Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

% BÂCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BACSKISKUNM B GYE! PAkTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 173. szám Ara 50 fillér X bírálat és önbírálat — pártunk nagy ereje 1953. JULIUS 34, PÉNTEK A MAI SZAMBÁN À kultúragitáció néhány tapasztalata a kalocsai járás­ban. — Használja ki a közös gazdálkodás előnyeit a kiskőrösi József Attila termelőcsoport. — Akikre büsz­kék vagyunk. — Kormányzatunk jutalmazza az aratás, cséplés és begyűjtés élenjáróit. — Üzemeink életéből. Élenjáró kombájn vezetőink versenye A ránk következő időben ha­talmas feladatok előtt áll megyénk. Kormányunk új pro- grammjának célkitűzései csata­sorba állítják pártunk minden tagját, megyénk minden becsü­letes, hazáját szerető, új, boldo­gabb jövőnket építő dolgozóját Pártunk a politikai és gazdasági élet minden területén vezető szerepet tölt be és óriási erőt jelent pártunk tagjainak aktivi­tása, öntudatos, fegyelmezett munkája. Ez az öntudat, szerve­zettség kapcsolja össze olyan erejű közösséggé a kommunis­tákat, amely képes a legnagyobb nehézségeket is legyűrni, képes megvalósítani egész dolgozó né­pünket érintő gazdasági célki­tűzéseinket. Pártunknak az ere­jét elsősorban az adja meg, ha a vezetők, a pártbizottságok, pártszervezetek bátran támasz­kodnak a párttagság széles tö­megeire, aktivizálják őket a feladatok megoldására. A jó ve­zető nemcsak vezet, irányít, ta­nít, hanem tanul is, a dolgozó tömegektől. Tudja, hogy csak úgy kerülheti ki a vezetés közben előforduló hibákat, csak úgy tud a tömegek élén állni, ha meghallgatja a tömegek kö­zül érkező jelzéseket, felfigyel az alulról jövő bírálat hangjára. Egyes vezetőink gyakran han­goztatják, hogy ők »bírják« a bírálatot és el is várják a párt­tagságtól, hogy éljen a kritika jogával. A bírálatot azonban nem elég csak elviselni, hanen akarni, igényelni is kell azt. Aki nem teremti meg maga körül azt a légkört, amelyben bátran kialakul az egészséges tömegbí­rálat, hiába panaszkodik arra, hogy a taggyűléseken, értekez­leteken csak kevesen és bátor­talanul bírálják a vezetés mun­káját. Az ilyen vezetők szívesen hangoztatják a tömegek passzi­vitását. A hiba azonban nem a passzív tömegekben rejlik elsősorban, hanem az ilyen vezetőkben. La­punk hasábjain is nem egyszer felvettük a harcot azok ellen, akik durván elfojtják, kigúnyol­ják, vagy visszautasítják a dol­gozók bírálátát. Ez természete­sen a legdurvább hiba ezen a téren. Ez ellen minden veze­tőnknek, minden párttagunknak kíméletlen harcot kell folytat­nia. Egy percre sem szabad azonban egyetlen vezetőnknek 6em elfelednie, aki azt hangoz­tatja, hogy »bírja a bírálatot«-, hogy ezzel csak az első lépést tette meg a széleskörű tömeg­bírálat kifejlesztésére. A bírá­latot elfogadni, »elbírni« nem­csak azt jelenti, hogy meghall­gatjuk azt, aki a hiányosságo­kat, hibákat feltárja, hanem azt is jelenti, hogy alapos mérlege­lés tárgyává kell tenni a kriti­kát és komoly lépéseket kell tenni a megbírált hibák, hiá­nyosságok, rossz módszerek ki­küszöbölésére. Nem lehet sem­minek sem olyan káros hatása a széleskörű tömegbírálat kiala­kítására, mint annak, ha a bí­rálat után minden marad a ré­giben, legfeljebb a vezető gya­korol szenvedélyes hangú ön­kritikát, de egy ujját sem moz­dítja a hiányosságok megszün­tetésére. A bírálatnak ez a bur­kolt formájú elfojtása, amely jószándékú, becsületes dolgozó­kat hasonlóképpen elriasztja attól, hogy rendszeresen, követ­kezetesen éljenek jogaikkal. ■— Nem egy taggyűlésen, értekez­leten olvashattuk az előadó be- szédvázlatában külön pontba foglalva ezt a szót: »kritika, ön­kritika«. Az ilyen beszámoló nem szolgálja kellőképpen a bírálat, önbírálat kifejlesztését. Nem oldja meg a dolgozók nyel­vét a hozzászólások során. Es azt árulja el, hogy az előadó, a vezető külön feladatként keze'i a bírálat, önbírálat kérdését, s nem tart igényt arra, hogy be­számolójának egészét rendelje alá ennek a fontos szempont­nak. Most pártunk gazdaságpoliti­kájának megvalósítása útján fo­kozott mértékben mint eddig, kell felszítanunk magasra az alulról jövő bírálat lángját. A vezetők hibái a dolgozók hátán csattannak. Ha most, kormá­nyunk célkitűzéseinek megvaló­sítása során, nem kíséri a veze­tést az alulról jövő kritika szé­les hulláma, a helytelen intéz­kedések, a magukat csalhatat­lannak tartó vezetők tévedései visszájára fordíthatják nagysze­rű céljainkat. A legnagyobb je­lentőségű intézkedéseinkből, — melyek a dolgozók érdekeit szolgálják —, a dolgozók érde­kei elleni támadás alakulhat ki, A nagy Lenin arra tanítja minden kommunistát, hogy í párt komolyságának legbizto­sabb ismérve saját hibáihoz va­ló viszonya. Pártunk nem fél bátran feltárni a hibákat, hiá­nyosságokat, beismerni a téve­déseket. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata, mely felmérve a rendelkezé­sünkre álló gazdasági erőforrá­sokat, egész dolgozó népünk előtt tárta fel a tervgazdál­kodásunkban felszínre került helytelen arányokat. Ezzel pár­tunk ereje egy jottányit sem csökkent, ellenkezőleg, az őszin­te önbírálat megsokszorozta erejét. Vezetőinken múlik, hogy ezt a erőt további nagy tettek, a dolgozók érdekében történő fellendülés, hatalmas felemel­kedés forrásává tegyék és olyan légkört teremtsenek meg, mely­ben dúsan fejlődik a bírálat szelleme, alkotó munkánk, szo­cializmust építő népünk hatal­mas hajtóereje, Élenjáró kombájnvezetőink versenye napról-napra lelkeseb­ben és eredményesebben folyik. Ebben a versenyben az első helyet továbbra is a lajosmizsei gépállomás kom- bájnosa, Nagy József tartja 343 holdas és 1850 mázsás teljesítményéveL Második helyre az eddig negyedik Mé­száros Gáspár jutott, a bácsbo- kodi gépállomás kombájnosa, aki 240 kataszteri holdról 2840 mázsa gabonát takarított be, A harmadik helyre Babinyec József, a ma­Megyénk eddigi legjobb csép lőgépvezetőjét, Tóth Szilvesz­tert, Vajda Ferenc vaskúti csép­lőgépvezető előzte meg, aki 1200-as cséplőjével 2385 mázsa gabonát csépelt el. A versenyben a második Tóth Szilveszter, a bácsbokodi gépál­lomás cséplőgépvezetője, aki 1070-es cséplővel 2324 mázsa gabonát csépelt. A harmadik helyre Horváth Soltvadkert dolgozó paraszt­jai az aratási és behórdási mun­kák mellett nem hanyagolták el a növényápolási munkák el­végzését sem. Községszerte el­végezték a kukorica harmad­szori kapálását. Másod vetési tervüket, mely 490 hold s ami­ből eddig 456 holdat teljesítet­tek. Tarlóhántási tervükből ed­dig 1182 holdat végeztek. A szőlőkben most végzik az ötö­dik permetezést. A község területén lévő ter­melőszövetkezetek javítsák meg munkájukat a tarlóhántásban, mert ezzel akadályozzák, hogy az egész község időben teljesít­se tarlóhántási tervét. Vannak a községben olyan termelőszö­vetkezetek, amelyekben még darasi gépállomás dolgozója ke­rült 237 hold learatásával és 2309 mázsa gabona elcséplésé- vel. A negyedik helyre az előző napi értékelés­ben harmadik helyet elfoglaló Daróczi József bácsbokodi kombájnvezető került 222 hol­das és 2530 mázsás teljesítmé­nyével. Az ötödik helyre Palásti Lajos csátaljai kombájnos került ugyancsak 222 holdas teljesítménnyel és 2342 mázsás betakarítással. Sándor került a madarasi gép­állomásról 2094 mázsa elcsép- lésével, melyet 1200-as cséplő­géppel végzett. A negyedik helyre Bukhard József kiskunhalasi cséplőgép­vezető került, aki 1070-es gé­pével 1920 mázsát csépelt. Csu­ka Tivadar Kiskunmajsáró! 1070-es cséplőjével végzett 1825 mázsás teljesítményével az ötö­dik helyre került. nem kezdték meg a tarlóhán­tást, mint például a Vörös Csil­lag és az Uj Élet. A kiskunhalasi FÜSZÉRT a kelebiai és rémi földművesszö­vetkezet boltjainak romlott élesztőt szállított. Igaz az, hogy a rémi szövetkezet a romlott urut nem vette, át, azonban ez­zel még a lakosság ellátása nem volt napokig biztosítva eb­ből a fontos közszükségleti cikkből. A halasi FŰSZERT azzal is1 lakitelek párosversenye Tiszakécskével Tiszakécske párosversenyben végzi a mezőgazdasági munkád kát és a begyűjtést Lákiteiek- kel. Ebben a versenyben fon. tos szerep jut az á'landó bi­zottságoknak, különösen a be ■ gyűjtési á landó bizottságnak- A párosversenyben elkeseredett harc folyik a járás első helyéért, Hol az egyik, hol a másik ha­lad a rangsor élén. Tiszakécskén azért ment job­ban a begyűjtés, mert észsze­rűbben szervezték meg a be­gyűjtési állandó bizottság mun. kaját. Feltérképezték a közsé­get és egy-egy területéit a be­gyűjtési á landó bizottság egy- egy tagja vállalta a felelőssé­get. Hasonlóképp történt Lakitele­ken is de ott nem állnak egy. mással versenyben a terü;etl fele ösök, mint Tiszakécskén, Tiszakécskén továbbá nagyobb a begyűjtési állandó bizottság aktívahálózata is. A bizottsági tagok továbbá kisgyüléseket tar • tanak, felvilágosító munkát vé­geznek. Ezt a módszert mos» Lakitelck is átveszi. Tiszakécskén márts 116 dől-« gozó paraszt kötött páros­versenyt, Lakiteleken csak hat, Most Lakitelek begyűjtési ál­landó bizottsága is átszervezte» munkáját, hogy a begyűjtő» vonalán kiharcolja az elsőséget, Lelkes verseny a kiskunfélegyházi Vörös Csillag tsz-ben A kiskunfélegyházi Vörös Csillag termelőszövetkezetben lelkesen folyik a behórdási ver* seny. Sok dolgozó ért el a ver-» senyben szép eredményt. Da különösen dicséretet érdemel jó munkájáért id. Papp István termelőszövetkezeti tag, aki 70 éves kora ellenére 11 és fél hol-* dat aratott le, továbbá id. Buil József a termelőszövetkezet lo-» vásza, aki 4 hold gabona kézi aratását végezte el. A Vörös Csillag termelőszövetkezetben a Lenin brigád lett az aratási és betakarítási verseny győztese, A Keleti Fény brigád azért maradt le a versenyben, meri brigád vezetőjük: Kurucz Józseí nem szervezte meg helyesen a munkát. A helytelen munka-« szervezés eredményeképpen eb-« ben a brigádban személyenként! csak 9 holdat arattak le. hátráltatja a szövetkezetek áru*« ellátási tevékenységét, hogy soö esetben csak a MÉSZÖV éré-« lyes közbelépésére fizeti ki a fuvartérítést. Jobb együttműködést a FOR­SZÉRT és a szövetkezetek kö-» zött, mert az ilyen hiányossá-* goknak a dolgozó nép szenvedi kárát! Legjobb cséplőbrigádjaink versenyéről Megyénk aratógépkezelőinek versenye Változatlanul Makai Antal vezet továbbra is megyénk arató- gépkezelőinek versenyében 304 kataszteri holddal. A második helyre Lóki József, a bácsbokodi gépállomás aratógépkezelője ke­rült 221 holdas teljesítménnyel. A harmadik helyen halad Kiss István, aki a bácsalmási gépállomás körzetébe tartozó területen 216 holdat aratott le aratógépével. A versenyben a negyedik hely­re Schön Jakab vaskúti aratógépkezelő került 215 holddal. Nagy József, a solti gépállomás aratógépkezelője 185 holdas teljesít­ményével az ötödik helyre kei ült, Vaskút továbbra is a verseny élén halad A bajai járás közsé­gei között folyó lelkes verseny, melyet Vas­kút szövetkezeti köz­ség versenyfelhívása tovább mélyített, újabb szakaszához érkezett. Vaskút község első he­lyezését veszélyeztető Bácsbokod, újabb vál­lalásával — a cséplés és a beadás augusztus 4-re való teljesítésével — a verseny lendületét tovább szította. A bácsbokodiak fel­hívásához elsőnek Vaskút csatlakozott. A cséplés ütemének meggyorsítása ered­ményéképpen a község 10 termelöcsoportja be­fejezte a cséplést és beadási kötelezettsé­gének is eleget tett. Kedden, a beadás eredményeinek további emelésére 10 vagon ga­bonát szállítottak az átvevőhelyre. Gara, Nagybaracska, Hercegszántó — a versenyben részvevő községek — legerősebb versenytársai Vaskút- nak. A verseny hatá­sára meggyorsult a cséplés és a beadás, hogy a kormány- Programm sikeres meg­valósításához, állam- polgári kötelezettsé­geik pontos és gyors teljesítésével maguk is hozzájárulhassanak. A betakarítás mellett nem ssiinetelnek a növényápolási munkák Soltvadkerten Miért hátráltatja a halasi FŰSZERT a szövetkezetek áruellátását?

Next

/
Thumbnails
Contents