Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

I XT Növelni hell a Icrmclűszöveíkczcti tagok, Kttliinöscn a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében:

a) Az önálló termelőszövetkezetek és a III, típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953 okióber 1-töl szülés esetén az első gyermek után 500 ft,, a második és minden . további gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a 1er melöszövetkezeti tagok jogosulta akik az előző évben 120 •—

■ mekcs anyák pedig «0 — mui*aaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a esa- ládipótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nem teljesíti, a jogosultság megszűnik.

b) 1953 október 1-töl a termelőszövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fidézetet a pénzügyminiszter biztosítsa.

c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket.

1 J Azok a termclőszövct- -*- * kezeti tagok, akik a kötelező munkaegységminimuinot teljesítették, 1954 január 1-töl kezdve kislakásépítésre kölcsönt — a szükség esetén házhelyet kaphatnak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos 'Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A kölcsön folyósításának feltételeit cs elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügy i miniszterrel egyetértésben október' 31-ig szabályozza.

"J O A földművelésügyi mi J-^d‘ niszter egy hónapon belül dolgozzon ki megfelelő intézke déseket annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek terme lésük és pénzjövedelmük lökő zása útján tagjaiknak elvégzett munkaegységeik arányában év közben havonta, vagy hatheten ként, folyamatosan a termelő szövetkezetek anyagi helyzetétől függően a bevételükből megfelelő pénzelőlegct — ahol lehetse gcs, természetbeni előleget is juttathassanak. (MTI)

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Do.gozók Pártja Központi Veze .őségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentésérő! szóló. a gazdasági termelés fejlesztését, a parasztság életszínvonalának, s az ország lakossága ellátásának további emelését elősegítő nagy- jelentőségű határozatát és az abban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá tette.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa utasítja a begyűjtési minisztert; hogy az MDP Központi Vezetőségének határo zatában fogta.tak alapján ha íadéktalanu. dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954 január 1 -tői 1956 december 31-ig szóló részletes új begyűjtési rendszert és az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet 1953 október 2-ig ter jessze a miniszter- tanács elé, hogy ilymodon a Nép köztársaság Elnöki Tanácsa a begyűjtési öl szóló új törvényerejű rendeletét megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953 október 15-ig közzétételre karúdon.

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek

alapszabályára

Hazánk felszabadítása,' a nagybirtok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagyüzemü gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédő- szereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemü termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kulturált, jómódú életet.

A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagyüzemü termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, a kői szerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból. a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

Hélok és feladatok

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét, s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságú, kát, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt

az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdaságukat a, gépá tomássa! szoros együttműködésben a még egyénheg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá példamutató szocialista gazdasággá íej.esztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesitett erejükkel kivívják a győzelmet a kulá- kok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a falun mielőbb megvalósuljon.

II.

A földről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló ösz- vzes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen cimen tényleges használatban lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével;

b) az állam által tartós és ingyenes használatra a termelő- szövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen cimen a termelő- szövetkezet kezelésébe, használatába adott íöld.

A termelőszövetkezet a közös használatban lévő földekről íö'.d- könyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területé sem elidegenítés, sem bérbeadás á'tal nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó .szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja,

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban elő család jogosult Va— 1 kát. hóid főidet háztáji gazdálkodás céljára megtaríani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kel! a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében keli kijelölni és azt a termelőszövekezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell kü.öníleni.

A háztáji gazdaság termetébe be keli számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőiői, gyümö - esőst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes terű lete azonban 1 kát. ho.dnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

III.

A termei «eszközökről

5. A termelőszövetkezetekbe lépő lag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásá!tatait és a háztáji gazda.kodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, velőgép, borona, füka- szálógép, me'.egágyi felszerelés stb.) — a kisiparos valamennyi 'munkaeszközét;

c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az úi termésig szükséges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány e helyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a háztáji íö.d megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok:

c) egy tehén és egy-két növen- dékmarlia, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab .juh vagy kecske, korlátlan számú baromii, házinyúl és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásáliatra vagy egyéb gazdasági felszerelésle van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszővefkezef elnöke és a belépő tag írják aiá. A leltár egyik példa nyűt a belépő tagnak át kell adni, A leltárt a vagyontárgyak érték-' nek jóváhagyása végett a közgyü lés elé kell terjeszteni.

A közös tulajdonba adotî ter meiőeszközökkel a termelöszövet kezet rendelkezik.

». A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszon állatok, takarmány és gazdaság felszerelés értékének 35 százaié' kát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz keli csatolni. A ter tnelűeszközök ezen telüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven beiül, a ló és egyéb ál .átok, gazdasági felszerelés, valamint takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőma gért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven bőül igás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaadó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétel lel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből Is kell vonni,

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven íe.üli doigo zó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötele zőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai kő. zé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, zőiő- és kertgazdaságban és á1- ialtenyesztésben, vagy a szövet kezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb"szakképzettséggel rendeike ző dolgozók, va'amint olyan ipart munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalma, zottat nem foglalkoztató dolgozó ' isiparos, akinek szakmai munka .ára a termelőszövetkezetnek szűk ségj van.

Új tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, Írásban keil kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel ke'l tüntetni 16 éven felüli, föidrnüve- ésse! foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak műve.ése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő me, étt, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés é* közös háztartásban e.nek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének íe- ülviszgálalát kérheti a járási ta' nács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmá • nyolókat, Kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácslrozási joggal vesz részi, azon észrevételeit, javaslatait elő- erjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezetöszerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra vau joga az áitala terven felül termen javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket

termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közős használatba adott sa. ját földje után pénzben fokijára- "lí illeti meg;

e) a közgyűlés áfa! sem orvoso!f sérelem esefén panasszal fordulhat a iátási tanács végrehajt tó bizottságához,

14. A szövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a köz-» gyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával min. denkor kettő időben, jó minőség; ben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden ter-meiöszövei- keze-ti tag köteles személyesen- résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább S0 — munkaegységet teljesíteni; a kőtelező munkaegységekből a nö. vényápoiás idejére legalább 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakaritás ideiére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei ezerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közön vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden káríevéstö megóvja.

15. A termelőszövetkezfbői csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal eiőbb, írásban köteles » vezetőségnek beje én leni.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjei, bői, vagy a tagositett terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb e'számolás a gazdasági év végén történik. A beadott éiő- és holtiel- szere'.és értékének 35 száza ékot* felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt, meg kell térítenie a termelőszövetkeze', tel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelöszöve'- kezet áital juttatott háztáji földel meg kelt vonni.

Á kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kár t okoznak, vagy a munkafegye'- met súlyosan megséttik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyed részének jelenlétében hozhat. A kizárásró; felvett jegyzőkönyvben fel kel! tüntetni a jelenlevő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizár! tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától,

A kizárt taggal — ugyanúgy; mint a kilépővel — az év végén keli elszámolni és földiét kiadni A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet rész' és jutalomban nem részesülhet, A termelőszövetkezet közgyűlése f kizárt tagot az általa okozott ká: megtérítésére kötelezheti s a kártérítést részesedéséből levonhatja

V.

A termelőszövetkezet vezetése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összesége alkot. A közgyűlésen a termelő- szövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt,

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni, A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés hatatozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni, ezenkívül össze keli hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkeze', gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmad- része, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezete’ érintő minden fontosabb ügyben így különösen:

XTolyUlós a 3. oldahmJ