Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

Párt és pártépilési Alaposabban készüljenek fel az alapszervezefek vezetőségei a taggyűlésekre! A JÁRÁSI, községi pártvi- lasztmányok ülései után, must pártunk alapszervezetenek tag' gyCIése! tárgyalják meg a Köz­ponti Vezetőség július í.7--2a-i ülésének határozatát, irányelveit. A taggyűlések a kalocsai tárás alapszervezeteiben is komoly fordulatot hoztak a pártolóiban A szervezeti előkészítés vonalán jelentős, előrehaladást értünk el Az alapszervezetek vezetőségei nagyrészt kollektív munkával, gondosan elkészítették a beszá­molókat. A taggyűléseken a bí­rálat, önbírálat széles körben ,nyilvánult meg. Az alulról jövő bírálat, a pártiatok egészséges javaslatai, bátor kritikája meg­teremtette az alapját a Közpon­ti Vezetőség határozatának vég­rehajtására, kormányunk intéz­kedéseinek további tudatosításá­ra, politikai alátámasztására. A párttagok figyelme — fokozot­tabb mértékben mint eddig — a tömegek felé fordult. A pozi­tív eredmények mellett a még megmutatkozó hibák, hiányossá­gok azonban arra figyelmeztetik a pártbizottságokat, pártszerve­zeteket, hogy komoly tennivalóik vannak a taggyűlések szervezeti és politikai előkészítése vonalán. AKKOR VÁLIK a taggyűlés valóban mozgósítójává az alap- szervezet kommunistáinak, ha a vezetőségi ülésen mélyrehatóan megtárgyalják a beszámolóban felvetendő problémákat és a ve­zetőségi tagok tapasztalatainak, Javaslatainak latbavetésével te­remtik meg végleges formáju­kat. A tapasztalatok azt mutat­ják, 'hogy az alapszervezetek ve­zetőségi ülései nem töltik be ezt a feladatukat maradéktaianul. A vezetőség tagjai nem foglalkoz­nak eléggé behatóan a Központi Vezetőség határozatával. Nem fordítanak keLlő gondot arra, hogy a beszámoló valóban a leg­lényegesebb pártkérdésekkel fog­lalkozzék és figyelembe vegye az érintett terület sajátos hely­zetét, nehézségeit, hiányosságait, foktőn például a népnevelő mun­ka apróbb feladatainak megol­dását állították a beszámoló kö­zéppontjába. Nem tárták fel azokat az alapvető hiányosságo­kat, melyek a politikai felvilá­gosító munka megtorpanásához, lanyhulásához vezettek. Egyes helyeken terjedelmesen ismertet te a beszámoló a nemzetközi helyzetet, de jelentéktelen mó­don mutatta meg a pártélet, gazdasági munka kérdéseit. Elő fordult az is, hogy — bár a hi­bák, hiányosságok feltárásában kielégítő módon tükrözi a beszá móló az alapszervezet helyzetét — de nem mutat utat, nem szab konkrét feladatokat, nem vet fe. előremutató javaslatokat. Van el vétve olyan súlyos hiba is, mint Hajóson, ahol az alapszervezet titkára, Gutman elvtárs a régi rossz módszer szerint — albér­letbe adta ki a beszámoló el'ké szításét. Ezért az unalmas, nem lényegbevágó problémákat tár­gyaló, általános szólamokat han goztató előadássá változott. A BIRÄLAT — ÖNBIRÄLAT kiszélesítése, bátorítása érdeké ben — különösen az alulról jövő bírálat támogatásáért, életrehí- vásáért — komoly erőfeszítése­ket 'kell tenniök alapszervezete­ink vezetőségeinek. Ahol a be­számoló bátor önbírálattal, hibák őszinte feltárásával szól* a tagság felé, ott a párttagsás maga is bátran hallatta szavát keményen lesújtott a Központi Vezetőség határozatának végre hajtását gátoló akadályokra Csak az a pártvezetőség tud va­lóban helyesen vezetni, amelyik vonakodás nélkül kész alávetni munkáját, irányító tevékenysé­gét a párttagok széleskörű bírá­latának. Csak a széles párttagság bírálatára támaszkodva, azok ta pasztalatait, jelzéseit, aktivitását igényelve válhat az alapszerve­zet vezetősége azzá a vezető tes­tületté, melynek munkája pár­tunk életébe döntő változást előrehaladást vihet. A hajósi Jó­zsef Attila tsz alapszervezetének vezetősége ezt nem látta világo­san. A beszámoló alig foglalko­zott saját munkájának egészse ges bírálatával. Alig érintette i tsz megerősítésének kérdéseit Arra hivatkoztak, hogy a gaz­dasági kérdések megoldásáért Ki­zárólag a termelőszövetkezet el­nöke, az intézőbizottság felelős. Ez a szűklátókörű szemlélet rá­nyomta bélyegét a vitára is. Gá­tolta a tagság bírálatának kibon­takozását. Ebből adódott az hogy a termelőszövetkezetben mutatkozó gazdasági bajokat, hi­Budapestre érkezet Joliot-Curie A Tudományos Munkások Vi­lágszövetségének szombaton kez­dődő III. közgyűlésére pénteken délben Budapestre érkezett Fre­deric Joliot-Curie, a Tudomá­nyos Munkások Világszövetségé­nek elnöke, a Béke-Világtanacs elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Vele együtt érkezett hazánkba J. D. Bernal angol atomfizikus, a Bé ­ke-Világtanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tisztelek tagja. Sir Sahib Singh Sokhey indiai orvos-vezérőrnagy, a Bé- ke-VilágtanáCs tagja, Leopold In­feld lengyel fizikus, a Béke-W lágtanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tágja, Pierre Biquard francia ff zikus, akik szintén résztvesznek a TMV közgyűlésén. (MTI) A Béke-Világtanács irodájának höaleménye Bées (TASZSZ) A Béke-Világ­tanács irodája elhatározta, hogy ez év novemberében összehívja a Béke-Világtanács ülését az összes nemzetközi problémák békés rendezésének követelésé­re irányuló akciók most folyó kampányának továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos kérdések meg vitatására. Az iroda a Béke-Világtanács elé terjeszti azt a kérdést, hogy 1954-ben esetleg összehívják a Béke-Világkongresszust. (MTI) , A* iráni helyzet Teherán. (TASZSZ) Iráni lap­jelentés szerint »politikai kö­rökben olyan hírek terjedtek el. hogy a Kaskai-tCstvérek (a Kas- kai törzsek vezetői) a következő négy javaslatot tették a kor­mánynak: helyezzék szabadlábra Moszadikót és a nemzeti moz­galom vezetőit, biztosítsák a pár­tok szabad tevékenységét, foly­tassák azt a harcot, amelyet a nemzeti mozgalom elkezdett, ne állítsák helyre a diplomáciai kapcsolatot Angliával. Ugyancsak hírek terjedtek el arról, hogy a miniszterelnök kö­zölte a Kaskai-testvérekkel, hogy ha nem engedelmeskednek a kormánynak, akkor ő személye sen tesz intézkedéseket tevékeny­ségük elfojtására.« (MTI) időjárásjeleutés Várható időjárás szombat es­tig: Erősen felhős idő, sokfelé eső, legtöbb . a déli-délnyugati megyékben, mérsékelt, helyen­ként élénkebb észa-knyugaü- északi szél, a hőmérséklet a:ig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére szombat reggel: 10—13, délben 17—20 fok között. (MTI) bákat kritizáló párttagokat lein tette a vezetőség és az agronó- tnus azzal, hogy ezek nem ide­való kérdések. A TAGSÁG aktivitását akkor lehet felfokozni, ha a pártveze­tőség a pártcsoportokon keresz­tül lehetőséget nyújt a tagság­nak arra, hogy a taggyűlés napi­rendjét, a beszámolóban felve­tett problémákat pártcsoport ér­tekezleteken megtárgyalja. Az alapszervezetek vezetőséget te hát nagy gonddal biztosítsák a taggyűlések szervezeti és polit;* Icai előkészítését. A vezetőségi ülésekre meg kell hívni a párt- csoport bizalmiakat is, hogy raj­tuk keresztül széles körben kép­viselhessék a beszámolóban a tagság problémáit, a terület leg­fontosabb kérdéseit. Gondosan elő kell készíteni a tagságot politikailag is arra, hogy a taggyűlésen maximális aktivitást fejthessen ki. Nem fordulhat az elő, hogy a kom­munisták csak a taggyűlésen ér­tesüljenek a tárgyalásra kerülő problémákról. Erre valók a párt­csoport értekezletek, ahol a bi­zalmi vezetésével a pártcsoport tagjai megismerik a Központi Vezetőség határozatát, véleményt alakítanak . ki a vezetőség mun­kájáról, előkészül-nek arra, hogy a taggyűlésen bátran, személyek­re való tekintet nélkül, kemé­nyen bíráljanak. A TAGGYŰLÉS előkészítésé­vel kapcsolatban, a taggyűlést megelőző politikai munkában fel­merült hibák és hiányosságok kiküszöbölése nem csak a kalo­csai járásban, megyénk többi járásaiban is biztosítani fogja azt, hogy ezeken a nagyjelentő­ségű taggyűléseken megyénk kommunistái nagy lépéseket te­gyenek előre a pártélet, a gaz­dasági élet megjavítása terén. összehívták a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozását A minisztertanács elhatározta, hogy szeptember 19—20-ra ösz- sze-hívja a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgo­zóinak III, országos tanácskozá­sát. A minisztertanács az országos lapácskozás megszervezésével a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát és a földművelésügyi minisztert bízta meg, A tanácskozáson résztvesz« nek: élenjáró termelőszövetke­zeti elnökök és brigádvezetök, termelőszövetkezeti párttitkárők, a növénytermelésben és ál­lattenyésztésben kitűnt termelő­szövetkezeti dolgozók, kiváló traktorfeták és gépállomás igaz- gaiók. (MTI) A pálinkafőzés rendjének újbóli szabályozása A pénzügyminiszter a pálin­kafőzés íendjét újból szabályoz­ta. A szabályozás jelentős ked­vezményeket bizjosít a szőlő- és gyümölcstermelő, pálinkát főze­tő parasztságnak. A beadott gyümölcs, cefre, törköly, bor­seprő mennyiségből kifőzött pá­linka felét a termelő adómente­sen visszakapja szabadfogyasztás­ra, illetőleg 6zabadértékesítésre. A pálinka kifőzéséért csupán a tüzelőanyagot kell természetben biztosítani, vagy ehelyett az élel­miszeripari minisztérium által megállapított térítési, valamint főzési díjat fizetnie. Az élelmi« szeripari minisztérium és a Szövet« kezetek Országos Szövetség» egyidejűleg gondoskodott arróij hogy a pálinkafőző üzemeket min­denütt haladéktalanul üzembe be« lyezzék. Az idei bő gyümölcster­més lehetővé teszi, hogy paraszt« 6águnk kedvező feltételek mellett nagymennyiségű pálinkát főzes­sen, (MTI) Megérkezett a szovjet küldöttség a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlésére Pénteken reggel A. I. Oparin akadémikus, a Tudományos Munkások Világszövetségének alelnöke vezetésével szovjet kül­döttség érkezett hazánkba a Tu­dományos Munkások Világszö­vetségének III. közgyűlésére. A küldöttség tagjai: V. P. Nyiki- tyin akadémikus, I. N. Lebe* gyev, a Kulturális Dolgozók Szakszervezete központi bizott­ságának elnöke, Sz. J. Junuszov, az Uzbég Tudományos Akadém.u elnöke, A. F. Alabisev profesz- szór, a leningrádi műszaki egye­tem igazgatója, L. I. Kuharenko, a közgazdasági tudományok dok­tora, a kievi állami egyetem p >- litikai gazdaságiam tanszékének docense, O. J. Alexandrov és D, D. Muravjov, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Taná­csának képviselői. A szovjet küldöttség fogadá« són megjelent a Ferihegyi repü­lőtéren Rusznyák István Kos« suth-díjas, a Alagyar Tudomá« nyos Akadémia elnöke és a ma» gyár tudományos élet számos más képivselője. (MTI) EMBER A FOTEL ALATT Eugen Perfunde, az öreg kárpitos, pár ,rl­a- atig kétkedve nézte az üdülési beutalóíze’- vényt. Aztán megegy- szer odafordult a szak- szervezeti funkcioná­riushoz és megkérdez­te: — Ebben benne fog­laltatik minden? Az ebéd, a vacsora is ben­ne van? — Minden — vála­szolt mosolyogva a szakszervezeti funkcio­nárius. — Szerencsés utat Perfunde kartárs! Az őszhajú kárpitos­nak még akkor is eszébe jutottak ezek a szavak, amikor már a vonatban ült és arcát a hűvös ablaktáblához szorította. Kint az ég oly csodá'atosan ragyo­gott, mintha ezüstkék selyemmel vonták vol­na be. Berlin szürke kőrengetege helyett Thüringia meseszép vi­dékei tárultak szeme elé. Végre megérkezett. A hosszú utazástól meggémberedett lábai alatt ropogott a ka­vics, amint megkerül­te az’ állomás épületé:. Nem sokkal messzebb gyönyörű kastélyt pil- antott meg. Bejáram­nál égőpiros lutóró- zsákkal befont házikó állt. Perfunde tűnődve állt meg előtte, kezé­ben a beutaló szel­vénnyel. Tekintete vé- gigsiklott a pompas kastély csillogó abla­kain. — Bátortalanul nyújtotta át a kapus­nak beutalószeivenyét, — Igen. Jó helyen jár a kartárs. Ez az üdülő! Minden rendben van. Már is menetünk a kastélyba..-. — A kárpitos cso­dálkozva nézett a íe- hérköpanyes emberre. — A kastélyba? —- kérdezte kételkedve, de aztán megindult a fehérköpenyes nyomá­ban. Perfunde Berlin egyik külvárosában született, s ezen a te* rületen kívül alig, alig látott mást egész éle­tében. Nehezen tudta hát beleélni- magát eb* be a mesés helyzetbe, Kastélyban van. Par­kettázott padlójú, már­ványfalakkal borított faragott oszlopokkal díszített igazi kastély« ban. A szobában ra­gyogó berendezés, pu­ha szőnyegek voltak, az ablakon keresztül pedig a csodaszép park festői képe tárul az ember szeme elé. A mosdókagylóba hideg, meleg víz folyik. És egy ilyen csodálatos szoba két hosszú héten át Períundeé lesz! — Az ebédet egy óra múlva, a tűkörterem­ben tálalják — szólt végül a kísérő. — Hol? — kérdezte ámulva a kárpitos. — A tükörteremben — ismételte a kísérő és eltávozott. Mtkor Per­funde egyedül maradt, lábújjhegyen, a szép szőnyegeket óvatosan kikerülve az ablakhoz ment. A parkból a hársfák kellemes illata áradt be, a nap sugarai cso­dás színekben játszot­tak a tó síma tükrén; Perfunde mélyen ba- szívta elporosodott tü­dejébe a virágok üde illatát. Úgy tűnt neki, mintha életében elő­ször vetett volna mély pillantást a természet csodaszép világába. A tükörterein bal­ra nyil-t a társalgótól, Perfunde jóval ebéd­idő előtt érkezett oda és nagy érdeklődéssel nézegette a terem gaz­dag berendezését. Egyszercsak a lólek- zete is elállt. Nem a falakon függő három tucat tükör, sem pe­dig a mennyezet fres­kói okozták ezt. —« Eugen Perfunde a te­rem sarkában, selyem- brokáttal behúzott fo­telt fedezett fel. Re­megő térdekkel köze­ledett felé. Megállt, majd föléje hajolt. -- Előbb azt hitte, hogy szeme káprázik. — Igen — mondta önkénytelenül olyan hangosan, hegy <,* üres terem falai visz- szaverték szavait, — Igen. Végigsímogatta a fotel brokát támlá­ját. — Az én munkám — motyogta az öreg — az én munkám... 33 évig.., Kinek dol­goztam?. .. Báróknak, grófoknak... Újból le­hajolt. Valamelyik al­só rugón a nevének is ott kell Jennie. Perlunde letérdelt és keresni kezdte a nevét... — Itt kell valahol lennie... így találták őt az üdülő vendégei, akik nagy zajjal, kacagás« sál jöttek be az étté« rembe. Először meg.c« pődtek a különös lát« ványon, aztán hangi* nevetésben törtek ki; — Milyen tolvaj lo? pakodott ide? Perfunde lángvörö* arccal állt fel. Alig tudott megszólalni furcsa helyzetében, da a fotel karfáját még mindig görcsösen fog« ta. J — Az én munkám. ; * az enyém! Härmln» évvel ezelőtt csinál*» tam a grófnak.., — Milyen csodálat tos találkozás! —* mondták a többiek, amikor végre megér« tették, miről van szó, Perfundét beültették a puha párnák közé 9 fotelestől az ebédlő« asztalhoz vitték. — így ezentúl a te foteledben fogsz ütni — jelentette ki ünne« pélycsen az egyik vendég. Perfunde lehunyta szemét, ajkai megre« illegtek. Valóban igaz? A remek szoba, a gyönyörű park, a tü« körterem, a fotel.., mindez igaz?... Az új élet?... ez is igaz? Szeretettel simogat« ta végig újra a fotel karfáját. — Ki gon­dolta volna akkor, hogy ml még találko­zunk valaha... (P. VViDD)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents