Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
8ÂCSKISKUNMEBYÊÎ NÉPÚJSÁG Al MM BXCSKISKUNME&YÍI PAkTBIZOTtSXGANAK I AP JA . - ■ ■ _;_u______1________;_____:____f______________* VI II. évfolyam, 305. szám. \ru $0 fiuúr 1953 DECEMBER 30. SZEBDA A MAÍ SZAMBÁN Erre a határozatra csak jobb munkává! lehet válaszolni. — A télt gépjavításnak újabb lendületet adott Csát&lján a párt- és kormányhatározat. — A Kecskeméti Gépgyár dolgozói a szükségletek kielégítéséért. — , A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói jó eredményeiket értek el az exporttervek teljesítésében. Hegedűs András elvtárs a Magyar Dolgosók Pártja Központi beszéde Vezetőségének ülésén Tisztelt Központi Vezetőség! A Központi Vezetőség október 31—i ülésének határozata leszögezte, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdésé és egész fejlődésünk .döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Szén fontos megállapítás alapján dolgozta ki a Politikai Bizottság a mezógazdasag fejlesztésének programmját, ameiyel ma, mint határozati javaslatot a Központi Vezetőség elé terjeszt. A mezőgazdasag általános fejlesztésére irányuló nagy célkitűzéseket —- amelyeket e terveiét' tartalmaz — csak akkor lebet végrehajtani, ha egész partunk és egesz népünk megérti, aogy a mezőgazdasági terme-és kérdésének felvetése egyenesen következik népi demokráciánk egész eddigi gazdasági és pontijai fejlődésébő.. E terv vegre- najtása ezert nem is szúken vett parasztkérdés — mint ahogyan sokan még ma is gondolták — hanem egesz népünk ügye. — Ezután részletesen foglalkozik azokkal a mélyreható gazdasági okokkal, ameiyok szükségessé teszik a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését. iVlajd így folytatta beszédét Hegedűs etvtárs: Félreértések elkerülése végett azt ’ is meg kell mondani, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése és továbbsegítése, az ipar és a mezőgazdasag közötti rendkívüli aránytalanság felszámolása után is, a szocializmus építésének fontos részét fogja képezni: továbbra is pártunk politikájának erőterében fog adni, annak alapját fogja keltezni, mert ez az egyetlen járható útja annak, hogy megvalósítsuk gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. E kérdés napirendre tűzése tehát megfelel egész népünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk ériekének, azért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy országos ügy ez, melynek megoldására mozgósítani kell pártunk minden erejét, egész dolgozó népünket, s népgazdaságunk minden erőforrását. A mezőgazdasági termelés ál- talános fellendítésében támaszkodnunk kell országunk vezető erejére: ipari munkásságunkra s fejlett szocialista nagyiparunkra. Az ipari munkásság és a fejlett szocialista nagyipar nélkül i mezőgazdasági termelés fejlesztésében olyan célkitűzéseket megvalósítani, mint amilyent a Központi Vezetőség elé terjesztett tervezet tartramaz, elkep- selhetetlen. Ipari munkásaink, fejlett szocialista nagyiparunk segítségével a mezőgazdaságot gyorsan el tudjuk látni gépekkel, a termelés fejlesztéséhez szükséges különféle ipari termékekkel, és emellett ipari munkásaink náiküiözhetetien segítséget tudnak adni a mezőgazdaságnak a fejlett technika alkalmazásában is. A mezőgazdasági termelés felemelésében nagy segítséget kell, nogy adjon értelmiségünk: a mezőgazdasági szakemberek, mérnökök tanárok és tanítók szaktudása, tapasztalata is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a földművelés kulturaitsága rövid idő alatt nagy léptekkel haladjon előre. A páríszervczeteitneK úgy kell dolgozatok, hogy régi értelmiségünk zöme a fiatalokkal vállvetve, ezen ügy nagy jelentőségét felismerve, lelkesedéssel és odaadással munkálkodjék a terv maradéktalan végrehajtásán. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésében, a fö.d- műve.és és állattenyésztés kultúrájának emelésében bátran támaszkodhatunk egész dolgozó parasztságunkra, annak szorgalmára es szakértelmére, népi demokráciánk, pártunk és kormányunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Mi jellemzi jelenleg mezőgazdasági termelésünket? Dolgozó parasztságunk a felszabadulás után nagy erőfeszítéssel és hősies munkává, gyorsan helyrehozta a háború okozta károkat. Termésátlagaink és állatállományunk nemcsak elérték, hanem egyik-másik területen meg is haladják a felszabadulás előttit. Sok új módszer honosodott meg: a feiszabadifläf előttihez képest többszöröseié nőtt a tarlóhántás, az őszi mélyszántás. Az elmúlt években elterjedt a silózás, új kultúrák honosodtak meg (pl. a rizs), s az öntözött terület sokszorosára