Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

Párf és oárténítés Maradéktalanul hajtsuk végre a választmányi ülések határozatait! Pártunk Központi Vezetőségé­nek június 27—28-1 határozata és az ennek alapján kidolgozott kormányprogramm a politikai és gazdasági élet súlyos hibáira mutatott rá. Megszabta a ki­bontakozás egyetlen lehetséges útját, meghatározta azt az irányt, ame.yen haladva népünk felépítheti a szocializmust, a dolgozók életszínvonalának szün­telen és állandó emelkedése köz­ben. Ezt a programmot dolgozó népünk nagy örömmel és lelke­sedéssel fogadta. A megyei, já­rási és városi pártválasztma- nyok ülésein ennek a politiká­nak irányelveit tárgyalták meg a maguk területére alkalmazva es a választott szervek felelős­ségérzetével, harcos , lendületé­vel hoztak előremutató határo­zatokat. A pártszervek beszámolója a kialakult vita egész sor döntő problémát tisztázott. Világosan kitűnik a beszámolókból, hogy a vezetés módszerei, eddigi gya­korlata sok tekintetben javítás­ra szorul. Nem érvényesül a pártvezetés legfontosabb elve, a kollektív vezetés. Gátló körül­mények hátráltatták a párton- belüli demokrácia kiszélesítését, fejlődését. A pártválasztmány i ülések rámutattak arra, hogy a vezetők munkájával összefonód­tak a pártfeladatok a gazdasági feladatok közvetlen végrehajtá­sával. Parancsolgatás, kiskirály- kodás, elvtelen, személyi politi­ka, törvénysértések sora bizo­nyítja, hogy a párt és a dolgo­zók közötti kapcsolat meglazult. A választmányi ülések tanács­kozásai, a hozott döntő fontossá­gú határozatok az első lépését jelentik annak az egészséges előrehaladásnak, amely a párt és a gazdasági élet minden te­rületén biztosítja megyénk kom­munistáinak és pártonkíviiii dolgozóinak aktivitását a Pro­gramm végrehajtására, a dolgo­zó nép életszínvonalának állan­dó emelésére, a szocializmus tár­sadalmi és gazdasági rendjének felépítésére, — mentesen azok- ól a hibáktól, melyek az eddigi munkát jellemezték. Az a tény azonban, hogy a pártválasztmányok — ezek a párttagok bizalmából funkcioná­ló szervek — felismerték a te­rület hiányosságait és megmu­tatták a hibák kijavításának út­ját, kidolgozták a pártprogramm végrehajtásának irányvonalait — egymagában még nem bizto­sítja ennek végrehajtását, pár­tunk politikájának, a kormány intézkedéseinek megvalósítását. A párt és a tömegek egybe­forrottsága, a párt tekinté­lyének növekedése abban fog igazán valóraválni, ha a hozott határozatokat a ve­zető pártszervek, saját terü­letükön maradéktalanul vég­rehajtják. Mi a biztosítéka ennek? El­sősorban az, hogy a választmá­nyi ülések tisztázták a hibák kijavításának, a helyi politika végrehajtásának útját a pár: életében és gazdasági téren egy­aránt. Biztosítéka ennek a dol­gozó tömegek egyre növekvő ak­tivitása, harcos helytállása a termelés frontján. Az, hogy a terménybegyüjtési terveket min­den nagyobb túlkapás nélkül végrehajtottuk és nőtt az ér­deklődés a párt és a tanács kü­lönböző rendezvényei után. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság tettekkel bizonyította be szeretetét és ragaszkodását a párt iránt, megmutatta eltökélt szándékát a szocializmus felépí­tésére. Erre a kettős pillérre bátran építhetnek pártszerveink, és erre támaszkodva végrehajt­hatják azokat a nagyjelentősé­gű határozatokat, amelyeket a választmányi ülések hoztak né­pünk, megyénk, járásaink, köz­ségeink felemelkedése érdeké­ben. A most folyó taggyűléseken tehát foglalkozzanak pártunk tagjai, a vezetőségek beszá­molói a párt belső életének megtárgyalása mellett foko­zottabb mértékben a dolgozó nép igényeivel, a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását célzó kormány- intézkedésekkel, azzal a po­litikai munkával, amellyel alátámaszthatják ezek ma­radéktalan megvalósítását. A választmányi ülések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy soha nem látott mértékben élén­kült meg a vita, a hozzászólások során a bírálat, önbírálat bátor és egészséges szelleme. A beszá- dolók maguk is segítették en­nek kibontakozását, mert önkri­tikusan vetették fel a vezetők módszereiben mutatkozó maga­tartásbeli és intézkedésbeni hi­bákat. Rámutattak — ha kisebD mértékben is — az eddig elért eredményekre. Személyekre való tekintet nélkül tárták fel a sú­lyos mulasztásokat, nehézsége­ket. Meg kell azonban állapíta­ni, hogy az önbírálat készsége bi­zonyos tekintetben mögötte ma­rad a bírálat, különösen az alul­ról jövő bírálat kiszélesedésé­nek. Másrészről a választmányi ülések vitáin bizonyos befelé- fordulás mutatkozott olyan irányban, hogy a pártélet pro­blémáit a gazdasági helyzettől elvonatkoztatva, attól függetle­nül és nem annak megvilágítá­sában tárgyalták meg. Egészében véve azonban a kritika, önkrir - ka megélénkülése biztosítékot nyújt arra, hogy a dolgozó nép életszínvonala emelése nagy pro- grammjanak végrehajtása köz­ben a vezetők fokozottabb mér­tékben támaszkodnak a dolgo­zók véleményére és készek alá­vetni magukat és tevékenységű­ket a terület kommunista és pál'tonkívüli dolgozói ellenőrzé­sének! A most folyó taggyűlése­ken minden körülmények kö­zött biztosítani kell, hogy az egészséges, bátor bírálatnak Cs önkritikának ez a megélénkülése megnyilvánuljon az alapszerve­zet kommunistáinak fokozott ak­tivitásában, bírálókészségében. A bírálat-önbírálat ezt a szellemét abba az irányba kell fordítani, amely bizto­sítja az eredményes előre­haladást a Központi Vezető­ség határozatának, a kor­mány intézkedései végrehaj­tása útján. Pártunk tömegeit a dolgozó nép felé kell irányítani. Es egyre növekvő aktivitásukat a párt és a dolgozó tömegek közötti szo­ros kapcsolat megszilárdítására forrásává kell tenni olyan mó­don, hogy minden kommunista a saját területén harcoljon né­pünk érdekeiért és zászlójává tűzze a szocializmus építésének ügyét. Ezt a zászlót megyénk dolgozói követni fogják. A választmányi üléseken a vezető pártszerveket érintő bírálatok közül azonban egy­nek sem szabad elsikkad­nia. Következetesen mérlegelnie kell a pártbizottságok vezetőségének a bírálatban foglalt kérdéseket és fokozott aktivitással kell biz­tosítani a megbírált hibák kija­vítását. A határozatok kollektív megvitatása közben egészséges javaslatok, a terület politikai és gazdasági kérdéseit érintő meg­jegyzések egész sora született. Ezeket a javaslatokat, elgondo­lásokat, terveket, megjegyzéseket nem lehet fiókba süllyeszteni. — Ezért pártszervezeteink készítse­nek ezeknek a végrehajtására olyan akcióprogrammot, amely biztosítja a választmányi ülések minden felmerült, fontos problé­májának végrehajtását, követke­zetes megvalósítását. A taggyűlések egyik fontos feladata, hogy a l ommunis- ták tömegeinek aktivitását, bírálókészségét, felszítsa és biztosítsa egy olyan, a he­lyi problémák megoldását célzó akcióprogrammnak a végrehajtására, amely mesz- szemenően érvényesíti az adott terület legfontosabb gazdasági, politikai problé­máit és maximális mértek­NEMZETKOZ1 SZEMLE A nyugatnémetországi választásokról 1953 szeptember 6-án a fékte­len terror és csalás jegyében le­folyt »választásokon« a rulirv’- déki iparmágnások, óceánonin- neni és óceánontúli bankárok és az amerikai megszálló hatóságok tevékeny közreműködésével új­ra hatalomra ültették engedel­mes bábjukat: Adenauert. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmak és a nyu­gatnémet kormány mindent megtettek, hogy megakadályoz­zák a népakarat szabad meg­nyilvánulását Vad hajszába kezdtek a demokratikus erők, el­sősorban Németország Kommu­nista Pártja ellen. Megtámad­ták a párt választási gyűléseit, feldúlták, felgyújtották a párt helyiségeit. Az övezet-határon letartóztatták a szabályszerű útiokmányokkal közlekedő békés utasokat és megvonták az ideig­lenesen a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó vá­lasztópolgárok szavazati jogát. A választás napján pedig egész Nyugat-Németországot úgyszól­ván egyetlen nagy kaszárnyává változtatták. A szavazóhelyisége­ket rendőrök szállták meg, az utcákon páncélkocsik cirkáltak. Több, mint 90 ezer rendőr és többezerfőnyi »önkéntes polgári rendezőgárda« (értsd fasiszta ro- hamosztagok) gondoskodott a »rendről«, azaz a választók meg­félemlítéséről. Az amerikai és más megszálló hatalmak katonái merő véletlenségből hadgyakor­latokat tartottak éppen ezen a napon. És a népakarat megvál­toztatására nem utolsósorban ott volt az antidemokratikus csaló választási törvény. Dulles és Eisenhower sietve üdvözölték Adenauer választási sikerét. És Adenauer kancellár a választások ilyen irányú ki­menetelén, feljogosítva érezte magát, hogy már a választást követő napon, szeptember 7-én, a német egységről, a választási hadjárat során hangoztatott de­magóg szólamait egy sokkal har- ciasabb, de megbízóinak annál inkább tetsző jelszóval váltsa fel és »Kelet felszabadításáról« (azaz az NDK) és Németország békés szomszédai elleni támadó háborúról szónokolt. Ugyanakkor leplezetlenül értésre adta, min­den erejével arra törekszik, hogy meggyorsítsa Nyugat-Né- metország bekapcsolását az úgy­nevezett európai védelmi közös­ségbe. Adenauer választási győzelme tehát súlyos veszélyt jelent Né­metország békés egyesítése szá­mára. De nem kisebb fenyegetést jelent Európa békéje szempont­jából sem. így nem meglepő, hogy a nyugatnénietországi vá­lasztások eredménye leplezetlen aggodalmat keltett Németország szomszédai, Anglia, Franciaor­szág, Belgium, Dánia, stb. nem­csak demokratikus, hanem pol­gári köreiben i§. A »Daily Express« című angol konzervatív lap például így ír: À földművelésügyi minisztérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról A miniszíettanács a tartalé'*- . földek hasznosítasáróló szóló Ha­tározata é.énk visszhangot ke.- lett doigozó parasztságunk köré­ben. Nyomban a minisztertanácsi határozat megjelenése után mind az egyénileg gazdálkodó, mind a terme.őszövetkezetek nagy szám­ban je.entették be, hogy tana.sk- iöidet kívánnak haszonbérbe ven. ni. Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akis már az elmu.t évben is használ­tak állami tartalékfö'det, mert tapasztalatból tudják, hagy gazdá ­lkodásuk jövedelmezősége, áliatá.- lományuk fejlesztése szempont­jából milyen előnyökkel jár a tar- talékíöidck haszonbérlete. Több községben, mint pl. Dunaszentgyörgyön, Bönyréta- lapon már az első napokban va­lamennyi tartaléktőidet haszon­bérbe vettek és a ki nem elégített jelentkezők már csak a szomszéd községben jutottak bérlethez. Alsónyék községben az igénylők saját gazdaságaikat átlag 8—9 kát. hód tartaiékföldde: egészí­tették ki. Dunaföldlváron Györkő Lajos dolgozó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kát. hold földe} vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor ki je­lentette, hogy eddig még nem bérelt földet, most azonban gyer­mekei segítségével több földet tud megművelni és igy jobban el tudja látni családját. Molnár József kakasdi középparaszt azért bérelt tartaléktőidet, mert gyarapítani akarja állatállomá­nyát és ehhez több takarmányra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsot szervező- és fe’vilagositó munká­jának. Ahol felismertért • a tar- talékföldek hasznosításának jelen­tőségét, időben hozza.attak ». munkák megszervezéséhez, szé­les körben ismsriertéK a földek visszakérésének, haszonnérbevé- telének határidőit és fe.téteieit, » tartaiékföidek haszonbérletével járó előnyöket, a ve:őmagköl-i ceönne! és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ott as eredmény már az eső napokban megmutatkozott, Győr megyében egy hét alatt a tartaléktőnek 48 százalékát hasznosították. Jó munkát végez Bács-Kiskun éa Tolna megye is. Több megye hasznosítási mun­kájában azonban komoly lemara­dás tapasztlaható. Az e ső héten Békés megyében -a tartaiékföidek- nek csak 5 százalékát. Nógráé megyében ö százalékát. Borsos megyében pedig 9 százalékát hasz­nosították. Ezekben a megyék­ben a tanácsok munkáját meg­engedhetetlen opportunizmus ja - lemzi. Lebecsülik a feladatokat, nem fordítanak kellő gondot a hasznosítás megszervezésére, el­hanyagolják a fe'világosítómun-i kát és az ellenőrzést. A haszno­sítást gátolja még az is, hogy a tömegekkel való elevenebb kap­csolatok kiépítése érdekében a tanácsok nem vonják be a mező­gazdasági állandó bizottságot * hasznosítás végrehajtásába. A tartalékföldek hasznosítá­sában mutatkozó lemaradást sür­gősen fel kell számolni, mer! csak így biztosítható az őszi me­zőgazdasági munkák sikere» elvégzése. (AáTI) Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Or­szágot, Tanácsa szombaton dél­előtt ülést tartott, amelyen meg­tárgyalta a terme lőszövetkezeek és gépállomások élenjáró dol­gozóinak III. országos tanácsko­zása elé terjesztendő határozati javas látott Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke részletesen ki­fejtette a határozati javaslat in­dokait és célkitűzéseit, majd Bé­res Sándor, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának titká­ra ismertette a termelőszövetke­zetek új aiapszabálytervezetét, A Termelőszövetkezetek Or-* szágos Tanácsa a liatározati ja­vaslatot és az alapszabáiyterve- zeiet részletesen megtárgyalta é» a termelőszövetkezelek és gép­állomások élenjáró dolgozóinak" a jövő hét szombatján összeülő III. országos tanácskozása e.é terjeszti. (MTI) ben figyelembeveszi a dolgo­zók érdekeit, szociális, kul­turális igényeit. Egy ilyen programúinak a vég­rehajtásában az alapszerv kom­munistái harcos segítőtársra ta­lálnak a pártonkívüli dolgozók széles tömegeiben, akik már ed­dig is, bebizonyították készségü­ket a kormány programmjanak végrehajtása terén és lelkesen »Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a katonacsizmák kopogását. Nem reálisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország meg­elégszik olyan európai hadsereg­gel, amelyben katonái másod­rendű szerepet játszanak.« A Franciaország sorsa felett érzett fokozott aggodalom hang­ját szólaltatja meg a »Libera­tion« című párizsi lap is: »Attól a naptól kezdve, a mikor Nyu­gat-Németországot felfegyverzik, Franciaországot ugyanolyan ve­szély fenyegeti, mint 1914-ben és 1939-ben. Egyetlen olyan fran­cia sincs, aki beleegyezne egy ahhoz hasonló veszély feltámasz­tásába.« Németország Kommunista Pártja, amelyet a csaló, nem arányos választási rendszer több, mint 600 ezer szavazat ellenére is elütött, a parlamenti képviselet­től, nyilatkozatában levonta a választások tanulságát és meg­jelölte azt az utat, amelyen a demokratikus erőknek Németor­szág és az egész világ békéjét harcolnak a termelés frontján a szocializmus építésének nagy; ügyéért. A választmányi üléses után legfontosabb feladat tehát! harcolni a választmányok hatá­rozatainak maradéktalan végre­hajtásáért. Ennek a végrehajtá­sa pártunk Központi Vezetősége határozatának megválósitását, a dolgozó nép életszínvonala to­vábbi emelését jelenti.--­- ... !■ f enyegető veszély elhárítása ér­dekében haladniok kell. A párt nyilatkozata többek között rá­mutat, hogy Adenauer választási győzelmét nem utolsó sorban annak köszönheti, hogy a szo­ciáldemokrata párt vezetői, akik szavakban a német egység hí­veinek igyekeztek feltüntetni ma­gukat, féktelen kommunista- és szovjetellencs uszítást folytat­tak és minden eszközzel arra tö­rekedtek, hogy megakadályozzák a háborús, revansiszta erőkkel eredményesen szembeszálló de­mokratikus egységfront létreho­zását. Németország Kommunista Pártjának nyilatkozata a válasz­tások után a követendő politikai irányelveit körvonalazva leszö­gezi: »A demokratikus erők egész Németországban összefog­hatnak és biztosíthatják a demo­kráciát, utat nyithatnak az összes békeszerctö népekkel való meg­egyezéshez és így bekapcsolhat­ják Németországot, mint béke­szerető nagyhatalmat a népek nagy családjába.«

Next

/
Thumbnails
Contents