Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
A iennőfa!a:ok termékenységének nőve éséröí A. mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapja a talaj termelékenységének tokozása. E kérdésnek nálunk azért is pagy a jelentősége, meri mint közismert, nincs módunk a szántóföldi termelés kiterjesztésére, új területek feltörésére. — Viszont annál nagyobb lehetőségünk van a termőföld termelékenységének fokozására és ezzel a termésátlagok növelésére. Ezen a téren az elmúlt években itt-ott értünk is el eredményeket, de meß korántsem tudtuk megállapítani és pótolni azt a rombolást, amely a kapitalista gazdálkodás viszonyai közt országunk mezőgazdaságában folyt. Jórészt a talajt kizsaroló kapitalista gazdálkodási módnak volt a következménye az, hogy a kapitalista gazdálkodás utoiso hat évtizedében — jóllehet közben megnőtt az áliataiiomany és így az istállótrágyázás lehetősége is és jelentős fejlődés történt a mezőgazdasag gepesi- tésénen — mégis a búza termésátlaga nem nőtt, hanem csökkent. m a mezőgazdasági termelést nem a talaj kizsarolása alapján akarjuk emelni, mint ez a kapitalizmusban történt, hanem ellenkezőleg, a taiaj termékenységének növelése útján: Azaz, nem egy-két évig akarunk jó termést elérni, hanem meg akarjuk vetni az alapját az állandó magas termetesnek. A talaj termékenységének növelése nagyon sokoldalú intézkedéseket követel meg. Egy-uét módszer, bármilyen jó tegyen is az, nem vezet eredményre. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az egész földművelés színvonalának felemelését, trágyázással a talajerő visszapótlását és növelését: helyes vetésforgóval és agrotechnikával a talaj szerkezetének javítását és gyommentessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A legfontosabb teendő a talaj táperejének visszapótlása és növelése a trágyázással, mégpedig elsősorban istállótrágyával. Az istáliótragyát ugyanis semilyen mennyiségű műtrágyával nem lehet pótolni, mert a műtrágya nem növeli a talaj humusziar- f almát, nem biztosítja a ta.ajéiet fejlődéséhez megfelelő feltételeket. Meg van-e az előfeltétele annak, hogy meglévő állatállományunk mellett olyan mértékű Is tátlótrágyázást végezzünk, mely nemcsak pótolja, hanem növeli is a ta.ajerőt? Meg . kell mondani, ehhez állatállományunk korántsem kielégítő, ezért is tovább kell növelnünk állatállományunkat és amiatt is a mezőgazdasági termelés fokozása egyik kulcskérdésének kell tekinteni a trágya helyes felhasználását. Ezt a kérdést eddig nagyon lebecsültük, akár a szaksajtót nézzük, akár a földművelésügyi mmisz- térmm és a mezőgazdasági szervek munkáját, szinte mindenféle más mezőgazdasági munka fontosabb feladatként szerepelt, mint az istállótrágyázás. Ezért fordulhat elő az, hogy még ma is sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és termelőszövetkezet udvarán, sőt állami gazdaságokban is, többévi trágya hever felhasználatlanul, ugyanakkor földjeik soványak és kévés termést adnak. Ezen a helyzeten gyorsan és gyökeresen kell váltottam, minden eszközt fel kell használni, hogy az istálló- trágyát megfelelően kezeljük s időben beszántsuk a földbe. Az istállótrágyázást, a talajerő növelése érdekében ki lehet és ki is kell egészíteni műtrágyával, amelyet mindezideig keveset használtunk. À műtrágyázást nem szabad sematikusan, sablonosán végezni. Szinte minden táblára a talaj összetételétől és a termelt kultúrától függően külön-küiön kell megállapítani, hogy milyen fajta és mennyiségű műtrágya szükséges. Ehhez természetesen az is kell, hogy termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink, de még a heiyi párt- és ta nácsi ' szerveink is kitünően ismerjék szántóföldeik összete telét és az egyes növények műtrágyaigényét. A termőtalaj pontos és jó ismerete éppenannyira nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés fokozásához, mint acélfajtáink ismerete a vasipár- ban. Az elkövetkező években a gépállomásokon, az állami gazdasagokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben ezért laboratóriumokat kell felállítani, amelyek ingyen végezzék el minden termelőszövetkezet és egyeniieg gazdálkodó dolgozó paraszt szá mára a talajvizsgálata : és segítsenek megállapítani, hogy az egyes kultúráknak milyen fajta és milyen mennyiségű műtrágyára van szükségük. A talaj tenrieiienységének fo kozásában a trágyázás melleit nagy jelentősége van a heiyes vetésforgók alkalmazásának. A legjobb vetésforgónak a mi viszonyaink között is, a füves- heres ke ve ró nos 8—9—10 eyes vetésforgók bizonyultak, ezért a kialakult területű miami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben haladéktalanul hozzá kell fogni az ilyen vetésforgók bevezetéséhez. Egyéni gazdaságokban és plyati termelőszövetkezetekben, ahol a táblák ■ még nem véglegesek, Ilyen hosszú időre szóló vetésforgót természetesen nem lehet alkalmazni, de itt is kívánatos a növényeknek olyan sorrendjét megállapítani, amely nem ront ja, hanem fokozza a talaj termőerejét. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a többéves herefélék, különösen a lucernave tésterü let növelésének, még a kukorica és egyéb takar- manyíélék rovására is, mert ez a növény gazdagítja a föld hid- rogéntartalmát és ugyanakkoi morzsalékossá teszi a talajt. A talaj termékenységét nagymértékben növelik az ide jében, megfelelő talajművelő eszközökkel és jó minőségben végzett mezőgazdasági munkálátok. A talaj termékenységének növeléséhez tartozik a talaj védelme, különösen a szél és eső pusztító hatásaival szemben. Országunkban ez azért bír nagy jelentőséggel, mert szántóterületünk jelentős része, mintegy 2.5 millió kh. az erős erózió veszélyének kitett terület. Évente Különösen a nagy záporok idején, sokszázezer holdon romlik a talaj minősége és az egy-egy tavaszi esőzés után — anélkü., hogy tudomást szereznénk róla — szinte tíz- és százmilliós károkat okoz népgazdaságunknak. Nem nézhetjük tétlenül, hogy szántóterületünk ilyen nagy százalékán évről-évre pusztuljon a termőtalaj. Haladékta.anul meg kell kezdeni a talaj adottságaitól függően a vízszintes talajművelés alkalmazását, a fásítást, az évelő füvek vetését, szél által veszélyeztetett területeken pedig ntezővédő erdősávokai kell ültetni: s addig, amíg ezek hatása nem érezhető, sávos vetéssel kell védeni a termőtalajt. Országunkban a gazdag szántóföldeken kívül — amelyek gon. dós művelés mellett még száraz időjárás esetén is kiváló termést hoznak — nagy területeket, sok tíz- cs százezer holdakat találunk, amelyek talajjavítás nélkül kevés termést adnak. A legnagyobb megoldásra váró kérdés: a szikjavítás, ameiv már több mint két évszázad óta foglalkoztatja haladó tudósainkat és szakembereinket. A szik után a legnagyobb javításra szoruló területek a laza homoktalajok, amelyek termelékenysége legnagyobb mértékű kibontakozásának — hosszú ev; tizedek tapasztalata alapján — a legjobb módja szőlők és gyümölcsösök telepítése. A szabolcsi homokon, ahol kát. holdanként 5—G mázsa rozs terem, jó kezelés mellett Kertészeink hatvan, sőt százmázsa almát, azaz értékben több. mint húszszorannyi termést is elérnek. Nem kisebb az arány a Duna—Tisza közén telepített szőlőknél és barackosoknál sem. A homokos területek megjavításának azonban általános módszere mégsem lehet a szőlő és gyümölcsösök telepítése. Számításba kell venni, hogy a homokos szántóterület másféim.hió hold. Ezeken a területeken gyorsan meg tehet és kell is javítani a terméshozamokat, zöidtrágyá- zássai: s itt a másodtermést is szinte kizárólag a zöldtrágyázás érdekében kell beállítani, ezeken a területeken gabonafélék után rávetéssel vagy tarlóvetés- sel olyan növényeket kell termelni, amelyek nagytömegű zöldtrágyát adnak és javítják a talaj termőképességét. Javításra szoruló talajainkon nagyon nagy fontossága van annak, hogy kidolgozzuk a talaj saját s agrotechnikáját, amellyel minden nagyobb beruházás nélkül is lényegesen lehet növelni a földművelés technikáját. Legjobb tudósaink és az élenjáró gyakorlati termelők szintén kidolgozták a megfeleli! művelési rpódot. így például Westsík Vilmos Kossuth-díjas kutató kidolgozta a szabolcsmegyei homok megfelelő agrotechnikáját, szántóföldi művelés mellett. Az álr taia kidolgozott termelési módszerek segítségével olyan területeken, ahol a homok átlagosan 3—4 mázsa rozsot hozott és jobb években sem adott többet 4—6 mázsánál, ahoi a burgonya átlagosan mindössze 26 mazsa volt, 10 éves átlaggal 12 mázsa rozsot és 80 mázsa burgonyát takarítottak be holdanként. A földművelésügyi minisztérium, a tanácsok és a mezőgazdasági szervek, felhagyva a mezőgazdaság tűrhetetlen sablonos vezetésével, terjesszék el ezeket a módszereket. Mindezek az intézkedések: a trágyázás, a helyes vetésforgó alkalmazása, a talaj adottságainak megfelelő művelési mód, a talaj védelme ;— termelékenyebbé teszik mezőgazdaságunkat, gazdagabbá, termőbbé szántóföldjeinket. Ez a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapkérdése, ez az egyik legfontosabb feltétele anngk, hogy a mezőgazdaság ki tudja elégítem a lakosság egyre növekvő igényéit élelmiszerekben és növelni tudja a könnyű- és élelmiszer- ipar nyersanyagbázisát. A kenvérgabonatormêlés fejlesztéséről A mezőgazdasági termetes lőtt álló feladatok között legalapvetőbb az ország lakosságának maradéktalan és zavartalan ellátása a legfqntosbb éio.- miszerrpi, kenyérrel, liszttel és tésztafélékkel, hogy soha többé ne fordulhasson elő zavar dolgozóink kenyérellátásában és ne ismétlődhessék meg olyan helyzet, mint ami.yen ez év első felébon volt. E cél érdekében nemcsak az évi rendes szűksegr letet kell biztosítani, hanem jelentős tartalékokat is kell gyűjteni, hogy az ország lakosságát mindenféle körülmények kozott el tudjuk látni kenyérrel. Megoldottnak a KenyérgabonaiKer- dést a mi viszonyaink között csak akkor tekinthetjük, ha a jelenlegi vetesterüietet fenntartva, kenyérgabonából elérjük a kát- hpldankent.1 kilenc mázsa termést, azaz akkor, (in az elmúlt hat ev átiagánoz képest kát. holdanként egy-másíéj mázsával emeljük a termésátlagot. Lehetséges-e ilyen íermésát- lagnövekedés két-három év alatt? A legjobb allami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tízezreinek termésátlagai azt mutatják, hogy igen; ilyen termésnövekedés elérhető. önmagától, erőfeszítés nélkül természetesen ilyen eredményt nem lehet eléírni, de ha a part ezt célul tűzi ki és ha a mezőgazdasag általános fellendítésére irányuló intézkedéseken beim erre összpontosítjuk az erőket, altkor ezt a cé;t feltétlenül elérjük és két-három óv aiatt a kenyérgabona terméshozama növekedésének eredményeként a kenyérgabenakérdést hazánkban megnyugtatóan oldjuk meg. Az erők összpontosítása azt jelenti, hegy a kenyérgabona számára kell biztosítani a legjobb területeket, azaz a legjoob előveteményt, és nem szabad megtűrni többek között például azt, hogy ahol csak elkerülhető, kalászos után kalászost vessenek. Minden termelőnek, mindent el kell követnie azért, hogy jo magágyat készítsen és arra kell törekednie, hogy a magagy a vetéskor mindenképpen -beére- dett legyen. Az őszi vetések határidejét feltétlenül clőhbre kell hozni, sokévtizedes 1 apasztó.n- tok szerint az ország legtóbo megyéjében, az október második felében való vetés kevesebb termést ad, mint a szeptember- végi vetés. A kenyérgabona-vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogénműtrágyát; azokat a gabonákat, amelyeket nem a legjobb e.pvetcmény, pl. kukorica után vetettek, bo1- ilanként legalább 50—CQ kg., süt gy mázsa nitrogén műtrágyával il tavasszal feitrágyázni. Azokra a búzavetésekre, ahová a Cejtrágyázás céljára nem tudunk biztosítani • műtrágyát, fel kgll használni az érett jstáUótrágyát és a komposzt trágyát is. A tavaszi fejtrágyázás fontosságát azért is alá kell húzni, mert az ezévi száraz időjárás és a novembert fagyok után vetéseink fejletlenek és most nagyon gok függ a vetések február-március eleji fejtrágyázásától. Továbbá koratavaszí megmunkálásától, azaz szükség szerinti hengerezesétől, vagy foga* solás.' tói. f'enneioszpvetkezete- ink, egyénileg gazdáiltódó dolgozó parasztjaink gaját érdekük • ben, de népünk zavartalan kenyérellátásának biztosításáért is, kövessenek pl mindem azért, hogy kenyérgabona-félékből már az 1954-es évben gazdag aratásunk legyen. A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni pz eddig bevált élenjáró módszereket, így a keresztezettsorú vetést. Az, egyénileg cazdá'kodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok egyénileg is messzemenően érdekeltek abban, hogy kenyérgabonából nagy termést érjenek el. A beadási kötelezettség független a termés- eredményektől és csak a szántóföld területétől és minőségétől függ. Minden mázsa többietter- més tehát szabadpiacon kerülhet értékesítésre. Az egy mázsa helyesen alkalmazott nitrogénműtrágya legalább másfél mázsa terméstöbbletet hoz, azaz nyolcvan forintos befektetés félév alatt több mint három-négyszeresen térül vissza. Az a fogaso- (ás, vagy hengerezés, amit ta* vasszal a búzavetéseken végeznek — persze csak akkor, ’ na szükséges és ha idejében végzik — könnyen hozhat kát. holdanként egy mázsa terméstöbb-' letet, azaz kettőszáz-háromszáz forintos jövedelemtöbbletet. — Párt- és tanácsszerveink ne sajnálják az időt és fáradságé: behatóan tanulmányozzák megyéikben, illetve járásaikban a kenyérgabonatermelés helyzetét az élenjáró termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok és állam, gazdaságok tapasztalatait, ezen elterjesztésével biztosítsák a kenyérgabonafélék nagy termésátlagát. Szilárd takarmányalap megteremtéséről A növénytermelésen belül a kenyéfgabonakérdés megoldása mellett — a legfontosabb a tukarmánytermelés növelése és ezzel szilárd takarmányaiap, azaz jelentős takarmánytartalék létesítése. A szilárd takarmányalap meg teremtése takarmánynövényeink termésátlagainak növelésétől továbbá a takarmányféjék veszteségmentes betakarításától és egyszerű felhasználásától függ A sziiárd takarmányaiap megteremtése érdekében feltétlenül csökkenteni kell a takarmány felhasználáson belül az abraK- takarmányokat és növelni kell a zöld takarmányt, szénaíéléket és a siiót. Ez olcsóbbá feszi az *1 lattenyésztést és tehetőséget ad nagyobb mennyiségű állattenyésztési hozam előállítására. összes takarmánynövényeink közül jelemeg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van, amelyet köze. 2 millió holdon, azaz az ország szántó- területének 20 százalékán termelünk. A kukoncatermésátlas növelésének és a szilárd takarmányaiap megteremtésének az egész mezőgazdasági termelés fokozása szempontjából is nagy jelentősége van. A kukoncatermelés fokozását az elkövetkező években elősegíthetjük azzal, hogy szerződéses úton h.eterózis kukoricavetőmagot termelünk és tehetőve tesszük, hogy a dolgozó parasz tok és termelőszövetkezetek ve tőmagjukat kicseréljék heterózi» kukoricára. Sok hazai és külföldi tapasztalat is-bizonyítja, hogy a heterózis kukoricából nyert vetőmag kh-ként másfél két mázsa terméstöbbietet is adhat. Emellett elsősorban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben el kell terjeszteni a kukorica négyzetes vetését, amely megkönnyíti a növényápqlási munkák gépesítését és nagyobb termésátlagot eredményez’, ’ A szilárd takarmányaiap lótyeliozásábau országunkban nagy jelentősége van a sjlózasnak. Segítésedével olyan töpiegtakarfnányokat tudunk értékesíteni, amelyekkel az összes takarmány féléi* közül a legnagyobb takarnia nvérték termelhető: ilyen a silókukorica és az édesei- fok. Emellett sokmillió mázsa olyan mellékterméket tu dunk takarmányként felhasználni, amelyek silózás nélkül teljesen használhatatlanná válnak, vagy értéküknek jelentős részét elveszítik, ilyen többek között a kukorica szára. a cukorrépa és takarmányrépa levele, a napraforgó tányérja. A silótakarmáuy készítése elsősorban a nagy üzem módszere, ezért pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokban fokozza a silóépi- íöst, de emellett nagy támogatást ad a termelőszövetkezeteknek is. A termelőszövetkezetek csak ebben az évben 8Ü0 ezer köbméter állandó jellegű silót építenek és mintegy egymillió köbiné tér silótakarmányt készíte nek. Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépítési segélyben részesíti a termelőszövetkezeti tagokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parnszto kát is. A takavinánytermolés szempontjából legelhanyagoltabb terület a rét- és legelőgazdál kodás. Rétjeink és legelőink egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdasú kunknak. Termel őszövet ke zeteink, állami gazdaságaink nagyrésze, ég sok község is. nagyon elhanyagolja a lege löket, ezért azok plgazospd nak és hozamuk rendkívül alacsony. Lehet-e ezen segíteni’ Érdemes-e a legelővel- réttel többet foglalkozni ? Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mutatja! bogy a míitrá gya értékében a legnagyobb eredményt, éppen legelőkön és réteken adj». A rét és legelő nagyon is meghálálja ízt a munkát, amit javítására. nevelésére fordítunk. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésén belül, a köuyérgabonater- melés felemelése mellett.' a takarmány termelés _ növelésére, szilán! takarmány- alap teremtésére kell az erőnket fordítani). Ezzel
