Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

( Folytatói az 1. oldalról,; vóiiyerejü rendeletben eredetileg «iőirt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett larta'ékföldek beadási kötelezett­ségét mintegy 50 százalékkal ala­csonyabban kell megállapítani az­zal, hogy az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalék­sai, összesen tehát 75 százalékkal alacsonyabb kötelezettséget tel­jesítsenek. További kedvezményt kapja­nak az élőállatok és áMatitermé- kek beadásánál is a 0—6 arany­korona közötti alacsony katasz­teri jövedelmű állami tartalékiöl- tlek bérlői. Ilyen tar ta lék földek után az 1952. évi 26. törvényerejű rende.etben eredetileg előírt be­adási kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban keli megállapítani, azzal, hogy az 1954. évben mentesül ienek az élőállat- és állatitermék beadási Kötelezettség alól. Jelentős további könnyítést ke'1 ívujtani az állami tartaléktőidéi bérlők számára azzal is. hogy élő­állat- és áilatitermékbeadási kö- .eiezettségüket szabad választá­suk szerint bármilyen állattal, vagy állatitermékke! teljesíthes­sél!. d) A haszonbérbe vett állami ■ iartalékterületeket a tejbeadási kötelezettség alól mentesíteni keli. e) A haszonbérbe vett állami tartalékterületeket nem szabad hozzászámítani a bérlő saját, vagy más haszonbérbe vett terü­letéhez, tehát a terménybeadási kötelezettséget kizárólag a bérbe­vett tartaléktőid területe és ka­taszteri jövedelme szerint kell megalapítani, függetlenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdálkodik. t) Az állami tartalékfö.dekre biztosított kedvezményeket ter­melőszövetkezetek haszonbérle­ténél az 1952. évi 26, számú tör­vényerejű rendeletben termelő- szövetkezetek számára előirt tel­jes beadási kötelezettség, míg a dolgozó parasztok haszonbérle­ténél az »1952. évi 26. számú tör­vényerejű rendeletben dolgozó parasztok számára előírt teljes beadási kötelezettség alapján kell kiszámítani. H Az új begyűjtési rend­* * szer egyszerűbb és át­tekinthetőbb legyen mind a be­adásra kötelezettek, mind a be. gyüjtőszervek számára és ezáltal is biztosítsa azt, hogy a ter­melők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettségek törvény ezerinti megállapítását. D Az eddigi forgalmi kor­u‘ látozásokat meg kell szüntetni és engedélyezni kel!; hogy a termelők beadási kötele­zettségük teljesítése mellett ter­ményből, élőállatból, baromfiból, tojásból, tejből és borból felesle­geiket minden megkötés nélkül, szabadon hozhassák. íorgalomba. * Tekintve a mezőgazdasági ter­mékek begyűjtésére vonatkozó törvényerejű rendelet rendkívüli jelentőségét a magyar mező- gazdaság fejlődésére, a paraszt­ság életszínvonalának emelkedé­sére, valamint az ország lakos­ságának ellátásara — a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége szükségesnek tartja, hogy az út begyűjtési rendszert részletesen szabályozó törvény- erejű rendelet legkésőbb ez év október 15-ig kiadásra Kerüljön. A Aáagyar Dolgozók Pártjá­nak Központi Vezetősége meg van győződve arról, hogy me­zőgazdasági termékek begyűjté­sének új rendszere országunkban még szilárdabbá teszi a munkás­paraszt' szövetséget, amely a Magyar Népköztársaság meg­ingathatatlan alapja. A minisztertanács határozata az állami tartalékterületek utáni jövedelem­adó megállapításáról Az 1953. december 31. napjáig 5 évi időtartamra haszonbérelt állami tartalékterületek után 1954. évben jövedelemadót fizetni néni kell* Az állami tartalékföldek utáni jövedelemadót elkülönítve keli kivetni és nyilvántartani. A tar­taléktőiden utáni jövedelemadó a haszonbérlők egyéb jövedelem- adójának progresszióját nem nö­velheti. 1955. január 1-tői az állami tartalékföldek után megállapí­tott Jövedelemadóból 20 százalék engedményt kell adni. (MTI) Megnyerjük a magasabb életszínvonalért vívott csatát jiagygyülés Sztálinvárosban Hétfőn délután a sztálinvárosi dolgozók nagygyűlést tartottak, hogy megvitassák pártunk határo­zatait, kormányunk programmját és elhatározzák: mit kíván­nak tenni azért, hogy kormá­nyunk programmja sikeresen, gyorsan vaióraváljék. A nagy­gyűlést Sütő Gyula elvtárs, az építők szakszervezete területi bi­zottságának elnöke nyitotta meg, aki Sztálinváros építőire váró feladatokról beszélt. Utána a hozzászólások következtek. Első­nek Szlipcsevics István, az or­szág egyik legjobb kőművese szólalt tol. Utána a felszólalók sorra váltják egymást. A nagygyűlésen Farkas Mihály elvtála, az MDP Politikai Bizottságának ragja, pártunk Központi Vezetősé­gének titkára is felszólalt. Beve­zető szavaiban hangsúlyozta, hogy pártunk júniusi határozata hazánk ej'.ödésének új szakaszát nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a párt határozatának és a kormány programmjának sikeres végrehaj­tását érzi már népünk és a jövő­ben még kézzelfoghatóbban fog­ja megérezni. A kormányprogrammban be­jelentett intézkedéseket a kor­mány az első betűtől az utolsó betűig be fogja tartani ás minden eszközt fel fog hasz­nálni arra, hogy tovább emelje népünk életszínvonalát, a dolgo­zók jólétét. Farkas eivtárs a to­vábbiakban arról beszélt, hogy az ellenség számára súlyos csapást jelent a kormányprogramul és ezért a külső és a belső ellenség azon mesterkedik, hogy leki­csinyelje a karmányprogrammot követő intézkedéseket. Majd így folytatta: — Elvtársak! Nem árulok e! sem part-, sem kormánvtitkot, ha kijelentem, ho^v pártunk és kor­mányunk a jövőben még határo­zottabban fog gondoskodni arról, hogy népünk életszínvonala to­vább emelkedjen. Ehhez azonban nem elég csak a párt és a kor­mány akarta* ehhez feltétlenül szükséges az, hogy népijük még erőteljesebben támogassa a pártot és a kormányt. A nép életszínvonalának to­vábbi emelése a termelés frontszakaszán dől el! ,,Ter­melj többet, jobban élsz!'* — ez a jelszó elevenen éljen és hasson minden üzemben, min­den magyar faluban. min­denütt, ahol alkotómunka folyik. Nagyobb szervezettséggel, .szilár­dabb munka {egyetemmel, a ve­zetés Jobb megszervezésével keli emelni a kibocsátott áru mennyi­ségét ée biztosítani kell a jobb minőséget. Összpontosítsuk erőin­ket a harmadik negyedévi terv teljesítésére és a negyedik- negyedévi terv teljesítésére és túlteljesítésére. Farkas elvtárá felszólalása után a hatalmas tömeg lelkesen éltette a pártot. Sztálinváros dolgozói határozatot hoztak következő feladataikról. A műszaki vezető­ség vállalta: olyan munkakörü.- ményeket teremt, amelyek * kormányprogramm szenemében jobbá, kényelmesebbé teszik a sztálinvárosi dolgozók életéi, könnyítik' munkájukat. Ug.y szer­vezik meg a munkát, hogy a sztálinvárosi vállalatok az év vé­Moszkva. (TASZSZ) A Szov­jetunió Kommunista Pártjának moszkvai bizottsága szeptember 15-én teljes ülést tartott. Az ülés meghallgatta és megvitatta N. A. Mihajiovnak. a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bi­zottsága titkárának beszámolóját a párt Központi Bizottsága teljes ülésének eredményeiről és a moszkvai pártszervezeteknek a mezőgazdaság további fejleszté­sével kapcso.atos feladatairól. Az előadó, majd pedig a vita részvevői rámutattak, hogy a moszkvai terület kolhozai és szov- Itozai jelentős fejlődést értek e! a mezőgazdasági termelésben, s ezen belül a piacra termelés fokozásá­ban — a burgonya, zöldségfélék, gabonaneműek és állati termékek termelésének növelésében. A moszkvai területen jelenleg 115 gép- és traktoráilomás és kü­lönleges gépállomás dolgozik. A terület mezőgazdasági artyeljeibeq teljesen gépesítették a szántást! vetést s részben gépesítették a gabonafélék, burgonya és íőzeiék- rét ék betakarítását. géig behozzák elmaradásukat és teljesítik a tervek A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak gyűlése Kedden délután a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is gyűlést tartottak. Bérezés Henrik igaz­gató beszámolója után a gyár dolgozói szólaltak fel. A gyűlésen megjelent és felszólalt Nógrádi Sándor elvtárs, altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Közponii Vezetőscgének íagja. Felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a gazdasági élet olyan fejlődését kell biztosí­tanunk, hogy a Jelenlegi árleszál­lítások után ne következzék be megállás, hanem az életszínvo­nal tovább emelkedjék, még pe­dig újabb árcsökkentések útján. Ennek a feladatnak a megoldásá­hoz a kormány helyes gazda­ságpolitikájának következetes végrehajtására és a magyar dol­gozó nép öntudatos munkájára van szükség. A terület kolhozai, gép. és traktorállomásai és szovliozai si­kereket értek el a gabonatermelés fejlesztésében. A búza. a legér­tékesebb élelmiszernövénv vetés­területe a háború előtti színvonal­hoz viszonyítva 1 ./-szeresére nö­vekedett és elérte a 138.600 hektár t. Az ülésen ugyanakkor meg­állapították, hogy a terület kolho­zaiban és szovhozaiban az ál­lattenyésztés terén komoly elma­radás mutatkozik, Nagy hiányos­ságokat tártak fel a burgonya és a főzelékfélék termesztése terén is, Valamennyi felszólaló beszélt ar­ról a nagy politikai és munka- iendületrő., amelyet a párt Központi Bizottságának határo­zata vallott ki a moszkvai terület mezőgazdasági dolgozói körében, s arról a lelkes helyeslésről, ame'y- lyoi a kolhoztagok, gépesítési szakértők, valamint a szovhozok dolgozol fogadták a mezőgazdaság további fellendítésére irányuló rendszabályokat. Az ülés határozatot hozott a Felmerült problémák megoldására, (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottságának teljes ülése A kecskeméti járási pártbizottság felkészült a népnevelők tapasztalaté ser e* értekezletére Népnevelőink legfontosabb feladata, hogy a dolgozók szé­les körében tudatosítsák kor­mányunk programmját, amely­nek célja, hogy jelentősen emel­kedjék népünk életszínvonala. Népnevelőink feladata tehát egyrészt az, hogy a dolgozók­nak megmagyarázzák a kor­mányunk Intézkedéseit, tudato­sítsák kormányunk segítségét. A másik feladat pedig az, hogy Harcoljanak a kormányintézke­dések végrehajtásáért. A kor­mány megteremtette a lehetősé­get életszínvonalunk további emelésére. Az életszínvonal to­vábbi felemelésének kulcsa a dolgozók kezében van. Népne­velőink magyarázzák meg a munkásoknak, parasztoknak, ho­gyan dolgozzanak az életszín­vonal emeléséért! Magyarázzák meg, hogy falun ez az őszi munka gyors és jóminőségű el­végzésével történik. Üzemeink­ben a tervek maradektaian teljesítésévei, túlteljesítésével. Mivei népnevelőink előtt mcst ilyen nagy feladatok állanak, azért járási pártbizottságaink azok segítségére sietnek. Min­den járásban népnevelő tapasz- (alatcsere-értekezietet tartanak. A kecskeméti járási pártbizott­ság szeptember 19-én tartja ezt «Z értekezletet. A kecskeméti járási pártbizottság szervezeti­leg, politikailag készült fel al értekezletre. A községi titkárok« nak megmagyarázták, hogy ki« Két küldjenek az értekezletre, Megmagyarázták azt is, hogy hogyan készüljenek fel a nép-* nevelők. Még a propaganda* iák körében is tudatosították a népnevelő tapasztalatcsere-érte* kezletnek a jelentőségét. Az ér« tekezleten részvevő népnevelők inostmár tisztában vannak az* zal, hogy az értekezletre kkoa készülnek fel legjobban, ha ma« (jakkal hozzák községük pro« blémáit, a dolgozók véleményét, panaszait és óhaját. Minden népnevelő legyen tisztában az« sál, hogy községében mit ; ka .* naiv a dolgozók. Az értekezleten a népnevelőid kicserélik egymás tapasztalatait, ugitációs módszereiket. Az érte* kéziéiről visszatérve, minden községben népnevelő értekezle­tet tartanak, ahol továbbadják tapasztalataikat. így teszik köz* kincsévé minden falusi népne* velőkollektíva részére a tapasz« tálatokat. Népnevelőink így tud« ják a jövőben még szorosabban felsorakoztatni pártunk és kor« mányunk mögé a dolgozókat akik jobb munkával, szilárdabb fegyelemmel, nagyobb munka* kedvvel megteremtik az élet* színvonal további emelésének: újabb feltételeit, Szovjet tapasztalatok alkalmazása a bajai nagygazdaságban A bajai járási állami gazdasá­gaiban folyik az ősz' vetőszántás. A bajai nagygazdaságban ez év­ben először alkalmazzák a szov­jet tapasztalatok nyomán az őszi Középszántás helyeit, a 25 centi- méteres nyári mé.yszántást. Ez ugyanis jobban megfelel a száraz időben végzett vetésnek. A gazda­ságban a 2970 hold őszi vetésre váró területből 1190 holdon már végeztek a nyári mélyszántással, míg a tavasziak alá 196 holdou végeztek a nimtkával. A traktorosok váltott műszak­ban harcolnak az ered­ményekért. lt gép végzi a szántást, 8 gép a vetést, fogasolást, hengerelést. A traktorosok versenyében Kreu­zer János G-35-ős gépével eddig 192 holdon végzett a szántással. Versenytársa, Sipos Ferenc azon­ban erősen a nyomába szegődött és 174 holdon már ő is végzett a munkával, A zetorosok megfogadták, hogy a vetést a minisztertanács határo­zatában megjelölt október 20 he­lyett tíz nappal előbb, már októ­ber 10-re e.végzik. A versenyben ezúttal is Török József halad az élén 94 ho.d teljesítéssel őt követi Féth Antal, aki eddig 84 ho.don végzett a vetesse.. Vede.ek József zetoija csak az elmúlt napokban indult meg", de a kezdeti ered« mények máris biztatóak. 300 holdon végeztek már ed­dig az ősziárpa keresztsoros vetésével és 60 holdon elvetették a takar­mánykeveréket. A garai Vörös Traktor állami gazdaság üzemegységeiben 1331 holdon fejezték be eddig az őszi vetőszántást és 262 holdon a tava­sziak alá való mélyszántást. A vetés munkája azonban vontatottan ha.ad. 14 hold ta­karmánykeveréket juttattak mindössze a földbe. Későn kezdtek a vetőmagti&zütás- hoz és az is immel-ámma! halad így aztán kellő mennyiségű vető­mag hiányában a vetőgépek még mindig a színben porosodnak. A gazdaságban nem értékelték ke.lóképpen a traktorosok nyári verseny.endüleiét és megpihentek a babérokon. Az üzemegységek* ben rnitsem tudnak a do.gozók egymás eredményeiről, ami végeredményben odavezetett, hogy nincs meg a munka lendítő ereje, mely az elért eredményeknél ma­gasabbakat is el tudna érni, Az e.bizakodottság kényeimeskedés- hez vezetett, ami most a vetés, munkájának lemaradásé* ban bosszú.ja meg magát. Minden érben új erdőterületekkel gazdagodik megyénk Megyénkben az erdőtelepítő áldomás az utóbbi két.-három év alatt kimagasló eredményt ért el a fásítás terén. Az egykori fu­tóhomokos talajon az elültetett fák nagyrésze megeredt, s ma már többezer holdon fiatal er­dők pompáznak. Az erdöteiepítő állomás az ősz folyamán újabb kétezer hold, mezőgazdasági telepítésre nem uikalmas terület fásítását vette tervbe. Újabb erdőt, fasorokat létesítenek majd 40 termelőszö­vetkezetben és ugyanennyi köz­ség határában. Ezenkívül még az ősz folyamán több, mint 30 legeltető bizottság létesít új er­dőket. Erdei fenyő, kanadai nyár, akác, tölgy és még külön- féle facsemetékből 6 millió ke­rül elültetésre. Az erdöteiepítő állomás eddig a szükséges facsemetéket az or­szág különböző erdőgazdaságai­tól kapta. Az idén azonban a kisfák egyötöd részét megyénk­ben nevelték ki. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyileg kinevelt facsemeték gyorsabban honosodnak. A esés mete már a kikelésnél a helyi talajhoz, éghajlathoz szokik s így az átültetésnél gyorsabban fejlődik. Az őszi fásításhoz mar több községben és termelőszo* vetkezetben neveltek ki fafajtá* kát. így például Kunadacs, Bá* tya községekben és Tiszakécskún a Petőfi termelőszövetkezetben Is. Kiskörösön az úttörő pajf'ú* sok -mintegy 10.000 darab akác« facsemetét neveltek ki a nyá« ron. A DISZ-fiatalok és az úttö« rök ez év folyamán már több községben létesítenek faiskolán Kunbaracs községben ezt a szép feladatot ugyancsak DíSZ-fia- talok vállalták el. A fásítások helyén még a nyá* ron megkezdték a talajelőkészí* test. A beültetésre váró terüld egy harmadrésze már készen vár* ia az ültetést, melyet az idén több helyen géppel végeznek, mint például a kecskeméti jé* rásban, ahol több, mint 10 1er* melőszövetkezet homokos és termelésre nem alkalmas terű* latén fásítanak gépi ültetés«!* ,

Next

/
Thumbnails
Contents