Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

A kunfehértói állami gazdaságban kiszélesítik « szőlő- és gyümölcskultúrát A párt és a kormány határozata után 3 kun- fehértói állami gazdaságban is új és okos tervek kovácsolódnak. A gazdaság dolgozói és vezetői olvasták a határozat szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztéséről szóló fejezetét, amely magában foglalja azt is, hogy az elkövetkező években mi- Cyen feladatok várnak az állami gazdaságokra. Az 1954-től 1959-ig terjedő években az állami gazdaságoknak a termelőszövetkezetekkel együtt évep.te 14 milliónyi szőlőoltványt és 25 millió gyökeres európai síőlov&jszőt ítéli termelni a szőlőterületek rendbehozása és kiterjesztése érde­kében. Ehhez a tervhez a kunfehértói állami gazda­ság is jelentős mértékben hozzájárul. Előbb azon­ban itt is meg kell változtatni a termelés jelle­gét. Noha a gazdaság területének nagyrészét sző­lők es- gyümölcsösök alkotják, mindeddig még nem tértek rá a megfelelő nagyüzemi termelésre, Munkaeszközeik kis teljesítményűek és egysze­rűek- így a termelés nem eléggé gazdaságos és a munkák különösen a permetezés ideje alatt összetorlódnak. A felszerelés hiányosságán túl még a gazdaság túlságos széttagoltsága is akadá­lya volt a további fejlődésnek. A szőlő- és gyü­mölcstermelés mellett nagyszámú állatállomány nevelésével és széleskörű növénytermesztéssel ;s foglalkozott a gazdaság. Most főképpen a szőlő- és gyümölcsterme­lésre térnek át. 450 hold szőlőterületüket — amelyből 100 hold tavalyi telepítés, — újabb te­lepítésekkel növelik a tavasz folyamán. Mmdösz- sze annyi szántóterületet hagynak meg, amennyi az állatállománynak szükséges takarmányfélesé­geket megtenni, a többit szőlővel és gyümölcsös­sel telepítik be. A telepítésnél a fajtakiválasztás a helyi adottságoknak megfelelően történik, fő- "ként a táj jellegzetességének megfelelő kadarka, kövidinka és rízling fajtákat termelnek, illetve telepítenek. Ez adja ezen a tájon a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű borokat, Ebben az évben a gazdaság 600 ezer szőlő­vesszőt adott át a saját szükségletén felüli meny- nyiségből más állami gazdaságnak és a szakvál­lalatoknak további telepítésre. A kővetkező év­ben ennél jóval több szőlővesszőt akarnak kiter­melni. Csak a tömegekkel való szorosabb kapcsolatokkal tudíuk sikeresen meoroidani feladatainkat ? A kormányprogranim óta el­telt idő alatt a bajai városi ta­nács végrehajtó bizottsága több intézkedési hozott a szec.aliste törvényesség elvének betartása, a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében. A tanács sikeres munkát csak akkor tuil végezni, ha jól kiépíti a tömegkaposo- latait. Ha a tömegek közötti kapcsolat meglazul, — mint ahogy ez ná­lunk is megmutatkozott — nem tudjuk feladatainkét sikerrel •megvalósítani. Meg kell mon- Aanu ik azonban őszintén, hogy a tömegkapcsolatok megíazu’4- sán kívül megnehezítette mun­kánkat a túlzott állami centra­lizmus js. Mik voltak a tômegkapçsola- taink meglazulásának okai? Elsősorban az, hogy tanács­tagjainkkal nem ismertettuK kellőképpen kötelességüket és feladataikat. Mi vezetők nem tartottuk szem előtt saját kötelessége­inket sem, amely a kéttűs beszámolók megtartására vo­natkozik. Gyakran a felvilá­gosító munkát adminisztra­tív módszerekkel helyettesí­tettük és az állami funkció gyakorlása a választott szer­vek hatásköréből a hivatali apparátus kezébe csúszott. Ezzel csökkent tanácstagjaink tevékenysége, az ügyek intézé­sébe