növekedett. Mindez mutatja, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok nagy érdeklődéssel fogadják mindazt az újat, ameiynek alkalmazásával emelni lehet a termésátlagokat, az állattenyésztés hozamait s növelni lehet a földművelés kuitúrált- ságát. A mezőgazdasági termelés egyes területein megmutatkozó fejlődés ellenére is a termésátlagok cs az állattenyésztés no- zamad — különösen a szükségletek növekedéséhez képest — nem emelkednek kielégítően elsősorban azért, mert a mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseinek megoldásában csak kevéssel jutottunk előre. Mindenekelőtt kevés gondot fordítottunk a talaj termelékenységének fokozására. Az elmúlt években 'S tagosítások miatt és a termelő- szövetkezetek túlzott ütemű fejlesztése következtében a falun termelési bizonytalanság lépett fel, amely odavezetett, hogy sok dolgozó paraszt nemcsak földjét nem javította, ’ hanem még a szükséges trágyázást sem végezte el. Az alapvető agrotechnikai munká.atokban is — bár a felszabadulás előtti helyzethez képest előrehaladtunk —• nagy még a késedelem. Ez vonatkozik nemcsak a tarióhántás- ra és az őszi mélyszántásra, hanem a vetésre, a növényápolás! és betakarítási munkákra is. — Nem sikerült megteremteni az állattenyésztés hozama áliandú növekedésének legfontosabb előfeltételét, a szilárd takarmány- alapot, sőt, szálastakarmánya- ink vetésterülete csökkent. A kukorica vetésterülete nőtt ugyan, de termésátlaga nem múlja fe ül lényegesen a felszabadulás előttit, rétjeink és legelőink pedig továbbra is rendkívül elhanyagollak. Mindezek miatt meg kell állapítanunk, hogy mezőgazdasági termelésünk, beleértve a növénytermelést és az állattenyésztést is, alacsony színvonalon áll, s a jelenlegi helyzetében ' nem Képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazdasági termelés elmaradottságának egyik legfőbb oka, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában, különösen a közép- paraszt-kérdésban, hibákat követtünk el. Ezekután Hegedűs elvtárs részletesen foglalkozott azokkal a hibákkal, amelyeket az egyénileg dolgozó parasztokkal szemben elkövettünk. Aheiyett, hogy növeltük volna az egyénileg gazdálkodókkal a terme,esi kapcsolatokat, leszűkítettük azokat. A gépállomások is a szükségeshez képest kevés talajmunkat végeztek az egyénileg dolgozó parasztoknak. Műtrágyát csak a szerződéses termelés Keretében kaptak. Majd ezután részletesen foglalkozott a nagyüzemi gazdálkodás, termelőszövetkezeti mozgalmunk és állami gazdasagaink fejlődésével, hiányosságaival. Majd így folytatta: A mezőgazdasági termelés felemelésének előfeltétele, hogy pártunk parasztpolitikájában U2 elmúlt években elkövetett hidakat kijavítsuk. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell kiépíteni a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság között. Ilyen kapcsolatok kiépítése gazdaságpolitikánk legfontosabb feladata: -A NÉP fe.- atíata — állapította meg Lórim — döntő, minden egyebet maga alá rendelő fő feladata az, hogy megteremtsük az összefogást az új. gazdaság között, ameiyet elkezdtünk építeni és a paraszt- gazdaság között, amely millió ós millió paraszt megélhetésének alapja«. A termelőszövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a népi demokratikus államnak közvetlenül termelési tevékenységükben kell segíteni, hogy többet és olcsóbban tudjanak termelni, hogy jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki, és hogy ezen az úton jómódú élet teremtődjék a faluban. — Ezeknek a termelési kapcsolatoknak ki kell terjedni a növény- termelésben a munkák elvégzését elősegítő gépi munkára: a dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkezeteknek minőségi vetőrr .^gal y?6f *s/.: x:.nőségű apaállatokkal való gondoskodásra, a műtrágyagyártás Co>kozására és kielégítő mennyiségben történő szaDadforgalom- ba hozására; a dolgozó parasztságnak gyümölcsfacsemetével, szőlőoltvánnyal való ellátásáraA népi demokratikus állam ilyen támogatása és segítsége nélkül azok a célok, amelyeket a mezőgazdaságban magunk elé tűztünk, nem érhetők el. A termelési kapcsolatok kiszélesítése és megerősítése a dolgozó parasztsággal, kedvezően hat nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésére, hanem a munkásosztály és a dolgozó parasztság viszonyára, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetségére is. A termelőszövetkezeteket a mezőgazdasági termelés felemelésére irányuló Programm hozzásegíti ahhoz, hogy kibontakoztathassák a szocialista nagyüzemű gazdálkodás fölényét és a tudomány, az élenjáró -mezőgazdasági gyakorlat minden vívmányának elterjesztésével, jó vetésforgó bevezetésével és alkalmazásával olyan magas termést érjenek el, amilyent parcellás gazdaságban nem lehet elérni, olyan állatállományt alakítsanak ki, amely nagy hozamával lényegesen felülmúlja az országos átlagot. Ez a Programm végre lehetővé teszi, hogy érvényre jusson, kibontakozhassék a nagyüzemi termelés fölénye. A termelőszövetkezetekkel és dolgozó parasztsággal való termelési kapcsolatok kiszélesítésében, a mezőgazdasági programún végrehajtásában fontos szerepe van az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Az állam rajtuk keresztül adja a legnagyobb és legközvetlenebb termelési segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az állami gazdaságok feladata, hogy árutermelésük fokozása, az önköltség csökkentése mellett minőségi vetőmaggal, tenyészállattal, a tudomány módszereinek gyakorlatban való meghonosításával az egész mezőgazdasagi termelés motorjává váljanak. A gépállomások pedig terjesszék ki tevékenységüket mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeire és ezzel adjanak lehetőséget arra, hogy a földművelés egész mezőgazdaságunkban magasabb színvonalra emelkedjék. Ezután részletesen foglalkozott a beruházások átcsoportosításává!, a mezőgazdaságnak nyújtandó beruházásokkal. Majd így folytatta: A mezőgazdasági beruházások átcsoportosítása, a mezőgazda- sági termelés fokozott állami támogatása széleskörű termelési kapcsolatokat hoz létre a város és a falu között, kedvező feltételeket teremt mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok számára, termésátlagok gyors emelésére, az állattenyésztés gyors fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez adott termelési segítség mellett nagyon nagy. jelentősége van a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok egészséges alakulásának. A mezőgazdasági termelés elmaradottságához hozzájárult az is, hogy az elmúlt években ezek a Kapcso.atok nemcsak nem erősödtök, hanem szőkébb térre szorultak. Emiatt mind a dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezeti tagon érdekeltsége erősen csökkent a mezőgazdasági termelés fokozásában. Pártunk Központi Vezetősége és a kormány eddigi határozatai már sokat javítottak ezen a helyzeten. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt megállapítása és mintegy átlagos 10—35 százalékos csökkentése, megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és termelési kedvét: már jelenleg is észrevehetően szélesedik a szabadforgalom, en nek következtében javul a dolgozók ellátottsága. Ezenfe.ü: azonban párt- és tanácsszerveinknek segíteniük kell abban hogy egészséges áruforgalm kapcsolatok bontakozzanak ki c város és a falu között, és a beadási kötelezettsége teljesítést után mindenki szabadon vihess* piacra termékeit. A város és falu közötti áru forgalmi kapcsolatok egészséges fejlesztésében nagy szerepe var,- a falu megfelelő árucikkekkel- való ellátásának is. A város és falu közti egészséges áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak és belkereskedelmi szerveinknek feltétlenül gondoskodniok toll arról, hogy a falut kielégítő mértékben lássák el megfelelő iparcikkel, mert ez növeli a termelés ‘ kedvet és ugyanakkor a terme- .és számára nélkülözhetetlen áruk biztosítását is jelenti. A mezőgazdaság fejlesztésének e programmja lényegesen különbözik minden eddigi olyan határozattól, amit pártunk és kormányunk mezőgazdaság fej-1 lesz lésére hozott, elsősorban ate- kintetben, hogy a kitűzött célok elérésére mozgósítja népgazdaságunk összes igénybevehető erői forrásait, iparunkat, közlekedésünket. A mezőgazdasági termelés fejlesztését esősorban nem új előírásokkal, új szabályokkal akarjuk megoldani, hanem az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu közötti helyes kapcsolat kialakításával, szilárd, sok oldalú termelési és áruforgalm kapcsolatok kiépítésével, A programm végrehajtásában az állami és pártszervek, a tanácsok feladata nem utasítások tömkélegének kiadása, h3nesn a falu és a város közti kapcsolat tényleges fejlesztése: azaz nem adminisztratív úton, hanem gazdasági- szervezéssel és politikai tömegmunkával. Ez az állami, párt- és tanács« szervek elé bonyolultabb felada tot állít, mert mplyen meg kel! ismerkedniük a gazdálkodás kérdéseivel, de ugyanakkor előnyösebb - eszköze, sőt egyeben járható útja a mezőgazdasagi termelés gyors fejlesztéséhek* mert kedvező gazdasági helyzetet. teremt a mezőgazdaság ősz-* szes dolgozói számára ahhoz, hogy szorgalmas munkával, szakértelemmel, a mezőgazdasagi termelés színvonalát és ezzel jövedelmükéi messze az eddigi fölé emeljék.
