Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

A bácsalmási járási pártbizottság a kormány pro gramm vegreiiajlásanato útján

A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának megjelenése után a járási pártbizottság, a járás kommunistái nagy lelkesedéssel láttak hozza új, korszakot jelentő feiadata k •végrehajtásához. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy munkánk nem volt hiábavaló. A járásban a kitűzött határidőre hasznosítani tudtuk az állami tartaiéklerületeket. Eddig több mint 430 hold szőlőterület taiá't bérlőt. Elkészítettük tervünket 700 katasztrális ho.d gyengén műveit, rossz állapotban lévő szőlő felújítására. A járás termelőszövetkezeti és egyénileg termelő dolgozó parasztsága a pártszervezetek politikai munkája és szervező tevézenysege eredményeképpen 180 százalékra .teljesítette például a lucerna- vetés tervet. A talajerő utánpótlása á trágyázás terén több, mint 100 százalékos eredményeket. ért ei. Világosan latszik, hogy kormányunk programijának nagyjelentőségű intézkedései gyóKeresen megváltoztattak a parasztság termeiőkeavét és : urdu Latot hoztak létre járásunkban a mezőgazdasag térén.

.1 jordulaiot azonban nemsak a fenti tényék mutatják, le lehet mérni ezt aoDan is, hogy doigozo parasztságunk, termelőszövetkezeteink bizakodva néznek a holnap elé. Terveket készítenek a közös és az egyem gazdaság fellendítésére, va.ialjak az élenjáró harcos szerepét az életszínvonal emelése frontján. Eddig mintegy nyo.c termelőszövetkezet adott be igénylést halastó létesítésére, uj szőlő telepítésére. Ez.deig közel 15 katasztrális hold szőlő te.epítése dőlt el. KÖzbevetőieg meg keil jegyeznünk, hogy véleményünk szerint ez a munka jóval gy.r- sabban ha.adna, ha a megyei tanács illetékes oszta.ya a noz- zá juttatott Kérelmeket nagyobb igyekezettel intézné el és megadná mindig a szükséges támogatást.

Járásunkban a termelőszövetkezetek új erővel láttak hozza az állattenyésztés fejlesztéséhez. Férőhelyeket, istállókat építenek, s államunk támogatásával eddig több mint 80 ezer forint értékű beruházást hata- .'oztak el. Nem egy termelőszövetkezet javasolta a tanácsnak rogy a továbbtenyésztésre al- -.alinas törzsek, az apaállaton sorsát nagyobb körültekintéssel intézze, s a nem alkalmasakat cserélje ki.' A mezőgazdasági osztály a tenyésztés fellendítésére tervet készített. Azonban a végrehajtás még csak igen lassan haiad.

A gazdasági eredmények visszamutatnak arra a tényre is, hogy pártszervezeteink és a tömegek kapcsolata az utoob. időben jelentős javulást mutat A dolgozó parasztok nagyobb bizalommal fordulnak a párthoz, a tanácsszervekhez. Nem ritka az olyan jelenség, hogy a községi párt- és tanácsszerveket, a járási tanácsot és a járási pártbizottságot levélben, vagy személyesen felkeresik a dolgozó parasztok, ü. aik orvoslása iránt Az elmúlt héten több mint 15 ilyen üggyel foglalkozott csak egyedül a járási partbizottság. Nem egy elismerő, lelkes hangú levelet kaptunk olyankor, amikor egy-egy dolgozó paraszt megelégedésére segítettük megvalósítani problémáját. Az ilyen munka növeli a bizalmat pártunk iránt. S arra ösztönzi a járási pártbizottságot is, hogy egyre inkább haladjon ezen az úton és harco.- jon a tömegkapcsolatok kiszélesítéséért.

A párt és a tömegek közötti kapcsoiatoK megszilárdításának ékes bizonyítéKa az is, hogv pártrendezvényeken, pártnapokon, kisgyűléseken, alapszervi taggyû.ésesen összehasoniítha- tat.anul többen jelennek meg, mint július előtt. Csak egyetlen •kiragadott tény is világosan bizonyítja ezt. A legutóbb megtartott pártnapokon hét községünkben 1400-at is meghaladta a jelenlévők száma. Ezek legnagyobb része do.gozo paraszt voit. Csak Bacsaunáson 250— 300 részvevőre számíthatunk rendszeresen. Korábban kedvezően itéltüK meg a helyzetet, ha egy-egy pártnapon 30—50-en voltán. Pártunk vezetőmén es tagjainak ezt az egészséges folyamatot pozitívan sell értekeim és újabb erőt, lendületet, kell meríteniük a kormány programijában előttük álló nagy feladatok megoldása útján.

