Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

Ouuíxjúzzék íj inét a szülő- és g íjjim éleska liúru œ kecskeméti járáshat f ~<ÍJC&’ A Kolontóról nemrég írtunk. Izsák azonban nemcsak erről /"* volt híres. Az izsáki sárfehér tette ismertté az egész vi.ag előtt a község nevét. Egyszer már megírtuk, hogy úgy beszélik a faluban: mar a hódító törökök is hatalmas csoróákat neveitek a koiontói forrás környékén. Sőt annak is híre járja, h.,gy eg> Iszák nevű basa telepedett meg a tó környékén, akiről állítólag a község nyerte a nevét. Annyi mindenesetre igaz, hogy az rzsatiias több mint 100 évvel ezelőtt gazdag csordákat neveltek a buja, zöld legelőkön, a tó környékén. Ebből és a halászatból é.tek an­nakidején. Az állatállomány bőséges trágyát adott az izsáki föl­deknek. Azonban a szántóföldi termelés nem volt kifizetődő. — Kevés termett a hepe-hupás, homokos területen. Végül vaiamnek eszébe jutott, hogy ez a sívó homok nagyon alkalmas a szőlő­telepítésre. Anna-telepen kezdődött meg mintegy J-00 évvel ez­előtt a szőlőtelepítés. A kezdeményezőit hamarosan meggazda­godtak. Mikor látták az izsámak, hogy moyen jövedelmező a szőlőtermelés, egyre többen kezdtek teiepíteni. Évek során egy érdekes, különleges szőlőfajtát termeltek ki. Ezt ma az egesz világon izsáki sárfehér néven ismerik. A szőmfajta nagy előnye hogy könnyen szállítható és sokáig e.áll. A bora szintén jól bírja a szállítást és keverhető masfajta borokkal. Ezt az előnyét jól ki tudták hasznaim a nemzetközi üereskedeiemoen. Az izsáki sár­fehér kibírja a tengerentúli szállítást is. Az első telepítéstől számított mintegy 5o év múlva az egésr ' községben uralkodóvá vált a szőlőművelés. Mintegy 100.000 hekto­liter bort termeitek évente. Többezer vagon szőlőt is szállítottál« a világ minden tája felé. Gazdag szőlőte.epek keletkeztek, aho korszerű felszereléssel folyt a szólő műveiese és a bor kezelést, Nemçsak a szőlőtermelés, hanem a gyümölcskultúra is virágzó volt. Az Aranypármin, a Jonathan és az egyéb almatajtákat 100 vagon számra adták az izsáki gyümölcsösök. A Kolontó vize elé­gendő nedvességet adott a gazdag kultúrához, A bőséges állat­állomány pedig gondoskodott a szó.őteiepek trágyázásáról. Honnan indult ki az izsáki szőlőkuitúra pusztulása? Betemet­ték a Koiontó forrását és a virágzó szőlő- és gyümöicsteiepektői elvonták az éitető nedvességet Azóta mind kisebbre zsugorodtak az izsáki szőlőterületek. A feiszaoadulás óta nem sokat javult a helyzet. A helytelen irányú gazdaságpolitika szem elől tévesz­tette a szőlőtermelés nagy jelentőségét, Növekedik a termelési kedv 4 KÖZPONT! VEZETŐSÉG júniusi határozata óta gyökeres változás van ezen a té­rén is. Pártunk őszintén feltárta az eddig elkövetett hibákat és kulcskérdésként a mezőgazdaság •tertbeiès — és ezen be ül a szőlő- termelés növelését jelölte meg Nemcsak Izsákről van szó, ttónem az egész kecskeméti járás, st megye, sőt az egész ország szőlőkul úrájáró.. Megyénk terü­letén körülbelül 2—300.000 katasz- itráiis hold kiterjedésű, jelenleg hasznos művelés alatt tient áltó, «lágyrészt összefüggő szőlő- és (gyumö.cstelepílésre kiválóan al­kalmas homokterület van. Enne« íőzörne a Düna—Tisza közti ho ctlokhát vidékére esik, amely ki­sebb, lényegtéen megszakításon- Stál a megye égész területét? észak-déil irányban végigvonul. A kecskémét! járás csak egy része ennek a Dima-Tisza közti homok­hátnak. A KORMÁNYPROGRAMM megjelenése óta megvál­tozott a heyzet a szőlőmű­velés területén. Eltörölték a Központi Vezetőség javaslatára a sző ő ötszörös szorzatát, határoza­tot hoztak, hogy a szőlőtermelő él­sz o'őt telepíteni szándékozó ter­me.őszövetkezetek részére ingy-m juttatnak vesszőket. Egyre több termelőszövetkezet és egyéni©« dűl g ózó paraszt jelentette bé má ű tanácsnál a kecskeméti járás területén fe, bogy ez5löt akar telepíteni. A termelőszövetkezetek közű* az izsáki ,.II. Kongresszus“ 15 hol­dat, az ágasegyházi ,.Szabad Má jus 1" 13 holdat, a lajostnizsei t,Vörös Csillag" 10 holdat, az J, Alkotmány" 10 holdat, a hetényi „Micsurin“ 10 holdat telepít űző­éből. Növelté a termelési kedvet az s, hogy a 6ző'őtelep után csck jói beadást ír elő a beadás: rendj­ei, Ezért az egyénileg dolgozó jarasztok közül is mind többen lkadnak, akik szőlőt telepítettek, l'ordai István kuíibaracsi dolgozó paraszt 2 katasztrális ltold sző.öt es 3 hoki gyümölcsöst akar telepí­teni. 'T'UDJAK AZT u kecskeméti járás dolgozó parasztjai is, hogy milyen jövedelmező mű­velési ág a szőlő- és gyümölcster­melés. Íme két példa: Sántha László, Laki telek, Kis- Aipár 24. szám alatti dolgozó ps raszt 3 kata6zrrális hold szőlők; rői 103 hektoliter bort terme.i. Beadását 100 százalékon télid teljesítette és maradt SS héttőd t«r bora. Ha 7 forintot síifflhuhK '.'terenként, ez a bormennVise;' 5,.600 formt értékű. Ha szőlő he ■yett rozsot termelt volna légiéi- vbb 7 mázsa termést érne el hol­danként, ez forintértékbei hát oïl» holdra átszámítva 4200 forinto e.ent. Ezen a földterületen, Ív kukoricát termel, legíeljebb 30 mázsa termést takarítóit V<> ea In. z pénzbe átszámítva 5100 torn' érték. Ez lett volna tehát a bevé­tele a 3 kiatasztrális hold homokos erületről az említett 61.600 fo­iftttal szemben. Bállá Imre, Tisza- réc&ke, Vásár-utca 17, szám alatt" «kosnak 1 nőid szőlőn 15 hektó, - ■er bor termett. Beadását 100 százalékig teljesítette. Megírta- -adt 1088 liter bora. Métföfintó* irat iigyelembéVëvê, az említett borrnennyiiség értéke 7616 forint. Ha rozsot termelt volna, legfc.- iebb Í40Ö, ha kukoricát termei, 1700 forint lett Volna a bcvétale. Lehetőségek a szőlő* és gyümölcstermelésre A DOLGOZD PARASZTOK- kezdeményezésére és a növekvő termelési kedvre iélfi- gyeltck a járási szervek !s, A járási pártbizottság összehívta a járás szakembereit és segítségük­kel kidolgozta a járás szőlő- é? gyümölcstermelésének helyzetet 25 szakembert vontak be a munká­ba. Hata.mas segítséget adtak a járás' pártbizottságnak és a járás tanácsnak a szőlöku átók. Köztük Bognár Károly mlkióstelepi ve zetokuta'ó. Dániai Ernő, mathiááz telepi szőlészeti kutató. Réti Ala­dár, a helvéciai állami gazda- iag vezetőagronómusa. Segítséget nyújtott a javaslat kidolgozásánál Pólyák Mihály jukabszállási egyé­nileg dolgozó paraszt, oki messze Árnyéken híres kiváM gyümölcs­termelés! szaktudásáról. A szakemberokbol alakult bi­zottságok felmérték a régi sző é- Í3 gyümölcsös területek feljavítá­snak lehetőségét, valamint javas- ötöt dolgoztak ki új szőlő- és íyümő.&sösök telepítésére vonat- tozóan. A szakemberek segítsége igen hasznosnak bizonyult. Az eddigi megá.lapítások szerint többezer ■nőid gyümölcsöst és szőlőt .ehet telepíteni a jáiásban. Eriitek egy- eäze most paflflgtefület a Dutla- tisza-közti dombos-homokos Vi­dékhez tartozik. Jelenleg a iárás- jan Izsákon kivü. He.Vécia, Láid- leiek, Tiszakécske és Hetény ren­delkezik jelentős ezőlőkUitúráva, Azonban a járás többi községé,- oen is lehetőség van szőlőművelés­re és gyümölcstermesztésre, A SZAKEMBEREK meg- állapították, Hogy a leg­sürgősebb fe-adatok egytite a sz-o őterületek feljavításánál, de az út szőlők teipesítésénól is a talaj­erők pótlása. Nem vitás, hogy sző.ő- és gyümö.cstermelő terme­teink a járás területén a második /i.ághábofút követő közel 10 év óta — az állatni gazdaságok kivé­telével — rendszeres trágyázás­on Item részesültek, imnek köve - xeztében táperőben teljesen kime­rültek. A járás területén töbosZá„ lóid sző ö kipusztult. A títeglév. .zőiőteröletek minősége is jelentő sen csőriként. Ha a tovább: pusz­tulást mog akarjuk gátolni, a leg­sürgősebben hozzá keli fogni e talajerő pótlásához, még pedig mindent mége.őzően szérvesíra- gyáva. és azt követően műtrágyá­val. Köztudomású, hogy homok- területeink humuszban szegényei, humusz nélkü. pedig csekély érté­ke van a műtrágyának. A szef- vegyestrágVa pót'.ásáná. számítás­ba kelt vetinl a tőzeget, lignitet is esetleg venyigét. AZ DJ SZÜLÖK teiepítésé- né. természetesen figye- embe kan venni azokat a fajtá­kat, ame.yek a legmegfelelőbben. 3 z ölön ól 2C—30 százatek cseme­geszőlő; és 73—S0 száza,éK bor- -•ző.őt javasoltak a kutatók. A jotezölőnéi főként olyanokat kel. telepíteni, amelyek bírják a gyalogmüve’.ést, illetve az egy- 5záldrőtös művelést. A jóminő­ségű bort adó fajták: a sárfehér, pozsonyi fehér, ezerjó, olasz riz- *tng, piros sz lanka, esetleg a kő- Viditil-ta, legelterjedtebb borszőlő a járásban a schiller bert adó ka­dar, amelynek különösért jól meg­felel a talaj és az éghajlat,. A cseiltógeszőlo-iajiákból n Cs-aba- Gyöngyét, a Szőlőskertek Király­nőjét és még néhány szőlőfajtát lavasoltak a kutatók. Helyes, ha 3gy-egy területen fcü.öntözőkép­pen kategorizáljuk a szőlőfajtá­kat, korai érésünkre, középéré­sűtekre és késő érésűekre. A javaslat kitér a gyümölcster­mesztésre is, A világhírű kecs- kemét-vidéki barack, a kajszin- és a rózsabarack szétesebbkörü telepí- ése annál Í6 inkább szükséges- mert export szempont iából ?s fon- fos, azonkívül jelentős a belföldi •ogyasz'ás is. Az almafajták ki- választásánáil és telepítésénél is a he'yi éghajlati és klimatikus vi­szonyokat keli figyelembe veim1 Nem szabad elhanyAgóinimk a ivari álmák terjesztését. Telepí­tésre különösen alkalmasak a nyár 'ontos, asztfahán! piros, a keos- reniéli velalma és a húsvéti roz­maring. Köítéből fő eg a nyári >6fte te'epítendő, az ősszel érők közül bevált a szegfűket ts és a Vilmos körte. A járás területén 'egjobban alkalmasak a telepítésre a nyári és az őszi aszalósziiva, A TELEPÍTÉSHEZ szúksé* ges vesszőkro' a játásban 'évő állami gazdaságok nagyrész- ben gondoskodnak. A tiszakécske! valam’nt a he’véciai állami gazda­ságban felkészültek a termelő­szövetkezetek, az egyénileg dol­gozó parasztok segítésére. Ez azonban nettl elegendő, főként az,ért, mert a többévi nem meg­felelő időjárás és a hiányos ápo- ós következtében bizony a já­rni nősé gíí. jól'ennő vesszőkben is hiány van. Ezért mrnden dolgozó wuaszt, ok’nek felesleges kész­lete van, jól termő szőlővesszövel segítse telepíteni akaró paraszt- ‘ársait. Helyes, ha bejelenti a ta- lácsná', hogy a ráázoru'ők előbb szerezzenek tudomást róla. A kormány edd'gi rendelkezése' «ok segítséget nyújtanak a ter­melőszövetkezeteknek a Vesszők oeszerzsse terén ts. A miniszterta- -láCit határozat kimondja, hogy tlöregedet: szőlők felújításának is az új szőlők telepítésének na­gyobb arányú fejlesztése érdeké­jén az oltványiszőlőknél a telepi- réshez szükséges o.tványokat, az egyéb sző'őteiepítéseknél a szük- séges sí ma vesszőt, illetve a ha­zai gyökeres vesszőt az állam in­gyen bocsátja a termelőszövetke­zet rendelkezésére. Az izsáki II. Kongresszus ter­melőcsoport a 15 hold szőlőtelepí­tésénél — előzetes számításos szerint — a kormány segítség,, ío.ytáh 39 ezer forintot takarít meg. IT'ONTOS FELADAT a sző- lő karbantartása és a túttevők elleni védekezés. Ezer, a téren is sok a tennivaló. Az utóbbi években a szőlőterületek .megfelelő karbantartására item sok gondot fordítottunk. Hasonlókép­pen a kártevők elleni védekezés­re sem. Ezen a télen is lesz javu­lás a jövőben, mert kormányra-« tutik sokka. több rézgálicot bocsát a sző'ő.ermelők rendelkezésére. A felső szerveknek tett javas-«' latok Között szerepe,, fiogy min­den gépállomáson gondoskodjanak ;gy szőlőcsoportról, amely gépe­sített segítséget ad a terrneiőJ szövetkezeteknek és az egyénileg ao'gozó parasztoknak. Ugyanak- xor javaso'ják a kecskeméti járás vezetői és a szakemberek, egv megyei szőlészeti önálló szerv -étrehozását, amely ténylegesen gazdája a ezőlő- és gyümölcster­melésnek, Minden erőt a tervek megvalósítására |72EK NAGYSZERŰ TER­" VEK és javaslatok. Jog- p! lelkesedhet értük mindenki. A megva-ósitásiioz azonban .zükeéges, hogy szívvel-lélekke. észt vegyen benne minden járá­si vezető és mindenki, akinek egy <is köze van a járás szőlő1 és gyümőieekultútájának fellendíté1 léhez. A járási pártbizot ság máris sok erőfeszitést tett a isi- •.er érdekében. Rövidesen pártve­zetőségi ü.csekert és tuggyű'óse- ken tárgya ják meg „a helyi kor- nányprogrammot", a szőlő- és jyümö őstermelés helyi lehetősé-, gélt. A járáisi pártbizottság egy effiertető füzetet la sz.ándékoziK ,‘iadni a népnevelők segitésérc. N agyszerű lehetőség Van â helyi tervek ismer­etesére, a szakszerű szőlő- ét gyümö es ermelés elterjèeatésS- c; a Szabad Fo.d Téli Esték. A járás dolgozó para<sztjaí többször1 Kifogásolták már, hogy ilyen elox adások nem hangzottak el az utób­ól időben. A járási pártbizottság és a tanács ie figyelt a do,gozo parasztoknak erre a kérelmére- lervbevették, Itogy a lé! folyamán i Szabad Fö'd Téli Estéken szak- alőadáíokkal, a helyi lehetőségek Ismertetésével segítik a nagysza-* jású terv megvalósítását. ATALMAS LEHETŐSE- GEK vannak a kecskéméi! tárásban a szőlő- és gyümöjcs.- tu.iúra fejlesztésére. Ha ezeket a lehetőségeket kihasználjuk és jzek a szép tervek .eljutnak a já- ás minden dolgozó parasztjához, rkkor a homokbuckák helyén léhány év múlva ezőlőtigetek é» ;vümölcsosök ontják a gazda;: ovedelmet, a terme1-őszÖVclkeze- ek és az egyéni.eg dolgozó ,pa- asztok szorgáltmas hiüttkája nyo­mán. A fülöpjnkabi Alkotmány termelőszövetkezet szőlőkötöző brigádja, Átmászom az ágasegyliázi áuami gazdaságnan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents