Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

4 DISZ-müszak fiataljai között a Kinizsi Konzervgyárban ÍGY GYÁRI ÉTKEZDE Ir iß ; Marija Koncjrascsova J átszik a szél, sej de ját­szik a szél a Balaton vi­zével... Játszik a lány...“ — hallatszik a vidám ének a Ki­nizsi Konzervgyár tésztaüzemé- hől. A lágy, kedves dallamot a gépek ütemes bugása kíséri. — Mindenki tudja az üzemben, hogy ma délután a DISZ-mü- szak végzi munkáját. Arról is­merik őket, hogy vidámak, fá­radhatatlanok, lelkesek. B * ont az üzemrészben még szebb és kedvesebb minden. Á gépek egymás mellett, mint a katonák, mellettük fehérköpe­nyes, fejkendős fiatal lányok szorgoskodnak. Az egyiknél me­téltet, a másiknál kockát, a har­madiknál cérnatésztát gyárta­nak. A fiatalok ezelőtt három hónappal új brigádvezetőt vá­lasztották. Tóth Erzsi jelvényei sztahanovista lett a fiatalok ve­zetője!' Ott ül asztala mellett, előtte egy füzet, melybe jegyzi a termelési eredményeket. — Ugyanolyan kedves, mint no­vember 7-i ünnepi esten, ami­kor mellén a sztahanovista jel­vénnyel ott ült a díszelnökség tagjai között. Megkérdezzük tő­le, hogy igaz-e, amit az üzem­ben a DISZ-műszak jó munká­járól mondanak. A tettek be­széljenek, hogy mit és milyen mennyiségben termelünk. Fel­csapja a füzet oldalát, majd a következőket újságolja: a Ilí-as, IV-es gépnél — mutat a terem jobbsarkába ■— dolgpznak a kulfúrgárda tagjai. Susák Júlia nemcsak szépen énpaej, hanem jól is dolgozik. 119 százalékot teljesít. Kökény Pálné gépén kis- és nagyméretű kockatészta ké­szül. November 7-én nyerte el a sztahanovista jelvényt, teljesít­ménye 173 százalék. Körte Teréz jeivényes sztahanovista lett. 120 százalékot teljesít. Kecskés Ho­na az ünnepi gyűlésen kapta meg a sztahanovista pkleyeiet, teljesítménye 123 százalék. —• Amott az ikei'-tarhpnyagepnéi Usaplár Erzsi és Dóra Margjt versenyez. Szinte óránként vál­tozik az eredmény. Egyikük sem kapkod, könnyedén végzik mun­kájukat. A műszakban dolgozó fiatalo­kat nagy lelkesedés fűti, hogy megtartsák az első helyet, A brigád javaslatára leg­utóbb a munkáját hgnya- gul végző Kállai Ilona helyett új fiatal került a tésztahordás- hoz. Hogy mennyire helyes volt a lányoknak ez a javaslata, mu­tatja az is, hogy mennyire szív­ügyük a kormányprogramm si­kerre vitele. November első 10 napjában a tésztaüzem nem ter­melt. A fiatalok kezdeményezé­sére a többi műszakban dolgo­zók is vállalták, hogy az első 10 nap kieső termelési mennyi­ségét pótolják es emellett 1Q3 százalékra teljesítik nayi tervü­ket, A kezdeményezők egyben el­sők is a versenyben. November 18-an 123 százalékos át.agtolje- sftrhényt értek el. Elhatározták, hogy a verseny továbbfokozásá- val igyekeznek elnyerni a szta­hanovista üzemrész megtisztelő címet. s&öaeikezeii község kidtárélete VASKÚT kulturális fejlődése, a kultúráiét felélénkülése egybe­esik szövetkezeti községgé valc alakulásával. A nagyüzemi gaz­dálkodás újtípusú embert for­mál. Ez az ember a maradiság láncaitól megszabadulva járja életének új útjait. Életszínvona­lának állandó emelkedése kul- túrszomját is növeli. Keresi a lehetőségeket, hogy politikai és gazdasági eredményeit a kultú­rával is erősítse. A község az aratás, cséplés, begyűjtés gyors teljesítésével az ország első 10 községe közé ke­rült. Nagyszerű gazdasági ered­ményei mellett arról is beszá­molhat, hogy immár tömegmoz­galommá fejlődött itt Vaskútoc a kultúfiélpt és a járás határain túl megyei hírnevet szerzett ma­gának. Ä félszabadulás előtt a külön­böző »gazdakörök-« kulákjai bi­torolták és csúfolták meg a kul­túrát. A kulturális felemelkedés szinte minden lehetőségétől meg volt fosztva a község lakóinak nagyobbik fele. Azóta azonban hatalmas változás friss levegője áradt Vaskútra. 1951 óta meg­épült a kultúrház. A falu lakói­nak második otthona. Otthona annak a népi kultúrának, amely a zsellér-viskók árnyékában született meg, virágzott kl a legnagyobb elnyomatás éveiben. Ápolója azoknak a hagyomá­nyoknak, s azoknak az eredmé­nyeknek, melyek Vaskút életét színesebbé, szebbé, emberibbé teszik. Ma a 409 személyt befo­gadó színházterem a kultúra igazi letéteményeivel telik meg zsúfolásig, ha előadást hirdet­nek. A SZÍNPAD megszépült, tech­nikailag tökéletesedett. Körfüg­gönyt kapott és alkalmassá vált arra, hogy a legkülönbözőbb vi­lágítási effektusokat is meg tud­ja teremteni. À színpadon a 60 tagú Bartqk Béla-énekkar, a Í0 tagú esztrád zenekar, a 14 ‘ágú túvószenekar, a 8 tagú pengetés zenekar, a 10 tagú női harmo­nika-együttes és a 35 tagú szín­játszó-csoport számol be időn- kirit fejlődéséről, önt derűt, bi­zakodást a vaskútiak leikébe, s elégíti ki a dolgozók egyre nö­vekvő kultúréhségét. A HELYES és nagy gpnddai végzett rpűsorszeryé?és minden­ki számára vonzóvá teszi a kín- lúrházat. Áz e|sp, nagyobbsza- bású" bemutatót a »Csínom Baí- kó«-t, négyszer játszották a köz­ségben, amikor híre ment járás- szerte a nagy sikernek. Hívták őket Garára, Bajára, s az első cvben közel 18 ezren néztek meg a vaskúti színjátszók egy­mást váltó előadásait. Sorozatos­ban mutatták be a »Szabad Szél«-t, a »Jápos vitézért és most készülnek lázas Igyekezet­tel az »Ukrajna mezőin« bemu­tatására. A KULTÜRQTTI|ON igazga­tója a program01 népszerűsítése erdőkében rendszeres »híradót« készít. A híradó kef hónappal előre közli a község dolgozóival a. műsortervet. Mindenki meg tudl-atja belőle, mikor lesz ze­nekari hangverseny, esztrád mű­sor, színielőadás, énekkari hang­verseny. A nyári hónapokban sem zárták be a kultúrotthon kapuját, elvitték műsoraikat a munka helyére, a cséplőgépek mellé. Vaskút szövetkezeti község kultúrmunkásai immár hagyo­mányos első helyezettjei a járási kultúr versenynek. Soraik egyre erősödnek. Számosán jelentkez­nek az énekkarba, a színjátszó csoportba. Sűrűn keresi fel a vaskúti kultúrotthon! a Kecske­Növekvő eredmények a Bajai Gyapj üsző vetgyá rban A Bajai Gyapjúszövetgyárban a verseny következtében tovább növekednek az eredmények. A november 7 versenylendülete to­vább fokozódik. A fonoda válla­lását, hogy tervét 100 százalék­ra valóraváltja, 103.5 százalékra valósította meg. A szövődé a 100 százalékos tervteljesitést í 07.2 százalékra növelte. A ki- készítő pedig tovább növelve eredményeit, a novemberi első dekádban 125.6 százalékos terv­teljesítést, ért el. A mennyiségi eredménye'* mellett javult az áru minősége is. A dolgozók 96 százalékos e>- sőosztályú minőségi árugyártá- suk'at 98.3 százalékra fokozták. A dolgozók eredményei a mdszkkisegítség fokozásával i emelkednek. Nagy Imre farkar soló brigádja november első de- kádjában a november 7-re eiért 120 százalékos teljesítést 128 szá­zalékra, a tépőben Schobiocher József 130 százalékról 141 szá­zalékra lendítette. A selfaktor- fonógépen Jerkoyies Istvánne brigádja a 23 grammperorso órá­ra tett vállalást 25, Kalmár Jó­zsef brigádja pedig 25-ről 26.2 grammperorsó órára emelték. A szövődében Zieh Pál 105 százalé­kos teljesítését 130, Lakner Lő- rjnené 120-ról 128 százalékra, Péter Istvánná pedig 110-ről 123 százalékra fokozták. A Bajai Gyapjúszövetgyárban a munka növekvő lendületével harcolnak a dolgozók minél több és minőségileg jobb áruel­látásáért, métt Katona József Színház, a? Állami Faluszínház. Külqn ki­tüntetésként fogadták a faiu dulgpzói a Népngdsereg Színhá­zának vendégszereplését. A kuttúrqtthan népkönyvtára is jelentős szerepet játszik a község színvonalának fejleszté­sében. Vermikor 30 kötettel in­dult. Ma már 10Q0-re duzzadt az állomány. A könyv szereletét igazában az mutatja, hogy az tpOQ kötetből 60p állandóan kéz­ben van. A JÖVŐ TERVEI a község kulturális fejlődésének útját jel­zik. És értékmérői a dolgozók kulturális szükséglétéi kielégíté­sének. További 300 férőhellyel bővül a színházterem. Terybeyet- ték 15 tagú úttörő fúvószenekar Alakítását. Kicsinosítják a kul- türhpzat, hogy még szebbé, még vonzóbbá tegyek második ottho­nukat. Fél készülten várja à kuí- túrház a téli hónapokat. Zene­kari hangversenyek, színi bemu­tatók, az énekkar műsorai vált­iák majd egymást. Kisebb bri­gádműsorokkal készülnek a Sza­bad Föld Téli Esték színesebbé és hangulatosabbá tételére. VASKÙTON a kultúra kohó­jában is formálódik az új típusú, szocialista ember. A kultúra be­csülete visszatükrözi ennek az új embertípusnak az alkotóere­jét, lelkes akaratát, törekvéseit. Megmutatja azf a nagy elhatá­rozást, mely a kpzség dolgozóit fűti: a saját kezük és agyuk munkájával megalapozott bol­dog életet tovább szépíteni a szocializmus építésének útján. KisinkttsoHat építenek Az ötös számú Mélyépítő Vál­lalat kecskeméti főcpíté.svezeiö- sége alá tartozó kiskunfélegy­házi munkahelyen lévé dolgozói hozzákezdtek két kislakás épí­téséhez. Az épület négy kétszo­bás, psszkoníorlos lakásból áll. A munkálatokat végző dolgozók ezenkívül még a vállalat dolgo­zói részére egy ebédlőt, fürdőt, egy kultúrtermet építenek. A íőépítésvezetőség a kecske­méti munkahelyek dolgozóiról is kellőképpen gondoskodik. Igyek­szik egészséges szállást, meg­felelő tisztálkodási eszközöltet biztosítani. Ezért az eimúlt he­tekben átmeszelték a munkás - szállásokat, minden szobába kályhát állítottak be, s rnegíe- ieiő fűtőanyaggal látták el a szállások dolgozóit. Zománco­zott üstöket is vásároltak. Ezzel lehetővé vált, hogy a munkából hazatérők megfelelő melegvíz­ben tisztálkodhassanak. Nemcsak a szálláshelyeket tették otthonossá, csinossá a vezetők. A kollektív szerződé» értelmében minden dolgozó, aki a szabadban végzi a munkáját a hideg időben, naponta fél lóéi cukrozott teát kap. EGY&ZERü munkásétkezde mű­ködik a moszkvai „Jáva’3 dohány­gyárban. Dolgozói azonban mindent elkövetnek, hogy a meglévő lehető­ségeket kihasználják. A dolgozók mindennapi szükségleteit kielégítő hasonló intézmények munkáját leg­jobban a bírálatok és javaslatok könyve tükrözi. Itt is bevezették ezt. Petrakova munkásnö így ír: „öt éve dolgozom a gyárban és állandóan itt ebédelek. Mindannyian elégedet­tek vagyunk az élelmezéssel, ízlete­sen készítik el az ételeket“ Az ilyenfajta megjegyzések annál hí­zelgőbbek, mivel a gyárban több­ségből nők dolgoznak. A dicséretek azo.nb.cm korántsem jelentik azt, hogy a wunkásnök el­hallgatnák panaszaikat. Sokszáz szem figyeli, éberen az étkezde mun­káját. Olga Kulcs óva szakszervezeti aktíva, a társadalmi ellenőrzés ve­zetője, vizsgálja felül■ a megjegy­zéseket és javaslatokat, s azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. A munkásnök közül sokan visznek haza is ebédet. Ilyenkor tíz száza­lékkal olcsóbban kapják az ételt, mert leszámítják a kiszolgálási költ. ség eket. A. munkásétkezdében olcsón étkez­nek a dolgozók# A legrágább fogás a frissen készült étel, kb 3.5 rubelbe kerül. Az átlagos ár 1 és 2 rubel közölt ingadozik. 30 kopekért is vasú tolhatnak egy tál ételt, annyiért, amennyibe egy villamosjegy kerül Az étkezés igen változatos és. sok­féle. Egy-egy napon ötféle leves is van, utána\ második fogásként 15 faj­ta ételből válogathatnak a dolgo­zók. Az ebédet friss gyümölcs, vagy befőtt egészíti ki. EZENKÍVÜL diétás ételek is készülnek és friss vacsorák. A. büfé. aen nagy a viílasztékt Tizenkét fajta hidçu étçl, mint pólyául hering ka Tettéh lögytojgs, hússglqia, különléle majonézes hűsok, cy.krászsü\e mélyek, tea, kávé, tej, gyümölcs tevek, sör várja a dolgozókat. A menü az évszakoktól függően változik. Csupán két fajta állapdó étel van. Az egyik a tej. A gyár­ban naponta ingyen kapnak tejet a dolgozók. A dohányipari vállalatok­nál ez kötelező. Emellett azonban az étkezde igazgatója, Kapitolina Jefinova gondoskodik arról, hogy tej és tejes ételek pllandqan szerepelje­nek az étlapon. A másik a vitamin. Ez mindepki számára fontos, füg­getlenül foglalkozásától. Az étkezde dolgozói arra törekednek, hogy ne csak a nyári idényben, hanem az év minden hónapjában legyen friss zöldféle. Melegházakból télen i» szállítják a nagy vitamintartalmú zöldhagymát. Kora tavasszal meg­jelenik a melegházi uborka és re­tek. — SZAKÁCSAINK nem engedik. hogy a gyümölcsöl, vagy zöldséget sokáig főzzék — jegyzi meg Kapitolina Jefimovg. — Igen jól tudják, hogy akkor ch'ész aíz érté­kes vitamin. Ezért nem vágják cl a leveshez szükséges zöldséget sem idő előtt. Az étkezde dolgozói nemçscik kiváló szakácsok, hanem a ffipltflkp- zás tudományos alapjait is Içnxérik. Az igazgatótól kezdve, egészen pincér lányig mindannyian szakkép­zettek. A SZOVJET élelmiszeripari dolgo­zók KO reuen közmondássá vált: „A* élejmçzési vállalatnál olyan tiszta- sdgpqk kell uralkodnia, mint a patikábanA „Jáva,” dohánygyár; étkezdéjében ís szigorúan vigyáznak a tisztaságra. A konyhában «seîiki sem léP be köpeny nélkül. Az orvos ÿlipndôan ellenőrzi az árük, az edé­nyek tisztaságát. A szélesretárt ab- tokokat szúnyoghálóval látták el é?- különleges eseménynek számít, ha a konyhában egy .légy megjelenik. A padlókat naponta többször klórozott Vízzel mossák fel. Villannyal és gáz­zal főznek. Évente kétszer elvégzik a szüksé­ges javításokat, korszerűsítik a be­rendezést. ősszel a szakszervezeti aktivisták ellenőrzik, hogy az ét­kezde fcikésziilt-c a télre, s tavasz- szál, a nyári idényre. AZ ÉTKEZDE kollektívájánál* munkáját áthatja az pnberr^l vqló gondoskodás érzésot A cfplgozqk mé­lyen átérzik az emfyer jóléte érde­kében végzett munkájuk jelentősé­gét, A képen: A moszkvai »Jáva« dohánygyárban Olga Mjasznyikova orvos (baloldalt) ímgízicli az ételeket. Mellette Kapitolina Jefi- mova, az étkezde igazgatója és Jelizaveta Martyinova tőszakács. A tél beállta előli elkészül a kultúrterem A 64/7 Épületszerelő Vállalat Központi székhelyén ezelőtt 'egy hónappal kezdték meg az új kultúrtspem építését. Az itt dol­gozók megígérték, hogy a tél beállta előtt tető alá hozzák-az ipÜ-etet. A vállalat 45.000 fc •intőt fordít pz építésre. 4z épületben, a nagyterme­kívül két kisebb helyiség lesz még. Az egyikben helyezik e! a könyvtárat, a másikban a sak« .iozók kapnak helyet. A,z építkezés meggyorsítása kdökében előregyártón beton-« äiemeket használnak fel a tető­szerkezethez,

Next

/
Thumbnails
Contents