A mezőgazdasági termelés fokozása, a hozam emelése, a gabonatermelés megszilárdítása és szüntelen emelése terén nagy felelősség hárult minden kommunistára. Éreznie kell ezt a felelősseget a faiusi értelmiségnek, az agronómusoknan, a mezőgazdasági szakembereknek is. A járási pártbizottság ezt a felelősségérzetet élesztgette, amikor legutóbb értekezletre .hívta össze őket. Megbeszélte velük a feladatokat. Ennek eredményeképpen minden áuami gazdaság- igazgató vállalta egy-egy termelőszövetkezet patronálását és

ígéretet tett arra, hogy konkrét segítséget nyújt a nenézségek megoldásában. Az agronómusok saját szaitmájUKhoz illő e.őadá- sok tartásával, a mezőgazdasagi agro- és zootechnikai ismereteit széleskörű eiterjesztésévei kap- cso.ódnak bele ebbe a munkáoa. Eddig agronómusaink mintegy 100 ilyen kisebb-nagyobb természetű szakelőadást tartottaK. A járási pártbizottság kezdeményezésére a járási tanács bevezette azt a módszert, hogy hat- hetenKént rendszeresen összeül a járás mezőgazdasági szakembereivel, segítséget nyújt tapasztalataik kicserélésében és igyekszik megoldani a szakemberek szakmai ismereteinek továbbfejlesztése ügyét is. Egy-egy jói felkészült agronómus tart ez esen a tapasztalatcseréken előadási egyes kérdéses mezőgazdasagi problémáról. Ezeknek az elöaaa soknak az is a hivatása, hegy megismertesse az agronomusok- kai a járás sajátos gazdaság, adottságait, nogy ezáltal is kö- ze.ebb Kerüljenek a gyaaoriáihoz, az élethez és hatékonyabban segíthessék a járás mezőgazdaságának fejlődését.

A járási pártbizottság továbbra is szem eiőtt tartja, hogy minden eszközzel igyeKszik Kiszélesíteni a párt és a tömegeK közötti kapcsolatot. A járás íeg jobb vezetőit bízta meg kisgyű- lések tartásával. Legutóbb az új begyűjtési rendelet ismertetésére került sor, most kezdtük o' a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos párt- és kormányhatározat agitációját. Emenett rajta leszünk, hogy a dolgozók kívánságainak, panaszainak, javaslatainak elintézését, járásúim minden kommunistája eisőrendu. kötelességének tekintse. Feltétlenül megjavítjuk a faiusi párt- bizottságok, az üzemi szervezetek munkájának , megismerése, ellenőrzése és támogatása terén végzett tevékenységünket. Ené.- kűi nem várhatunk még gyorsabb változást, e nélkül nem szilárdíthatjuk meg eddig elért eredményeinket. Ha most minden időt felhasználunk a nagy tavaszi mezőgazdasági munkákra való jó felkészülés elvégzésére, altkor kétségtelenül meg nagyobb lépésekkel haladnatunk eiőre a mezőgazdaság fellendítése, az életszínvonal emelése, a kormány Programm megvalósítása terén.

Karászi József,

a járási pártbizottság titkára Bacsaimás.

GIBICZ JÓZSEF SZENVEDÉLYE

TVÍEHÉZ TÉLI CSEND fekszi meg a tájat. A hótakaró, min* ’ vaiami Könny ú, fehér, cstuogo Köpeny tauarja dg a kit tanyaházat és a Környékét, ahot Gidicz Józsefék laKnak. A há> Körűi gyümölcsös. A gyümölcsfákon játszik, nogy gondos a gazda mert a fák kérgei gondosan, megtisztítva varjak a tavaszt.

Jó ilyenkor bent a meleg konyhában. Gibiczék is ide húzódtak a tél hidege elől.

— Azt mondjak .erre az időre, hogy a kutyát sem zavarják ki ilyenkor — kezdi el a beszélgetést a gazda és mosolyra nyúlik kerek arca.

M

I MÁR RÉGEBBEN hallottunk erről a kis tanyai házról, meiyhez két hold gyümölcsös tartozik és amely mintegy 8 kilométerre van Kiskunfélegyháza város szivétől. Érdekes munkát végez a ház gazdája, Gibicz József. Mar a kecskeméti mezőgazdasági kiállításon, augusztusban megismerkedtünk a Gibicz Józseí-íc.e barackkal, amely az első díjat nyerte.

Egyszóval, egy egyszerű parasztembernél vagyunk, aki elmondja, hogy moyen különös »-szenvedélye-“ van,

— Mar gyerekkoromtól kezdve kertészkedtem. Már akkor érdeklődtem a gyümöicsnemesités Iránt. ,Az a célom, hogy évek hosszú során a táj jeilegzetessegének megfele.ően újfajta, az eddiginél jobb gyümölcsöket kísérletezzek ki. Nekem ez a szórakozásom is, egyben a szenvedélyem is.

— Bizony gyakran reggeltől estig bújja a gyümölcsöst. Szemez, olt, figyeli a gyümölcsfák eredését — szó! közbe Gibiczné. — Chyan széretettel, gonddal figyeli őket, mintha a gyereke' .ennének.

A. FÉRFI SZABADKOZVA mosolyog és így szól:

— Hát bizony, a feleségem néha a szememre veti, hogy tudok ágy eipepecsemi egész nap a gyümölcsösben. Pedig csak ott van .gazán munka.

Van is eredménye a sok »-pepecselésnek«. Gibicz József most előveszi a Budapesti Kertészeti Kutatóintézet 1952 júliusban kelt eveiét, amely »-a Gibicz József-féle Homok Gyöngye« nevű ba- rackfajta leírását tartalmazza. Ez a barackfajta a kutatóintézet megállapítása szerint tartósság és szállíthatóság szempontjábó megelőzi a többi barackfajtákat. A magyar kajszi és a. rózsa- kajszi Keresztezése után jött létre ez a fajta.

— Ezenkívül még kétfajta barackot állítottam elő — mesái tovább Gibicz József — kisérietezéseim folyamán. Az egyik cukor- tartalma és vastag húsa miatt kiváló, a másik pedig, mint korán- érő, nagyszemű barack válhat a jövőben közkedveltté. Különösen az utóbbihoz fűzök nagy reményeket. Az idén tovább szaporítom a magot.

jVílNCS TEHAT lelkesedésben hiány GibiczéknéL Gibicz Jó« • -*-' zsef boldogan szórakozik gyümölcsfáival. Csak'az a baj —»

mint ez a beszélgetés során kiderült, — hogy nem kap elég szak-« mai támogatást. Sokszor csas vaktában tapogatózik. Persze, azá is meg kell vallani, hogy ő maga sem igényli eléggé a szakemberek segítségét.

Ezt maga is elismeri. Foglalkozik például a paradicsom ne« mesttésével is. Könnyebb lenne a munkája, ha tapasztalatokat; kérne a Kecskeméti Kísérleti Gazdaságtól, Mészö.y Gyula tudós« tói, akinek mar gazdag szakmai tudása van a paradicsomneme« sites terén.

Szegyenkezve ismeri be, hogy ezt bizony eddig nem tette, Elpanaszolja azt -is, hogy milyen nehéz volt az öntözéshez szűk-* séges csöveket beszereznie. Még kút is kellene az öntözéshez, ameiyhez nincs anyagi fedezete. Az idén ugyanis szeretné be-« vezetni gyümölcsösében az öntözéses művelést.

A további kutatómunkához sok sikert kívánva búcsúzunk tőle,

V

ÉGEZETÜL MÉG csak annyit, hogy megyénkben több ilyen népi nemesítő, van, akik szorgalmas, lelkes munkájukkal, elősegítik a magyar mezőgazdaság felvirágozását, a korrnánypro« gramm megvalósítását. Megérdemlik, hogy a városi és a járási tanácsok, főként az agronómusok segítsék őket nemes és magasztos munkájukban.

'V/ éo JCeejkmiét életéből

Tán amióta Teles Ede Kossntb- szobra farkasszemet néz a kecskeméti tanácshazzal még nem parkírozott annyi kerékpár szomszédságában, mint az elmúlt heti' piacokon. A sok kerékpár tulajdonosa az Állami Áruházban és a többi árudákban szorongott és vásárolta a karácsonyi és újévi ajándékokat. Már kora reggel kinyíltak a magas kerítéssel ellátott házak kapui és a lakók az üzletekbe siettek. Vájjon tudják-e Kecskemét lakói, hogy mi minden változott az elmúlt évben varosunkban? Álljunk meg egy pillanatra és forgassuk vissza az eseményeket.

Évtizedeken át a kecskeméti vá' rosi parlamentben vitatkoztak a .város vízellátásáról. Vízvezetékig nem jutottak. 1925—26-ban hosszú tárgyalás után 120.000 pengős költséggel 24 mélyfuratú kútat építettek. A gazdag basaparasztok úgy akartak a költségtől megmenekülni, hogy azt híresztelték, nem jó a sok artézi kút. mert ezekkel a földben üreg keletkezik, amely földrengést -okozhat.

Vize tehát nem volt Kecskemétinek. Ë2 évben megindult a vízto; fcönx étrtése. amely a sztálinvárosi

után vidéken a legnagyobb. A vízto rony megoldja Kecskemét vízgond- jút. A hatalmas toronyban 2~-3 napra szükséges víz tárolható.

A kecskeméti port csak fá^al és kövezéssel lehet megkötni. A Horthy-rendszerben a város csak felesbe volt hajlandó az utcákat kövezni. A másik felét a háztulajdonosokra hárította. E ,,módszer‘ eredményeként igen kevés utcát köveztek. À mostani tanácsra hárult a feladat, hogy ezen a téren is felszámolja a múlt örökségét, Uj burkolatot kapott a Lugosi- utea és a Széchenyi-tér. Parkosítás sál pedig lekötötték a homokot a Széktó előtt, a Szabadság-téren, a Czollner-téren.

Hosszú időn keresztül évrői-évre visszatérő kérdés volt a tanyai iskolák létesítése. Az elmúlt évben jelentősen bővítettük a tanyai iskolák tanterem-hálózatát. A városban lévő iskolák is fejlődtek. À Szenczi Molnár-gimnázium kazánt kapott. Helyreállították a kisfái általános iskolát A fiúdiákotthbn

fűtőberendezéshez jutott. Fejlesz; tettük a leánydiákoithont. A zenei ált. iskolába bekötöttük a vizet. A máriahegyi általános iskolában

tanterem épült. Tantermet! kapott az ágasegyliázi-úti ált. iskola is. Ezenkívül építettünk még tantermet a muszályi, Pásthy Károly, belsőballószögi, nagykőrösi-úti ált. iskolákban. Á Jókai-utcai ált. iskola szertárt kapott.

Nemcsak iskoláinkat fejlesztettük, hanem egészségügyi téren is nagy lépésekkel mentünk előbbre — korszerűsítettük kórházunkat, körzeti orvosi rerdolőt létesítettünk az SZTK-ban, műszereket szereztünk be. Több mint egymillió forintot fordítottunk az egészségügy fejlesztésére.

Nagyobbösszegű beruházásokkal fejlesztettük a helyi vállalatokat. A kenyérgyár 640.000 forintot ruházott be. A kertészeti vállalat 143 000 forintot. A Finommechanikai Vállalat, a Szíkvízüzern- a Köztisztasági Vállalat is fejlődött.

Az év végén nemcsak zárókimu- tatások készülnek, nemcsak felmérik az elmúlt év .munkáját; hanem a jövőévi beruházásokat is lervezik. Már az idén sok romlaknsfc hoztunk helyre és elkészült a 48 lakásos bérház is. 1954-ben újabb 56 lakás épül. Rövidesen hozzáfogna! a négy épületből álló bérháztömb építéséhez. A jövő évben fejelik be a víztorony építését és tovább folytatják a romlakások helyreállítását.

A városban 44 férőhelyes minta- bölcsőde épül.

1954-ben készítik el a város csatornázási tervét. Az egész vároa csatornázása körű. Délül 14 millió forintba kerül. A Muszály es a Mii - kert között derítőállomást építenek. Jövőre a tervek elkészítése után nekifognak a főgyüitőhálózati ágak építéséhez, amelyekbe bekapcsolják: a mostani csatornákat. Készítik a terveket egy anyás-cseesomőottliónról és egy 10 tantermes iskoláról is.i mely utóbbi a reáliskola közelében épül fel.

Látjuk, hogy az elmúlt' évben sikeres volt a kecskeméti tanács» munkája. Sok-sok minden épült, amire a kecskeméti polgár már nem is gondol. Rohan az idő és városunk arca nap-nap után egy egy színnel szebbe változik...