Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása

Szombaton délelőtt Budapesten az építők szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók,

A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FarHegedűs András beszámolója bevezetőjében körvonalazta azokat a hatalmas eredményeket, melyeket pártunk, népi demokratikus államunk a munkás- osztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségre támaszkodva a Szovjetunió baráti segítségévéi a felszabadulás óta eltelt években elért. Ez a fejlődés azt bizonyítja, hogy a felszabadult magyar nép, melynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. Iparunk, különösen nehéziparunk fejlődése tette lehetővé, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb öntos területein, így elsősorban t mezőgazdasági termelés fej- esztésében. Iparunk gyors fejlődése mellett azonban mező- gazdasági termelésünk lényegében nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén, mezőgazda-ági termelésünk lényegében nem haladja meg a felszabadulás előtti termésátlagokat. Ez nem azért van, mintha dolgozó parasztságunk nem vette volna ki részét a munkából. Ellenkezőleg, olyan parasztsággal rendelkezünk, melyre méltán lehetünk büszkék. Szorgalma, termelési tapasztalatai áldozatos munkája miatt. Mezőgazdaságunk elmaradottságát abban kell keresnünk, hogy az ipar fejlesztése mellett. népi demokráciánk r.em tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdaság területén csak kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azokat a hatalmas lehetőségeket, amik rendszerünk erejéből fakadnak. Ilyen az öntözés, amelyre az utóbbi időben nagyobb erőt fordítottunk. Ennek következtében öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese. Jelentősen fejlődött rizstermelésünk, emelkedett egyes ipari növényeink vetésterülete, köztük a cukorrépáé is.

— Az alapvető mezőgazdasági növények, a búza, a kukorica, burgonya, stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás, — mondotta Hegedűs elvtárs. így az ezévi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a ke- nyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmány- bázissai, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve egyenletes fejlődésnek Induljon. Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud Olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyet kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta* hogy a munkás Mihály és Ács Lajos, az

MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség titkárai, Hegedűs András, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint a miniszter- tanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja.

A tanácskozást Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Dobi István megnyitója után Hegedűs András földművelés- ügyi miniszter mondott beszámolót,

kásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és hogy — úgy mondja — általános lárr.a- oasba kezd a mezőgazdasági termelés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése.

Beszéde további részében Hegedűs elvtárs hangsúlyozta, nogy pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez. Nem lehet tehát kétséges, hogy pártunk, dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva — mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott — úgy meg fogja oldani ezt is. Kormányunk egész sor olyan gazdasági intézkedést foganatosított a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, amely dolgozo parasztságunk termelési kedvét, életszínvonalát, az egész dolgozó nép életszínvonalát jelentősen emeli. Ingyenes lett az állatorvosi szolgálat. Lényegesen kedvező feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkentik, a szerződéses termelés jóval kedvezőbb feltételeket kapott. Lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások, stb.

Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy 3 milliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Hatalmas segítséget jelentenek ezek az intézkedések egyénileg dolgozó parasztságunk számára. — Mérhetetlenül nagy hatása van kormányunk intézkedéseinek a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella. Ezért kormányunk és pártunk az egyéni gazdaságoknál lényegesebben nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak. Tudja, hogy ez az út vezet a mezőgazdasági termékek bőségéhez, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet a falu igazi jólétét,

,— Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását — folytatta Hegedűs elvtárs — amelyeket a termelőszövetkezetek a kormányprogramm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három miBiárdon belül több mint másfél milliárd a termelő- szövetkezeteknek jut. Termeiö- szövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a

III-as típusú tszcs-k, illetve tsz- ek kapják, de az eddiginél sokkal nagyobb segítségeit kapnak az I-es és Il-es típusú csoportok is, hogy a közös termelés előnyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára. Termelőszövetkezeteink egyrésze az elmúlt években virágzó gazdasággá lett. Másik része azonban, különösen az utolsó években alakult termelőszövetkeztek, sok nehézséggel küzdenek, eredményeik nem kielégítők, sem termésátlagokban, sem az egy munkaegységre eső jövedelemrésze- sedésben.

— Nekünk úgy kell dolgozni — folytatta Hegedűs elvtárs — hogy a szövetkezeti tagok rövidesen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segtíséget, amit a népi demokratikus állam ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. Legelmaradottabb termelőszövetkezeteinket is hozzá kell segíteni ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelemré- szesedés sem legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. Termelőszövetkezeteinkben jó munkával, rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. Hegedűs elv- társ rámutatott arra, hogy sok termelőszövetkezetünkben a bajok főforrása az egy munkaegységre jutó alacsony termés és pénzrészesedés. Ezért mindenekelőtt meg kell növelnünk termelőszövetkezeteink termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait, a mezőgazdasági tudomány eredményeit az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatai alapján. Elsősorban tehát ezeket kell hozzáférhetővé tenni a termelőszövetkezetek számára. Feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusök, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén működő műszaki szakemberek minél inkább közvetlenül irányítsák a mezőgazdasági termelést a szövetkezetekben. Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövőévi tavaszi munkák megkezdéséig legalább 2000 agronómust és állattenyésztőt küld a szövetkezetekbe. Fel kell használni a földműveléshez jól értő tagok termelési tapasztalatait és az élenjáró módszerek alkalmazásához elegendő munkáskézről is gondoskodni kell a termelőszövetkezeti gazdaságokban.

— Ott, ahol kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a miniszter- tanácsi határozatot, amely lehetővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és a kohászatot kivéve — visszamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. Ennek már bizonyos

hatása mutatkozik jobb termelőszövetkezeteinkben. A munkaerőkérdést azonban ezzel egyedül nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van a mezőgazda- sági termelés gyorsabb gépesítésére. Ennek elősegítésére kormányunk az eddiginél nagyobb mértékben látja el a gépállomásokat a termelőszövetkezetek számára legszükségesebb gépekkel. Így növényápoló traktorokkal, kultivátorokkal, traktoros- és lófogatú fűkaszákkal, A jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is. — Pártunk és kormányunk tehát minden lehető segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van a szövetkezeti tagok erőfeszítéseire is, a családtagok jobb bevonására, a munka jobb megszervezésére, a brigádszervezet megjavítására.

Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Mindennapi késedelem és így a rosszminőségű munka megtűrése többmá- zsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből. Nagy figyelemmel kel! végezni a trágyázást, gondolni kell a tavaszivetésű növények magas termésátlagának biztosítására is. A gépállomásoknak a vetőszántás és a vetés végzése mellett sietniök kell a mélyszántással is. A mostani jó munkán múlik, hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább 2 mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét,

Emellett nagy jelentősége van, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek. Meg kell változtatni azt a tűrhetetlen állapotot, hogy a termelőszövetkezteinkben az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet. Feltétlenül magas pénzjövedelmet biztosító termelési ágazattá kell tehát fejleszteni az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztést. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább. Ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek — ha jól dolgoznak — rövid időn bélül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati terméket a szabadpiacra vinni. '

A termelőszövetkezeteknek 100 holdra átlagosan 5.5 mázsa, azaz mintegy 4 darab hízósertést kell beadni. Viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezetek is könnyűszerrel meghízlalnak ötszörannyi állatot. Ez azt jelenti, hogy egy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni *30 —100 hízottsertést is, ami a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300 ezer forint pénzjövedelmet jelent.

Hasonló eredménnyel jár* a közös tehenészet kifejlesztése js,‘

Hegedűs András földművelésügyi miniszter beszámolója

A jövőávi beadási tervek sze-í rint a termelőszövetkezetek tej-» beadási kötelezettsége átlago-» san 100 holdra, 1800 liter. Egy 500 holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mint-» egy 60 ezer liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzjövedelmet.

Az állattenyésztés e két lapa vető ága mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyéíZa tést sem. Szövetkezeteink naa gyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is* mint a hal-tenyésztés, a méhea szét, stb. Egy hold tógazdaság létesítése közepes eredmény esetén is közel 6—8 ezer ferina tos pénzjövedelmet jelent, s emellett tógazdaság olyan ierüa létén is létesíthető, ahol a száa razíöldi növénytermelés bizton- ságosan nem folytatható.

Termelőszövetkezeteink minden feltétellel rendelkeznek aha hoz, hogy jelentős pénzjövedá- lemre tegyenek szert és így a munkaegységekre évközben, haa vonta, vagy másfélhavo-nta renda szeresen tudjanak előleget edm, Kormányunk úgy határozott) hogy ennek elősegítése érdekéa ben a becsületesein dolgozó tera melőszövet’kezetek részére rnega felelő rövidlejáratú hitelt bocsájt rendelkezésre.

Hegedűs elvtárs a továbbiadban arról beszélt, hogy bár a termelőszövetkezeti tagok jövea delmének legfőbb forrása a köa zös gazdaság, de nem szabad e!-» hanyagolni és lebecsülni a háza táji gazdaságot sem, amely a taa gok mindennapi szükségleteit zöldségfélékben, tejben, húsban kielégíti. Utalt a minisztertanács határozatára, amely szerint szép- tember 1-től kezdve egy holdig lehet felemelni az egyes termea iöszövetkezeti családok háztáji területét, valamint, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdasága ban lévő tehenek után nem keli beadást teljesíteni. Hangsúlyoz-»; ta a háztáji állatállomány fej-*! Lesztésének szükségességét. Minai den családnak legyen legalább' egy tehene, kocája, hizlaljon disznót és tartson baromfit,

A termelőszövetkezetek vezea tőségein, elnökein és nem utoia só sorban magán a tagságon múa lik, hogy a népi demokrácia ada ta lehetőségeket felhasználva milyen gyorsan válnak a ma még lemaradt tennelőszövetkea zetek is virágzó gazdaságokká) jól dolgozó, megelégedett tagsága gal rendelkező szövetkezetekké,

A szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé tea szí, hogy több gondot fordítsunk' az öregekre, betegekre, szülő-' asszonyokra, akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüa két megfelelően, a közös muna kából. Kormányunk ezen tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert) több intézkedés között elrendel-' te, hogy az első gyermeket szülő asszonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából az alapszabály szerint -kivette részét) 500 forint, a második és további gyermeket szülő asszonyt 400 forint segélyben részesítik. Támoa gatni lehet a határozati javaslata; tervezetnek azt a pontját, amelyj kimondja, hogy a termelőszövet-’ kezetekben kötelezően létesíteni) kell szociális alapot és azzal) biztosítani kell az öregek, «-i munkaképtelen tagok számára a megélhetésükhöz szükséges ter-j many- és pénzjuttatást. A ter-»j melőszövetkezeti mozgalomban! ezzel megszűnik a dolgozó pa-* rasztság . félelme az öreg kortól? és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és közóppa-í rasztokat is.

Hegedűs elvtárs beszámolóját nak -további részét legközelebbi számunkban közöljük,