való részvétel, ami vég­eredményben a tanács és a tö­megek közötti kapcsolatok mag- lazulásához vezetett. Ezek a hibák eredményezték, hogy feladatainkat nem tudtuk mindenkor olyan sikerrel végre­hajtani, mint azt joggal várhat­ták volna tőlünk. A korrpányprogramm elhang­zása óta a tanács és a végre­hajtó bizottság munkáját meg­javítottuk, tanácstagjainkat be­vontuk a munkába, egyes osz­tályaink ellenőrzésével bíztuk meg őket. így kívánjuk a hely­telen intézkedések feltárásával és kijavításával tömegkapcsola­tainkat az eddiginél szorosabb­ra vonni, Azonban még sok a tennivaló. Begyűjtési osztályunk munkáját például nem egy esetben meg­vitattuk, de még mindig nem adtunk olyan segítséget, amely 3 begyűjtés menetén javított vol­na. Meg kell szüntetni véglege­sen a dolgozókkal való rideg és lélektelen bánásmódot, az oktalan zaklatást. Éppen a begyűjtési osztálynál tapasz­taltuk azt legutóbb is. Valcsik János egyénileg dolgozó paraszthoz, a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnökéhez ment ki az elszámoltató bizottság. — Vaicsik János élenjáró dolgozó, beadási kötelezettségének min­denkor időben eleget tesz. Még­is, mint hátralékost el akarták számoltatni. A felelősségrevonás során kiderült, hogy Vaicsik Já­nos nem hátralékos. Egy másik dolgozó paraszt esetében pedig többszöri felhívásban sürgették a beadás teljesítését, holott az már {égen teljesítve volt, A párt és a kormány intézke­dései, de maga a kormánypro- gramm is az ilyen és ehhez ha­sonló hibák felszámolásával mu­tatja számunkra az utat a tö­megkapcsolatok megszilárdításá­hoz. Nagy segítség számunkra, hogy a Központi Vezetőség meg­jelent határozatai a dolgozó tö­megek egyre aktívabb érdeklődé­sét vallották ki a közös ügyek Intézésében. Tanácstagjaink és a végrehajtó bizottság erőteljesebb részvétele a munkában, a bü­rokrácia megszüntetése, a dol­gozók ügyeinek lelkiismeretesebb elintézése egy-egy útja a tömeg- kapcsolatok megszilárdításának, hogy a bajai városi tanács az eddiginél sikeresebb munkát vé­gezve segíthesse a kormánypro­gram m megvalósítását. Farkas Katalin vb.-elnök. Baja. Jó silótakarmánnyal megkönnyftjük állatállományunk átté'eltefését Egymásután érkeznek a jelen­tések a megyei tanácshoz, hogy itt is, ott is bontottak jól sike­rült silókat. A silótakarmányt az állatok szívesen, jóízűen fogyasztják. Mégis vari1 néhány termelőcso- pos-t, ahol nem látják eléggé a silótakarmányok jelentőségét. A dunaszentbenedeki Haladás ter­melőcsoportnál a cukorgyári nyersszelet besilózását is elmu­lasztották. Természetesen a? ilyen eljárások nem segítik elő sem a csoportot, sem a népgaz­daságot az állattenyésztési ter­vek valóraváltáaában. Az elmúlt 10 napban legtöb­bet silóztak a dunavecsei, kalocsai és a kis­kunfélegyházi járásban. Terme­lőszövetkezeti vonalon pedig a bácsalmási, dunavecsei és a ba­jai járásban. A legutóbbi értékelés szerint a járások rangsora a siló­zásban a következő: 1. bácsalmási, 2. dunavecsei járás, 3, Baja város, 4. kiskun­félegyházi járás, 5. kecskeméti, 6. bajai, 7. kiskunhalasi, 8. ka­locsai, 9. kiskőrösi, 10. kunszent- miklósi járás, 11. Kecskemét vá­ros. Levél Tisza földvárról a termelőszövetkezetekbe Mi, a Uszaföldvári mezőgazdasági szakiskola tsz köny velő- tanfolyamának hallgatói azzal a kéréssel fordulunk me­gyénk termelőszövetkezeteihez, hogy minél több olyan Ut got küldjenek tanfolyamra, aki tanulni szeretne. Ezen a tanfolyamon mi szeptember t e óta tanulunk. Ma látjuk már: milyen sok mindent nem tudtunk eddig s hogy termelő szövetkezeteink fejlődése mennyire megk í vánja, hogy szakképzett vezetők legyenek a szövetkezet élén. Sokszor elbeszélgetünk egymás között, hogy a múltban ilyen tanulásra nem volt lehetőség. Itt gyönyörű, tiszta hálószobákban alszunk. Hetenként mindenkire mosnak, va­salnak. Az ebédlő szép, tágas helyiség, tiszta és barátsá­gos. A koszt kifogástalan. Reggel tejeskávé, tízóraira va­jaskenyér, az ebéd finom, ízletes, az uzsonna mindig vállaJ eatos, a vacsora is jólesik. Életünket változatossá teszi a szórakozás is. Rendszeresen járunk moziba, a hallgatók kultúrműsort rendeznek. Az iskolának nagy könyvtára vau sok szépirodalmi könyvet olvasunk szabadidőnkben. De fő feladatunk a tanulás. Mind a nyolcvanan meg­fogadtuk a szorgalmas tanulást, hogy otthon, a csoportunk ban minél jobb munkát tudjunk végezni. A mi hazatérésünk ideje már közeleg. Kérjük megyénk tsz-tagjait, hogy a január i-én meginduló tanfolyamra minél többen jöjjenek! \,Rákosi’*—*JZömsaomoV’—,,November T‘ osztály hallgatói. ......*....-: .-­Jó munkáért — megérdemelt jutalom A kiskunfélegyházi termelőszövetkezetekből három kiválóan dolgozó csoporttggot küld a városi tanács kéthetes téli üdülésre jó munkájuk elismeréséül. A 72 éves Pécsi Sándor bácsi, aki .» Felszabadulás termelőszövetkezet tagjaként az idén 313 munka­egységet teljesített, most megy először életében üdülni. Már mag is kapta beutalóját a lillafüredi üdülőbe. Nagy Gál János a Bem József termelőszövetkezetből és Tóth János a Vörös Október termelőszövetkezetből a szabadsághegyi üdülőbe kaptak két hétre szóló beutalót. GARA 1953 H A VALAKI meg akar győződni, hogy a ga­rai dolgozó parasztok ter­melési kedve is felszökött a kormányprogramm elhang­zása óta — nem sokáig kell kutatnia bizonyítékok után. A tanáesházáii okmány iga­zolja, hogy a község az őszi kalászosok vetéstervét 105 százalékra teljesítette. A me' zöguzdö-sági előadó papíron mutatja ki, hogy az 1400 hold tartalékföld az utolsó négy­szögölig gazdát talált, sőt az lenne jó, ka lenne még vágy 500 hold belőle. Azt pe­dig a mezőőrök igazolják, hogy soha annyi trágyát nem kaptak a garat földek, mint ezen az őszön. Csak a ta- nácsháza udvaráról 500 ko­csival hordtak el. A közös szérűk helyén ezelőtt évekig hevert a dudva, szalmatörok, — ma tisztára söpörve min­den trágyagödör, szemét­domb, szalmakazal helye s a földek végében úgy sorához1 nak a .betemetett szarvasok, mint megannyi kis kunyhó. A MOST MEGJELENT •párt- és' kormányha­tározat is hamar eljutott a garai dolgozó parasztok fü­lébe, hiszen kevés házban nem' szól a rádió s kevés házba nem visz újságot a pestai- De már a tanács, is DECEMBER több kisgyűlést tartott a ha­tározatról. Ennek hatása ismét esak kézzelfogható tényekben tük­röződik vissza A garai dol­gozó parasztok nemcsak he* Íveseinek, de máris cseleked­nek. A kisgyűléseken szóba- keriilt a gabonatermelés fej­lesztése, Garán ma is mint­egy 4000 hold a búzatermő- terület Do ez már esak a termelőszövetkezetekben 200 holddal emelkedik jövőre, ahol kevesebb lesz az ipari vetemény. Az a 400 egyénileg dolgozó paraszt is kevesebb gyapotot termeszt jövőre, akinek nagyrészére tavaly úgy erőszakolta rá a szerződ­tető vállalat. Nagyjából szá­mítva is 5—600 holddal emel­kedik már a következő év­iién a gabonavetés területű Garán. [IGEN ÉLÉNK vita H folyt a kisgyűléseken a trágyázásról is. Szobáké- rillt ki tudja hányadszor — az élenjáró gazdák példá­ja. Az egész falu tudja, hogy Dujmov Antal 12 holdas dol­gozó paraszt idén 10—Í7 má­zsa búzát csépelt holdanként, míg a községi átlag- 30—TI mázsa volt. De azt is min­denki látta, hogy Dujmov gazda aratás után rögtön elvégezte á tarlóhántást, ősszel meg vagy 400 kocsi trágyát hordott Ki földjére. Ahoi esak eladó trágyát hal­lott, rögtön ott termett, fuva­rozott trágyáért. M iklós lajos sem csinál titkot abból, hogy jó termését a sok és jó trágyának köszönheti. 9hold­jából 4.5 holdat idén is gabo­nával vetett be, de addig kö­zelébe sem ment a vetőgép­pel, míg az utolsó rögig meg nem trágyázta. Ezt minden második évben megismétli. De a ( trágya minőségét is megnézheti akárki. Reggel és este a tehenekkel megjáratja, az esővizes kútból rendszere- sen öntözi — mire a földek­re kerül, olyan, mint a fe­kete zsír. Ezórt is termett félhold napraforgóvetésén 31 mázsa, ezért nem volt párja a határban kukoricájának, ezért bokros most is az ő búzavetése a száraz, fagyos időjárás ellenére is. Miklós Lajos persze a jó trágyázást a gondos szántással is páro­sítja, kukoricája mindig őszi mélyszántásba kerül. A Miklós-portán igen nagy be­cse van a jószágnak is, hi- 'SZeii sok trágya nem a sem­miből lesz. Most két tehén ájj az ist állói) au borjúval, •egy ló, ineg égy szép más­féléves' kancacsikó. De a gazda máris újabb állatok vásárlását, tervezi, hiszen, a ’leellett ló ufón az évben nem fizet adót, csak egy tehén után van te.j beadás. À Z ILYEN példák igen­csak szemetszúrnak a többi gazdának. A múlt évek­ben még sok gazda szórta ei ősszel a trágyát s csak ta­vasszal szántotta le, amikor annak .már a lelke is kiszá­radt. Az idén már nem lehet ilyet látni sehol. De egy lé­péssel tovább is mennek. Egyremásra épülnek az ud­varokban a kitéglázott trá; gyagödrök. Gojtán Antalé már kész is, Forrni Jakab most leért téglát a tanácstól. A Fürst Sándor tsz — ahol vagy 600 kocsi trágya lett rosszra inősógű a helytelen tárolás és kezelés miatt — szintén korszerű trágyagöd­röt épít. Tóth János meg, aki 5 hold tartalékföldet bérelt, de úgy mondta, hogy ő köl­csönt nem igényel ró, most mégis 1000 forintért jelentke­zett s azon minti trágyát vesz. A FÜLDM Ü VESSZŐ VET­KEZET is igencsak szorult az elmúlt hetekben. Nem volt elegendő műtrá­gyája raktárom pedig való­ságos búesújárás folyt értő, A dolgozó parasztok a ta­nácselnöknek méltatlankod­tak: — tavaszra fejtrágyázni kell, gyengék a vetések, most lenne pénzünk, műtrágya meg nincs. — A nyugtalansá­got azonban elűzte az a 30 vagon műtrágya, ami f* napokban érkezett a szövet­kezetbe. Viszi is minden gazda, mintha ingyou adnák. Igen örülnek a garai gazdák annak ts, hogyha több lesz a gép, ők sem jár-' nak úgy, mint az idén. Vagy 200 leszerződött gazdának nem tudta elvégezni a mély­szántást a gépállomás. A községbe Vendelt 9 gépből jó, ha három dolgozott állan­dóan, még a tsz-okben sem győzték a munkát. Már pe­dig abban igazuk vau a ga- raiaknak, hogy lófogattal nem lehet jó mélyszántást végezni, különösen nem le­het a szántást évről-évre mé­lyíteni, mert a ló csak ló s különösen ilyen őszökön megszakad a kőkemény ba' rázd á ban.,, Ö ELKÉPZELÉSEIK; okos terveik vannak a garai gazdáknak. Mert szá­moljunk csak. Ha a helyes trágyakezelést megcsinálják, ha gépek szántják földjei­ket, óvatosaá számítva is holdanként 2 mázsa többlet- termés várható. Ez pedig 4000 hold vetést alapul véve 80 vagont jelent, másképpen 8—4000 dolgozó évi kenyér- szükségletét biztosítja esak ilyen eyszerű, módon ez az egyetlen község.

Next

/
Thumbnails
Contents