Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

!* « rí ős n sí r 1 é p ft â s NEMZETKÖZI S Z EM LE Nagyszerű hivatás — népnevelőnek lenni! A nemzetközi munkásosztály hatalmas tanácskozása A HATÉKONY, eredményes politikai nevelőmunka egyik alapfeltétele, hogy az agitátorok alaposan megismerjék a gond­jaikra bízott doigozóKat, elvtár­si, baráti kapcsolatok kialakítá­sával kerüljenek közel életük­höz, munkájukhoz, problémáik­hoz, napi gondjaikhoz. A jó nép­nevelő nemcsak tanít, nevel, ha­nem tanul is munkatársaitól. — Sok tapasztalat, jó tanulság szűr­hető le azokból a tényekből, né­zetekből, bírálatból, melyeket népnevelőink a dolgozó töme­gek közül a párt elé visznek. Olyan tapasztalatok, egészséges kezdeményezések ezek, melyek nélkül el sem képzelhető kol­lektív pártvezetés, helyes politi­kai irányító munka. A tömegek hangja ko.rmány- programmunk megjelenése óta jelentősen erősödött, bátrabbá vált. A Kiskunfélegyházi Gép­gyár pártszervezetének népne­velői is tapasztalták munkájuk során a dolgozók bírálókészsé­gének növekedését és egyre har­cosabb lendülettel továbbítják a dolgozók hangját a pártnak, a vállalat vezetőinek, A MÚLTBAN talán elégedet­lenkedőknek bélyegezték volna azokat, akik olyan problémákat vetettek fel, mint amilyet pél­dául Sipka József elvtars, az egyik népnevelő továbbított a partvezetőséghez. A daraboló műhely és a bádogos részleg közös, eléggé szűk munkahelyen végzi fontos munkáját. Gyakran egy-egy új spunka kiadása után jóformán mozdulni sem tudtán az egycsapásra megszaporodott, feldolgozásra váró anyagtól, amely még a munkagépek közti teret is elzárta. Gátolta, lassí­totta a munkát. A dolgozók szó- vátették ezt a tarthatatlan hely­zetet. A népnevelők, a szakszer- vezei bizalmiak közvetítették ezt a problémát. A pártszervezet gondoskodott arról, hogy a vál­lalatvezetés megvizsgálja ezt a kérdést. Átmenetileg, amíg más megoldás nem kínálkozik, olyan módon segítettek, hogy a bádo­gosoknak akkor adtak új mun­kát, amikor a darabolok már kiadott munkájuk derekánál tartottak és fogyatkozóban volt a feldolgozásra váró nyersanyag. A munkaszervezésnek ezzel az egyszerű fogásával, a munka­menetek összehangolásával lé­nyegesen csökkentették a nehéz­ségeket, ^ BÁTRABBAN hozzák felszín­re a népnevelők a dolgozók szo­ciális igényeivel kapcsolatos megjegyzéseit, megoldásra váró személyi problémáit is. Bense Ferenc portás, aki egyébként jó népnevelőmunkát végez, szóba- hozta, hogy az üzem Il-es szá­mú kapuját gyakran elfelejtik kinyitni ebédidőbén. A dolgozók hozzátartozói nem tudnak bejut­ni az étkezőbe, ezért sokan az üzem előtt, az utcán fogyaszt­ják el ebédjüket. Azóta nem íe- jlej’tik el a hátsó kaput kinyitni és a dolgozók megelégedéssel (tapasztalják, hogy kormányunk intézkedései nyomán több figye­lemmel kísérik a párt vezetői, i a vállalatvezetés szociális és egyéni körülményeiket. I Hasonlóképpen jelentős hiá­nyosságára mutatott rá a válla­latvezetésnek Galló József elv- társ bírálata. Galló elvtárs a szállítási csoportban végez nép­inevelő munkát. Figyelmeztette a pártszervezetet és a szakszer­vezetet, hogy a szállítócsoport- iban dolgozó munkások védőru­hája a különleges munkakörül­mények következtében gyorsab­ban használódik el az előírt ki­hordási időnél. Ezen a helyze­ten feltétlenül segíteni kell. .Vagy módosítani kell a munka­ruhák használati idejét, . vagy több munkaruhával kell ellátni « dolgozókat. Amikor a párt­szervezet felülvizsgálta a kér-. dést, kiderült, hogy ez a bírá­lat nem elsősorban a munka­ruhák cserélésének idejét érinti. Ténylegesen ugyanis egy év és nem két év a szállítócsoportnál a kihordási idő, azonban erről a vállalatvezetés egyáltalán nem tájékoztatta a dolgozókat és nem is tett intézkedéseket a munkaruhákkal kapcsolatban az előírások betartására. A kérdés úgy oldódott meg, hogy egyrészt a munkavédelmi előírásoknál? megfelelően, szabályos időkö­zönként, tehát nem kétévenként cserélik a munkaruhát, más­részt úgy, hogy lehetőséget ad­tak indokolt esetben új munka­ruha igénylésére az előírt idő­nél korábban is. Ez a probléma is figyelmeztette a vállalatveze­tést, a pártszervezetet arra, hogy több odaadással, nagyobb szere­tettel foglalkozzék a' dolgozók­kal, mint korábban tette, HASONLÓ PROBLÉMÁK mutatkoztak a szociális segé­lyek, juttatások, előlegek körül is. A dolgozóktól jövő segély, előleg, szociális juttatás igény­léseket eddig olyan bizottságok vizsgálták felül az üzemben — a szakszervezet nemtörődömsé­ge következtében, -— amelyben eppen a fizikai dolgozók nem rendelkeztek megfelelő képvi­selettel. Nem szólhattak beie az ilyen ügyek intézésébe, elbírá­lásába a szakszervezeti bizal­miak sem. Ez elégedetlenséget, nem egyszer részrehajlást ered­ményezett és sok jogos panasz­ra adott okot. A pártszervezet a szakszervezettel karöltve felül­vizsgálta ezt a kérdést, amelyet Tóth Jánosáé és Nagy lstvanné népnevelő hozott a párt elé. — Olyan bíráló bizottságot létesí­tettek, amelyben megfelelő kép­viselethez jutottak a fizikai dol­gozók is, a szakszervezeti bizal­miak is, akik legjobban ismerik a munkások munka- és családi körülményeit, szociális helyze­tét. Azóta a panaszok erősen megfogyatkoztak, Alulról jövő kezdeményezé­sek, megjegyzések gyakran el­sikkadtak, elintézetlenül ma­radtak. Legtöbbször nem 'ma­radt nyoma, írott bizonyítéka annak, hogy egy-egy problémát a dolgozók felhoztak, vagy meg­oldottak. A most bevezetésre kerülő úgynevezett javaslati könyvek ezen akarnak segíteni. Minden csoport kap egy ilyen könyvet, melybe a munkával, a munkaszervezéssel, vagy egyéb problémákkal kapcsolatos meg­jegyzéseket, javaslatokat írják be a munkacsoportok. A könyv­ben szereplő javaslatokat rend­szeresen felülvizsgálja és mun­kájában figyelembe veszi a pártszervezet, a vállalatvezetés és az üb, KÉTSÉGTELEN fejlődés van ezen a téren a Kiskunfélegyhá­zi Gépgyárban.* A vezetők érzé­kenyebbek ma már a dolgozók bírálataival, panaszaival kap­csolatban. A népnevelők is egy­re többször adnak hangot ezek­nek. Ezek a kezdeti eredmé­nyek egyáltalán nem jelentik azt, hogy itt már nincs javítani­való. Nem egy olyan szembeötlő, megoldásra váró kérdés akad, amelyet talán azért nem vet­nek fel a dolgozók, mert'látják, hogy többszöri bírálatuknak semmi eredménye. Itt van mind­járt az üzemi fürdő ügye. A 10 ujjunkon sem tudnánk megszá­molni, annyiszor gyakoroltak ön- bírálatot az illetékes vezetők a fürdő építésének elhúzódása mi­att. Ott áll a vezetők szeme előtt az új fürdő. A dolgozók véleménye szerint ma már mindössze egy-két napos mű­szaki munka hiányzik ahhoz, hogy ezt a fontos munkavédel­mi intézményt üzembehelyez­zék. Ez azonban még egyre ké­sik. Ha a fürdőről beszélnek az üzemben, a dolgozók lemondóan legyintenek, Miért. Azért, mert elvesztették bizalmukat a veze­tőkkel szemben a fürdő ügyéve, kapcsolatban. Látják a büro­kratikus egyhelyben topogást, a kínos huza-vonát, de nem lát­nak erélyes, hatásos intézkedé­seket. Pedig a Kiskunfélegy­házi Gépgyár dolgozói megáll­ják a helyüket a szocializmus építésének nagyszerű harcában. Alig akad az üzemben olyan dolgozó, aki tervét 100 száza­lékon alul teljesítené. Október t-től 10-ig két új szakmunkás vem teljesítette 100 százalékra normáját. Ha az illetékes veze­tők így állnák meg helyüket az üzemi fürdő ügyével kapcsolat­ban is, akkor az már régen jól működő létesítménye lenne a Kiskunfélegyházi Gépgyárnak, HASONLÓ a helyzet a szállí­tódaruval kapcsolatban, A dol­gozók maguk vállalták, hogy a nehéz munkadarabok, lemezek szállítására hulladékanyagból készítenek darut. A vállalatve­zetés bürokráciája, a pártszer­vezet aluszékonysága miatt már féléve húzódik az ügy, de semmi lényeges nem történt. Pedig a dolgozók látják, hogy a város másik üzemében, a Bányászán Berendezések Gyárábari mar megoldódott ez a probléma. A NÉPNEVELŐK a párt és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat élharcosai. Azzá teszi őket dolgozó nép iránti sze- retetük, példamutatásuk, harcos elszántságuk, pártunk politiká­jának hirdetésében, a dolgozók mozgósítása terén. Harcuk csak úgy vezethet diadalra, ha követ­kezetesen, kitartóan szállnak sík­ra a dolgozók érdekeiéit, pártunk politikájának végrehaj­tásáért, és munkájúkban a leg­szélesebb dolgozó tömegek bírá­latára, alkotó kezdeményezései­re támaszkodnak. A párt kinyújtott karjai, látó szemei, meleg szíve ők, de csak úgy vál­hatnak valóban azokká, ha a vezetők is segítik, támogatják őket munkájukban és maguk is összeforrnak a dolgozókkal, a terv teljesítésének, a szo­cializmus építésének kovácsai­val. Párthír PÄRTSZERVEK és politi­kai ISKOLÁK FIGYELMÉBE! A beindult pártoktatás, alsó- fokú politikai iskolák, agitációs tanfolyamok és párttörténcii tanfolyamok elméleti munkájá­nak elősegítésére, a tananyag­nak megfelelően október 19-én kezdődő héten filmeket juttat­tunk le, amelyeket hétfő, kedd, csütörtök, pénteki napokon ját­szanak a helyi mozik. Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy a helyi mozik Vezetőjével vegyék fel a kapcsolatot és a propa­gandistákkal együtt szervezzek meg a hallgatók, népnevelők mozilátogatását, a film levetí- tése után tartsanak ankétot. A mozilátogatás kedvezményes helyárakkal történik. Megyei Pártbizottság agit.-prop. osztálya. Pr opag andí stá k figyelmébe ! A »Propagandista« című folyó­irat előfizetése körül számos helyen félreértések vannak. — Többen a szeptember—októberi számhoz küldött befizetési iapon egy példány árát fizették be. Közöljük, hogy az egyes pél­dányok árát a párts tervezetek­hez kell befizetni. A befizetési lap a negyed-, vagy félévi előfi­zetési díjak beküldésére szolgál. Felhívjuk a propagandisták figyelmét, hogy az előfizetéseket mielőbb küldjék be, hogy a lap következő számát már zavarta- lanul, névre szólóan kiildhcssük meg. A »Propagandista« kiadóhi­vatala. Budapest, VII., Révai utca Ifi. szám. »Ahol a munkások egyesülnek, ott a győzelem!« Ezek a messze- hangzo szavak utat találtak min­den ország munkásaihoz, a vi­lág dolgozó embereihez. Ez év áprilisában szólított fel a Szak- szervezeti Világszövetség, a nemzetközi munkásosztály hatal­mas szervezete, a III. Szakszer­vezeti Világkongresszus összení- vására. A felhívás nagy vissz­hangot váltott ki a dolgozó em­berek között, akik megértették, hogy a mostani nemzetközi helyzetben történelmi jelentősé­gű állomás lesz a világ munká­sainak ez a tanácskozása. 1953 október 10-e, a III. Szak- szervezeti Világkongresszus ta­nácskozásai kezdetének időpont­ja valóban a fejlődés új szaka­szát nyitotta meg a szakszerve­zeti mozgalom történetében. Ez a kongresszus, amely százmillio- nyi dolgozó képviseletében ült össze Bécsben, felülmúlja a nemzetközi szakszervezeti moz­galom minden eddigi eseményét Mi ad a nemzetközi munkás- osztály mostani tanácskozásának olyan nagy jelentőséget? Minde­nekelőtt az, hogy ez a kongresz- szus kifejezője annak a párat­lanul széles munkásegységnek, amely világszerte kialakulóban van. A kongresszus kaput nyi­tott a világ minden szakszerve­zete részére, tekintet nélkül au- nak irányzatára. A világkon­gresszus további jellemző sajá­tossága az, hogy a szakszerveze­tek által választott küldöttek mellett jelentős számban ott vannak azok a delegátusok is. akiket a gyárakban, falvakban és a hivatalokban választottak meg. A kongresszus munkájában Viharfelhők a \ Mindinkább szaporodnak a hírek arról, hogy — mint a je­lentések mondjak — az Egye­sült Államokban folyamatban van a gazdasági időjárásvalto- ïâs. Mit is értenek ezalatt az amerikai nagytőke »tudós« köz­gazdászai? Ez annyit jelent, hogy legvadabb fegyverkezési hajsza dienere, az imperializ­mus fellegvárában a főbb ipar­ágakban rohamosan csökken a termelés. Az amerikai pénzcápák fizetett ügynökeinek ostobasága r— akik szemérmesen »időjárás­változásról« fecsegnek — a pél­dabeli struccot juttatja az em­ber eszébe, amely a fenyegető veszély elől homokba dugta fe­jét, gondolván, hogy miután ő nem látja a veszélyt, a veszély talán nem is létezik. A tények azonban azí mutat­ják, hogy a gazdasági válság na­gyon is létező valóság és hogy máris erőteljesen dörömböl a »dolláristen« birodalmának ka­puján. Lássuk a tényeket: a newyorlci értéktőzsdén a legutóbbi nyolc hónapban 11 százalékkal csök­kent a részvények árfolyama. Különösen nagy árfolyamzuha­nást okozott az a hír, hogy Ko­reában elhallgattak a fegyverek. Az ipar számára nélkülöz betét­ien acélból augusztusban öt szá­zalékkal kevesebbet termeltek az Egyesült Államokban, mint ugyancsak ez év első felének havi átlagában. Jelentősen csök­kent a gépkocsik, a szállítóbe­rendezések s a mezőgazdasági gépek gyártása. Mint az ame­rikai nagytőke egyik szócsöve, az »US News And World Re­port« borúlátóan írja: »az ille­tékesek becslése szerint a gép­ipar termelése a jövő évben to­vábbi 10—15 százalékkal esői­ken«. Ugyancsak gyors ütemben csökkentik a közszükségleti cik­keket gyártó iparágak termelé­sét. Mi ennek az oka? Minde­nekelőtt az. hogy a fegyverke­zési bajszával járó hatalmas terhektől roskadozó amerikai dolgozók egyre kevesebbet tud­nak vásárolni, az eladhatatlan áruk tömege felhalmozódik a raktárakban. Az »átlag« ameri­kai 9—10 százalékkal kevesebbet résztvevő munkások és alkalma­zottak nagy száma kiemeli a ta­nácskozások tó jellcgzeltsségct. Ez a kongresszus abban külön­bözik minden előzőtől, hogy egységes tömegkongresszus. A mindinkább kiuontakozó nemzetközi szakszervezeti egyseg szélességére jellemző adat, hogy* 1 a kongresszus munkájában *1 országból érkezett TÎ5 delegá- íus és megfigyelő vesz részi. A kongresszus küldöttei mély­rehatóan tanulmányozzák a nemzetközi szakszervezeti moz­galom előtt álló feladatokat. —< Elemzik azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a kapitalista, gyarmati és a függő országok munkásai a legutóbbi időben ví­vott harcukban szereztek. A háború és a nyomor politikája ellen folytatott világméretű harc tapasztalatait általánosítva, meg­határozzuk azokat az utakat cs módokat, melyek az eddiginél is szélesebb alapokra helyezik a dolgozók nemzeti és nemzetközi egységét, a kenyérért, a gazda­sági és társadalmi haladásért és az egyetemes békéért vívott harcban. A világ munkásai, (köztük a magyar munkásosztály is) nagy figyelemmel kísérik a kongresz- szus munkáját és lelkesen tá­mogatják annak határozatait. A magyar munkásosztály lel­kesen támogatja majd a harma­dik Szakszervezeti Világkon­gresszus nagy célkitűzéseit, ma­radéktalanul végrehajtja a kon­gresszus határozatait cs szilárd eltökéltséggel harcol a békéért, a dolgozók nemzetközi egységé­ért, s a dolgozók jobb életfelté­teleinek megvalósításáért. 'all Street egén vásárolt ebben az évben köz­szükségleti cikkekből, mint 1952- ben. Ennek az a magyarázata, hogy — amint erre a »Tribune De Nations« című francia pol­gári lap rámutat, — az ameri­kaiak életszínvonala 21 százalék­kal csökkent a koreai háborút megelőző időszakhoz képest. Az amerikai mezőgazdaság már hosszabb idő óta válságban van. Jellemző adat erre, hogy a farmerek jövedelme 10 száza­lékkal csökkent a múlt évihez képest. A munkanélküliség növekedé­se ismét fenyegető méreteket ölt. A fent idézett amerikai lap adatai szerint az autógyártás központjában, Detroifban egyet­len hónap alatt megkétszerező­dött a munkanélküliek száma: a júliusi 34.000-ről augusztusban már 70.000-re szökött fel az ut­cára került munkások száma. A rendelkezésre álló adathal­mazból csak néhány jellemző példát említettünk, de már ezek is elegendő fényt vetnek arra, hogy milyen nyomós okok kész­tetik az amerikai közgazdászok egyik-másikát, hogy kihúzva fe­jét a homokból, rémülten je­lentse ki: »veszedelmes hasadá­sok mutatkoznak az amerikai gazdaság épületén«. Milyen ellenszert ajánlanak az amerikai kuruzsló közgazdászok? Kijelentik, ‘ hogy »nemzetközi bonyodalmak híján hanyatlástól kell tartani« és az egyedüli cso­datevő orvoságot a fegyverkezési hajsza további fokozásában lát­ják. Nem nehéz ezek után felis­merni a legszorosabb összefüg­gést az amerikai nagytőkének a válságtói való rettegése, az ame­rikai kormánynak a nemzetközi feszültség fokozására a háborús hisztéria szítására irányuló hi­vatalos politikája között. Azok azonban, akik újabb világégés árán akarják megmenteni mesé- bciilö profitjaikat, gazda nélkül végezték számításaikat. A bé­kéért harcoió emberiség, — bele­értve az amerikai népet is — nem túri, hogy a Wall Street kútárai az emberek millióinak vérével és szenvedésével speku­lálva biztosítsák a newyorki ér­téktőzsde magas árfolyamát.

Next

/
Thumbnails
Contents