Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapes­ten az építők szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövet­kezeti gazdálkodás további fej­lesztésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetke­zeti párttitkárok, a növényter­melésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dol­gozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók, A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Far­Hegedűs András beszámolója bevezetőjében körvonalazta azo­kat a hatalmas eredményeket, melyeket pártunk, népi demo­kratikus államunk a munkás- osztályra, a dolgozó parasztság­ra és a néphez hű értelmiségre támaszkodva a Szovjetunió ba­ráti segítségévéi a felszabadulás óta eltelt években elért. Ez a fejlődés azt bizonyítja, hogy a felszabadult magyar nép, mely­nek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodák­ra képes. Iparunk, különösen nehéziparunk fejlődése tette le­hetővé, hogy gyorsabban halad­junk előre a népgazdaság egyéb öntos területein, így elsősorban t mezőgazdasági termelés fej- esztésében. Iparunk gyors fej­lődése mellett azonban mező- gazdasági termelésünk lényegé­ben nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén, mezőgazda-ági termelésünk lényegében nem haladja meg a felszabadulás előtti termésátlagokat. Ez nem azért van, mintha dolgozó pa­rasztságunk nem vette volna ki részét a munkából. Ellenkező­leg, olyan parasztsággal rendel­kezünk, melyre méltán lehetünk büszkék. Szorgalma, termelési tapasztalatai áldozatos munká­ja miatt. Mezőgazdaságunk el­maradottságát abban kell ke­resnünk, hogy az ipar fejlesztése mellett. népi demokráciánk r.em tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. A mezőgazdaság területén csak ki­sebb termelési kérdések megol­dásával mutatta meg azokat a hatalmas lehetőségeket, amik rendszerünk erejéből fakadnak. Ilyen az öntözés, amelyre az utóbbi időben nagyobb erőt for­dítottunk. Ennek következtében öntözött területünk a felsza­badulás előttinek jelenleg már a hétszerese. Jelentősen fejlő­dött rizstermelésünk, emelke­dett egyes ipari növényeink ve­tésterülete, köztük a cukorrépáé is. — Az alapvető mezőgazdasági növények, a búza, a kukorica, burgonya, stb. termelését tekint­ve azonban nem történt lénye­ges változás, — mondotta He­gedűs elvtárs. így az ezévi vi­szonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a ke- nyérgabonakérdést már megol­dottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmány- bázissai, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat te­kintve egyenletes fejlődésnek Induljon. Mezőgazdasági terme­lésünk elmaradottságának hatá­sa érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvona­lon termelő mezőgazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud Olyan életszínvonalat bizto­sítani, mint amilyet kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnöveke­dett igényeit sem tudja bősége­sen kielégíteni. Mindezekből ki­indulva pártunk Központi Veze­tősége elhatározta* hogy a mun­kás Mihály és Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség tit­kárai, Hegedűs András, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a mi­nisztertanács első elnökhelyette­se, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, valamint a miniszter- tanács és az MDP Központi Ve­zetőségének több más tagja. A tanácskozást Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a Termelőszövetke­zeti Tanács elnöke nyitotta meg. Dobi István megnyitója után Hegedűs András földművelés- ügyi miniszter mondott beszá­molót, kásosztály és a dolgozó paraszt­ság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági ter­melés fokozása érdekében az ed­diginél sokkalta nagyobb segít­séget ad a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez és hogy — úgy mondja — általános lárr.a- oasba kezd a mezőgazdasági ter­melés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok nö­vekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általá­nos fellendülése. Beszéde további részében He­gedűs elvtárs hangsúlyozta, nogy pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez. Nem lehet tehát kétséges, hogy pártunk, dolgozó népünk mun­kájára, kezdeményezésére tá­maszkodva — mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott — úgy meg fogja oldani ezt is. Kor­mányunk egész sor olyan gazda­sági intézkedést foganatosított a mezőgazdasági termelés fokozá­sa érdekében, amely dolgozo pa­rasztságunk termelési kedvét, életszínvonalát, az egész dolgozó nép életszínvonalát jelentősen emeli. Ingyenes lett az állator­vosi szolgálat. Lényegesen ked­vező feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettsé­get lényegesen csökkentik, a szerződéses termelés jóval ked­vezőbb feltételeket kapott. Lé­nyegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomá­sok, stb. Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből szár­mazó többletjövedelmet — mint­egy 3 milliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendő­ben, amikor bő termés van. Ha­talmas segítséget jelentenek ezek az intézkedések egyénileg dol­gozó parasztságunk számára. — Mérhetetlenül nagy hatása van kormányunk intézkedéseinek a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella. Ezért kormányunk és pártunk az egyéni gazdaságoknál lénye­gesebben nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztsá­gunknak. Tudja, hogy ez az út vezet a mezőgazdasági termékek bőségéhez, az egész dolgozó pa­rasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet a falu igazi jólétét, ,— Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a ked­vezményeknek a hatását — foly­tatta Hegedűs elvtárs — amelye­ket a termelőszövetkezetek a kormányprogramm nyilvánosság­ra jövetele óta kaptak, de nyu­godtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három miBiárdon belül több mint másfél milliárd a termelő- szövetkezeteknek jut. Termeiö- szövetkezeti mozgalmunkon be­lül a legnagyobb támogatást a III-as típusú tszcs-k, illetve tsz- ek kapják, de az eddiginél sok­kal nagyobb segítségeit kapnak az I-es és Il-es típusú csoportok is, hogy a közös termelés elő­nyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésát­lagokat tudjanak elérni és na­gyobb jövedelmet tudjanak biz­tosítani tagjaik számára. Terme­lőszövetkezeteink egyrésze az el­múlt években virágzó gazdaság­gá lett. Másik része azonban, különösen az utolsó években alakult termelőszövetkeztek, sok nehézséggel küzdenek, eredmé­nyeik nem kielégítők, sem ter­mésátlagokban, sem az egy mun­kaegységre eső jövedelemrésze- sedésben. — Nekünk úgy kell dolgozni — folytatta Hegedűs elvtárs — hogy a szövetkezeti tagok rövi­desen minden termelőszövetke­zetben elégedettek legyenek, fe­gyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segtíséget, amit a né­pi demokratikus állam ad, küzd­jenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. Legelmaradottabb termelőszövetkezeteinket is hoz­zá kell segíteni ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelked­jenek, hogy termésátlaguk, ál­lattenyésztési hozamuk megkö­zelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelemré- szesedés sem legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. Termelőszövetkezeteinkben jó munkával, rövid idő alatt elér­hetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelő­szövetkezeti tagság anyagi hely­zete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. Hegedűs elv- társ rámutatott arra, hogy sok termelőszövetkezetünkben a ba­jok főforrása az egy munkaegy­ségre jutó alacsony termés és pénzrészesedés. Ezért mindenek­előtt meg kell növelnünk terme­lőszövetkezeteink termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait, a mezőgazdasági tu­domány eredményeit az élenjáró termelőszövetkezetek tapaszta­latai alapján. Elsősorban tehát ezeket kell hozzáférhetővé tenni a termelőszövetkezetek számára. Feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusök, állatte­nyésztők és a mezőgazdaság te­rületén működő műszaki szak­emberek minél inkább közvetle­nül irányítsák a mezőgazdasági termelést a szövetkezetekben. Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövőévi tavaszi munkák megkezdéséig legalább 2000 agronómust és állattenyész­tőt küld a szövetkezetekbe. Fel kell használni a földműveléshez jól értő tagok termelési tapasz­talatait és az élenjáró módsze­rek alkalmazásához elegendő munkáskézről is gondoskodni kell a termelőszövetkezeti gaz­daságokban. — Ott, ahol kevés a munkás­kéz, új tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a miniszter- tanácsi határozatot, amely lehe­tővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és a kohászatot ki­véve — visszamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akar­nak térni. Ennek már bizonyos hatása mutatkozik jobb terme­lőszövetkezeteinkben. A munka­erőkérdést azonban ezzel egye­dül nem lehet megoldani. Feltét­lenül szükség van a mezőgazda- sági termelés gyorsabb gépesíté­sére. Ennek elősegítésére kor­mányunk az eddiginél nagyobb mértékben látja el a gépállomá­sokat a termelőszövetkezetek számára legszükségesebb gépek­kel. Így növényápoló traktorok­kal, kultivátorokkal, traktoros- és lófogatú fűkaszákkal, A jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is. — Pártunk és kormányunk tehát minden lehető segítséget megad ahhoz, hogy a termelő­szövetkezetek a rájuk váró fel­adatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van a szövetkezeti tagok erőfeszítéseire is, a családtagok jobb bevonására, a munka jobb megszervezésére, a brigádszerve­zet megjavítására. Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talaj­ba vetik a gabonát. Mindennapi késedelem és így a rosszminősé­gű munka megtűrése többmá- zsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jöve­delméből. Nagy figyelemmel kel! végezni a trágyázást, gondolni kell a tavaszivetésű növények magas termésátlagának biztosí­tására is. A gépállomásoknak a vetőszántás és a vetés végzése mellett sietniök kell a mélyszán­tással is. A mostani jó munkán múlik, hogy termelőszövetkezete­ink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is leg­alább 2 mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét, Emellett nagy jelentősége van, hogy a szövetkezetek jövedel­mező gazdálkodási ágakat építse­nek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek. Meg kell változtat­ni azt a tűrhetetlen állapotot, hogy a termelőszövetkezteinkben az állattenyésztés nagyon elha­nyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet. Fel­tétlenül magas pénzjövedelmet biztosító termelési ágazattá kell tehát fejleszteni az állattenyész­tést, különösen a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztést. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetek­ben éppen az állattenyésztési ter­mékek beadása csökken legin­kább. Ez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek — ha jól dolgoz­nak — rövid időn bélül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati terméket a szabadpiacra vinni. ' A termelőszövetkezeteknek 100 holdra átlagosan 5.5 mázsa, azaz mintegy 4 darab hízóser­tést kell beadni. Viszont még a közepesen dolgozó termelőszö­vetkezetek is könnyűszerrel meghízlalnak ötszörannyi álla­tot. Ez azt jelenti, hogy egy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni *30 —100 hízottsertést is, ami a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300 ezer forint pénzjöve­delmet jelent. Hasonló eredménnyel jár* a közös tehenészet kifejlesztése js,‘ Hegedűs András földművelésügyi miniszter beszámolója A jövőávi beadási tervek sze-í rint a termelőszövetkezetek tej-» beadási kötelezettsége átlago-» san 100 holdra, 1800 liter. Egy 500 holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mint-» egy 60 ezer liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzjövedelmet. Az állattenyésztés e két lapa vető ága mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyéíZa tést sem. Szövetkezeteink naa gyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is* mint a hal-tenyésztés, a méhea szét, stb. Egy hold tógazdaság létesítése közepes eredmény esetén is közel 6—8 ezer ferina tos pénzjövedelmet jelent, s emellett tógazdaság olyan ierüa létén is létesíthető, ahol a száa razíöldi növénytermelés bizton- ságosan nem folytatható. Termelőszövetkezeteink min­den feltétellel rendelkeznek aha hoz, hogy jelentős pénzjövedá- lemre tegyenek szert és így a munkaegységekre évközben, haa vonta, vagy másfélhavo-nta renda szeresen tudjanak előleget edm, Kormányunk úgy határozott) hogy ennek elősegítése érdekéa ben a becsületesein dolgozó tera melőszövet’kezetek részére rnega felelő rövidlejáratú hitelt bocsájt rendelkezésre. Hegedűs elvtárs a továbbiad­ban arról beszélt, hogy bár a termelőszövetkezeti tagok jövea delmének legfőbb forrása a köa zös gazdaság, de nem szabad e!-» hanyagolni és lebecsülni a háza táji gazdaságot sem, amely a taa gok mindennapi szükségleteit zöldségfélékben, tejben, húsban kielégíti. Utalt a minisztertanács határozatára, amely szerint szép- tember 1-től kezdve egy holdig lehet felemelni az egyes termea iöszövetkezeti családok háztáji területét, valamint, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdasága ban lévő tehenek után nem keli beadást teljesíteni. Hangsúlyoz-»; ta a háztáji állatállomány fej-*! Lesztésének szükségességét. Minai den családnak legyen legalább' egy tehene, kocája, hizlaljon disznót és tartson baromfit, A termelőszövetkezetek vezea tőségein, elnökein és nem utoia só sorban magán a tagságon múa lik, hogy a népi demokrácia ada ta lehetőségeket felhasználva milyen gyorsan válnak a ma még lemaradt tennelőszövetkea zetek is virágzó gazdaságokká) jól dolgozó, megelégedett tagsága gal rendelkező szövetkezetekké, A szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé tea szí, hogy több gondot fordítsunk' az öregekre, betegekre, szülő-' asszonyokra, akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüa két megfelelően, a közös muna kából. Kormányunk ezen tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellá­tási és segélyezési rendszert) több intézkedés között elrendel-' te, hogy az első gyermeket szülő asszonyt, ha tagja a szövetke­zetnek és a munkából az alap­szabály szerint -kivette részét) 500 forint, a második és további gyermeket szülő asszonyt 400 fo­rint segélyben részesítik. Támoa gatni lehet a határozati javaslata; tervezetnek azt a pontját, amelyj kimondja, hogy a termelőszövet-’ kezetekben kötelezően létesíteni) kell szociális alapot és azzal) biztosítani kell az öregek, «-i munkaképtelen tagok számára a megélhetésükhöz szükséges ter-j many- és pénzjuttatást. A ter-»j melőszövetkezeti mozgalomban! ezzel megszűnik a dolgozó pa-* rasztság . félelme az öreg kortól? és a betegségtől, ami a kapitaliz­mus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági mun­kást, hanem a kis- és közóppa-í rasztokat is. Hegedűs elvtárs beszámolóját nak -további részét legközelebbi számunkban közöljük,

Next

/
Thumbnails
Contents