattyúzzák be, vagy az úgyneve­zett gravitációs öntözést való­Nyári melegben éppen -Ellenkező­leg működött: elvezette a szüksé­ges vizet is. A MI FELADATUNK, hogy ezen a vidéken megteremtsük a szakszerű vízgazdálkodást. Vagyis. Ne csupán u vízkárt csökkentsük a legkisebbre a felesleges belvi­zek elvezetésével, de észszerűen tárolni is tudjuk az éltető vizet és akkor adjuk vissza a talajnak, amikor arra szükség van. ség van erre ? sítjuk meg. 'Ennek alapja, hogy az Átok-csatorna menti terület legnagyobb része a csepeli Dunn­át; szintje alatt fekszik — ezért az öntözést ezen a területen min­den gépi erő nélkül, egyszerűen és olcsón meg lehet oldani. TAVALY KÍSÉRLETET ' foly­tattunk. Kunadacs—Kunpeszér között a mcilékcs,atórnákon ké'.- kiiométeres szakaszonként egy­szerű föld-gáíak segítségével visz- szaíogtuk, felduzzasztottak a vi­zet. Az altalajba beszivárgó víz gazdagon táplálta ia környező réteket. A kísérlet fényesen sike­rűit: a nemrég megejtett agro­nómiái vizsgálat során kitűnt, hogy Kuna-dacson 30—40 százalék­kal több széna termett. béri erővel 350—400 dolgozóra és károm hónapra lenne szükség. De -ilyenformán, már azért i„s megold­hatatlan, mert a munka életve­szélyes. A gép segítségével egy hónap alatt elkészülünk, hiszen b órai teljesítménye: 400—450 •köbméter iszap kiemelése. A kot­rógépen ' újítást eszközöltünk: ember nem tartózkodik rajta, a partról irányítjuk. A csalornameder kitisztításával eredményesen megoldjuk a belvíz- le vezetést. Csupán ebben áll a munka jelentősége? — Távolról sem. Ez csupán kezefeti. J-épés annak a uagyjelentő­ségű' progTintimnak- megvalósítá­sához, amelyet a kunszentmikiósi járás öntözéses gazdálkodásúm vonatkozóan most dolgozunk ki. A BACSKISKUN.MEGYEI Nép­újság ezévi február 15-t száma terjedelme«' cikkben, részletesen foglalkozott a megye öntözési .lehetőségeivel, „Csak egy lépés v álaszt ol attól, hogy az Atok-psa- lornából Áldás-csatorna ' legyen” ' i-pn-rnel. A kormányprogramul ,en­nek a lépésnek megtételét rriost­Gsupáu tervek vannak eddig az öntözőrendszer megépítésére ? — Éppciuéggel nem. Nagyjából teljesen késznek mondható éppen itt, Szabadszálláson egy 240 nol- da,s rétöntözőtelep. A rét azonban n legkevesebb vizet igényli. Egy Hortobágy-szivattyú másodpercen­ként 1ÛÜ liter vizet áraszt, -a rét- öntözéssel tehát korántsem me­rik ki teljesítőképessége. S mivei a 240 holdas területen halastónak kiválóan alkalmas hajiatok van­nak — javasoltuk enne!: létesí­tését. is. így egy ilyen szivattyú remekül niego'dja a. rét és a ha­lastó együttes vízellátását is. De csupán abban a kis körben, aho' most a -kotrógép működik — kü­lön 10 holdas, halastónak alkalmas terület van. amely minden -befek­tetés nélkül, jegyeiden szivattyú segítségével elárasztható « a csatorna mentén még számtalan iiyen lehetőség található. KÜLÖNÖSEN kedvezőek Kun- szentmiklós község adottságai. Itt folyik keresztül a 14—15 kilomé­terét; Bakér. A meder szélessége az 50—60, némely helyen a Î00 métert - is életi. Nyáron -kiszárad és szennygyüjtö csatornává válik. Egy meHekcsatorna létesítésével vizet tudnánk belevezetni a 30-as csatornából — sa -ma egészségle­ien Ba-kér kitűnő lehetőséget adna szárnyas- c« haltenyésztésre, A Bakér segítségével halastavát le­hetne csinálni a községhez 4 —5 kilométerre fekvő Gyékényes-tó­ból is. De egvéb lehetőség is kí­nálkozik. Az Átok-csatorna és a Duna