Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI

AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PAkTBIZOTTSAGANAKlAPJA

VIII. évfolyam, 222. szám Ára SO fillér 1953 SZEPTEMBER 22. KEDD.

I~U ******

A MAI SZAMBÁN

Szovjet—koreai közlemény a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége közötti tárgyalásokról. — Népnevelők tapasztalatcseréje a kecskeméti járásban. — A kecskeméti gépállomás nyújtson jobb segítséget a »Szabadságharcos« termelőcsoport tagságának. — Gyorslista a II. Békekölcsön harmadik sorsolásának negyedik napjáról. — Idős Grossz Mihály 7 holdas kisszállást dolgozó paraszt kötvényét 50.000 forintos nyereménnyel húzták ki.

I*

►

►

I

(►

!*

►

(►

t

I

Üjabb kedvezmények termelőszövetkezefí tagjainknak

A napokban a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa üjabb határozatot hozott a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről.

A határozat kimondja, hogy mindazok a termelőszövetkezetek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodna,?, mentesülnek a részükre eddig folyósított, az *953. évbon esedékes összes rövidlejáraltV hiteltartozásuktól — a szerződéses növénytermesztés az állathízialási hitelek kivételével. Ez országos viszonylatban mintegy 2oü milh j forintot jelent. Termelőszövetkezetekre bontva sokezer forinttal növeli a tagok jövedelmét. A városföldi Dózsa termelőszövetkezetben a most törölt 80.3O0 forint rövidlejáratú hitel mintegy 4 és fél forinttal emelte a munkaegységenkénti részesedést.

Hatalmas segítséget jelent az is, hogy az önhibájukon kívü. különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetei tagjaik- munkaegység készpénz- ré^esedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. Sőt annak érdekében, hogy a következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok létjövedelmét ne csökkentsék a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ide értve .azok munkaegység ráfordítását is — az összes közép- és hosszúlejáratú hiteléi 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956 január hó 1-ig fel kell függeszteni, A bevitt állatok és felszerelés értékét is ki kell fizetni a termelőszövetkezeti tagoknak, Azok a termelőszövetkezetek, ahol erre anyagi fedezet nincs, középlejáratú hitelt kapnak erre a célra. Megyénkben ez évben mintegy 5 millió forint pénzösszeg kerül kifizetésre a termelőszövetkezet tagjainak a bevitt állatok és a felszerelések után,

Növeli a tagok bevételét, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok a kezelésükben lévő ösz- szes állami területek után 1951 január 1-töl kezdve mentesek a búzaföldadó fizetése aló!,

A megjelent határozatnak egyik fontos pontjaként szerepel, hogy fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelőszövetkezeteket a beruházások létesítésénél. Ez nagyban elősegíti termelőszövetkezeteink közös vagyonának növelését, a gazdaság kiterjesztését, a termelőszövetkezet erősítését. A fülöpházi Szabadság termelőcsoport már tavasszal akart létesíteni halastavat. Akkor azonban megfelelő anyagi fedezet nem állt rendelkezésre. Most azonban

a minisztertanács határozata ér- telmében a termelőcsoport az elvégzett földmunka minden köbmétere után a munkaegységré- szesedts növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást kap visszafizetési kötelezettség nélkül. A mintegy lO'JO köbméter földmunka elvégzése után tehát 3750 forint összeget kapnak a tagok az államtól. — Izsákon a II. Kongresszus csoport 15 hold szőlőt akar telepíteni. A minisztertanácsi határozat értelmében a telepítéshez szükséges oltványokat ingyen kapja a csoport, ami pénzűén mintegy 1500 forintot'tesz ki. A rendelkezés értelmében a telepítés földmunkája után holdanként 25g0 forint támogatást kap a csoport. Összesen tehát 39 ezer forint támogatásban részesül a II. Kongresszus 15 hold szőlőtelepítéséhez. Ezen kívül a karószükséglet megvásárlására az állam hosszúlejáratú hitelt is biztosít. A harkakötönyi Vörös Csillag termelöcsopurl 20 hold gyümölcsös létesítését tervezi. Erre a célra az állam ingyen bocsájt- ja rendelkezésre a szükséges gyümölcsfaoltványokat és gyökeres dugványokat. Ez pénzben átszámítva mintegy 18 ezer forint támogatást jelent.

Fontos pontjai a határozatnak, hogy a termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1-től a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1-e után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő, saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagnak pedig 1953 október 1-től üszővásárlás céljára egy alkalommal 2000 forint 5 év alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani. A határozatnak ez a pontja jelentősen elősegíti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságának gyarapodását.

Nagyon fontosait a termelőszövetkezeti tagok, különösen a nők szociális és egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezések is,

Termelőszövetkezeti tagjai a t az újabb rendelkezést örömmel fogadták. Számos termelőszövetkezetben a rendelkezés ismertetése után meggyorsult az őszi munka. A kecskeméti Szabad Nép termelőszövetkezetből 2í)-er akartak kilépni. A tagok látva a kormány állandó, nagyarányú támogatását* a termelőszövetkezet felé, meggondolták maguk,-v valamennyien és most szorgalmasan folyik a betakarítás, az őszi munka a jövőévi bő terme? érdekében. Pártunk és korma nyunk eddigi intézkedéseire valamennyi termeiőcsoportban úgy felelhetnek legméltóbban a tagok, ha meggyorsítják az ősz: feladatok elvégzését.

Hegedűs András elv társ beszámolója a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos

tanácskozásán

A vezetésben vegyen részt a termelőszövetkezet egész tagsága

Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszternek a tanácskozáson elhangzott beszámoója eiső részét lapunk előző számában közöltük.

Hegedűs elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a szövetkezeti lagság — a szövetkezet gazdája. — A termelőszövetkezetek termésátlaga növelésének és a termelöszövetkezti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétele — mondotta, — hogy ne csak a közös munkában, hanem a teunclőszövetkezet vezetésében is úgy, ahogy ezl a tanácskozás elé terjesztett minta-alapszabály tervezet előírja, résztvegyen a termelőszövetkezet egész tagsága.

Feltétlenül biztosítani kel'; hogy minden fontos-kérdést a terme.őszövetkezet közgyű.cse döntsön el és így minden termelő- szóvetkez'.i tagnak tehetősége legyen résztverini a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkezeti tagok érezzék végre, hogy őx nem egyszerű tagok, hanem a szövetkezet gazdái is.

— Sok termelőszövetkezeti elnök azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának érez- hetné magát: kiskirálykodik, nem hallgat senkire; azt képzeli magáról, hogy nálánál többet senki sem Judhat a szövetkezetben. Az ilyen elnökök a közgyűlést sokszor egy évig sem hívják össze és ilyen szövetkezetben legtöbbször az igazgatóság és intézőbizottság is csak formálisan működik.

— Ezekben a terme'.őszövetké- zetekben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeményezése, tapasztalata és a tagság eiőbb, vagy utóbb, elégedetlen lesz termelőszövetkezete vezetésével, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejlődés helyett visszaesik,

•— Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak, feltétlenül szükség van 0 szövetkezeti demokrácia megvalósítására.

— E cél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figyelembevételével a Termelőszövetkezeti Tanács sok termeiőszövet- kezet bevonásával elkészítette és tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyásra javaslatát a III. típusú termelőszövetkezetek egységes minlaalapszabálv tervezetére. Ez az alapszabálytervezet

— ha a tanácskozás elfogadja, — egységes alapokmánya lesz minden III. típusú termelőszövetkezetnek.

A beszámoló a következőkben a tsz-ek és tszcs-k vezetőinek felelősségét hangsúlyozta. Az alapszabály rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetésében, majd

— kiemelve az úi alapszabály jelentőségét — így folytatódott.

— Nagyjelentőségű változás az új alapszabályban a régivel szemben az is, hogy megszünteti a különbséget az onái.ó termelő- szövetkezetek és a Hl. típusú termelőszövetkezeti csoportok közölt és java so. ja, hogy nevük a jövőben egyszer űen mezőgazdasági termelőszövetkezet legyen.

. — Az új alapszabálytervezet a réginél sokka.ta jobban aláhúzza a termelőszövetkezetekbe való belépés önkéntességét, kiindulva Lenin és Szia.in elvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozzák, hogy csak az a szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes elhatározása alapján létesül.

— Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júliusban, a Központi Vezetőség határozata alapján Nagy lm te elvtárs, a minisztertanács elnöke felvetette. A kérdés nyilvánosságra kerülése után a kulákok és a falu különböző ' spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő arra. hogy kihasználva a terrilelőszövetkezelek kezdeti nehézségeit, a szövetkezetből való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetlenek. A kulák és egyéb spekuláns elemek arra számítottak, hogy szabad szövetkezeti tagok helyét o.csó munkaerő, cseléd, napszámos, harmadosmunkás foglalja el. Számításaik azonban kudacot vallottak.

— Igaz az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelő- szövetkezetben nem voltak hatástalanok. Voltak termelőszövetkezetek, amelyek a gazdasági év végére kérték feloszlatásuk engedélyezését és több olyan termelőszövetkezet van. ahol a termelőszövetkezeti tagok egyrésze bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Ezen termelőszövetkezetek. illetve termelőszövetkezeti tagok nagyrésze azonban a kormányprogramul óta hozott intézkedések hatására; amelyek világosan, féiremagyarázhatatlanul bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a szövetkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijelentette, hogy továbbra is közösen akar gazdálkodni.

— A kormány a termelőszövetkezeteket támogató intézkedéseinek hatására sok olyan község van, ahol éppen az utolsó hetekben és napokban nemcsak hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg sok dolgozó paraszt tép be a termelőszövetkezetekbe és új szövetkezetek Í6 alakulnak.

— Nem tehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősítik az utolsó napokban hozott határozatok: a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés csökkentéséről, amely a termelőszövetkezeteknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy .kedvezményt biztosít. » miuisztertanacs mai napon nyilvánosságra hozott határozata, atne.y lováabi lényeges kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezeteknek.

— Meg ke.! azonban mondanunk, hogy még mindig vaunak oiyan termeiószöve.kezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák befejezésével egyéni.cg akarnak gazdálkodni.

— Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatározásuk helyteiensegérö1 és megmagyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdálkodásban sokkalta inkább megtalálják, min* az egyéniben.

— Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik most az egyéni ■gazdálkodás útját akarják választani, idejében meg keil, hogy értsék: ha kilépnek, családjuk es saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a inár megkezdődött helyes utat, kezdeti nehézségek hatására éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatására és a termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtésére,

— Azoknak a termelőszövetke* zeti tagok részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyéni-, leg akarnak tovább gazdálkodni^ a gazdasági év végén, azaz őszi betakarítás, illetve a zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt terű-* létéből, a tartalékföldekből, vagy amennyiben sem egyik, sem másik nem ált rendelkezéseié, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység utá» járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őkel mindazzal a begyűjtési hátralék-« kai és hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozásaiból és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut,

— Vissza keit vonni tőlük mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével kell őket megterhelni.

— A bevitt termelőeszközöket és állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és a kilépő a beadott állatát. vagy felszerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat. csak úgy vi- heti ki, ha teljes piaci árakat azonnal megfizeti. Ha a felérte* keit összegnek csak egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belé-» péskor megállapított ár szerint jár,

— Nem lehet kétséges az önkéntesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja ter-* melőszövetkezeteinket és végered-» ményben kevés Olyan termelő- szövetkezet és tag lesz, aki '.átvaj hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választja.