Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
ASSZONYOKNAK c A csecsemő egészségé ) Hogyan öltöztessük hát a csecsemői? Az eisö két-harom hónapban, míg potyában tartjuk, ne kössük oe szorosan es karjait hagyjuk a po lyan kívül. De meg az első houapokoan naponta nehuny órára egyáltalán ne kössük be a pólyát, hogy a csecsemő szfl.oao.on mozognasson. In- ifecskéje is jó bö legyen. Három,lónapos koron túl varrjunk neki hálózsákot raszonool, kössük át a acre- kán es takarjuk le vékony •pokróccal, vágy nagyobb kendővel. Mikor már forogni, mászni, állni próbál, kezeslábast (nadrággal cgyöevar rótt felsőrészt) kapjon, olyanformát, mint amuyent p. munkások hordanak. Állatában ne öltöztessük a csecsemőt túlmeleyen, de természetesen tuikönnyen sem. Ha az egészséges csecsemő izzad, ez a helytelen öltöztetés jele, A kisbaoa mozgásának fej- luocset a helyes öltöztetés is elősegíti, de más módon is segítségére lenetünk, utho- napos koron túl, mikor már forogni szokott, helytelen a kocsiban, kosárban, bölcsőben tartani. Ilyenkor már tágasabb, mozgusra több lehetőséget adó kiságyba ked tenni. Fekvőhelye ne legyen iúl puha. Ha dunyhán, vagy párnán fekszik, háta besüpped, nem tud jól an or dúlni, azért helyes, ha matracon, összehajtogatott pokrócon, vagy akár szatmazsakon fekszik .1mindezeket természetesen vékony mosható anyaggal, lepedővel kell letakarni), u et-nyolchónapos kortól a legjobb, ha fából készült jarokuoa helyezzük el. de gondosan ügyeljünk arra. nogy a járuna /aja szálka mentes legyen. Másfél meter hosszú, 50—60 centimeter mw gas legyen a járóka oldata: eobe kupaszkoava azután a kicsi hamarosan egyedül• minden különösebb segítség nélkül megtanul állni, járni. Hogy ez mikor történik meg, az egyénileg kütonbözo. c.gycs ktsbaouk már nyolc• nunapus koruan felállnak, de ha a baba 12 hónapos korban áll fel először, az sem baj. Járni áltaiaoan egy eves koron túl tanúinak meg a gyerekek. 1 ontos, hogy ne siettessük, ne erőltessük a mozgás fejlődését. Meg kell várni, míg a baba egyedül kívánja és próbálja az állást, járást, Lilihez pedig a szükséges erősítő eiogyakorlatokat úgyis megadják az első helyváltoztató mozgások (így például a kúszás, stb.), melyek elő' készítik az izmokat. Hogyan öltöztessük a gyermekeket? Liehet a gyermeko- ; fcet csinosan, kedvesen és mégis egyszerűen öltöztetni, csak miu- dig vegyük tekintetbe: a vásárolt, vagy az általunk készített kis holmit mire használja majd a gyermek. A ^játszóruha például ne gátolja a gyermek mozgását, ne legyen könnyen piszkolódó színű. Anyaga legyen' könnyen mosható, fazonja egyszerű és könnyen vasalható. Kerüljük a rávarrt díszeket, a sok gombot, mert ezek itöny- nyen leszakadnak. Ne legyen bonyolult, vagy hátul gombolódó a játszóruhája négyéves kortól. hogy megtanulja saját ma ga felvenni és levetni a ruhát. tiogyan készítsük ei a vadhúst Itt a vadászszezon, sokfelé kerül az asztalra fácán, vagy nyúlbűs. Hogy elkészítési módját változatosabbá tehessük, a náziasszonyoknak ehhez ad segítséget a következő két recept. FÁCÁN FRANCIA MOuttA A letk.v.iott fácánt kívül-beiói megsózzuk, s belülről még kissé meg is fűszerezzük. A fácán .abait testéhez kötjük, mellére nagyobb daran, vc.w.oa vago . szalonnaszeleteket teszünk, s azt cérnával rákötjük a iacán- ra. Ezután tepsiben fűszer-zöld- seget, hagymát és citromot, vagy szárított citromhéjat pirítunk. Ebbe aztán a fácánt előbb a mellén sütjük, majd a hátán, s közben gyakran öntözgetjüs. — Miután atsüit, a fácánt kiemeljük a tepsiből s az abpan maradt levet liszttel sűrítjük, majo leszűrjük, s egy kévés vörösbort öntve hozzá, ezzel a leve. .eöntve tálaljuk. HAGYMÁN KÉSZÜLT NYÜL A hártyától megtisztított nyu.- hátat szalonnával spékeijük, megsózzuk, majd zsírban, hagymával, fűszerrel, baberievéuei mindkét oldalán gyors tűzön lesütjük. Azután levét vízzel felöntjük, s gyakori öntözés közben megsütjük. A kész nyulat ecettel, vagy citrommal ízesített tevével tálaljuk. NYÚLCOMB SÜTVE: A nyúl combját kicsontozzuk, s a csont ae.yeoe szalonnát teszünk. A szalonnával töltött combot azután összevarrjuk s Így sütjük meg. Elkészülte után szépen szeletelhető s ízlésesen tálalható. Jó, lia tüöja a lÉiisszony... ...hogy ha azt akarjuk, hogy az étel ne fusson ki, főzés közben az edény peremét zsírozzuk meg. I dolgosók jobb ellátásáért A öaromfifeidolgorás műhelyében UA VALAKI látta ez- J l előtt 10 évvel a Kecskeméti Barnevál feldolgozó helyiségeit és most megnézi, röviden csak annyit, tudna mondani: itt dolgozni igazán öröm. Az idősebb dolgozók 1,laboratóriumnak“ nevezik üzemrészükét El lehet képzelni, hogy a tőkés idejében hogyan nézett ki a gyár belseje. Az akkori tulajdonos, Benedek, ugyanúgy, mint a többi tőkéstársa az asszonyokat. lányokat, férfiakat csak eszközöknek tekintette feneketlen pénzeszsákjárFÖTII Istvánnéval kez- dünk el beszélgetni. Ismeri az üzemet, mint a tenyerét. Kérdésünkre elmondja. hogy lényeges különbség a háziasszonyok és az űzetni baromfitisztítás között az, hogy az üzemi munkát a gépek könnyítik meg- felmentik a nehéz munka alól az asszonyokat. Mielőtt még a gyors gépi kopasztás munkájának ismertetésére áttér nénk, feltétlenül el kell mondani, hogy a kopasztó helyiségének kivételével bizony hidegebb van bent az üzemrészekben. mint kint a szaKépflnk a szortírozok iák megtöltéséhez. . Tíz év ita azonban nagyot fordult , világ kereke. Csupán csak jinyi történt, hogy az ország gazi gazdája, a nép vette ;ezébe sorsának irányítását, falán nézzük meg. hogyan ejlődött az üzem. mennyivel :Önnyebb a munka végzése, óiért hangos vidámságtól oinden munkahely? munkáját mutatja be, badhan. Ez velejárója a baromfi tar' ' ;ításának. A tulajdonképpeni munka az áru előkészítésével veszi kezdetét. A „színbe” lévő kövérárut saját lábán, a so- ványbaromfit rekeszekkel el. látott kocsival szállítják a vágóhelyiségbe. Itt egy végnélküli futószalag forog állandóan körbe, A baromfit két lábánál fogva felakasztják. A vágó elvágja a nyakát, utána a baromfit 50— 52 fokos forró vizbe teszik. A forró viz hatására a baromfi nagyja tolla leesik, majd ezután kikerül a gépből, majd kézzel tisztítják meg. Innen kerül a beiezők- höz, majd a kopasz tóba, ahonnan már szállításra kész állapotban kerül át a szorti- rozóba. iZ ITT LEVŐ asztalox kon különböző tiókok vannak. Súly és minőség szerint helyezik bele a baromfit. Ugyancsak súly és minőség szerint ültetik rá az „ültetőállványokra“ a már hűtésre szánt baromfit. Az ültetőállvány előnye az, hogy vascsőből készült drótháló- > val van ellátva, gumikerekeken szalud, ezért az áru hő tőbe való szállítása gyors, higénikus. Az áru beszállítása után minden' esetben forró vízzel lemossák az állványokat. Akik itt dolgoz- ( tűik bakancsot, mackót, bekecset és meleg teát kapnak. : így " gondoskodik egészsége ükről a vállalat vezetősége. x KÉPEN látható áru- átvevő kis asztalnál láthatjuk Mikus Máriát, aki ellenőrzi a minőséget. Agos tou Erzsébet figyelmesen Ügyel arra, hogy a súly pontosan legyen lemérve. Innen azután a baromfi az újonnan épült., korszerű higiénikus előhűíőbe kerül, ahol az eddigi 21 órai tartósítási idő helyett ma már a csirkét 2 és fél óra. a kövérbaromfit 3 órai hűtés után lehet csomagolni. Az üzemben — az árutól függően — 8 óra. alatt 8000 csirkét- 3—1000 hízottbaromfit doh goznak fel fogyasztásra. (jdne a Dúííml tf öLcíjía ráncoljatok, télidő van — ráér a töld nepe mama, rakjatok ki az örömet tt is végre valahára. Muzsikáljon rá a szivünk, csattogjon a magtarajto — hogy a tanyák kamrájában nem üres már a szakajtó. Dongjon a láb, hogy a jobbágy Az a szép tánc azt hirdeti, felugrott a nehéz sárból az nem volt csak egy álom —kurjantson ki a szabadság de mar dobog, repül, lobog, ezeréves kanásztáncból, mint pántlika a szép lányon. Táncoljatok, télidő van, holnap már az ujev köszönt — rakjátok ki, az ángy...át, hadd rendüljön meg a vén föld. VINCZE ANDRÁS. Kepek a Miklőstelepi Szőlészeti Kutatóintézet eleiéből A homoki tömegtermő borszőlő-fajták kísérletezése folyik Mikióstelepen a Szőlészeti, Kutatóintézet kísérlet* telepén. A kutatóintézet munkája különösen fontossá vád a kormányprogramul megjelenése óta. _ Azóta fellendült a termelési kedv a szőlőtermelés vonalán is.a A napokban megjelent párt- és kormányhatározat a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről pedig jelentős helyet szentel a gyümölcs' és szőlőtermelés fellendítésének. A kormányhatározat végrehajtásában jelentős szerep jut a kutatóintézet tudományos munkatársainak is. Az alábbiakban néhány képet közlünk az intézet életéből. 1. A keresztezett szőlőfajtákat, vagyis ahogy szaknyeiven mondják, a szőlömagoncokat üvegházban nevelik. A »fajtajelöl- tek- innen kerülnek ki a szabad földbe, ahol állandó megfigyelés alatt allnak. A fiatal magoncok az üvegházban gyors fejlődésnek indulnak. Az üvegházra mintegy félmillió forintot költöttek, jövőre pedig még egy szárnnyal kibővítik. 2. A palronálási munka. A nyár folyamán a kutatóintézet munkatársai a hetényegyházi Micsurin termelőcsoportot patronálták. A képen Kurucz András tudományos kutató Káplár Béla szőlészeti brigádvezetőnek magyarázza a peronoszpórajclzőszolga- lat jelentőségét. A pcronosspóraveszcly előrejelzése igen font"" az eredményes védekezéshez. 3. Adjunk még egy fürtpermetezést — tanácsolja Varga Antal tudományos munkatárs Káplár Béla szőlészeti brigádvezetőnek. A védekezés gyakorlati megbeszélésével segítették a kutatóintézet tudományos munkatársai a termelőesonorto* a termésered» menyek elérésébens .