között' kanyarog a Kígyós- ér, ebbe folyik a Bakér. Ha tehát az utóbbiba vizet bocsátunk, a mintegy 50 kilométeres Kígyós-ér segítségével is egészen Akasztóig öntözhető területet teremtünk MINT MONDOTTAM: az öntö­zés természeti feltételei megvan­nak. A megvalósítás elsősorban ránk: szakemberekre vár. De a nri munkánk csak akkor lesz sike­res, ha a helyi vezetők támogat­nak és szorosan együttdolgoznak velünk e nagy és szép feladat megoldásában. Ettől az együttmű­ködéstől inagymértéKben -'ügg; mennyi idő alatt válik az Átok- csatorna valóban áldássá. Miért léptem be a termelőszövetkezetbe? 1945-ben ér. js kap­tam 5 hold juttatott földet. Három hold csak megjárta, de két, holddal nem tudtam mit kezdeni. Akármit vetettem bele, nem si­került, csak kikelt, de megrekedt a vetemény, Hatodmagamra, a négy gyerekre bizony nem volt elég a föld hasz­na. így amikor- megin­dult itt a szomszédban a sztálinvárosi építke­zés, feltarisznyáztam as elmentem kubikmun- kára. »Kétlaki« lettem, Nem mondom, szépen kerestünk, meglett ha­vonta mindig az 1000- 1200 forint. De ebből a pénzből két konyhát kellett tartani. A főidet meg az ipaméknak ad­tuk felesbe, az asszony az apró gyerekektől nem tudta munkálni. Mire annak a kis föld­nek a termése megfele­ződött, kifizettem a fu­varokat, odajutottani, hogy nagy így a ráfize­tés és a föld csak te­her. Nem is sokat töp­rengtem, amikor szóba- került a kétlakisag megszüntetése: leadtam a földet. No, ezzel se sokat ol­dottam meg. Mert még mindig két konyhát tartottam a fizetésbe!, De az volt a legrosz- szabb, hogy távol vol­tam a családtól. Nem voltam én ehhez szok­va. Olyan az ember, mintha kétfelé lenne szakítva, Ezév március 17-én hazajöttem Tassra. El is helyezkedtem mind­járt a seiypi cukorgyár- itteni gazdaságában ko­csisnak. Akkoriban alakult meg az Alkotmány termelőszövetkezet. Va­lamennyi tagját jól is­mertem, Szatmári Ga- foival együtt gyerekes- kedtem. Egyszer, mikor lovat patkoltattam, ösz- szejöttem az elnökkel: Király Lászlóval. Hí­vott a csoportba, Az asszonynak már akkor nagy kedve . lett volna. Magam is úgy gondoltam: ha nem lenne jó, nem lépte« volna be a jó gazdák, ismerőseim, mint Ka- lány Sándor bácsi is. De a belépést azért halasztottam el, mert nem akartam semmi nélkül a csoport nya­kára varrni magam. Mert bizony semmi ki­tartásunk nem volt, .sem gabona, sem más egyéb. — Kölcsönöket kérni, adósságba verni magam sehogyan sem akuródzett. így megvártam az őszt. Megkerestem a gabonát magamra meg a négy gyerekre. A kislányom is egész nyáron dolgozott, meg­keresett a gazdaságban tíznaponként 150—100 forintot, összeszedtük magunkat. Közben a gazdaság itt meg is szűnt. Nem vártam egy na­pot sem. Október 1-én beléptem s mindjárt munkába is álltam a feleségemmel. Neki :s vari már vagy 23-30 munkaegysége. Kap­tunk 166 kiló búzát előlegbe. Itt is kocsis lettem, november eleje óta a teheneket gondo­zom az öreg Kincses helyett, akinek már nehéz volt a munka. Szeretek itt lenni, az apám is uradalmi te­henész volt mindig, magam is a jószág kö­rül nőttem fel. A 12 éves fiám segít. Ez alatt a rövid idő­alatt jól körülnéztem. A tehenek közt sok van, amit ki kell se­lejtezni. Négy ugyan megadja a napi 25 li­tert, három meg ha­sas, de némelyik csal; a takarmányt pusztít­ja. Mondtam is már az elnöknek: ki kell se­lejtezni ezeket, mert csak azért, hogy trá­gyát adjanak, de tejet nem, kár a takarmányt tömni beléjük. Itt még nem volt meg a zárszámadás, De azt én is tudom, hogy a kiosztott ter­ményeket pénzre szá­molva 50 forint jut munkaegységenként. Szép dolog ez. Ami­lyen szép terveink meg jövőre, vannak, én már ennek a duplá­ját is megkaphatom jövő ilyenkor. . Annyi távoltöltött esztendő után megint együtt vagyok hát a családommal. S egy még nagyobb család­ban: a termelőszövet­kezetben dolgozom a gyarapodásunkért. Elmondotta: Erdős Pál, a tassi Alkotmány tsz. tagja,- üj halastavak létesülnek a lapalyos, kietlen pusztaságok helyén Megyénk termelőszövetkezetei a télre készülnek. Csaknem mindenütt igyekeznek a rövid téli napokat is hasznos munkával tölteni és ezáltal is növelni a csoport jövedelmét. Számos terme­lőszövetkezeti csoportban új, a helyi adottságokból táplálkozó melléküzemágakat létesítenek. Több termelőszövetkezetben még most érlelődnek a tervek, de sok helyen meg is tették az előké­születeket a már meglévő üj üzemágak kiépítésére, fejlesztésére, vagy újak létesítésére. Termelőszövetkezeti csoportjainkban kedvelt gondolattá vált halastavak létesítése, vagy a már meglévők bővítése, jövedelme-« zőségének fokozása. Egyedül a kiskunfélegyházi járás területén 17 termelőszövetkezeti csoport nyújtotta be igényét kisebb, nagyobb halastó létesítésére, A kiskunfélegyházi Lenin 10 holdon, továbbá a szanki Micsurin, a gátéri Vorosilov, a petőfiszállási Kossuth ugyancsak 10 holdas halastó létesítését vette tervbe. A pálmo- nostori Rákosi és a félegyházi Dózsa öt holdas halastó beállítá­sáról tervezget. A területek nagyrésze, ahol egy-két év elmúltával csillogó, sima víztükör felett halászok vetik ki a hálót — ma még nádi dal, kákával benőtt sekélyvizű részek, vagy éppen puszta, lapá- lyos területek, ahol csak nagyobb esőzések után jelenik meg ki­sebb mennyiségű víz. A pálmonostori Rákosi termelőszövetkezet földjén szeszélye* kígyóalakú vonalban húzódik a 70 holdas legelőbe veszve a Dong- ér egy elhagyatott, évszázadok óta gondozatlan mellékága. A sás-* sál, kákával és más sokfajta vízinövénnyel borított sekély vízben vadhalak tömege él. — Nem ritkán 2 kilós halakat is fogtunk ki az ősz folyamán, amikor a vízbe mentünk a kákát levágni, —« mondogatja Kirí István, a növénytermelési brigád egyik tagja. —< Ha kitisztítjuk a vizet, és megnagyobbítjuk a víztükröt, kevés Költséggel jól jövedelmezi» halastóhoz jut csoportunk — mondja Nagy Mihály, az elnök is, Valóban egy rnázsányi halivadék kellene ahhoz, hogy jövőre mintegy 100 mázsa halkészlettel rendelkezzen a tó. Egyedül a halastó tehát több, mint 150 ezer forintot jövedelmezne a jövő gazdasági évben. Érdemes tehát azt az 1000—1200 köbméter folder megmozgatni és zsilipekkel, gátakkal az állandó és bőséges víz-« mennyiséget biztosítani, hiszen az egész tó rendbehozatala és üzembeállítása alig 12 ezer forintos költséggel megoldható, A kiskunfélegyházi Lenin termelőszövetkezetben az Endre-- tanya környékén új átézi kút fúrását kezdték meg. A tervek sze­rint ez az ártézi kút látja majd el vízzel a most létesítendő 10 holdas halastavat. A halastó létrehozásához mintegy 5000 köb­méter földet kell megmozgatni. Ehhez az állam a csoportnak csaknem 18 ezer forint segítséget ad, Gépesített fatermelés a Miecskcinéti Erdőgazdaságban AZ ALFÖLDI erdőgazdaságok régi és egyik legnagyobb pro­blémája a tuskóiríásos fa-termeles észszerűbbé tétele. Emidéig a ter­melésekhez hatalmas munkaerő- létszám beállítása volt szükséges. Egy fakitermelő munkás naponta csak 0.7 köbméter iát tudott a legnehezebb fizikai munkával ki­termelni. Ez a módszer káros ha­tással volt az újabb erdősítés a'.á történő taiajejökészítésre is. A talajban maradt gyökerek, sai jak a talajmunkákat megnehezítették. ■Gépi tatajetőkészitésre gondolni sem lehetett, kizárólag a költsé­ges fogatszántást kellett alkal­mazni, 1951 ŐSZÉN alkalmazott csör­lő •: gépi fakitermelés már meg­mutatta az egyedüli helyes ú' at: a fa-kitermelés gépesítését, Ez a termelési módszer azonban csak szőkébb körben terjedhetett cl. Alkalmazásának lehetőségét igen befolyásolta az erdőállomány ko­ra, fejlettsége, a gyökérzet eine’ Rczkedéso és az erjőtalaj -minő­sége is. Az eredményes megoldást a. Kecskeméti Erdőgazdaság találta meg, EZ ÉVBEN a Szovjetunióból kapott K. 80-as -típusú lánctalpas traktorát tuskóirtásod fátemelésbe állította. A gép különböző állo­mányokban csörlő-berendezés nél­kül 3 centiméteres átmérőjű drót­kötéllel -közvetlen, húzás útján a fákat gyökerestül tépi ki. Laza és középkötött talajon 1—1.5 köbmé­teres fák kidöntését minden elő­készítő munka nélkül végrehajtja, tekintet nélkül az erdőállomány iájára, korára, fejlettségére és- gyökérzeti elhelyezkedésére. Csak kötött talajon kell a fák méretei­től függően előkészületi munká­kat végezni, amely abból áll, hogy a gyökérfőt a dolgozók a földtaka­ró a-lól kibontják és a vastagabb gyökereket átmetszik, AZ ERŐGÉPNÉL a gépkezelők­kel együtt 5 munkás dolgozik. A na-pi teljesítmény 60—70 köbméter szálfa kitermelése. E teljesítmény azonban még fokozható a kötél rákapcsolásának • észszeríísítese á’- taL A gyökerek kitépése meggátolja a vág árterületen a ear jadzág, meg­indulását és a gyökérmentes talaj géppel szakszer (ipa megmunkál- ható. A K. Sü-AS traktor ezidcig 2000 köbméter iát termelt ki Kecskeméti Erdőgazdaságban és- jelenleg a 'Nagybugaci Erdészeti 2000 köbméteres fakitermelésé ti végzi. A gép az 5 kezelőszemély-« zettet 40 ember napi munkáját* tudja ellátni. A kézzel történü tuskóírtásos fatermelés költségért vd szemben a gép munkája álUoí •köbméterenként 7 forint költjeé-' get takarít meg az erdőgazdaság.­A GÉPPEL történő fatermel«»­eredménye mindezek mellett ab­ban iß megmutatkozik, hogy a Kecskeméti Erdőgazdaság _ 1953, évi fakitermelési tervét már men vember 30-ra 104 százalékra tud­ta teljesíteni. Az ipari fa értéke­sítési tervet 107 százalékra^ a tíízifaértékesítési tervet pedig Fői százalékra sikerült teljesíteni. A SZOVJETUNIÓ támogatá­sa -eredményezte, hogy a Kecs­keméti Erdőgazdaság területén ,a legnehezebb munkát: a tuskóirtá- sos fetennelést olyan mértékben megkönnyítettük, -hogy a múlthoz viszonyítva a nehéz fizi-kai mun­kát csaknem teljesen megszüntet­tük. Az erdőgazdaság további célja az, hogy a gépi fa termelés előnyeit mégin-kább kihasználja és annale gazdag eredményét dol­gozó népünk érdekeinek szolgá­latába állítsa. Csávics János igazgató, Kecskeméti Állami Erdőgazdasag Lassan halad a ssárvágás A termények betakarítása me­gyénkben befejeződött, azonban a szárvágás és megfelelő tárolá­sa terén elmaradás tapasztal­ható. Különösen sok a tennivaló a bajai és bácsalmási járásban, ahol az elmaradás akadályozza a mélyszántást és veszélyezteti s silózási terv telHesítését is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents