Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

(Folytatás a 3, oldalról)

a) megválasztja és felmenti « termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel- kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormá- kat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok áltat teljesített munkaegységre jutó terményrnennyiséget és pénzösszeget,

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami váliala- ,0'kkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelei? és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit ■és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik egíőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetk^iet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alap-, ján, a közgyűlés és vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költség- vetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezet önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról pénzt csak a tenmelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, a münkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tiszteletdíjat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termcló'szövctfeezct működése

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetőségé és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszte- ségnélküU betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával ;

b) vetésre a legjobb, tisztított vetőmagokat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinat? a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról, és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását; *

d) állatfajonként állattenyész- töfarmat létesítenek, fejlesztik j közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák helyes takarmányozás módszeréit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak ai állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmánytermelést, a réteket és legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, magtár, brigádszállás stb.),

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik melled gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagol? jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetői?, brigád- vezetők, állattenyésztők, aratócséplőgépkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb, jólképzett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik •fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka

megszervezése,

értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjait? végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (ag- ronómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 evre >—«, ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó, egész idejére — nó- vénytermelőbrigádokat kell szer vezni. A növénytermelő brigád létszáma 30-—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcsvagy zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) A növénytermelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójeliegű áilat- tenyésztőbrigádokat kell szervezni.

Si. A növénytermelő- és állattenyésztő-brigád vezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigádvezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzetségét, ta- pasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei So százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagot? munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszóvetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákat kell mérni és munkaegységekben kell értékelni,

a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a brigádvezető koteieS’ naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A bngádvezető köteles ellenőrizni a munkál? elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a münkacsapatvezetők. kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontets. vezetését és azok szabály - szerű jelhasználását,

d) A brigádvezető köteles minden hónapoan összegezni a 'a- g-4? által uvasza». zeit és igazolt munkaegységeket és a tagol? névsorát a teljesített munkaegységek számán Ï* ïeitü met csévél kifüggesztem. \ /ezer-őség kötetes a tagok âlhû teljesített munkaegységek 03.szesitetl évi nyilvántartását két hétté, a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére Kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — ■? földjáradékon kívül — a tagok es a családtagok kizárólag telje-eltelt munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni sell azokat a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat, akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkfegyclmet és a közgyűlés által 'megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag k.ö'eies betartani, A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távol- maradás, a rosszminóségu munka és az alapszabályna»? bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhacasu fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra elvégezze, figyelmeztetésben . részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonására. Egy év fialt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása: társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

A termelőszövetkezet vagyona

és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet, közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen c-ímen a termc'őszövethe- zet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, ta-- karmányalap, szociális-kulturális alap.

a) A fe1 nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági ei’ejének és a tagok jólétének fokozása érdekében ál’andóan növelni fcelL A fel nem osztható szövetke-* zetd alapba kell helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő- és hoitfelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be keli számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett beruházások, illetve beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállaíok, egyéb állandójeliegű felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát; ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetései hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára vetőmagot biztosítson. A termejőszövet- itezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagaiapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Takarmányaiapba olyan mennyiségben keli száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetKezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és cakarmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—lo százalékát lehet helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fej és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeiket kielégítse.

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat *- ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szó-1 ciális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére,

A betegségük miatt huzamosabb ideig mimkaképteienné váll tagok részére, akik legalább két éven át 'resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál továbu tar! — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés álta: megállapított segéiv1 Keli adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kelt kifizetni,

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövede.mébő1 évente ki keli egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabona!érmés és pénzbeli részesedés 2 százalékát keli helyezni,

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénz jövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem teliét, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati termékeket a következőképpen használja fel;

(Folytatás a 4. oldalon)