Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-02 / 153. szám

Az idő és a gépek jobb kihasználásával gyorsítsák meg a munkát a gépállomások Az ösziárpa aratása már be­fejezéshez közeledik, folyik a rozs vágása, sőt több helyen a búza betakarítása is megkezdő­dött. Hatalmas munkát kell a következő napokban és hetek­ben elvégezni: betakarítani a gazdag termést, de közben nem szabad megfeledkezni a kapásnövények ápolásáról sem. Gabonafélékből gazdag ter­mésünk van, azonban a szemünk láttára sokmázsa gabona mehet ve­szendőbe, lia csak egy napot is késünk a betakarítással. A csapadékos időjárás is meg­nehezíti ezt, ezért fokozottan szükség van arra, hogy minden gépi-, kézi- és fogaterőt maximálisan kihasználjunk. A munkásosztály ebben az évben iS hatalmas segítséget nyújtott megyénk do'gozó parasztságá­nak. ban a [teljesítések értékelése nem folyik. Pedig olyan ered­mények születnek a felajánlások nyomában, mint Makkai Antal elvtársé a lajosmizsei gépállo­máson, aki június 30-ig 100 hold aratással végzett, De számtalan még azoknak a párttagoknak a száma, akik a pártnak tett ígéretet nem telje­sítik, A pártszervezet feladata, hogy a kiemelkedő eredményt elért dolgozók munkamódszerét nép­szerűsítse, röplapon, verseny- híradón. a népnevelőkön ke­resztül minden dolgozóhoz jus­son el. Ne tűrje a pártszervezet, hogy a gépállomás egyes ve­zetőnek nemtörődömségéből a gépek napokon át álljanak ki­használatlanul. Indítsanak har­cot azért, hogy minden kombájn- vezető naponta lega'ább 20 hol­don, az aratógépkezelök leg­alább napi 15 holdon végez­zék el a munkát,, Több gépállomás már a csépiest is megkezdte. De számos helyen a vezetők vonakodnak a cséplőgépek ki­szállításától, Helyes az a kez­deményezés, ami a vaskúti és csátaljai gépállomáson történt, hogy idejében kiszállították a cséplőket a rajonteriiletre és az ösziárpa aratásával párhuzamosan a cséplést is vég­zik. Gépállomások kommunistái, DISZ-tagjai! Álljatok a kenyé­rért folyó csatában a harc élé­re. Ne legyen egyetlen gépállo­mást dolgozó sem. aki a követ­kező napokban normán alul tel­jesíti Tóth Barna, AMG politikai osztályvezető. Terven felül több mint 20 kombájnt kaptak megyénk gépállomásai, így mintegy Ï0 kombájn segíti a gyors betakarítást, biz a 70 kombájn és a, 94 arató­gép, amely gépállomásaink ren­delkezésére áll, naponta mint­egy 2500 hold learatását bizto­sítja. A tapasztalat azonban az, hogy több gépállomás vezetői­nek bűnös mulasztása miatt a gépek egyrésze még a gépállomáson van s azok a gépek is, amelyek már meg­kezdték a munkát, a mun­kaidő rossz kihasználása, a helytelen kezelés folytán csak rendkívüli alacsony teljesítményt érnek el. •A 2500 hold helyett csak 250— 260 hold a napi teljesítmény, ami azt jelenti, hogy csupán 10 százalékig használják ki a gépi­éről. Gyakori eset -a törés. A szakemberek nem segítik kel­lően azokat a dolgozókat, akik először ülnek aratógépen, kom­bájnon, így fordulhatott eiö, hogy a hajai gépállomás három „aratógépe az elmúlt héten ál­landóan* géptörés miatt állt A rög épész nem figyelt fel arra, hogy egyik gépen ugyanaz fordult elő, mint a másikon. A bajt meg kellett volna előzni azzal, hogy megvizsgálja: mi okozta a törést és* a többi dol­gozó kioktatásával elkerülték volna hasonló hibák ismétlődő­iét. A gépek alacsony teljesít­ménye abbói is adódik; hogy a gépállomás vezetői többet tartózkodnak az irodában,, mint a határban, pedig a kenyérért folyó csata most a mezőn dói el. A pa­rancsnokoknak az első vonat­ban van a helyük, hogy a felmerült akadályokat azonnal elhárítsák. A gépá'lomásvezetök legfontosabb kötelessége, hogy a kombájnok és aratógépeik üzemeltetését biztosit-sák, a gépek folyamatosan, reggeitöl- estig dolgozzanak. Helyes az a kezdeményezés is, hogy a járási pártbizottságok munkatársai, járási tanácsok és tömegszer­vezetek vezetői védnökséget vállalnak egy-egy kombájn fe­lett, a gépet naponta meg áto- gatják, a szervező és felvilágo­sító munkán keresztül előse­gítik a gép legmagasabb telje­sítményét. A vezetők állandó ellenőrzése és segítségnyújtása mellett nagy feladat hárul a gép­állomások pártszervezeteire, politikai helyetteseire. A pártszervezet állandóan ösz­tönözze a dolgozókat munkájuk példás elvégzésére, a politikai helyettes nyújtson segítséget a termelőcsoportok pártszerve­zeteinek, hogy a csoport tagjai és családtagjai kivétel nélkül vegyenek részt a nyári nagy muhkákban. A pártszervezet rendszeresén értékelje a. dolgozók versenyét. A leg öbb arai ógép- és kombájn- vezető felajánlást tett ason­A jó szervezés elősegíti az aratás sikerét Községünkben a növényápolá- si munkák me lett gyors ütem­ben kezdődöd meg a gabonafé­lék aratása. Június’ 25-én köz­ségünk 100 százalékra befejezte az ősziárpa aratását és a rozs- aratás is már elérte az 55 szá­zalékot. A learatott területnek körülbelül 45 százalékán elvé­gezték a tarlóhántást és közei 500 holdon a másodvetést. Eredményeink eléréséhez nagy Segítséget nyújtott a pártszer­vezet és az állandó bizottság 240 aktívája, akik élenjáró dol­gozók, Kiss Bús Dávid ál­landó bizottsági tag, aki elsőnek vágta le tavasziárpáját a köz­ségben Kertész Bénivel végzi párosversenyben a soronlévö me­zőgazdasági munkákat. Kiss elviárs frissen szántott földjé­ben már csírázik a másodveíésü kukorica. A párosversenyben ezjdáig ö vezet. Kiss Bús Dávid példáját követték Sidák Péter állandó bizottsági elnök, Vajda Pál, Terbe József, Kertész Béni, Terbe Dávid. Ezek a dolgozó parasztok nemcsak a saját portájukon vé­geztek jó munkát, hanem hoz­zájuk tartozó területeken is jól szervezték meg a paraszt kár­saik között a szsmveszteségnél- küli aratásért fóiyó versenyt, így tudtuk biztosítani, hogy az ószlárpa aratását a miniszterta­nács határozata értelmében a kezdéstől számított 5 nap alatt befejezzük. A rozs aratását e Bő­nek Sándor János dülöfejeiös kezdte meg 19-én délután. Még aznap estig 1200 ölet levágott, melynek helyét másnap reggel­re felszántotta és nyomban be­vetette másodnövénnyel. A község nyolc mezőőre közül példamutató munkát végez Ko­vács János, Patyi Antal és Lódri Sándor, akik jó felvilágo­sító munkával elősegítét'ék, hogy az aratás megkezdése óta újabb 180 dolgozó paraszt csat­lakozott már előzőleg is versenyben lévő 820 dolgozóhoz, hogy közös erővel mielőbb gyö- ze emre vigyük a gazdag ter­més betakarítását. Ványó Sándor, Terbe András, mezőgazdasági előadó, Kiskunmajsa, A bajai nagygazdaságban megkezdték az árpacséplést. A cséplés Bredjuk-féle gyorscsép- lésSel folyik. Az első órában 27.96 mázsa, a második ólában S9.40, a haimadik órában 35.50 mázsa árpa került elcséplésrc. A növekvő eredményeket az biztosította, hogy a két etető a kévevágókikal szorosan együtt dolgozva nem hagyják üresen járni a gépet. Megkezdték a learatott terü­leten a veíöszántást is. Egy Sziálinyec vontatta 7 eke, mö­götte a fogasöló végzi a mun­kát. A vetöszántást 15 cm mé­lyen végzik. Egy óra alatt két holdon végeznek a munkával. Aratás a bácsszentgyörgyi Ságvári termelőszövetkezetben S árgán hullámzik az aranyló búzatenger a bácsszentgyörgyi Ságvári ter- melőszöve. kezet földjein, — Ez ötvenhat hold egy tagban — mondja Barth Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke. — Az út másik felén van ismét Bzáz holdunk. Nézzük a kattogó aratógépet, amint egymásután gyűri mága alá a dús kalászokat. Vasárnap észlelték már, hogy a búsa viaszérésben van, azonnal szói- tag a gépállomásnak és másnap megkezdődött a búza aratása. — Minden percért harcolnunk kell. Tlzcnegy-tizcnkét mázsa átlagtermésre számítunk. Csák egy százalék szemveszteség 18 mázsa és 72 ki óval keveseb­bet jelentene, vagyis másfél hold termése-veszne kárba, ha késle­kednénk. Czemei szeretettel pihen- ^ nők a kalászokon és a bekötött kévéken. Hadig 13 hol­dat arattak le, de az aratógép iné lé még a kaszások is odaáll- nak, hadd kerüljön keresztbe mielőbb a gazdag termés. így volt ez az öaziáfrpánál is. Igaz ott segített a kombájn. Kilenc hold és hatszázhatvan négy­szögölet aratott le és arról 119 mázsa és 19 kilót takart ott be. A termelőszövetkezet ebből tel­jesítette a 70 q 21 ki ó beadá­sát. A többi terület — 3 hold kivételével,. mert ezt az arató­gép vágta — a tizenhét kasza aratta le. Másfél nap alatt vé­geztek a 21 holddal. — Keményen dolgoztak, bár az eső akadályozta őket. Süme­gi András munkacsapata Mo- rovicz Péterével állt páros- versenyben. Sümegi András csapatában Kubatov János, Mtojzes Pál, Túri József jártak az élen. Moroviczéknél Dara Já­nos és Kucsera Alajos mu*at;ak példát. Fejenként 1335 ölet vág­tak le naponta. — Melyikük győzött a versenyben ! — Sümegi Andrások tizen­négy négyszögöllel hagyták le versenytársukat. I inkénytelenül is mosolyog az ember, mikor ha lja, ;y csak tizennégy négyszög- n múlott, hogy nem Mo- _icz Péter munkacsapata gyö- t. Pedig nem mos'olyogniva o. harc folyt minden pc-r­Hogyan lehet a kombájnaratásbau nagy eredményeket elérni? A kombájnvezetők országos versenyében Fel« desz Ádám, a garai állami gazdaság dolgozója a harmadik; 70.2 holdról 1220 mázsás eredményével. A kiváló kombájnista elmondja: hogyan, milye« munkamódszerrel érte el magas teljesítményét. 1950-ben kerültem traktorosnak a garai állami gazdaságba, azelőtt mint kovácssegéd dolgoztam. 1951-ben mint segédvezető ültem először kombájnra, majd tavaly már önállóan dolgoztam Aranyos Mihály és Szokoly Géza társaimmal versenyben. 250 hol- das teljesítményemmel én kerültem ki győztesként ebből a ver« senyből, Idén egy vadonatúj EMAG-géppel indultam munkába. Kom­bájnkezelő iskolát én nem végeztem, csak azokra a tapasztalatok­ra támaszkodom, amelyet mint régi gépészember szereztem a csép- léseknél, majd mint traktoros itt a gazdaságban és két nyáron a kombájnon. Idén is versenyben kezdtünk társaimmal s én — bár 2 nappal később indultam — ezideig vezetek a teljesítésben. Hogyan dolgozom, hogyan érem el az eredményt? Nincs külö­nösebb titka, csak annyi, hogy egy gépet, amellyel dolgozunk, szeretni is kell és érteni hozzá. De nemcsak a vezetéséhez, hanem külön ismerni kell minden kis csavarjának működését, természe­tét s munkaközben ezeket állandóan figyelni. A fiatal kombájnis- láknál éppen azt látom a legnagyobb hibának, hogy ezzel nem törődnek. Felülnek a gépre, aztán hajrá! — hadd menjen! Egy ilyen kombájn pedig a legérzékenyebb valami. Elég, ha csak egyetlen kis csavar megtágul, ha nem figyelnek rá, öt perc alatt megáll az egész szerkezet és lehet vele napokig kínlódni. A vágó- szerkezet különösen kényes, a kaszameghajtó csavarjának tágu­lása, a láncok szorossága vagy bősége mind a teljesítőképessége! befolyásolja. Ezért münkaközben állandóan figyelem a gépet. A kombájn- ista fülének — mint minden géppel bánó emberének — olyan ér­zékenynek kell lenni, hogy a legkisebb zörejből észrevegye: itl baj van. S ott azonnal segíteni kell, mert a kis hiba nyomban nagyot szül. Valahányszor tankolunk, mindannyiszor átvizsgáljuk, lezsirozzuk a gépet az utolsó alkatrészig. Jó munkát csak jól ke­zelt géptől lehet kívánni. , , A fiatal, még gyakorlatlan kombájnisták a legnagyobb sze­rencsétlenségnek, szinte lehetetlenségnek tartják a dőlt gabona aratását. Pedig abban is lehet dolgozni a kombájnnal, csak a módját kell tudni. Én Csátalján 32 hold erősen dőlt gabonát arat­tam le s erről 412 mázsát csépeltem ki egyidejűleg, minden üzem­zavar nélkül. Hogyan? A dőlt gabonával természetesen szemben haladok, de nem akárhogyan. Szabályként tudom ajánlani minden kombájnistának, hogy a dőlt gabonában csak lassan, óvatosan lehet dolgozni. Én Csátalján kettes sebességgel haladtam csak, sem­miféle noszogatásra nem kockáztattam a gépet. Még egy szabályt szoktam szigorúan megtartani, különösen a dőlt gabonában: teljesen száraz legyen. Álló kalászoknál nem annyira veszélyes, de a megdőlt, nedves szalma pillanatok alatt rácsavarodik az átmeneti csigára, ferdefelvonóra és megállítja az egészet. Rajtam esett meg, ezért azóta nem is állok bele addig » táblába, míg meg nem győződtem róla, hogy a szalma teljesen száraz. Többezer hold vár még learatásra gazdaságunkban, az őszi­árpa után kezdjük a rozsot és a búzát. Ennek a nagy munkának döntő része miránk, kombájnistákra vár. Eddig különösebb kiesés, műszaki zavar nélkül dolgoztam, így akarok egészen az aratás befejezéséig. De ezzel a kombájnnal még sok évben akarok ered­ményesen dolgozni. Ezért vigyázok rá, mint leghűségesebb segítő­társra, államunktól kapott drága eszközre, amelyért felelős va­gyok. De meg így is van csak hasznom a munkából. Mert az én szememben a gép is olyan, mint a jószág: ha gonddal, szeretettel bánnak vele, sokszorosan meghálálja, de ha elhanyagolják, csak hajszolják, de nem gondozzák: igen hamar visszarúg és szégyen­ben hagyja gazdáját. fért, minden négyszögölért. — Az árpával tehát rend­ben volnánk. Kifizettük a kölcsönvetömagot és géprészt is a kilenc hold termésből, A többi 24 ho’d termésével sza­badon rendelkezünk Egy pillanatnyi csend után hozzáteszi; — Tavaly elsők vop tünk a járásban a cséplésben, élenjártunk a beadásban is. Az idén sem akarunk elmaradni. Tj1 elemeli szemét és ismét körű néz a zöld kukori­catáblák, a hullámzó gabonaten­ger felett. Szembe velünk, mint valami felkiáltójel emel­kedik a messzeségből a re- göcei templomtorony, fehérre mesze't falaival. Innen párszáz méter csak a jugoszláv halár. ,,Odaát” nincs olyan igyekezet. Mit is takarítanának be? Csak itt-ott van gabonatábla, pipacs virít inkább. Sivár a föld, mint az életük. Hiányzik az a lüktető mozgás, ami nálunk tapasztal­ható. Itt mindenki dolgozik. Ar- rább kapálják a kukoricát, amely iassan cmbermagas'ságú. Emiit keresztekkel telt szekerek kanyarodnak be az országúi­ra. Boldog mosoly ül mindenütt az arcokon. A magáét, a még szebb élet zálogát, az idei ter­mést takarítja be Bácsszeul- györgy népe is. Az árpaaratással egyidőbeu végeztem a tarióhántást és másod* vetést Tiszakécske kommunistáinak; tanácstagjainak példamutatása ösztönzi a község valamennyi dolgozóját. Ezért én is, mint tanácstag, helytállással, az át am iránti kötelezettség idejé­ben való teljesítésével igyekszem példát mutatni. Az acélosszemü ösziárpám Iearatáea után rögtön elvégez­tem a tarlóhántást és másodve- tést. Másodnövényként kukori­cát és kő est vetettem. A nö­vényápolással sem maradtam le; a kukoricát, napraforgót háromszor megkapáltam, A szőlőmet kapálás, kötözés után kétszer hóról t am és háromszor permeteztem. Nem feledkeztem meg a be­adási kötelezettség teljesítésé­ről sem. A tojás-, baromfi­beadásomnak egész évre eleget lettem. Gabonabeadásomat is közvet'en a cséplőgéptől a be­gy üjtöhelyre viszem. Tudom; hogy ezzel is elősegíthetem a gyors begyűjtés sikerét és a ke­nyérellátás zavartalan biztosí­tását. Elmondotta: Gá( Lajos tiszajiécBKci dolgozó paraszt, Brediuk Kcséglés a bajai napaazdasauíiai;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents