Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-29 / 280. szám
Part és oér*é«s**éç. 4 párt és a tömegek közötti kape$o!a( megszilárdításáért AIZ ALLATALLOMAN TUN K nagyarányú növelése egyik alapvető célkitűzése a mezőgazdaság fejlesztésének. Több hús, zsír, tej, tejtermék, hentesárj jelzi majd állatállományunk nö- velésének, az életszínvonal tervszerű emelésének útját, A SZABADSZÁLLÁSI községi pártszervezet átszervezés, kibővítés alatt álló népnevelőhálózatának is komoly pártmegbiza lása most, hogy ezeket a tényeket t- 'atosítsa és mozgósítsa a község dolgozóit az eléggé szegényes állatállomány fejlesztésére. Az agitáció a Íegsajátosabí községi aaottságok figyelembevételével indult ebbe az irányoa. Az élénk csoportos népn./elo- rnunna es íenendüiő egyéni meggyőzés fegyvereit a községi párí- szervezet útmutatása nyomán kidolgozott fejlesztési tervek jelentik. Nagy gonddal válogatják össze az érveket. Most dolgozzák ki a tanács irattárának dokumentumai, a község dolgozóinak visszaemlékezése alapján azoknak az érveknek a helytörténetét, gazdálkodási képét, melyekben a legmagasabb állatai lománnyal rendelkezett a község. Ezeket az adatokat élette telítik kormányunk programúm jának tényeivel — elsősorban azokkal, melyek az állatállomány növelését segítik elő. Sok szabadszállási dolgozó mé] nem látja világosan ennek 3 gazdálkodási ágnak az - előnyeit. Nem látja, mert nem ismeri eléggé kormányunk célkitűzéséit A népnevelőmunka erie eddig nem adott kellő választ. Most ki sgy ülések során ismertetik az állatállomány fejlesztésének jelentőségét és közösén tárgyalják meg a megfelelő tak ármány bázis biztosításának pro blémáját. Valóban a dolgozók részvételével, tapasztalataik lat- bavetésével született meg Szabadszálláson az az elhatározás, bogy a községtől keletre tihúzódó csintavai csatorna mentén mintegy 412 holdon öntözéses legelőművelést teremtenek, A KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZETTEL történt megállapodás alapján az öntözéses legelőgazdálkodás tanulmányozására a tanács egyik dolgozóját, Parté- nyi Ivánt elküldték a Tisza- mentére: Mindszentre, hogy gazdag tapasztalatokkal visszatérve, nyújtson segítséget az öntözési problémák megoldásához. Komoly beruházásra lett volna szükség ahhoz, hogy a tekintélyes terjedelmű legelőt megújítsák. Vízlevezető csatornák, árkok, átemelő zsilipek építését jelenti ez a munka. A községi tanács azonban - a terveket a csatorna egyik szakaszának lezárása után sz tál Ínyetekkel ásott levezető csatorna ,-cöz beiktatásával oldotta m iVXostmár mintegy 40 ezer forintos beruházással megoldódik legelőöntözés, a takarmánybázia oíztosítása. A dolgozók i.agi örömmel, együttérzéssel fogadták a pártszervezet és a tanacs terveit. Minden segítséget megadnak, hogy a legeltetési társa .at még a tél beállta előtt je .enthesse az öntözőrendszer elkészülését. Már a szivattyú és a hozzávaló motor is megérkezett, csak a kubikus munka van hátra, _ ^ ^ A KORSZERŰ LEGELÖMÜ VELÉS problémájának megöl dúsánál nem állnak meg. Rátérnek a már megművelt lege- .ók szakaszos legeltetésére is Sőt egy ötholdas kísérleti parcellát is beállítanak. Ezen a parcellán kísérletezik ki az öntözéses here- és lucernát érméié, .echnikáját. Az eredményeket széles körben népszerűsítik. A legelőgazdálkodás tervét szervesen egészíti ki a község Hagyományos szőlőtermelésének fellendítése. Máris nagy az érdeklődés. Sok dolgozó paraszt pótolja a hiányos, kiöregedeti szőlőjét. A kisgyűiéseken az előadók, a tanácstagok beszámo.ói- iton, a község egész terű'étén, a külterületen is ismertetik kormányunk rendelkezéseit, a magas kedvezményeket, hogy növeljék a dolgozó parasztok termelési kedvét. A PARTSZERVEZET a. gazdasági élet mélyreható ellenőrzésével, támogatásával igyekszik elhárítani minden zavaró körülményt, ameiy elterelné a dolgozók figyelmét a község gazdasag fejlesztéséről. Legutóbb a párt- szervezet kezdeményezésére gyű- .ésre hívták a falu kereskedelmi dolgozóit, hogy megtárgyalják a jobb áruellátás kérdését. J-yakran crkeztc-k be panaszok, Az előadók nem egyszer az ipái átállításának nehézségeivel indokolták az egyes keresettebb cikkek hiányát. A pártszervezet a megbeszélés során megvilágította a valódi helyzetet és az áruellátás hibájának eiemze.se útján rávilágított arra, hogy a nehézségek, hiányosságok egyik oka a vásárlók igényeinek fi gyeimen kívül hagyása. A fele- ő.sség a he.yi kereskedelmi szerveket, vagy elosztó szerveket is illeti. Előfordult például az, hogy a fűtési idény megindulása előtt gondatlanul állították össze a kályhacső készletet. A káiyha- sövekhez nem kaptak a boltok azonos méretű könyökcsöveket Nem gondoltak az árusító szervek kellő előrelátással arra, hogy a tél elején nagy lesz a kereslet zsírtárolásra alkalmas edényekben. Az előrelátás hiánya kapkodást, helyi áruhiányt eredményez. A községi mintabolt az értekezlet végén versenyre hívta a földművesszövet- ■rezet három árudáját a nagyobb dsztaság, a figyelmesebb kiszolgálás, a kulturáltabb keresltedé- .cm megteremtése érdekében. SOK PANASZ VAN a kenyér minőségére. Gyakran savanyú, rosszul kidolgozott a községben árusított kenyér. A pártszervezet és a tanács megállapította, bog) a sütőüzemben a munkafegye- .ein nagymértékű leromlása, a felelőtlenség elburjánzása hozta magával a bajokat. Most ken.o.y lépéseket tesznek a sütőüzem munkájának megjavítására. A község dolgozóinak érdekeit szolgálja az utcarendezés, a piacié parkosításának terve. A piacon fedett árusítóhelyet létesítenek s megújítják az útburkolatot is A PARTSZERVEZET a köz ség minden kommunistáját mozgósítja ennek a helyi adottságokból született programúinak a megvalósítására. Ezért szervez- át és bővíti ki a népneveiőgár- dát, ezért kelti életre a pártcsoportokat. Barta! elvtárs, a községi párttitkár pár hónapja kezdte meg csak munkáját Szabadszálláson. Most a pártcsoportok felélesztése idején a pártcsoport- bizálmiakkal tervszerűen végig- átogatja az összes párttagokat hogy személyesen megismerje problémáikat és javaslataikra, véleményükre támaszkodva megjavíthassa a vezetés módszereit üj pártszervezetek alakultak pár hónap alatt Szabadszálláson olyan szerveknél, ahol eddig pártunk szervező és irányító munkája nehézségekbe ütközött A íöldművcsszövetkezetben, a tanácsnál, a postahivatalban megalakult pártszervezet ríg: hiányosságokat küszöböl ki. A párt és a dolgozó nép között, Kapcsolat megszilárdításává' Szabadszállás eredményesen valósítja meg kormányunk célkitűzéseit és a párt vezetésével naiad a magasabb életszínvonal, a kulturált falusi élet felé. Szálloda és étterem nyílik IMesbokotion Bâcsbokodon a földművesszö- vetkezet a közeli napokban adj!.* át rendeltetésének a most átalakított és újonnan berendezett szállodáját és éttermét. A szálloda hét szobával rendelkezik. Étterme pedig megoldja az üzemi étkeztetés problémáját a község ipari üzeme és vállalatai dmgozoinak. Az irodalomtörténeti ismeretterjesztő munkáról A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének december 6-j megalakulása teszi időszerűvé, hegy a cikkben felvetett kérdéssel foglalkozzunk. Az emberek közötti igazi egyenlőséghez, melyet kialakítani korunk megtisztelő feladata, nem utolsósorban tartozik hozzá a műveltségben való egyenlőség sem. El kell érnünk, hpgy az emberiség évszázadokon keresztül felhalmozott szellemi kincseiből mindenki részesüljön. S ne csak a morzsákból; a kultúrát minden ember életének irányító tényezőjévé kell emelnünk, hiszen enéi- Kül igazi kultúráról nem is beszélhetünk. Anélkül, hogy más tudományágak fontosságát kétségbevonnánk, hangsúlyozni szeretnénk, milyen elsőrendű szerepe van az irodalomtörténetnek a nemzeti műveltség-szempontjából. Kossuth- díjas irodalomtörténészünk, Horváth János, az Irodalomtörténeti Társaság egy régi, még első háború előtti gyűlésén így igyeke- 'Ctt felkelteni az irodalomtörténészek figyelmét tudományuk hivatására: »Van-e tudományág, mely ősibb és természetesebb joggal Kívánhatna szetaramiani a nemzeti műveltség nagy közösségébe, mint a mienk? Van-e szaktudomány, melynek örököltebb állandóbb kötelessége volna gondoskodnia e szerteáramiásról,. min! az, amelynek szolgalatéba mi szegődtünk?« Az irodalomtörténészek feladata: »nemzetivé tenni a magyar irodalomtörténet tudományát a szó egész érteimében... közössé tenni, mindenek osztályrészévé adatni azt a többszázados műveltségi kincset, amely nélkül nincs magyarság...« Horváth János szép célkitűzése eddig nem valósulhatott meg, a feltételek csak most teremtek meg számára. De ezeií a íeltéte- ,ek most különösen kötelességünkké teszik, hogy jól használjus pKet. Irodalomtörténeti ismeretterjesztő munka eddig is folyt már megyénkben, értünk is el eredményeket, de inkább csak számszerűeket. Tartottunk előadásokat irodalmunk nagyjairól, töbo- Kevesebb figyelemmel meg is hallgattak bennünket, de attól még messze vagyunk, hogy aKár. csalt legszorgalmasabb hallgatóinkéi irodaimiiag művelt emberekké tettük volna. En úgy gondolom, hogy irodalmilag művelt ember nem az, aki ismeretekkel rendelkezik íróink, költőink életéről és műveiről, hanem az, aki számáig Petőfi forradalomban való hite, Ady elnyomottak iránti szereteti belső paranccsá, magatartását meghatározó tényezővé vált, akinek nagy tettekre vaió elszántságában Kölcsey és Vörösmarty nazaszeretete lángol, aki múltúnk hibáit Eötvös és Mikszáth, erényeit Jókai szemével látja, aki a tavasz szépségében gyönyörködvén Balassira, az Alföld tájai láttán Petőfire gondol, akinek szerelmében Csokonai Lilla-dalaitól József Attila Flóra-verseiig ta álkoznak rokonhangulatok, akinek szavain, mondatain Arany János és Móricz Zsigmond nyelvének zamata érzik. Persze magasra tettük a mércét, de ami ez alatt vem, az csak unalmas beszéd az irodalomról, nem irodalmi műveltség. Mit tegyünk, hogy ezt elérhessük? Mindenekelőtt több szeretettel, nagyobb lelkesedéssel beszéljünk íróinkról, költőinkről; Vetkőzzük le már a pozitivista irodalomtörténészek modorát, akik az irodalomban nem láttak egyebet, mint tudományuk tárgyát •' Ha irodalomról beszélünk, írók is legyünk és előadóművészek is, — amennyire csak tehetségünktől telik. Minden irodalomról szóló előadásnak művészi élményt kell nyújtania. A szénhidrátokról vagy a robbanómotorokról beszélvén csak hallgatóink értemére akarunk hatni, de ha Katonáról vagy József Attiláról van szó, érzéseiket, egész valójukat hatalmunkba kell kerítenünk. Nagy feladat vár ránk, előadókra. De nagy feladat vár azokra is, akik az előadások szervezését vállalják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakraD lohasztotía le az előadó tárgyától felgyújtott lelkesedését a rossz szervezés miatti közöny. Nyolc-tíz Kirendelt hallgatónak nem lehet kellő hőfokú előadást tartani. Az író nem képes magának dolgozni, a színész sem tud üres szín- názban játszani. Nekünk, előadóknak is érdeklődő közönségre van szükségünk. Sokat várunk a Társulat megyei szervezetének megalakulásától. Jó szervezést, az előadások komoly bírálatát, az előadók fejlődésének irányítását: mindezen keresztül Kecskemét és az egész megye kulturális életének fellendítését, Dr. Orosz László. N EIMZETK OZI SZEMLE Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni ! Becs, Ausztria fővárosa ismét a világ közvéleményének reflektorfényében álk Itt ülésezik most a hatodik nagyhatalom, az egész földkerekséget átfogó bé- kemozgalom parlamentje, a Béke-Vil ágtanács. A Béke-Világtanács ülései mindig igen fontos mérföldkövet jelentenek a tartós békéét, a nemzetek közötti megértésért vívott harcban. A most folyó ötödik ülésszaka újból feszült nemzetközi helyzetben tanácskozik. Az ENSA- ben az amerikai uralkodó körök elkeseredett kísérleteket tesznek, bogy a Szovjetuniónak éí a béketábor többi ENSZ-tagal- lamának békés javaslatait elgáncsolják. Képmutató jegyzékeket intéznek a Szovjetunióhoz és a nemzetközi problémák békés megoldása helyett olyan »megegyezést« szeretnének elérni a Szovjetunióval, amely szabadkezet adna nekik a német fasizmus újjászervezésében, * hitlerista, hadigépezet helyre-» állításában. Koreában különíéle mesterkedésekkel megakadályozni igyekeznek a nem közvetlenül Hazatelepített koreai-kínai hadifoglyok körében folytatott felvilágosító tevékenységet, s a koreai béketárgyalásokat megelőző politikai értekezletből ki szeretnék rekeszteni a Szovjetuniót, mint semleges államot, azt a Szovjetuniót, amelynek képviselője elsőként tett javaslatot a fegyverszüneti tárgyalások megindítására. A Béke-Világtanács ötödik ülésszaka napirendjére az egész világra kiterjedő akciók kérdését tűzte, annak érdekében, hogy a konfliktusokat (német, koreai kérdés, hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korlátozása) általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék. Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni Î Ez a követelés, a visszatérő motívum a békeharcosok legkiválóbb- fainak felszólalásában- -Talál » kozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői« — követelte sokszáz- miilió békeharcos nevében Jo- liot-Curie, világhírű francia tudós, a Béke-Világtanács elnöke. »Azoknak a határozatoknak, amelyeket az ülésszak elfogad, világossá kell tenniük a tárgyalások és megegyezések problémáját« — jelentette ki Hja Erenburg, a nagy szovjet békeharcos író. — »A népek várják szavukat. Látják, hogy most minden ország államférfiul kénytelenek számolni velünk. Sokat közülük már kényszerítettünk arra. hogy másként beszéljen a békéről. Kényszerítjük őket arra is, hogy másként cselekedjenek — hozzájáruljanak a béke megteremtéséhez.« S a béke parlamentjében folyik a vita a döntő fontosságú határozatokról. A Bermudákra készül a háborús gyújtogatok maroknyi csoportja, hogy megbeszélje az agresszió kiszélesítésének ördögi terveit. De a másik oldalon más sorakoznak a békeszerető ember- milliók, hogy a Béke-Világtanács ötödik ülésszakán kapott új útmutatásokkal felvértezve ismét harcba induljanak az agresszo- rok megfékezésére és tárgyaló- asztalhoz kényszerítésére. Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak ajándékozza azokat a javakat és összegeket, amelyeket a háború elmúlt három esztendeje alatt a koreai nép megsegítésére fordított. Ugyanakkor árucikkekben és műszaki segítség formájában ajánd Wképpen nyolcbillió jüant ad Koreának Mennyivel más ez az önzetlen segítség, mint az az úgynevezett »támogatás«, amelyet a politikailag, gazdaságilag erősebb imperialista országok, a befolyásuk alá került országoknak, ezoú nemzeti függetlenségéért cserébe — dolláralamizsnaként formájú ban nyújtanak. A szocializmust építő népek testvérisége Koreában elhallgattak a 'egy- verek. Az oly sokat szenvedett nép megkezdte rombadőlt országának újjáépítését. Ebben a munkájában — miként szabadsága megvédéséért folytatott hősies harcában — most is állandóan maga mögött érzi a testvéri népek segítő kezét, A nagy kínai nép, amely együtt hullatta vérét Korea népével az agresszorok elleni háborúban, most az újjáépítés korszakában Is * Szovjetunióval együtt elsők között siet Korea megsegítésére. A napokban ”eje- ződíek be Pekingben a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény megkötését eredményező 0 napos tárgyalások. Az egyezmény újabb bizonyítéka a szocializmust építő népek barátságának, testvéri együttérzésének. Az egyezmény értelmében a Kínai Népköztársaság ellenszolgáltatás nélkül * Ez a nagylelkű segítség, miként Kim ír Szén elvtárs mondotta Pekingben, »anyagi biztosítékot nyújt áhhoz. hogy meggyorsuljon a helyreállítás és-fejlődés minden téren, meggyorsuljon a gyárak, közlekedés ét* szállítás, mezőgazdaság es a nép életszínvonalának helyreállítása, illetve emelése. Mindez egyúttal olyan erő forrásává válik, amely új győzelmekre lelkesít bennünket a hazánk demokratikus alapjainak megszilárdításáért folyta** tolt küzdelemben, ami az ország: egyesítésének harisául ezolgil.«
