Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

< * 4 A **A* A » My * »

/1MDP BACSKISKl/jiMEGYBi PAkTßlZ OTTS AG AN AK LAPJA

VIII. évfolyam, 218. szám Jra 50 f illér 1953. SZEPT. 17, CSÜTÖRTÖK

BÁCSKISKUNMEGYEI

A MAI SZAMBÁN

A minisztertanács határozata az állami tartalékterületek utáni jövedeleniadó megállapításáról. — Megnyerjük a magasabb életszínvonalért vívott csatát. — A kecskeméti járási pártbizottság felkészült a népnevelők tapasztalatcsere értekezletére. — Száz mázsa „piros arany“ egy holdon. — Ilyen jövedelemén^ soha nem volt és nem is lesz másutt, mint a termelőszövetkezetben. — Egyesüljenek a világ tudósai a békéért folyó harcban!

~y

A kormányprogramot megvalósulásának újabb ténye

Most jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata — amelyben javasolja a minisztertanácsnak, illetve a Népköztársasá-, Elnöki Tanácsának 1954 január 1-től számítva a mezőgazdasagi termékek új begyűjtési rendszerének bevezetését és a beadás mértékének csökkentését, Ez a ratározat a kormányprcgramni megvalósításának újabb nagy- jelentőségű ténye.

Az új begyűjtési rendszer tovább javítja a dolgozó parasztság és különösen a termelőszövetkezeti tagság helyzetét. Jelentősen csökkent az egy holdra jutó beadási kötelezettség. A termény beadás csökkentése a termelőszövetkezeteknek és a -II. típusú termelőcsoportokná! mintegy 25, az I-es és Il-es típusú termelőcsoportoknál mintegy 15, az egyéni termelőknél mintegy 10 százalék. Az élőállat beadásnál és az állati termékek beadásánál a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelő- csoportok kötelezettsége 30 százalékkal, az I-es és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportoké 20, az egyénileg gazdálkodó termelőké 15 százalékkal csökken. Csökken a borbeadás és a termelők nagyrészénél a tejbeadás kötelezettsége is. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága után a tejbeadás teljesen megszűnik. Ezenkívül a határozat javasolja, hogy a miniszter- tanács teljesen szüntesse meg a szőlő és a gyümölcsös (kert), valamint a legelő után a termény, élőállat és az állati termék beadását. Több más, a parasztság egy-egy rétegét érintő kedvezményen kívül az is csökkenti a parasztság beadási fcö- .elezettségét, hogy az úgyneve- :ett birtokcsoportba sorolásnál a e.gelőt, a szőlőt, a gyümölcsöst, i kertet, az erdőt és a nádast icm veszik figyelembe. Megszűnik az is, hogy a szőlő területét ötszörösen, a gyümölcsösét, . illetve a kertét négyszeresen számítják. Ezek a kedvezmények nagy összeggel növelik cg.v-egy termelőszövetkezet, egy- egy dolgozó paraszt bevételeit. Tass községben például az idei kötelezettségekhez viszonyítva, ha az összes termést búzára számítjuk át, mintegy 14 vagon búzával, mintegy 46.707 • liter tejjel kevesebbet kell beadni a következő évben. Hasonló arányban csökken az egyéb termékek beadása is. A termény beadás csökkentése a jelenlegi szabadpiaci áron számítva, a jövő évben mintegy félmillió forinttal növeli Tasson a mezőgazdasági lakosság jövedelmét. Dobos József, Kecskemét TaJfája 251/a. szám alatt lakó dolgozó parasztnak, aki 12 hold 356 négyszögöl területen gazdálkodik, például 1724 forinttal növekszik a jövedelme a terménybeadás csökkentése révén. "

Az .új begyűjtési rendszer nagy kedvezményeket nyújt a tartalékföldek haszonbérlőinek. A tartalékföldek után a terménybeadás mintegy 30 százalékos, az állatbeadás mintegy 50 százalékos (1954-ben 75 százalékos) csökkentése, a tartaiékföí- dekre kivetett tejbeadás teljes eltörlése és még több hasonló intézkedés új, az eddiginél sokkal kedvezőbb feltételeket teremt a tartalékföldek hasznosítására. Az új begyűjtési rendelet nagy kedvezményt jelent megyénk szőlő- és gyümölcs- termelőinek is. A szőlőterület után csökkenti a borbeadást. Ezzel jövedelmezőbbé teszi a szőlő- és gyümölcstermelést.

Az új begyűjtési rendszer tehát nem csak közvetlenül, a beadás csökkentésével segíti ejő a dolgozó parasztság jobb életét, hanem sokoldalú segítséget nyújt a mezőgazdaság fejlesztéséhez is. Ezt a célt szolgálják a határozatnak az a pontjai is, amelyeknek feladata: biztonságosabbá tenni a mezőgazdasági termelést. A Központi Vezetőség határozata szerint az új begyűjtési törvény 3 évre, s évrői- évre változatlan mértékben állapítja majd meg a kötelezettségeket. Ez minden termelőszövetkezetnek, minden dolgozó parasztnak lehetővé teszi, hogy jóelőre felkészüljön a beadás kötelezettségének teljesítésére.

A határozat gondoskodik arról is, hogy a begyűjtési rendszer áttekinthető és érthető legyen. Kimondja, hogy a kataszteri jövedelem és a földterület alapján három évre megállapított s a beadási könyvbe vezetett kötelezettséget felemelni tilos. A határozat egyben messzemenően gondoskodik a kötelezettségek igazságos elosztásáról. Ezt szolgálja például, hogy az 5 holdnál kisebb szántó- és rétterüle- ten gazdálkodó, háromgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét felére csökkentik, illetve a négy Vagy több- gyermekes családoknál megszüntetik. A beadás teljesítésének- megkönnyítését segíti elő, hogy a határozat több pontja előírja: a termelők egy-egy cikk beadását más cikkel helyettesíthetik. A jobb munka, a nagyobb igyekezet jutalmazását szolgálja számos más intézkedés mellett például az, hogy az egyéni gazdaságoknál a második tehén és a további tehenek után járó tejbeadást meg kell szüntetni.

Dolgozó parasztságunk most az őszi munka meggyorsításával a kapástermények pontos, gyors beadásával mutathatja meg. hogy helyesli az új begyűjtési rendszert. Ezzel járulhat legméltóbban hozzá a kormányprogramul megvalósításához, az életszínvonal további emeléséhez.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Miniszter lanácsánaK, illetve ennek útján a Magyar iNépköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megvá.toztatását. A begyűjtési rendszert olymódon kői. megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre eiőre állapítsa meg a termelők beadási köte.ezettségét s ezá.tal fokozott biztonságot adjon a mezőgazda, sági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és tnég inKább a teime.őszövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkal nagyobb részét értékesíthessék a termeiők szabadpiacon. Mindezek révén je.entősen eme.kediék a mező- gazdasági termelés, nőjjön a növénytermelés és az állattenyésztés hozama éa ezze. együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. Fentieknek megfe.eiően a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az új begyűjtési rendszer irányelveiként a következőket javasolja:

I Az új begyűjtési rend- szer három évre. tehát 1954. január 1-től 1956. december 31-ig terjedő időszakra előre határozza meg a terme.ők termény-, sei tés-, marha-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettségét. A katasztráüs holdanként megállapított, beadási köte- •ezeitségeken a hároméves időszak alatt változtatni nem lehet. A beadási könyveket három évre adják ki.

O A termény-, élőállat- és állatitermék-beadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe, míg a borbeadá- si kötelezettséget a szőlőterület után keli megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöst (kertet), valamint a legeiőt teljesén mentesíteni kell a termény-, élőállat- és állati tennék beadási kötelezettsége alól,

9 Csökkenteni kell első- sorban a termelőszövetkezetek (csoportok), továbbá az egyénileg gazdálkodó termeiők egy katasztráüs holdra előírt beadási kötelezettségét az 1952. évi 26. számú tői vényérejü rendeletben eredetileg megállapított beadási kötelezettséghez viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen:

a) A terménvbeadási kötele,

zettség az öná.ló termelőszövetkezetiknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezetei csopor lóknál mintegy 15 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen.

b) Az élőállat- és áilatiterínék- (sertés, marha, baromli, tojás é& tej) beadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és Ili. típusú terme.őszövetkezeti csoportoknál mintegy 30 száza, lékkai, az alapszabály szerint működő I. és U. tipueú termelö6zövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőmé, mintegy 15 száza.ékkal csökkenjen.

ej A tehénállomány után megállapított beadási köteleze.tség a 8 katasztráüs holdnál kisebb egyéni gazdaságoknál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehentartóknál mintegy 25 százalékkal csökkenjen, a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazda, ságát pedig teljesen mentesíteni keil a tejbeadási kötelezettség alól.

d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III, típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 50 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. es 11. típusú terme.őszövetkezeti csoportok tagjait is mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kei, megá.lapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási köte.ezetiség alól.

e) Az újonnan alakult termelőszövetkezetek és I., II., III. típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkenteti élőállat-, valamint ál.atitermék- beadási köte.ezettségbőí a megalakulástól számított egy év tartamára további 20 százalék engedményt kelt nyújtani.

4 A terménybeadási kö- • teiezettséget a következőképpen kelt megáliapitani:

a) A beadási kötelezettség megállapítása a kataszteri jövedelem és a földterület nagysága alapján történjék s 3Z igy megállapított kötelezettséget felemelni nem szabad.

b) A beadási kötelezettség megállapításánál kizárólag a szántó- és rétterület nagyságát, valamint annak kataszteri jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcsoportba sorolásnál az egyéb művelési ágakat (.egelő, szőlő, gyümölcsös (kert), erdő és nádas) figyelmen kívül kell hagyni és meg. kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszeres területtel történő számításba vételét.

c) Engedélyezni keli, lngy megfelelő á.lacáilománnyai rende.- kező termelőszövetkezetek takarmánybeadási köte.ezeUségüknek szabad választásuk szerin sertéssel is eleget tehessenek.

d) A termelőszövetkezetek rizsterületét mentesíteni kel, mindennemű más beadási köteiezetu ség alól, azzal, hogy előirányzott rizstermésük 80 százalékát be ken adniuk. További kedvezményként minden katasztráüs hold rizsterület után további 2 katasztráüs hold szántóterületet kelt mentesíteni a terménybeadá- si kötelezettség alól,

C Az élőállat- és állati ter- *-'• iinékbe&dáai kötelezettséget a következőképpen kel! megállapítani:

a) A beadási kötelezettséget egységes húskilogrammban kell e.öírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 katasztráüs holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok kü.ön-külön meghatározóit mennyiségű sertést, marhát,

baromfit, illetve tojást adja* nak be, azzal, hogy marhabeadasi kötelezettségüket szabad vá.asz- tásuk szerint sertéssel, juhval, baromfival és tojással is teljesíthetik. A 3 katasztráüs holdnál kisebb terü.etü gazdaságok kötelezettségei teljesítésének megkönnyítésére engedélyezni ke;., hogy teljes húsbeadási kötale- zet.ségüket szabad választásuk szerint sértéssé. (30 kilogrammnál nagyobb súlyú süldővel is); luhva!, Daromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék.

b) A sertésbeadásnál lehetővé kglí tenni, hogy a beadási kötelezettségen íe.üi beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket,; vagy a súlytöbbletért magasabb állami szabad árat kapjanak. Azf is meg kell engedni, hogy többen társulva teljesíthessék sériés, beadási kötelezettségeiket.

c) Az 5 katasztráüs holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó többgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy az általuk eltartót! 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási .kötelezettség felerészét, mig a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettséget el kell engedni,

d) Az egyéni gazdaságok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartók tefbeadásl kötelezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni.

e) Minden megkötés nélkül enJ gedélyezni kell a tejnek juhtejje! és juhgomolyával való helyettesítését,

/t. Az MDP. Központi Ve* zetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett állami tartalék- földek beadási kötelezettségéi megállapító, 1953. augusztus hó 2-án megjelent 42/1953. számú minisztertanácsi rendeletet, amely az állami tarta'.ékföldek után aíi 1952. 26. számú törvényerejű rendeletben előírt teljes termény-, élőállat- és állatitermékbeadási kötelezettség teljesítését írta elő

a) A tartalékföldek után- a beadási kötelezettséget az 1954, évi január 1—1956. évi december 3) közötti hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel kell megállapítani.

b) Terményből az 1952. évi 26, számú törvényerejű rendeletben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett állami tartalékföldék beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

További beadási kedvezményt) kapjanak a 0—6 aranykorona közötti kataszteri jövedelmű állami tartalékíöidck bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. számú törvédy- erejü rendeletben eredetileg előirt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménvbeadásukat 40 százalékkal alacsonyabban kell niegíilapítani.

c) Élőállatból és áliatifermékek- bő! az 1952. évi 26. számú tör-.

(Folytatás a 2. oldalon)