Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

•<4>««AAAa* AâiAAUAAAAlÂif] AZ MDP BACSKISKUNMEGYEI PA kJ B HOT JS AG AN AK LAPJA Vin. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Jra SO filter 1953. AUG 12, SZERDA Ott ◄ l.AAA**** » *• •**»' A • 4 f A * *AA + A MAI SZAMBAIN A bajai járás teljesítette beadási kötelezettségét. —i A gépállomások dolgozóinak cséplési versenye. — Az adott szó becsületéért harcolnak a kecskeméti gépállo­más dolgozói. — A DISZ-brigád példát mutat. — Las­san halad a begyűjtés Fülöpházán. — A cséplőgéptől a begyüjtőhelyre ► l ljTVT*»TTTTf»TTTTVY rTTTTTTTTTTT»TTTTT’fTTT»»»»»TT»T»TTTTTTT»»TTO M. fialunk»! elvtársi l>es*éde a Szovjetunió LegWső Tanácsúnak ülésén a szovjet kormány békepolitikájáról, Korea újjáteremtésének segítéséről s arról, hogy a hidrogén-bomba nem az Egyesült Államok monopóliuma (G. M. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén elhangzott beszédének első részét: a szovjet ipar és mezó'gazdaság feladatairól, " a szovjet nép anyagi jólétének to­vábbi emeléséről, — lapunk teg­napi számában közöltük.) amelynek megvalósítására tö­rekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs terü­leti követelése egyetlen állam, mai szemben sem. Külpolitikánk megingathatatlan a apelve min den ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadsá gának és s'zuverénitásának '.Hz- teietbentar.ása. Magától érte­tődik; hogy a küönbség orszá­gunk és néhány szomszédos ál­lam társadalmi és gazdasági rendszere között írem lehet aka­dálya a baráti kapcsolatok meg­szilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jó­szomszédi barátság megerő­sítésére ezekkel az államok­kal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormá­nyaik készek, e tevékenyen hozzájárulni a barátság megteremtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan bará’ság megteremtésé­hez, amely kölcsönös gondosko­dást tételez fel a béke és orszá­gaink biztonsága megszilár­dításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai be­bizonyították, hogy a Szovjet­unió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak i ymódon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdé­sek kölcsönös megelégedésre tör. ténö megoldását. Jelenleg a Szovjetunió kezdeményezésére tárgyalások folynak bizonyos határkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások sikeresen érnek véget. Nemrégben kölcsönösen elő. nyös alapon megálapodás jött létre a két ország közti árufor­galom növeléséről. Az iráni kor­mánytól függ, hogy a szovjet­iráni viszony a jószomszédi vi­szony útján a gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítése útján fej ődjék, A Szovjetunió és Afganisztán viszonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tisztelet- ber-tartá.sa jellemzi. Ez előnyös feltété eket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdí­tása számára. Mindenki emlékszik még arra a nyilatkozatra, amelyet szov. jet kormány a török kormány­nak tett. Ez a nyilatkozat meg­teremti a lényeges elöfeitété eket a jószomszédi viszony fejleszté­séhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részéről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javulá. sa feltét énül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzá­járulást jelentene a Fekete-ten­ger körzeti biztonság megszilár. dításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kap­csolatok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki, 1950-ben ötéves gazda. sági egyezményt irtunk alá. Ezt később kiegészítettük az 1952— 1955. évi áruforgalmi egyez­ménnyé-. Ez jelentékenyen kiter­jesztene a Szovjetunió és Finn­ország gazdasági kapcsolatait, A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megfelel mindkét ország érdekeinek és a béke . és a biztonság megszilárdí­tását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgát a jószomszédi viszony kialakítá­sához, Szükséges, hogy e szer­ződést ne csak a mi kormá­nyunk, hanem Finnország kor­mánya is töretlenül végrehajtsa, A szovjet kormány — az álta. lános feszültség enyhítésére tö­rekedve — beleegyezett Izrael állammal való diplomáciai kap­csolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe 'vette, hogy Izrael kormánya kötele­zettséget vállait; hogy „Izrael nem vesz részt semilyen szövet, ségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai van­nak a Szovjetunióval szemben“’. Reméljük hogy a diplomáciai kapcsolatok heiyreá'lítása elő fogja segíteni az együttmükö. dést a két á lám között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, ametyek sze­rint az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok helyreál ítása állító­lag a Szovjetunió és az arab or­szágok közötti kapcsolatok gyen- gülésére vezet, a szovjet kor­mány továbbra is erősiti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet u'án nagyköve, tekét cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal, Arra számí­tunk, hogy ez megfelelő rende­ződésre vezet a két országgal való . viszonyban és hasznos eredményeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország vi. szonyának megjavítását. Ter­mészetesen az államok közötti kapcsolatok csak akkor erő­södhetnek. ha a kölcsönösen vált alt kötelezettségeidet telje­sítik. A kedvezően fejlődő szov. jet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagy nehézségek­kel küzdő ipara jelentős tá­maszra találhatna az ál amairik közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen elő. nyös egyezmény alapján O asz. országot elláthatnánk szénnel és gabonával és ipara számára megrendeléseket biztosíthat­nánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép élet­színvonalának javu ását. Minden ország népei re. ménykednek abban, hogy a koreai fegyverszünet aláírá­sa fontos hozzájárulás a béke és a biztonság meg­erősítésének ügyéhez, min­denekelőtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális jelentőségűt nyer az összes tá­vúiké éti államok közötti kap­csolatok rendezése és közö.tuk a Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az ú on komoly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a hábo­rú u án kötött egyezményeket és Japán nemzeti függet ensé. gének elfojtására, katona; tá­maszponttá alakítására irányuló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik; le kell küz- deniök a fennálló akadá yokat és meg kell védelmezniük az ország nemzett függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpoíi. tikai és a megfe e]ö gazdasági kapcsolatokat a szomszédos ál­lamokkal, Azok a lépések, ame­lyeket Japán ezen az úton tesz, a Szovjetunió és minden béke- szerető nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a béke megszi árdL tása szempontjából nagyjelentö. ségü olyan nagy állam állásfog­lalása, mint amilyen India, India jelentékenyen hozzá­járult a békeszerető orszá­goknak a koreai háború megszüntetését szolgáló erőfeszítéseihez. Indiához fűződő kapcsolataink erő­södnek, kulturális és gazda, sági kapcsolataink fejlőd­nek. Reméljük, hogy a továbbiak- ban India és a Szovjetunió kap­csolatai a barátságos együtt­működés jegyében tovább erő­södnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy Pa­kisztánhoz fűződő kapcsolataink sikeresen fejlődtek, Biz.osííot- tuk a két állam mindenoldalú kapcsolatainak megszilárdulá­sát. Ez kétségtelenül pozitív szerepet fog játszani az ázsiai béke íartóssátéteie szempontjá­ból. A szovjet kormány követker zetesen folyatja a gazdasá­gi kapcsolatok kiszélesítésé­nek politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az orszá­goknak száma, amelyekkel a Szovjetuniónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebonyolított áru­forgalom is. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Fran. ciaországgai, Finnországgal} Iránnal, Dániával, Görögország­gal, Norvégiával, Svédország­gal, Argentínával; Izlandda[j fizetési egyezményt Egyiptom­mal. Sikeresen haladnak a tár­gyalások több más állammal is, Szándékunk, hogy még nagyobb» állhatatossággal kövessük a. Szovjetunió és a külföldi álla­mok áruforgalma fej esztésé- nek vonalát, Érthetők és idejénvajók több, ország üzie’i köreinek törek­vései arra, hogy a nemzetközi (Folytatja a oldalon^ J| II. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálá­sakor, természetesen, nem te­kinthetünk el a nemzetközi hely­zettől. A nemzetközi helyzetet jelen­leg mindenekelőtt azok a komo y sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, a béke é3 a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béké­ért, az új világháború elhárítá­sáért vívott harcban. Keleten megszűnt a véronotás, amelynek szörnyű sok ember- é et esett áldozatul és amely a legkomolyabb nemzetközi bo­nyodalmak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmé­nek. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború meg­szüntetéséért. A fegyverszünet aláírása megkoronázta e harcot- Az embermi liók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az agresszorok kény­telenek számolni vele. Az agresszív körök — hábo­rút robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy si­kerül térdre kényszeríteniök a koreai népet, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háború1 indító intervenciósok azon­ban ciszániították magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai népet. Háborús kalandba kezdve az in­tervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csa­pással és minden különös erőfe­szítés nélkül elérik. A valóság­ban ez máskép alakult- Az in­tervenciósok hosszú véres hábo­rúba bonyolódtak és miután em­berben és hadianyagban nagy veszteségeket szenvedtek, a’apó­sán megtépázódotit katonai te­kintélyük, kénytelenek voltak lemondani hóditó terveikről. Ahogyan azt mondani szokták, gyapjúért mentek és megnyírva tértek vissza. A koreai nép harca az inter­venciósok és a Li Szin Man- klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyította, hogy a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatalmas ál hatatossá- got, bátorságot és tömeges hő­siességet szül. A koreai nép, amelyre á modern imperializ­mus leghatalmasabb katonai gépezete zúdult, legyőzhet etien- né vált; mert az igaz ügyért küzdött. Sohasem tűnik el az emberek emlékezetéből a dicső kínai népi önkéntesek nemes hőstette sem. akik segítségére siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatalmas' kínai nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szivükből üdvöziik a koreai és a kinai népet a fegyverszünet el­érése alkalmából. A feiadát most az, hogy biztosítsuk az új­jászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán véde mez e meg jogát, hogy rendelkezhes­sék saját sorsával, országának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső ko. reai nép élete békében virá­gozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy be- hegeszthesse a háború okoz­ta súlyos sebeket. A kor­mány elhatározta, hogy egy. milliárd rubelt juttat azon­nal Korea szétrombolt gazda­sági életéiiek újjáteremté- sére. Meggyőződésünk, hogy a Leg­felső Tanács egyhangúlag he­lyesli ezt a döntést,. Nyugaton a Szovjetuniónak a békés politika folytatásában megnyilvánuló következetessé­ge és ál hatatossága meghiúsí­totta a berlini provokációs ka­landot. A berlini kaland szervezői messzemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyom­ják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársaságot, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németorszá­got mi Harist a állammá tegyék, Európa közepén újjáélesszék a háborús tűzfészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekelnek védelmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következmények, re vezetett volna Ezért ítéli úgy tekinteni a ber­lini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzel­mét. A Szovjetuniónak a nemzetkö. zl feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tar­tozik a szomszéd államokkal va ó viszony megjavítása. A va­lamennyi ország békés együtt­működésének fejlesztésére tö­rekvő szovjet kormány különös jelentőséget tulajdonít a Szov. jetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilár­dításának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédsag színvonalá­ra vad felemelése.- ez az a cél.

Next

/
Thumbnails
Contents