Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

Pírt c« r>4r*w*rs Ä megyei lap-agiíádó helyzete és feladatai A îüinisæteriaeàes határozata a fogászati ellátás megjavításéról A FORRADALMI munkás­mozgalom nagy szervezője cs vezetője, Lenin és Sztálin mun­kásságuk .első lépésétől' kezdve hatalmas jelentőséget tulajdo­nítottak a sajtónak. Az űjtípusú, kommunista sajtó hatalmas agitáeiós propaganda és szervező munkát végez és egyik legfontosabb eszkqze pár­tunknak, hogy hasábjain na­ponta szóljon a tömegekhez. Most a Központi Vezetőség júniusi és október 31-i. határo­zatának végrehajtása idején, a szocializmus építésének ' ennea az új szakaszában különösen nagy jelentősége van annak, bogy a sajtó minél szélesebb dolgozó tömegekhez eljusson. A megyei lap sajátos ■ feladatait is csak úgy tudja maradéktalanul betölteni, csak akkor képes a megyei pártbizottság politikájá­nak végrehajtására szervezni, mozgósítani a faluk és városok dolgozóit, ha széles tömegek rendszeres, mindenpapi olvas­mányává válik. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG agit.-prop. osztálya irány­elvei alapján indult meg me­gyénkben a közelmúltban egy agitáeiós kampány, mely a párt megyei bizottsága lapjának ter­jesztését, az olvasótábor jelen­tős. kiszélesítését tűzte célú. pártbizottságaink, alapszervei nk elé. Pártszervezeteink, lényegé­ben pártunk szervezeti szabály­zatában foglalt egyik fontos feladatuknak tesznek eleget ak­kor, amikor a megyei lap agi- tációját saját fontos problémá­jukként fogják fel és nyújtanak az agitáció és a szervezés vo­nalán támogatást ehhez a mun­kához. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK, az agitáeiós kampánnyal kap­csolatos feladatok végrehajtása aak helyzete azt mutatja, bog; nem minden járási pártbizott ságunk értette meg világosan a megyei pártsajtó terjesztésénei jelentőségét. Pedig az első szer­vezeti lépések elhanyagolása, ellenőrzés • és támogatás nélkül hagyása, gátolja a kampány ki­szélesedését, csökkenti hatóere­jét. A legtöbb járásban már az elmúlt héten népnevelőértekez­leten tárgyalták meg a párt- szervezetek aktívái a lapter­jesztés gyakorlati és elvi kér­déseit. A kiskunfélegyházi já­rásban a helyes szervező mun­ka, a járási pártbizottság gon­dos előkészítő tevékenysége nyo­mán máris jelentős eredmények mutatkoznak. Kilenc községben megindult a lapterjesztés. Pár nap alatt közel 63 olvasóval szaporodott a Bácskiskunmegyei Népújság előfizetőinek a száma. A kiskunfélegyházi városi párt- bizottságon Pesir eivtársnő, az agit.-prop. osztály vezetője egyéb pártmunkájának végzése közben állandóan irányítja és segíti a megyei lap agitációját. Rövid idő alatt 47 példáhnyal emelkedett az előfizetők száma. A helyzet azonban nem min­den járásban alakult ilyen Ked­vezően. A kiskőrösi járási pari- bizottság területén több község­ben még a népnevelő értekezle­tek megszervezéséig sem jutot­tak el. A csengődi pártszervezet által szervezett népnevelő gyű­lést nem tartották meg. Meg a község vezetői sem tartották ér­demesnek megjelenni az érte­kezleten, vagy éppenséggel se­gítséget nyújtani a szervezés­hez. A kecskeméti járási part­bizottság hasonló nemtörődöm­séget mutat. A karnpányindító körlevél, a szükséges nyomtat­ványok kiküldését a járási ta­nácsra bízta. Emiatt 5 papot ké­sett a szervező munka, Nemeay Községben, közöttük Ladány- benén és Fülöphazán, nem is tartottak népnevelő értekezletet. A járási bizottság szervező mun- Kájának hiányosságai ellenére a kunbaracsi pártszervezet titká­ra, Bogár elvtárs komoly lépé­seket tett a kampány megszer­vezése érdekében. A népneve­lők alapos segítséggel, azonnal munkához láttáit. PÉLDAMUTATÓ MÓDON szervezte meg a megyei sajtó- agitáeiót a kecskeméti városi pártbizottság. A legutóbbi kom­munista nagyaktíva értekezle­ten is bőségesen foglalkoztak a Népújság terjesztésével. Egész­séges bírálattal illették a lap munkájának hiányosságait és helyesen értékelték, a pártmun­ka íontos segítőtársaként foglal­koztak a lap tevékenységével A szervező munka eredményét mutatja az is, hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 24 ak­tívája küzd a versenyzászlóért. Az agitációban Farkas elvtárs­nő, a pártszervezet titkára jár élen. Kisgyűléseken Ismerteti a pártsajtó fontosságát. Hasonló eredmények vannak a Kinizsi Konzervgyár agitáeiós munká­jában is. Ahol a pártszervezet valóban kezébe veszi az irányí­tást, ott nem maradnak el az eredmények. Nem úgy, mint Dunavecsén, ahol Patyi elvtárs, a járási pártbizottság titkára »elfelejtette« megbeszélni a solti pártszervezettel az agitáció kér­déseit és a szükséges nyomtat­ványokat, agitáeiós anyagot dolgavégezetlenül hozta vissza Soltról. Nem véletlen, hogy eb­ben a járásban a népnevelők nem ismerik feladataikat. Eddig mindössze 14 olvasót szerveztek a megyei pártsajtónak. AZ AGITÁCIÖS kampány további szervezésének egyik alapvető feladata — amint ez a fentiekből is kitűnik —, hogy a járási pártbizottságok — kü­lönösen az elmaradottak — megjavítsák ellenőrző tevékeny­ségüket, támogassák, instruál­ják a községi alapszervezetekei. Természetes, hogy a párt tevé­kenységének mindennapos fel­adataitól nem választható el a pártsajtó terjesztése. Hiszen a megyei pártbizottság lapja ép­pen az előttünk álló legfonto­sabb feladatok végrehajtását tá­masztja alá a maga sajátos eszközeivel. A községi pártbi­zottságoknak is felül teli vizs- gálpiok az agitáció eddigi tar­talmát és a népnevelők érvek­kel való támogatása, tevékeny­ségük rendszeres ellenőrzése se­gítségével kell sikerre vinniök a Lapterjesztés munkáját. ELSŐSORBAN ott kell az olvasók számát gyarapítani, ahol legelmaradottabb volt ed­dig a terjesztés. Egyénileg dol­gozó parasztságunk, termelő­szövetkezeti, állami gazdasági gépállomási dolgozóink körében nem, egyszer lehetett tapasztal­ni, hogy a megyei feladatok végrehajtása nem kapcsolódik szervesen a helyi problémák megoldásának rendszerébe, mert nem tájékozódnak a dolgozók rendszeresen a megyei pártbi­zottság politikájáról, az orszá­gos feladatokról a sajtón ke­resztül. Különösen nagy az el­maradottság a gépállomások po­litikai vezetői részéről. Nem ritka az olyan megnyilvánu.ás, mint a bácsalmási gépállomás Á minisztertanács határozatot hozott a fogászati ellátás kiter­jesztéséről. A határozat értel­mében a biztosítottak és igény­jogosult családtagjaik által igénybevett fogászati ellátás je­lentősen bővült és' csökkent a térítési díj is. Eddig a korona és hídfogpót- lás térítési díja 30 forint volt, ez most 20 forintra csökkent. politikai helyetteséé. Kijelentet­te, hogy nem engedi meg a lap­szervezést, hiszen a gépállomá­sok közlönye már jár a dolgo­zóknak, Ahhoz, hogy a járási pártbi­zottságok az agitációt figyelem­mel kísérhessék, komoly jelen­tősége van a rendszeres tájé­koztatásnak. Falusi titkáraink közöljék az agitáció eredmé­nyeit a járási pártbizottság il­letékes osztályával és kérjenek Ezentúl a biztosítottak — kí­vánságaiknak megfelelően — fogszínű homlokzatú koronát és hidat is kaphatnak mérsékelt térítés (egyszerű kozmetikai fémmunkánál egységenként 35 Ft., összetett kozmetikai fém­munka esetében egységenként 50 forint) ellenében. A határozat december 1-én lép életbe. (MTI) segítséget munkájukhoz, hogy a megyei pártlapot minél olva-» sottabbá tegyék községükben, j A MEGYEI LAF-AGITACIO szervezése és irányítása szerve« sen illeszkedik pártszervezete-! ink tevékenységébe, Az ezen a területen mutatkozó hibákat* hiányosságokat, helyes politikai munkával, a felvilágosító tévé-» kenység érvekben gazdag irá­nyításával vihetik előre párt- szervezeteink. 4 „VESZÉLYES LEVELEZŐLAP » A rajz egy idős, gondolatokba merülő asszonyt ábrázol, aki papírlap fölé hajói. Alatta a következő szavak: »Emlékezzetek, —• az emberiség fele asszony, az asszonyok pedig békét akarnak.« Mario Casetta, fiatal amerikai grafikus rajzolta ezt a nőala­kot, s ő írta e sorokat is. A második világháború éveiben a Csendes-óceánon szolgált az amerikai hadsereg kötelékében. Je­lenleg Svájcban él és Genfben tanul egy festészeti és grafikai tanfolyamon. Casetta borítékba tette a levelezőlapot, leragasztotta a borí­tékot és a levelet elküldte barátainak. A festőt ezután rövidesen beidézték a svájci szövetségi rendőrségre. Itt megmutatták neki a »veszélyes« levelezőlap fényképmásolatát és alaposan kihall­gatták nézetei felől... Mario Casetta megtagadta a felvilágosítást. A svájci rendőrség nem elégedett meg a kihallgatással. Sietve értesítették a levelezőlapról az Egyesült Államok svájci képvise­lőit. S amikor Mario Casetta és felesége az amerikai konzulátus­hoz fordultak útlevelük meghosszabbításáért, visszautasították kérelmüket. A külügyminisztérium azt javasolta, térjenek vissza az Egyesült Államokba, hogy a hírhedt Amerikaellenes Tevé­kenységet Vizsgáló Bizottság elé állhassanak, amely a kommu­nista párthoz való tartozással vádolja őket »a jelenben, vagy a múltban«. Mario Casetta és felesége bátor, önérzetes levélben válaszol­tak erre a követelésre. »Nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, nem rendeljük alá magunkat az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma demokrácia-ellenes mesterkedéseinek, annak a külügy­minisztériumnak, amely könyveket éget és üldözi azokat, akik kiállnak a béke védelmében.« Mario Casetta és felesége története ráébresztett minden svájci polgárt, akik a »Vorwärts« című haladó szellemű újságból értesültek az eseményekről, mennyire megnövekedett a svájci hatóságok lakáj! függősége óceánontúli »jótevőiktől« és az ame­rikai FBI-től, Napjaink lő nemzetközi kérdéseinek megvitatásáért lül mélyült a szakadás az »eu­rópai hadsereg« tervének hívei és ellenzői között, gyarapodott azoknak a száma, akik tanultak a történelemből s számbavették, hogy a német militarizmus mát többször megtingrta Franciaor­szágot. A külügyi vitában a kommu­nista párt képviselői folytatták harcukat azért, hogy Franciaor­szág függetlensége érdekében meg kell hiúsítani az »európai- terveket. A vita során ezt az ál­láspontot támogatták azok a burzsoá képviselők is, akik szin­tén felemelték szavukat a bonni és párizsi szerződések ratifikálá­sa ellen. Gaullcista, radikális, MRP, független, parasztpárti és egyéb burzsoá képviselők foglal­tak állást a német militarizmus feltámasztását »európai« tervek ellen. A külügyi vita tehát »et» hozta meg a Laniel és Bidault által kívánt eredményt. Az »eu­rópai hadsereg« ellenzőinek tá­bora erősödött. Ez a vita is azt tükrözte, hogy a francia töme­gek olyan nyomást gyakorolnak még a burzsoá pártok képvise­lőire is, hogy azok a német mi­litarizmus feltámasztása : ’len foglalnak állast. Végül figyeíemreineltó jellem­vonása volt a vitának, bogy a kommunisták mellett több bur­zsoá képviselő is hangsúlyozta: Franciaország számára az egyet­len járható út a francia-szovjet szerződés megvalósítása, amely jó fegyver a német militarizraus feltámasztása elleni harcban. November 13-án Molotov, £ Szovjetunió külügyminisztert sajtóértekezletet tartott Moszk­vában szovjet és külföldi újság­írók számára. A sajtóértekezle­ten Molotov ismételten kifejtet­te, hogy a nyugati hatalmakkal megtárgyalja napjaink fő vitás nemzetközi kérdéseit. Molotov külügyminiszter nyi­latkozata nagy visszhangot kel­tett a nyugati sajtóban. Ennek az az oka, hogy Molotov nyilat­kozata ismét lerántotta a leplet az imperialistáknak a tárgyalá­sok kérdésében folytatott mes­terkedéseiről. A sajtóértekezletet megelőzően ugyanis a Szovjetunió november 3-án jegyzéket intézett az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország kormányához, amely­ben javasolta, hogy tartsak meg a külügyminiszterek érte­kezletét, méghozzá olymódon, bogy az valóban előbbrevigye a vitás nemzetközi kérdések meg­oldását- Ezért a Szovjetunió sze­rint meg kell vitatni a nemzet­közi feszültség enyhítését szol­gáló intézkedéseket, beleértve a német kérdést is. A szovjet jegyzékre egész sor nyugati politikus és a nyugati reakciós sajtó legnagyobb része úgy reagált, hogy egyrészt azt igyekezett bizonygatni, mintha á Szovjetunió s&g&óata a ta* nácskozásoktói, másrészt egysze­rűen elhallgatta a jegyzéket » széles tömegek előtt. Molotov elvtárs ezért nyilat­kozatában rámutatott, hogy a Szovjetunió kész tárgyalni a vi­tás kérdésekről, de megkívánja, hogy a tárgyalások valóban a lényegre irányuljanak, tehát érintsenek minden vitás problé­mát: a német kérdés megoldását, a támaszpontok felszámolásának kérdését, a tömegpusztító fegy­verek eltiltását stb. Ezt a nyilatkozatot már nem lehet elferdíteni s nem ’ehet hallgatni róla. Miközben a há­rom nyugati hatalom a bermu­dai értekezleten újabb —» a Szovjetunió ellen irányuló — összebeszélést fog tartani, a nyu­gati burzsoá sajtó már hangot ad annak a nézetnek, hogy a Szovjetunió tárgyalni akar, te­hát tárgyalni kell vele. A »Daily Telegraph« című an­gol burzsoá lap megállapította, hogy Molotov »teljesen világosan rámutatott, hogy Oroszország to­vábbra is szorgalmazza az ötha- i talmi tanácskozás összehívását«. ! A párizsi »Figaro« is arról ír, i bogy Moíotov »ismét szorgal- ! mázzá a nemzetközi feszültség * kérdése megvitatásának szüksé- i gességét«. »A Szovjetunió uv 1 ja a »Parisien Libéré* «*» a E.©~ let és Nyugat közötti ësszs» vU í tás kérdések megtárgyalását ja­vasolja.« Az angol alsóházijai: Bevan munkáspárti képviselt bírálta az angol lapokat, ame­lyeket — mint mondotta — »ar­ra használnak fel, hogy eltitkol­ják a nép elől azt, amit tudnia kell«. Ez történt akkor is, ami­kor egyetlen angol lap sem kö­zölte teljes egészében a szovjet jegyzéket. »Teljesen világos, — mondotta Bevan —, hogy a Szovjetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kez­deni.« A nyugati országokban tehát — különösen Moíotov nyilatko­zata után — egyre erősödik a kívánság, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Nép­köztársaság együttesen tárgyal­ják meg a vitás nemzetközi kér­déseket és gondoskodjanak ezek megoldásáról. A néptömegek nyomására e követelés elől Jobb utóbb már a nyugati imperialista hatalmiak sem térhetnek ki. Harc Franciaország függetlenségéért Az utóbbi időben egyre élező­dik a francia nép legkülönbö­zőbb rétegeinek harca, az rme- rikai imperializmus Zsoltijában álló Laniel-kormány ellen, amely a francia nemzetgyűlésben >ati- fikáltatni akarja a bonni és pá­rizsi hábarús szerződéseket. A francia nép szerte az országban felemelte szavát az »európai hadsereg« és az »európai védel­mi közösség« terve ellen, ..mely tervek azt a célt szolgálják, hogy »európai« cégér alatt új­jáélesszék a német militariz- must. Franciaországban a nép nagy tömegszervezefei mellett községi tanácsok, frontharcos, rokkant és ellenállási szerveze­tek is úgy határoztak, hogy el kell utasítani ezeket a hazaáruló terveket. Választók keresték fel : képviselőiket, hogy követeljék: : szavazzanak az »európai hadse- ! reg« ellen, amely veszélyt jelent ! Franciaország számára. A Franciaország függetlensé- Î &éést> az «-európai* áruiá tervek « ellen vívott harc kiéleződését tükrözte a francia nemzetgyűlés­ben lefolyt külpolitikai vita is. A külpolitikai vitában Laniel miniszterelnök és Bidault kül­ügyminiszter olyan határozati javaslatot akartak kicsikarni, amely majd a bermudai értekez­leten kedvezőbb színben tünteti fel a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálásának ki­látásait. Lanielék a külügyi vita idején igyekeztek maguknak minden módon erős támogatást szerezni. Az ő malmukra hajtot­ta a vizet, hogy a szocialista párt áruló vezetősége az »euró­pai védelmi közösség« tervét tá­mogató határozatot fogadjon ti. El tudták érni azt is, hogy egyes szocialista képviselők —- mint például Félix Gouiu — az »eu­rópai védelmi közösséget« »az el­képzelhető legjobb megoldásnak« aevezzék. Mindezek ellenére azonban a külügyi vitát az jellemezte, hogy i francia burzgoá pártokon be« ■\ E .11 Z E1 K U Z I SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents