Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

A szőlőtermelés magas jövedelmet biztosít ezért telepítenek az izsákiak Il A ZANK ÉGHAJLATA na­gyon kedvező a szőiő termelésére, azért terem olyan kitűnő, zamatos csemegeszőlő és bor tiá.unk. Népgazdasági, — de kinek-kinek egyéni éideke is, hogy ezeket az aüoitságoicat megte- le.ően kibaszna Íjuk, szőlő- és bor­termelésünk minőségét és termés­átlagait minél magasabbra emel­jük. Korszerű agrotechnikával, jó termőerőben lévő szőlőn könnyen termelhetünk holdanként 60—100 mázsa sző.őt. ameiy igen komoly jövedelmet jelent. Hogy a szőlőművelés milyen nagy hasznot tud. biztosítani a ter­meiknek — .egjobban talán az izsákiak tudnák bizonyítani. Mióta az első gazda elültette a világhíres sárfehér vesszejét, év- ről-évre egyre több kalászost, ka- pásveteményt szorított ki a határ­ból a szőlő s ma már mintegy 5000 holdon folyik szőlőiermeles Izsákon. S mikor már az izsáki ha­tárban nem akadt telepítésre a - kaimas homok — a gazdák elhú­zódtak a környező községek — Kaskantyú, Orgovány, Köncsög, Páhi határába. — A szőlősgazda télen sem ér rá aludni — így tartja a szólás. Valóban: a répát, kukoricát ilyen­kor ősszel letakarítják, elvetik he­lyébe a gabonát s a földre tavaszig ritkán teszi ember a lábát. A sző.ő olyan, mmt a kényes gyermek: mindig foglalkozni kell veie. Szü­ret után jön a bekapálás, késő őszig folyik a döntés, télen a trá­gyahordás, Tavasztól-őszig meg éppen sok munka van vele. Úgy mondják, hogy csak a szőiő nyári munkájára iámegy 45—50 nap, — amíg egy hóid kukoricára csak 15 nap. DE AIECi IS FIZETI sokszoro­san a táfordított munkát. Beszélik, hogy 1036-ban 3200 vagon szőlő ment el Izsákró. s még vagy 70 ezer hektó bor is maradi a köz­ségben. Most két éve naponta 25 vagonos irányvonalok vitték kül- íö.dre, a szélrózsa minden irányá­ba az izsáki sző.öt. Csömör József, a tanács doigozoja meséli, hogy 1200 öles szőlőjéről 13 mázsa exporttermési szüretelt, de még 'elszűrt 43 hektó 70 liter bort is. hgy beá.io'.t szőlő megtenni hol­danként a 60—70 hektó musiot, de rém voh ritkaság Izsákon a 100— 120 hektós termés sem. Az izsákiaknak emberem'.ékezei óta olyan a bor, mint a pénz: min­dent kapnak érte. A szőlősgazda ízület után zsebretette az ezrese­ket: borért kapott gabonát, burgo­nyát, vagonszámra szállították ide a Dunántúlról a kukoricát. Még trágyát is borért hozattak, mond­ják, hogy 1944-ben 500 vagon trá­gyát raktak ki az izsáki állomáson. Egy kétholdas szőlősgazda is könnyen tudott áldozni 3—4 va­gon trágyára, ha egyetlen állatot sem tartott, a borból mindenre futotta. Ha meg gyümölcsfa is volt a szőlőben, megduplázódott a ha­szon, Úgy mondják: egy 10—15 éves szőlő esetében a gyümölcs­fák fedezik a szőlő költségeit, & az izsákiak szerint egy hold szőlő csak nagyjából számítva meghoz vagy 20.000 forint hasznot. A kormányhatározatok új kedvet kosták AZ ELMÚLT néhány év visz­szavetette a szőlősgazdákat Izsá­kon is. Még a 40-es évek végén telenkint 80—100 holdat is meg forgattak új telepítés alá — ettől kezdve azonban megállt az igyek- vés. Sok oka volt ennek — első­sorban a félelmetes ötszörös szór- zókulcs, amely 6ok becsületes izsáki középpaiasztot is kuláklis- fára vitt, mert a tanács a számok mögött nem az embert kereste, csak a paragrafusokat látta. Kaszás Jmre nemcsak az egyetlen a sok '.közül, aki így járt. 1945-ben jut­tatásként kapott 10 hold homokot, ■ebben 1 hold szőlő volt. Családjá­val évek során elkubikolfc még 4 hold buckát, beültette szőlővel, ami remekül bevált. De az 5 hold szőlő 25 hold szántónak számított .mostmár — Kaszás Imre kuláklis- tára került. Azóta persze kihúzták a nevét, Ilyen és hasonló okok miatt aztán lassan sok szőlő gazdátlanná vált. Az utóbbi évek­ben mintegy ezer dolgozó hagy­ta el Izsákon is a földet, elment az iparba dolgozni. Ezt pedig a szö'.ö sínylette meg legjobban, mert 1—1.5 hold szőlő teljesen leköti egy ember munkaerejét. A két legutóbbi évben pedig a természeti csapások tizedelték meg a szőlő­termést és kedvetlenítették el a gazdákat. A KORMÁNYHATÁROZATOK, az új begyűjtési rendszer hallatá­ra — mint a tanácsházán mond­ják — új kedvre kaptak az izsá- ikiak. Az ötszörös szorzat meg­szűnése, a szőlőterület után az ál­lat- és áüatitermék beadásának eltörlése súlyos gondokat vett le a dolgozó parasztok válláról. Kor­mányzatunk egyéb eszközökkel is orvosolja a sételmeket. Uj borát­vételi árak jelentek meg. A be­adási és szerződéses tételek ára 50, a szabadár 100 ' százalékkal emelkedett .a tavalyi átvételi árak­hoz viszonyítva. A termelők visz- szamenőleg megkapják szeptem­ber 1-től számítva a régi és új ár közötti különbözeiét. Rendelet je­lent meg a kárfszenvedett szőlők beadásának, szerződéses kötele­zettségének csökkentéséről is — a tanácsok máris hozzákezdtek a rendelet végrehajtásához. 15 hold iíj szőlőt telepít a ff. Kongresszus tsz is KI. IZSÁKI II. Kongresszus fermelőszövetkezetnek 46 hold szőleje van. Mi tagadást az idei szürettel nem 6ok dicsekedűivató van. Kúti István elmondja, hogy ebben a nagy táblában mindössze nyolcán dolgoztak a nyáron, mert a munkaerőt elvette a sok egyéb kapásvetemény. A szőlő sikere pedig a gondos kapálástól, a több­szöri permetezéstől függ leg­inkább. A kormányhatározatok fordula­tot teremtettek a csoportban is. Elhatározták, hogy két fővonal­ra: a szőlőművelésre és állat- tenyésztésre térnek át. Kezdik az­zal, hogy 15 hold elöregedett sző­lőt kiforgatnak és helyébe gyü­mölcsöst telepítenek már tavasz- szak Ingyen kapnak csemetéket, ez pedig nem kevesebb 1600 for rintot hagy meg holdanként a csa­pói ttagság zsebében — 200 cse­metét számítva 8 forin iával egy holdra. Van egy 15 holdas homoktáb’a a szövetkezetbe, amely eddig csak bosszúságára volt a tagságnak. Rozsból csak megtermetté a 6—7 mázsát, de kukoricából 5—6 má­zsánál többet nem lehetett kihozni belőle. Számítást tettek. Az egy hold rozs 1400 forintot .jövedel­mez, 200 forintos szabadpiaci áron számítva mázsáját. Egy hold szo­lon legkevesebb 20 hektó bor meg­terem — ez csak 5 forintjával számolva a bor literiét'- 10.000 forint. A szőlő telepítése is díjta­lanul történik, a vesszőt ingyen kapják. Egy holdba kell kb. 7000 szál, 10 fillérrel számolva vessze­jét, megmarad a szövetkezetnek 700 forintja. A szőlőt 5 év alatt szándékoznak beteipíteni, az első két évben burgonyát vetnek közé. A SZÖVETKEZET borbeadási kivetése az idén 80 hektó volt. Az új begyűjtési rendelet értelmé­ben jövőre ennek felét — vagyis 40 hektót kell beadniuk — másszó- va! közepes termés esetén is egy hold szőlő termése bőven fedezi a beadást, a többi megma­rad a szabadpiacra, szétosztásra. Nem kisebb örömet keltett a cso­porttagok között a szőlőterü'et utáni tojás- és baromfibeadás tör­lése is. Ez az izsáki szövetkezet esetében negyvenhatszor 2.50 kg tojást és ugyanannyiszor 2.40 kg baromfit jelent. Ïelepítsünh minél több szőlőt és gyümölcsöst « homokokra! Megyénkben számos olyan futó­homok van. amely egész éven át csak árvalányhajat terem, — job­bik esetben sovány; néhánymázsás rozsot, a kukoricának meg éppen csak a szárát. A szőlő pedig eze­ken a területeken 's gazdag ter­mest hoz — természetesen gon­dos művelés és alapos trágyázás mellett. Kormányzatunknak az a célja, hogy emelje a dolgozó pa­rasztságunk életszínvonalát, mind eredményesebbé tegye gazdálko­dását — ezért született már eddig is egész sor kormányhatározat a szőlőművelés fellendítésére, ezért kaptak annyi jelentős kedvezményi a szőlősgazdák — nem is beszel­ve .a termelőszövetkezetekről. Nincs tehát más tennivaló, mint megragadni a kormány-adta segít­séget s szerte a megyében szőlő- vei, gyümölcsössel ültetni tele a sivár homokokat — tízszeres jö­vedelem alapját megteremteni ott, ahol eddig csak százakat fizetett vissza a fukar falai. A szüret hírei FOLYIK A SZÜRET a soil­vadkerti szőlőtermelő cé'gazda- ságban. A nyár folyamán a permetezés mellett poroztak is. Ennek köszönhető, hogy most a célgazdaság területén átlago­san 18 mázsás szőlőtermést szü­retelnek, míg a környező sző­lők átlagtermése holdanként 3-4 hektoliter. * UJ BORÂTVÉTELI ARAK jelentek meg. A beadási és szerződéses tételek ára 50 szá­zalékkal, míg a szabad ár 100 százalékkal emelkedett a tava­lyi átvételi árakhoz viszonyítva. Az új árak szeptember Írtől érvényesek, a termelők vissza­menőleg megkapják a régi és az új ár közötti különbözetet. cAjif jövedetnuzö ihcmidq A Szovjetunió számos szovhozában cs kolhozában igen jőve' dclmcző iizemág a szőlőtermelés. A szovjet tudósok kísérlete» alapján több új szőlőfajtát honosítottak meg az ország különböző vidékein. A Szovjetunióban több mint száz szőlőfajta van, amely megszabott helyet foglal el a főbb szőlőtermesztő övezetekben, a Kaukázuson-túli és középázsiai köztársaságokban, Krímben, Moldvában, Ukrajna déli részén és Krasznodár vidékén. Az élenjáró szőlőtermesztők, akik alkotó módon alkalmazzák a szovjet agrobiológiai tudomány vívmányait, évről-évre növelik szőlőik terméshozamát. Nagy szőlőtermésért a kolhoz- és szovhoz- élmunkások százait tüntették ki a Szocialista Munka Hőse meg­tisztelő címmel. A képen: Szovjet-Ukrajna északi részén sikeresen akklima­Sziirct a Kiev-területi tizálódik a szőlő cs bő termést ad. — »Pravda«-kolhozban. ^zásötveneszt endos & házak is akadnak errefelé, a kecskeméti irdatlan nagy tanyavilág­ban. Valaha a város föld­jei Ugig mentek, jól po­litizált a roppant kupcc- kedést űző kulákváros. Hol a töröknek, hol a Habsburg császárnak kül­dözte az élelmet, ruhát, fát, pénzt s közben a vá­ros földesuraitól szépen megváltakozott, hogy sza­badabban gazdagodhas­sák. Ma is van egy rakás menlevél emlékbe a vá­rosnak, — persze ezek „jogai“ füstté váltak. De nyomai az ilyen vén há­zakban, benne élő embe­rek fejében még itt-ott fellelhető. üldögél még a kis ta­nyákban néhány, gazda, aki a földért törte-zúzta magát s egész életének verejtéke ez a kis tanya lett, amiben úgy él ma, mint a tengerben a szi­get. Látja az ilyen ember, hogy körűié mi történik, szövetkező emberek kö­zös gazdasága épül s ö egyre spekulál, miként lehetne e csekélyke földet arra késztetni, hogy az egész család életét bizto­sítsam Ám hiába jó gazda, hiába dolgozik a meggör- bülésig. Egyedül van. Teszem éppen Keserű Áddm, akiről szó van s öt holdja közepén spekulál a vasárnapi délelőtt s bosszankodik, kiváltkép­pen azon, hogy az idén nem váltak be „elméle­tei’*. Legutoljára is azt látta a szomszéd tanyán, mely már szövetkezeti tag háztája, hogy a szomszéd behordott tegnap 62 zsák gabonát. Látta. Meg az, hogy az asz- szony, a szomszédé lebabá* zott s nem esett költségbe az öröm, hanem az ingyen pelánkák mellé kaptak ötszáz forintot. Látta. — Ugyanezt már eröyel hal­lania kellett, mert Bori (ez az ö felesége) — elég hangosan mondta. Érde­ke az asszonynak, mert hordja szive alatt a har­madikat. Mit ér ez az öt hold, el­mélkedett Keserű, állván háza előtt; mikor elszívja erejét, Belekapált vagy ezer munkaegységet is, de ki nem adja. Meg kell veszni. Ä is ember lett Áddm, még is elérte ka­lappal a nádereszt, s azt mondta magában ebben a pillanatban, hogy nini, mekkora ez a házi Gon­dolt egyet s körüljárta. Úgy megnézte most, mint­ha lábatlan embert látott volna, aki egy fadoboz­ban ül csonkán s két ököllel veti magát előbb­re. Mint éppen harminc­kettőben a pesti aszfalton. — Még kedvetlenebbül fe­küdt ezután a góré ár­nyékába. Nem mintha me­lege lett volna, de innen lehetett látni, mi van a Ballószögi portáján, ez volt a gabonás csoporttag. Nem-e hord máma is va­Aki vár, kivárja, tartja a mondás, most is így lett. Egyszer csak lépe­get felé a tsz szántásán a szomszéd s kezében egy pakk van. Ugyan mi le­het? Sz’ nem vannak ép­pen jóba annyira, hogy adjon. Majd elválni. Ballószögi tényleg be­jött a kisded tanyába s egyenesen Keserű mellé keveredett. Szótlanul, cscty éppen biccentett. Roppant hallgatag ember volt ez a Ballószögi. A papírba tekert valamit szépen letette s hallgat­tak. De nagyra vagy, gon­dolta Áddm, miként egy milliomos, De Ő sem szólt. Egyszer azt mondja vá­ratlanul a szomszéd: — Kifizetheted a sert. No, ez biztosan megbo­londult, villant Ádámba, ugyan miféle sert? Hogy <u idén jól kereslek a ta­gok odaát, attól ment esze? De mint a villám hasít tudatába az emléke­zés. — Olajt — mondja komoran. —Az. « aligattak. Ha most egy finom drótot dugnának közükbe, bizto­san szikrát vetne. Az a fene fogadás emészti Ke­serűt, amit e nyáron egy városbeli sorbanálláskor tett. Hogy nincs olaj, nem is lesz. Egész esztendőbe^ De egyéb sem igen. Hát tényleg nem osztottak ak­kor a boltban olajat s megint haza kellett ván­dorolni ide, Urrétbe, üres üveggel. Olyan volt a nyár, mint a kifosztott menyasszony. Az élet s meg a jövő olyan. De szólni nem szóltak sem­mit, megszokták ezer év alatt a hallgatást. Már azt is kezdték hinni, hogy jobban nem is lehet. Hogyne fogadott volna egy kis hordó serbe. Most meg itt az olajm — Fél­szemmel nézte a közben kipakolt üveget s azt vél­te hirtelen, hogy az üveg ránevet. Ballószögi éppen orra elé tartotta, erre isak megvetőleg jegyezte meg. — Biztosan büdös, elkenheted a csizmádra télen. Jó lett volna, ha így van, de az olaj szőke és tiszta volt. De már azt nem állhatta, hogy Ballószögi kidugaszolta, hogy szagolja is meg, miközben ezt mondta mel­léje: — Kaptam tizenöt litert egyelőre. < Keserű elkapta orrát, kezével is hadarintolt, úgy- hogy az üveg kiesett a kézből s rájukdűlt az olaj. ültek aztán olajosán. Ballószögi dehogy szóit volna erre a kárra vala­mit is. Ismerte az embert, majd düllöre megy, csak ki kell várni' — Keserű felnézett az égre, de csak az őszi gyenge napot lát­ta, belenézett a tájba, ott látta szigetként földjét, s körűié a többiek közös nagy gazdaságát. Könnyű lesz nekik ezekután. Azt is hallotta, hogy háztáji hiteleket is adnak. Ejnye, de szoros, ez a csizma, ~ nézte komoran a csizma­orrot. Egyszer azt mond­ta: — Te is kidültheted a sert, de elébb iszunk egyet. Ha már nyertél. Meg enyhültén néznek ösz- sze, nem is tudni, hogy történt, de felállnak 3 komolyan néznek egymás­ra. — Tudd meg, hogy soha nem voltam ellenetek —> mondja Keserű. — Tudok mindent, ismerem az új kormányt érv eket' Hiszem is. Ellenben azt mond meg, jó gazda vagyok-e énJ B allószögi, aki brigád­vezető kétszáz hol­don, bólint. Keserű foly­tatja. — Akkor, ha elis­mered, azt is elismerhe­ted, hogy szeretem a föl­det. Jobban, mint maga­mat. — A közösben an­nak kell gazdálkodni, aki ért hozzá. — Számítunk is arra -h mondja Ballószögi, —1 hogy a szövetkezet föld­jén is úgy fogsz gazdál­kodni, mint a magad föld­jén. Tőled sok fiatal, de az öregebb je is tanulhat. Mindannyiunk java az, — Nono — mondja kissé meghatódva Keserű. — Kis ember vagyok én, sok oka, foka van a földnek. De szeretem az embert is, tudom, ki milyen itt. Nem félek. — Kezet nyújt, a szomszéd megfogja. • 71Menjünk beljebb —< 1TM mondja Keserű 3 mennek a kis ház felé. Talán még én is brigád- vezető lehetek — gondolja menetközben Keserű s fe­je egyszerre tele les3 elképzelésekkel. Elhesse­geti, majd meglátjuk. Mindenesetre, ha így lesz, mindent felmér, minden brigádtaggal alaposan megbeszél mindent 9 aztán nem létezik, hogy jüvörc ize Jegyen három­szor ekkora termés. Csak ember legyen elég, most már föld van. y. a,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents